Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-12 / 187. szám
1991. AUGUSZTUS 12. Az Uj Néplap Karcagon 5 A tét: Berekfürdő Romantika és valóság Régóta borzolja a városi közéletet Karcagon (egyelőre ezen még Berekfürdő is értendő), hogy Berekfürdő és lakosságának egy része el akar szakadni Karcag városától. Az évek óta tartó válási folyamatok között az ügy különleges helyet foglal el. Azt már megszoktuk ugyanis, hogy a párthatározatra összevont települések elválnak egymástól, de az ritkaságszámba megy, hogy egy település, amely majdnem mindig közös életet élt a másikkal, válni akar. Illetve itt a felek egyike - jelesen Karcag - teljes szívvel ragaszkodik kellemes társához, Berekfürdőhöz. Az meg rugdaló- zik a frigy ellen. Ha Karcagot kérdezzük, azt mondja, romantikus ábránd a be- rekiek szándéka, nem néznek szembe a valósággal. Berekfürdő ugyanígy Karcagról: romantikus vágy a régi idill megőrzése, pusztán az együttlét minden áron való fenntartása, amelynek realitásalapja egyenlő a nullával. Mai lapszámunkban a két (el- len?)fél vezetőinek véleményét, az üggyel kapcsolatos álláspontját tárjuk olvasóink elé, míg következő karcagi oldalunkon Karcag és Berekfürdő lakosságáé lesz a szó. Dr. Fazekas: Berekfürdő Karcag mellett marad- Karcag kontra Berekfürdő? így elmérgesedett a helyzet? - tettük fel a kérdést dr. Fazekas Sándor polgármesternek Karcagon.- Ezt így nem mondanám, hogy Karcag kontra Berekfürdő, de úgy gondolom, az természetes, hogy a karcagi önkormányzat nem rajong az ötletért, hogy a város üdülőkörzete önállósodjon. Nem kellően átgondolt elhatározásról van szó véleményem szerint. Berekfürdő városrészi önállóságot kapott, amellyel jobban tudná érvényesíteni fejlesztési szándékait, s ezzel az évek óta felgyülemlett keserűség az elmaradt támogatás miatt feloldódna. Én tudom, hogy Karcag nem tartozik a legjobban kiépített városok közé, s ugyanígy Berekfürdő sem, mégsem minősítem elégtelennek mindazt a beruházást, amit ott végeztünk, döntően költségvetési forrásokból. Nem hiszem, hogy a bereki rész önkormányzata ezt ezután, ha önállósodik, jobban tudná csinálni. Mint önálló közigazgatásnak, meg lesz a helye a központi pénzforrásnak az oktatás, egészségügy és számos más területen. Azzal is számolni kell, hogy az üdülőtulajdonosok - akiknek jó része karcagi - érdekei mások, mint a helyieké, arról nem is szólva, hogy a karcagi üdülőtulajdonosok beleszólási joga a minnimálisra csökken a válás után. Gond a fürdő helyzete is: kevés nyereséggel dolgozik, magasak a belépőjegyárak.- Mi a legfontosabb teendő Ön szerint ebben a helyzetben?- Attól függetlenül, hogy alakul a szavazás eredménye, nagyon fontosnak tartom, hogy egy korrekt, jó kapcsolat alakuljon ki közöttünk. Ez Bereknek is érdeke: a szolgáltatások azután sem lesznek olcsóbbak, Karcagra való ráutaltsága továbbra is fennáll. A közös teherviselés viszont megszűnik, aminek súlyát Berekben ma még nem érzik.- így előre Ön mit jósol, mi lesz az eredmény? És mi a következmény?- A Berekben 1800 szavazó van, ebből 800 helyi lakos, a többi üdülőtulajdonos. Karcag 1 milliárd forintos költségvetéséből az idén tervezett idegenforgalmi adó mindössze 1,5 millió forintot tesz ki. Ez elhanyagolható tétel, ezt is Berekfürdő javaslatára vezettük be. Ha ezentúl plusz jövedelemhez akarnak jutni, helyi adót kell kivetniük, hiszen a lehetőségek korlátozottak. Mi marad? Az üdülőtulajdonosokra és idegenekre még magasabb adót kell kivetni, s ez elriasztja a vendégeket. A jóslatom: Berek Karcag mellett marad. Én látok ugyanis most egy romantikus hajlamot a bere- kiekben, a jelenlegi kondíciókat figyelembe véve nem hiszem, hogy a bekövetkező strukturális változásokkal egykönnyen meg tudnak birkózni. Dr. Hajdú Lajos, Berekfürdő körzeti orvosa, egyben annak részleges önkormányzatának vezetője. Tőle kérdeztük:- Ön volt Karcag új önkormányzatának alpolgármestere, nemrég viszont lemondott tisztéről. Összefügg ez azzal a ténnyel, miszerint Ön a bereki- ek ügyének képviselője?- Közvetlenül nem függ össze. Egyébként is ideiglenes alpolgármester voltam. Közben a karcagi városi önkormányzat egy részleges önkormányzatot hozott létre Berekfürdőn, amelynek vezetője a terület képviselője kell hogy legyen, ennek a testületnek én vagyok a képviselője, így vezetője is. A részönkormányzat tagjait a falugyűlés választotta, amely megbízott bennünket azzal a feladattal, járjuk körbe az önállósodás lehetőségeit. Ez megtörtént, a lehetőségeket Dr. Hajdú: Reális lehetősége van Berek önállósodásának június 1-jén a falugyűlés elé tártuk, ahol az önállósodás mellett döntöttek.- Érdekes lenne, ha hallhatnánk az Ön jóslatát is a jövőt illetően.- Móricz Zsigmond 1932-ben leírta: ömlik az arany Karcag határában. A bereki meleg vízre gondolt. Benedek István akadémikus is nagy elismeréssel nyilatkozott a helyről. Ide a csodálatos hangulat, nyugalom miatt kötődnek az emberek. Az önállósodásnak óriási előnyei lesznek: minden közügyet itt kell megoldani, a helyi akarat érvényesülni tud. Nem a jelenlegi karcagi vezetéssel van baj. de most már Berekfürdő érdeke azt kívánja, legyünk önállóak. El tudom képzelni, hogy Karcagnak ez nem egyértelműen tetszik, hiszen Berekhez romantikus kötődés él az emberekben, én viszont úgy látom, reális lehetősége van annak, hogy Berekfürdő önálló legyen. Szavazás szeptember 8-án, vasárnap a Berekben. Mint korábban említettük, addig még úgy a bereki, mint a karcagi polgárok véleményeiből is meghallgatunk néhányat, s azt kővetkező karcagi oldalunkon közzétesszük. A pápa jön - véradás lenne, Felhívás született szerte a hazában: a pápalátogatás alkalmából véradást szerveznek. Az eseménysorozat alkalmából óriási tömegek mozdulnak meg, balesetekre i lehet számítani, fel kell tölteni a kórházak vérkészletét, ez természetes. A kórházak vértartaléka a minimumon van, ezért szervezték a karcagi vértranszfúziós állomás dolgozói a véradó alkalmat, de sajnos kevés sikerrel. Az első napon összesen ketten mentek el, megértve e sürgős segélykérést. Eleinte azt hitték az állomás dolgozói, negligálják az emberek a pápalátogatást, azért nem jönnek. Másnap már rendőrautó hangosbemondója járta a várost, kérve a lakosságot, aki csak tud, menjen vért adni, nem szlogen az, hogy életeket menthet vele. Véradásról fotót készíteni manapság nehéz - alig vannak vérÉs még így se. A Déryné Művelődési Ház első emeletét véradóállomássá alakították, azt remélve, hogy a városban közkedvelt házba jobban, könnyebben elmennek az emberek vért adni, Karcagról jöttünk: mesterségünk címere ... Mint ahogy azt múlt héten közöltük, karcagi siker született Matyóföldön. A népi iparművészeti tanács által meghirdetett Kis Jankó Bori-pályázaton Var- gáné Györfi Erzsébet díjat nyert. Karcag híres - sőt világhírű - népművészetéről, a különböző népművészek a karcagiak mesterségének címereit viszik szerte az országba, világba. A Matyóföldön aratott siker hallatán illő, hogy bemutassuk Vargáné Györfi Erzsébetet. A Nagykunság gazdag hímzőművészete, valamint a XX. században kialakult csipkeverő hagyomány gazdag lehetőséget kínál a népi iparművészet kialakulásához. Kezdetben még csak háziipari termelés folyt a városban. 1957 óta csipkeveréssel, 1958 óta hímzéssel is foglalkoznak szövetkezeti formában. Olyan nemes küldetést vállalva ezzel magukra a karcagi ügyes kezű asszonyok, amely nemzeti kultúránk - azon belül a Nagykunság - népművészeti örökségének ápolását és népszerűsítését szolgálja itthon és külföldön egyaránt. A hímzők a XVIII-XIX. századi nagykunsági pámavé- gek gyapjúhímzését, a szűrhímzést és a rátét, valamint a női kisbundák mintakincseit használják fel alkotásaik tervezésénél. A csipketerítők stílusa pedig, amelyeket készítenek, a felvidéki csipkekészítés tradícióiBalra: esküvői ruha, jobbra a pályadíjas miseruha Györfi Erzsébet: A népi motívumokat nem szolgai módon használjuk fel ból alakult ki, s bővült önálló jegyekkel. Györfi Erzsébet sokoldalú tervezőkészségével öregbítette a karcagi népművészek hírnevét. Jelenleg babákat tervez, hiszen ma, mint a művészetek minden ágazata, a népi iparművészet is rendkívüli nehézségekkel küszködik, mindent megpróbálnak, ami esetleg kelendő lehet a piacon. Az sem véletlen, hogy a pályázatra éppen miseruhát készített - felfutóban a kereslet. A képeinken látható esküvői ruha, valamint a pályadíjas miseruha (fehér selyemből lila hímzéssel) Budapesten kerül kiállításra a pápa látogatásának idején. Van két hírem Egy jó: Olasz általános iskolások töltik nyári szünidőjük egy részét Berekfürdőn. A csoport vezetőjével, Marco Olivetivel beszélgettünk.- Meglepett, hogy vidám olasz gyerekzsivajtól hangos a Berek. Hogyan kerültek éppen ide Ri- miniből?- Kunhegyes keresett Olaszországban sporttársakat, olvastunk róla, s jöttünk. Minden nyáron máshol edzünk a gyerekekkel, de végül is ez egy szórakozás számunkra. Először vagyunk Magyarországon.- Az előbb beszéltem a gyerekekkel. Ok azt mondják, minden jó, csak a magyar ételeket egyszerűen nem bírják. Ezen kívül mi a véleményük Magyarországról? Hogyan fogadták Önöket a karcagiak?- Fantasztikus! Hihetetlen az a nyitottság, az a vendégszeretet, amit tapasztaltunk. Például: ha megkérdezünk valakit arról, hogy hogyan jutunk el ide vagy de nincs mintha a kórházba kellene kimenniük. Ottjártunkkor csak tizenhét fehér köpenyes dolgozó várta elkeseredetten a segítőkész embereket. Dr. Karuczka Antalné, a vértranszfúziós állomás vezetőhelyettese, valamint dr. Kovács Pál orvos külön is kértek bennünket, tegyük közzé, milyen rendkívül nehéz helyzetben vannak a kórházak, saját vérszükségletük kielégítésére is éppen hogy elegendő vértartalékok állnak rendelkezésre. Kérésüket tolmácsolni több mint kötelesség - ezért ezúton is tisztelettel megkérjük honfitársainkat, hogy aki csak teheti, adjon vért, mert mára ez szó szerint élet-halál kérdése. oda, nem magyarázkodnak. Egyszerűen elkísérnek bennünket. Ha maga a hely nem is nyújtja azt a komfortot és szolgáltatást, amit a nyugati országokban megszoktunk, az emberek kedvessége egészen elbűvöl bennünket, a szolgáltatásbeli színvonalkülönbségért bőségesen kárpótol. Mit mondjak? Soha nem hittem, strandpapucsban, fürdőköpenyben visszaszól a jegy szedőnek:- Nekem itt a nyaralóm, ha naponta háromszor felejtek otthon valamit, háromszor kell jegyet vennem. Nyugdíjasnak harminc forint, de inkább bemászok legközelebb a kerítésen, minthogy mindig új belépőt vegyek. Ezt a tornát a kondícióm még bírja. Olaszok hihetetlen kalandjai a Berekben hogy a magyarok ilyen fantasztikusak! Egy rossz: A strandok forgalma amúgy sem nagy pénzszűke világunkban, jobban meg kellene becsülni azt a kevés embert, aki mégis teszi tiszteletét fürdőhelyeinken. De a strandok dolgozóit is, hogy a gyér fizetésük miatt amúgy is paprikás hangulatukat ne a vendégeken töltsék ki. Az alábbi jelenet bárhol megtörténhetett volna - de Karcagon történt, helyesebben Berekfürdőn. Hétköznapi pangás, kevés vendég. Aki bent van, lehet, hogy egész napra bent is szorul, hacsak nem akar minden kiruccanás után új belépőjegyet váltani (55 forint.) Kilépő itt ugyanis nincs. Kilépni meg ki kell, mert a fürdő területén nem lehet újságot venni (azt mondják, a postás aznap éppen szabadnapos volt, vagy esetleg beteg), akinek itt van üdülője, haza akar menni ebédelni, de akkor újra jegyet kell vennie. Jó humorú idős úr Egy másik férfi újságért nem mert kimenni, egy hölgy ebédelni, és még sokan mások - másért. Nagy a szigor - de minek? Ettől nem fog a strand meggazdagodni, de még forgalma sem fellendülni. A fürdő egy hónapja kinevezett vezetője a bliccelőkre hivatkozva utasítja munkatársait a szigorú rend betartására. Ezenkívül - mint mondta - van kilépő is, csak egy másik kapunál. És lehet, hogy ezzel a kilépővel csak ugyanott lehet belépni? - kérdezem én. És még azt is tudni akarják, miért akar a tisztelt vendég kilépőt, hová kell mennie. Ezen a nyáron a megye több fürdőhelyén jártunk, de ilyen kilépő-belépő perpatvart sehol se találtunk. Úgy látszik, a nagyobb bevételért, több vendégért való törekvést mindenki másképp csinálja. Az oldalt írta: Kátai Szilvia Fotó: Illyés Csaba
