Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-13 / 188. szám
Hazai körkép 1991. AUGUSZTUS 13. Mit hoz a jövő* Bizonytalan sorsú megye A megyék helyét, szerepét illetően az önkormányzati törvényben találunk utalásokat, illetve alapgondolatokat. Én úgy érzem - húzta alá Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke, akit a témáról faggattunk -, hogy ebből a törvényből, más jogszabályokból egy erőteljes központi törekvés folyik a megyék szerepének csökkentésére, esetleg megszüntetésére. A köztársasági megbízotti rendszer sejtetni engedi, hogy a jövőt illetően az állam- igazgatás nem a megyékben, hanem nagyobb területet átfogó régiókban gondolkodik. Az önkormányzati törvény önmagában is, de a megyék szerepét illetően is egy komprommisszum eredménye, amely az újragondolást mindenképpen feltételezi. A rendszerváltozás, a társadalmi- gazdasági átalakulás, a piacgazdaság értelemszerűen más alapokra helyezi a megyék szerepét, így az természetes, hogy e területen a korábban kialakult gyakorlatot nem lenne helyes folytatni. Arra viszont vannak nyugat-európai tapasztalatok, hogy egy megye, egy régió milyen funkciókat lát el. Úgy tűnik, ezen tapasztalatok átvétele még nem történt meg, holott ezek a példák egyértelműen igazolják, hogy azok az országok fejlődnek dinamikusabban, ahol a területi önigazgatás előrehaladott formában létezik. Pozitív példa erre Ausztria, míg a negatív példa Franciaország lehet. Franciaországban csak az elmúlt évtized közepe táján alakultak ki a régiók, viszont itt is meglepő, hogy ezek a nagy területet összefogó egységek a infrastruktúrafejlesztésben milyen jelentős, mondhatni teljes önállósággal bírnak. Egy nagyobb területen, amelyben a települések kusza érdekeinek sokasága fejt ki hatást, feltétlen szükséges az önállóságot nem sértő módon levezényelhető koordináció. Az természetes, hogy a funkciók módosulásra szorulnak. A megyei ön- kormányzat és a hivatal szolgáló, segítő megyei önkormányzat kíván lenni - emelte ki Boros Lajos. A megye nem kívánja ezt ráerőltetni a településekre, viszont akik igénylik a segítséget, a szolgáltatást, készséggel állnak rendelkezésre. A megyei önkormányzat fontos feladatának tekinti a megye társadalmi, gazdasági, szellemi folyamatainak figyelemmel kísérését, az előrevivő folyamatok feltárását, segítését. Nagyon fontos kérdés a vállalkozások fellendítése, s valamennyi szektorban a privatizáció zökkenőmentes végrehajtása. Lényeges lenne, hogy minél több külső befektető a megyében találja meg üzleti célját. A vállalkozással összefüggésben a legfontosabb megyei feladat az alap infrastuktúra megteremtése, s ezen belül is a telefonhálózat kiépítése. Ma már húsz települést bekapcsoltak a megyében a távhívásba, s ezt itt eredménynek lehet tekinteni. A vállalkozások fellendítését segíti a vállalkozói központ kialakításának lehetősége, létesítése folyamatban van, amely több más dolog mellett félmilliárd forint kedvezményes hitelnyújtásra ad majd módot. A megyei önkormányzat fontos feladatának tekinti a települések közötti kapcsolatok kiépítésében való segítséget a szomszédos, elsősorban az Alföld megyéivel való együttműködést. Tartják a kapcsolatot a külföld képviselőivel, a minisztériumokkal, a foglalkoztatási problémák megoldásában érdekeltekkel. Sok feladata van tehát a megyének, mégis - habár hivatalosan, nyíltan nem deklarálva - a születő jogszabályok a megye szerepének szétforgácsolása irányába hatnak. Ez még akkor is így van, ha a minisztériumok egyértelműen igénylik a területi alapon létrejövő szervezeteket. Alapvető gond, hogy nincs átgondolt államigazgatási szervezet, fejlesztési stratégia. Mint említettük, pártközi kompromisszumok vannak csak. A megyerendszernek ugyanakkor egy évezredes múltja van, ezért is helytelen, ha tudományosan megalapozott elemzés hiánya mellett egyszerűen felszámoljuk ezeket a történelmi egységeket. Félő, hogy mint az sok más esetben tapasztalható, akkor véljük felfedezni valaminek hiányát, amikor már szétforgácsolták - fejezte be gondolatait a megyei közgyűlés elnöke. F.I. m CserkésztáboraMecsekben • A festői szépségű Püspökszentlászlótól nem messze, a Korsoma réten vertek sátrat a Pécsi Keresztény Munkás Ifjak 217-es Számú Cserkészcsapatának tagjai. Ez az első olyan tábor, ahol az ifjú cserkészek mindent önállóan csinálnak. A tíz nap alatt sok hasznos dolgot tanulnak, kirándulásokon vesznek részt. A nyári tábort, a hagyományokhoz híven, szentmisével zárják. MTI-Fotó: Kálmándy Ferenc Szigorított ellenőrzés a határokon Szigorított forgalomellenőrzést vezetett be tegnap a határőrség a vám- és pénzügyőrséggel szoros együttműködésben. Zu- bek János határőrségi szóvivő az MTI érdeklődésére elmondta: az intézkedést a közelgő pápalátogatás és a növekvő fegyvercsempészet indokolja. Egy telitalálat a totón A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a totó 32. játékhetére 2.547.018 darab szelvény érkezett be. A nyereményalap: 20.077.548 forint. A nyeremények: 13 plusz egy találatos szelvény 1 darab, nyereménye 3.563.786 forint, a 13 találatos szelvényekre 1.143.101 forintot, a 12 találatosakra 20.322, a 11 találatosakra 1648, a 10 találatos szelvényekre 315 forintot fizetnek. Austria Lottónyeremények A Szerencsejáték Rt. közlése szerint 32. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos 8 darab, nyereményük egyenként: 1.569.302 schilling, 5 plusz 1 találatos 13 darab, nyereményük egyenként: 321.908 schilling, 5 találatos 1390 darab, nyereményük egyenként 4.515 schilling 4 találatos 21.162 darab, nyereményük egyenként: 395 schilling 3 találatos 338.111 darab, nyereményük egyenként: 30 schilling 2 db Joker, egyenként 4.010.253 schilling Nyerőszámok: 5,8,9,28,34, 40, pótszám: 7 Dzsókerszám: 906615 Lottótájékoztató A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a 32.. heti lottónyeremények a jövedelemadó levonása után a következők: 5 találatos szelvény nem volt, a következő hétre átvitt nettó nyereményalap 7.121.821 Ft. A négyesek 169.567, a há- romtalálatosok 1509, a kettesek pedig 69 Ft-ot érnek. Közlekedési kedvezmény a mozgássérülteknek Létszükségletük a gépkocsi Új rendelet szabályozza a mozgássérültek gépkocsihoz jutásának feltételeit. A kormány által kiadott magas szintű jogszabály alapján a gépjárművüket maguk használó mozgáskorlátozottak jogosultságáról az Országos Orvosszakértői Intézet Megyei Szakorvosi Bizottsága ad igazolást, míg a családtagok által vezetett autók kedvezményes vásárlásához eseti szakértői bizottság nyújt szakvéleményt. Mivel még megyénkben nem nevezték ki a tisztifőorvost, annak összes hatáskörével a megyei főjegyző rendelkezik. Az igényekkel a megfelelő igazolások birtokában a települések jegyzőihez kell fordulni. A gyakorlati kérdésekben segítséggel szolgál a rászorulóknak a Mozgássérültek Megyei Egyesülete. Vállalták, hogy összegyűjtik az igényeket és megszervezik a bizottságok elé jutást. Már sokan jelentkeztek a Szolnokon székelő megyei klubban, akik ezután kívánnak kedvezményesen gépkocsihoz jutni, illetve számítanak az évi közlekedési és parkolási támogatásra. A klub elnöke, Nász Margit a részletekről beszélt:- A mozgássérültek jó része meg sem tudna mozdulni az autó nélkül. Számunkra sokszor nagyon fontos az utazás, vannak olyan dolgok, amiket csak a fővárosban tudunk elintézni. De a településeken is a vásárláshoz, a gyógykezelésekhez nagyon nagy a szükség a gépjárművekre. Teljesen kiszolgáltatott helyzetben lennénk nélküle. Sajnos most ismét kétajtós négykerekűt, az Oltcitot próbálják központilag számunkra átalakítani. Aki viszont egyensúlyzavarokkal küzd, ezt nem tudjajól használni. A négyajtós lenne az igazi. A segítőberendezésekre, például az automata kuplungrobotra 25 ezer forintig kapunk támogatást. Ami nem tetszik az új rendeletben az az, hogy csak az jogosult a kedvezményre a mozgássérültek közül, akinek havi jövedelme nem éri el a 10 ezer 400 forintot. Akinek ez több, az biztos a munkájához használná az autót, akinek kevesebb, az amúgy sem tudná megvásárolni. Érdekes, nem? Azért továbbra is várjuk a jelentkezéseket. Jó lenne, ha mihamarabb jeleznének a rászorulók, hogy időben tudjuk bonyolítani az ügyintézést. A mozgásképteleneket egyébként be tudjuk szállítani a bizottság elé. Nagy most a zűrzavar, de remélem, valahogy csak megoldódik a helyzet.-bNyugdíjemelés kárpótlás címén Az 1938-63 közötti időben személyes szabadságukban törvénytelen módon korlátozottaknak és hozzátartozóiknak járó nyugdíjemeléssel kapcsolatban az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Sajtóirodája az alábbiak közli: „Az 1938-1963 közötti időben személyes szabadságukban törvénysértő módón korlátozottak- deportáltak, kitelepítettek, hadifoglyok, elítéltek stb. -, illetőleg hozzátartozóik részére többjogszabályban rögzített feltételek fennállása esetén kárpótlás címén nyugdíjemelés jár. Erre a nyugdíjemelésre az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítvány alapján kerülhet sor. Abban az esetben, ha a hatósági bizonyítvány kiadása, illetve az annak alapján járó nyugdíj- emelés kiutalása előtt a sérelmet szenvedett nyugdíjas elhalálozik, az őt megillető, de általa fel nem vett összeg - egymást követő sorrendben- a házastársat, a gyermeket, a szülőt, a nagyszülőt és a testvért illeti meg, ha a nyugdíjassal annak haláláig közös háztartásban élt. Együttélés hiányában az örököst illeti meg az összeg. Ennek kifizetésére az elhalálozást követő egy éven belül kerülhet sor. A sérelmet szenvedett személy után a kárpótlás címén járó nyugdíjemelés fele összege illeti meg azt a hozzátartozót, aki nyugellátásban, baleseti nyugdíjban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül. Hozzátartozónak - e rendelkezés alkalmazása szempontjából - azt kell tekinteni, aki az elhunyt személy után hozzátartozói (baleseti hozzátartozói) nyugellátásban részesül, illetőleg a meghalt személlyel annak haláláig házastársként vagy élettársként együtt élt, és azóta házasságot nem kötött. Igénybejelentés hiányában a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nem tudja felmérni ezeket a körülményeket, és nem áll módjában kiutalni a hivatkozott jogcímen járó összegeket. Ezért kéri, hogy az érintettek ennek rendezése éredekében az elhunyt nyugdíj-folyósítási törzsszámának, és amennyiben nyugdíjasok, saját törzsszámúk közlésével szíveskedjenek írásban megkeresni az igazgatóságot az alábbi postacímen: 1820 Budapest.” (MTI) A hiányt jegybanki hitel fedezi Az állami költségvetés helyzete Az ez évi állami költségvetésben az első hét hónap során 61,1 milliárd forintos hiány alakult ki. A deficit júliusban 9,8 milliárd forinttal növekedett, 5,2 milliárd forinttal kisebb mértékben, mint az előző hónapban. A bevétel az első hét hónapban 412,4 milliárd forint volt, a kiadás pedig 473,5 milliárd forint - tartalmazza az a tájékoztató, melyet a Pénzügyminisztérium adott ki tegnap. A gazdálkodószervezetek nettó befizetése júliusban 20,6 milliárd forinttal növekedett, s elérte a 85,3 milliárd forintot. A nyereségadó-befizetés növekedése mellett emelkedett a támogatások igénybevétele is, főleg a termelési árkiegészítés bővülése és a növekvő mezőgazdasági élelmiszer-ipari exporttámogatások miatt. A fogyasztáshoz kapcsolódó költségvetési kiadások és bevételek egyenlege a hét hónap folyamán 127 milliárd forint volt. Júliusban a költségvetés bevétele 14,8 milliárd forinttal növekedett, a korábbi havi átlagnál 3,9 milliárd forinttal kisebb mértékben. Elsősorban az áfa-befizetések csökkentek, ez okozza az elmaradást. A költségvetés hiányát nagyrészt az Országgyűlés jóváhagyása alapján felvett 45 milliárd forint értékű jegybanki hitel fedezi. Egyre jelentősebbé válik azonban a pénzpiac szerepe a költségvetési deficit finanszírozásában. A növekvő hiányhoz újabb forrásokat értékpapír-kibocsátással lehet biztosítani. Az első hét hónapban a forgalomba lévő kincstárjegyek teljes állománya 11,6 milliárd, forinttal nőtt, és így július végére elérte a 21,8 milliárd forintot. A lakossági megtakarításokat is növekvő arányban vonják be a költségvetés finanszírozásába. Ennek érdekében bocsátották ki az egyéves lejáratú változó kamatozású kincstárjegyet. Az értékpapír bármikor visszaváltható, és már 30 napos lekötés után évi 28 százalékos bruttó kamatot biztosít. A kamat a lejárat végéig fokozatosan 36 százalékra emelkedik. Az értékesítést 13 pénzintézet és értékpapír-forgalmazó cég végzi. Ebből a papírból egy hónap alatt 1,8 milliárd forintot vásároltak. A bankok számára bocsátották ki a likviditási kincstárjegyet. A Magyar Nemzeti Bank ezt az értékpapírt a likviditási tartalék részeként elfogadja. így kívánja a pénzügyi irányítás arra ösztönözni a bankokat, hogy bekapcsolódjanak a költségvetés finanszírozásába. A likviditási kincstárjegy éves kamata 25 százalék. Az értékpapír a jegybanki hitelnél olcsóbb forrást biztosít a költség- vetésnek. Ebből az értékpapírból eddig 8,2 milliárd forint értékű állomány jött létre. A korábban is forgalmazott kincstárjegyek közül a fixkama- tozásúak állománya kis mértékben, 0,2 milliárd forinttal mérséklődött. A diszkontkincstárjegyek állománya hét hónap alatt 1,8 milliárd forinttal nőtt. Mivel az MNB által folyósított jegybanki hitel és a kibocsátott kincstárjegyekből származ'ó bevétel nem volt elegendő az első hét havi költségvetési hiány finanszírozására, így a fennmaradó részt átmenetileg a költség- vetési forgóalap csökkenése fedezte Külföldi résztulajdonnal alapított kft. felvesz megfelelő képesítéssel és német nyelvtudással rendelkező főkönyvelőt azonnali belépéssel. Fizetés megegyezés szerint. Német nyelvű írásos jelentkezést kérünk MT. Metalfabrik Tiszafüred Kft., Tiszafüred, Örvényi út címre. *61565/1*
