Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-12 / 187. szám

1991. AUGUSZTUS 12. Az Uj Néplap Karcagon 5 A tét: Berekfürdő Romantika és valóság Régóta borzolja a városi közé­letet Karcagon (egyelőre ezen még Berekfürdő is értendő), hogy Berekfürdő és lakosságá­nak egy része el akar szakadni Karcag városától. Az évek óta tartó válási folya­matok között az ügy különleges helyet foglal el. Azt már meg­szoktuk ugyanis, hogy a pártha­tározatra összevont települések elválnak egymástól, de az ritka­ságszámba megy, hogy egy tele­pülés, amely majdnem mindig közös életet élt a másikkal, válni akar. Illetve itt a felek egyike - jelesen Karcag - teljes szívvel ra­gaszkodik kellemes társához, Berekfürdőhöz. Az meg rugdaló- zik a frigy ellen. Ha Karcagot kérdezzük, azt mondja, romantikus ábránd a be- rekiek szándéka, nem néznek szembe a valósággal. Berekfürdő ugyanígy Karcagról: romantikus vágy a régi idill megőrzése, pusz­tán az együttlét minden áron való fenntartása, amelynek realitás­alapja egyenlő a nullával. Mai lapszámunkban a két (el- len?)fél vezetőinek véleményét, az üggyel kapcsolatos álláspont­ját tárjuk olvasóink elé, míg kö­vetkező karcagi oldalunkon Kar­cag és Berekfürdő lakosságáé lesz a szó. Dr. Fazekas: Berekfürdő Karcag mellett marad- Karcag kontra Berekfür­dő? így elmérgesedett a hely­zet? - tettük fel a kérdést dr. Fa­zekas Sándor polgármesternek Karcagon.- Ezt így nem mondanám, hogy Karcag kontra Berekfürdő, de úgy gondolom, az természetes, hogy a karcagi önkormányzat nem rajong az ötletért, hogy a város üdülőkörzete önállósod­jon. Nem kellően átgondolt elha­tározásról van szó véleményem szerint. Berekfürdő városrészi önállóságot kapott, amellyel job­ban tudná érvényesíteni fejlesz­tési szándékait, s ezzel az évek óta felgyülemlett keserűség az elmaradt támogatás miatt felol­dódna. Én tudom, hogy Karcag nem tartozik a legjobban kiépített vá­rosok közé, s ugyanígy Berekfür­dő sem, mégsem minősítem elég­telennek mindazt a beruházást, amit ott végeztünk, döntően költ­ségvetési forrásokból. Nem hi­szem, hogy a bereki rész önkor­mányzata ezt ezután, ha önálló­sodik, jobban tudná csinálni. Mint önálló közigazgatásnak, meg lesz a helye a központi pénz­forrásnak az oktatás, egész­ségügy és számos más területen. Azzal is számolni kell, hogy az üdülőtulajdonosok - akiknek jó része karcagi - érdekei mások, mint a helyieké, arról nem is szólva, hogy a karcagi üdülőtu­lajdonosok beleszólási joga a minnimálisra csökken a válás után. Gond a fürdő helyzete is: kevés nyereséggel dolgozik, ma­gasak a belépőjegyárak.- Mi a legfontosabb teendő Ön szerint ebben a helyzetben?- Attól függetlenül, hogy ala­kul a szavazás eredménye, na­gyon fontosnak tartom, hogy egy korrekt, jó kapcsolat alakuljon ki közöttünk. Ez Bereknek is érde­ke: a szolgáltatások azután sem lesznek olcsóbbak, Karcagra va­ló ráutaltsága továbbra is fennáll. A közös teherviselés viszont megszűnik, aminek súlyát Be­rekben ma még nem érzik.- így előre Ön mit jósol, mi lesz az eredmény? És mi a kö­vetkezmény?- A Berekben 1800 szavazó van, ebből 800 helyi lakos, a töb­bi üdülőtulajdonos. Karcag 1 milliárd forintos költségvetésé­ből az idén tervezett idegenfor­galmi adó mindössze 1,5 millió forintot tesz ki. Ez elhanyagolha­tó tétel, ezt is Berekfürdő javas­latára vezettük be. Ha ezentúl plusz jövedelemhez akarnak jut­ni, helyi adót kell kivetniük, hi­szen a lehetőségek korlátozottak. Mi marad? Az üdülőtulajdono­sokra és idegenekre még maga­sabb adót kell kivetni, s ez elri­asztja a vendégeket. A jóslatom: Berek Karcag mel­lett marad. Én látok ugyanis most egy romantikus hajlamot a bere- kiekben, a jelenlegi kondíciókat figyelembe véve nem hiszem, hogy a bekövetkező strukturális változásokkal egykönnyen meg tudnak birkózni. Dr. Hajdú Lajos, Berekfürdő körzeti orvosa, egyben annak részleges önkormányzatának ve­zetője. Tőle kérdeztük:- Ön volt Karcag új önkor­mányzatának alpolgármeste­re, nemrég viszont lemondott tisztéről. Összefügg ez azzal a ténnyel, miszerint Ön a bereki- ek ügyének képviselője?- Közvetlenül nem függ össze. Egyébként is ideiglenes alpol­gármester voltam. Közben a kar­cagi városi önkormányzat egy részleges önkormányzatot ho­zott létre Berekfürdőn, amelynek vezetője a terület képviselője kell hogy legyen, ennek a testü­letnek én vagyok a képviselője, így vezetője is. A részönkor­mányzat tagjait a falugyűlés vá­lasztotta, amely megbízott ben­nünket azzal a feladattal, járjuk körbe az önállósodás lehetősége­it. Ez megtörtént, a lehetőségeket Dr. Hajdú: Reális lehetősége van Berek önállósodásának június 1-jén a falugyűlés elé tár­tuk, ahol az önállósodás mellett döntöttek.- Érdekes lenne, ha hallhat­nánk az Ön jóslatát is a jövőt illetően.- Móricz Zsigmond 1932-ben leírta: ömlik az arany Karcag ha­tárában. A bereki meleg vízre gondolt. Benedek István akadé­mikus is nagy elismeréssel nyi­latkozott a helyről. Ide a csodá­latos hangulat, nyugalom miatt kötődnek az emberek. Az önálló­sodásnak óriási előnyei lesznek: minden közügyet itt kell megol­dani, a helyi akarat érvényesülni tud. Nem a jelenlegi karcagi ve­zetéssel van baj. de most már Berekfürdő érdeke azt kívánja, legyünk önállóak. El tudom kép­zelni, hogy Karcagnak ez nem egyértelműen tetszik, hiszen Be­rekhez romantikus kötődés él az emberekben, én viszont úgy lá­tom, reális lehetősége van annak, hogy Berekfürdő önálló legyen. Szavazás szeptember 8-án, va­sárnap a Berekben. Mint koráb­ban említettük, addig még úgy a bereki, mint a karcagi polgárok véleményeiből is meghallgatunk néhányat, s azt kővetkező karca­gi oldalunkon közzétesszük. A pápa jön - véradás lenne, Felhívás született szerte a ha­zában: a pápalátogatás alkalmá­ból véradást szerveznek. Az ese­ménysorozat alkalmából óriási tömegek mozdulnak meg, bal­esetekre i lehet számítani, fel kell tölteni a kórházak vérkészletét, ez természetes. A kórházak vértartaléka a mi­nimumon van, ezért szervezték a karcagi vértranszfúziós állomás dolgozói a véradó alkalmat, de sajnos kevés sikerrel. Az első na­pon összesen ketten mentek el, megértve e sürgős segélykérést. Eleinte azt hitték az állomás dol­gozói, negligálják az emberek a pápalátogatást, azért nem jön­nek. Másnap már rendőrautó hangosbemondója járta a várost, kérve a lakosságot, aki csak tud, menjen vért adni, nem szlogen az, hogy életeket menthet vele. Véradásról fotót készíteni manapság nehéz - alig vannak vér­És még így se. A Déryné Műve­lődési Ház első emeletét véradó­állomássá alakították, azt remél­ve, hogy a városban közkedvelt házba jobban, könnyebben el­mennek az emberek vért adni, Karcagról jöttünk: mesterségünk címere ... Mint ahogy azt múlt héten kö­zöltük, karcagi siker született Matyóföldön. A népi iparművé­szeti tanács által meghirdetett Kis Jankó Bori-pályázaton Var- gáné Györfi Erzsébet díjat nyert. Karcag híres - sőt világhírű - népművészetéről, a különböző népművészek a karcagiak mes­terségének címereit viszik szerte az országba, világba. A Matyóföldön aratott siker hallatán illő, hogy bemutassuk Vargáné Györfi Erzsébetet. A Nagykunság gazdag hímzőmű­vészete, valamint a XX. század­ban kialakult csipkeverő hagyo­mány gazdag lehetőséget kínál a népi iparművészet kialakulásá­hoz. Kezdetben még csak házi­ipari termelés folyt a városban. 1957 óta csipkeveréssel, 1958 óta hímzéssel is foglalkoznak szövetkezeti formában. Olyan nemes küldetést vállalva ezzel magukra a karcagi ügyes kezű asszonyok, amely nemzeti kul­túránk - azon belül a Nagykun­ság - népművészeti örökségének ápolását és népszerűsítését szol­gálja itthon és külföldön egya­ránt. A hímzők a XVIII-XIX. századi nagykunsági pámavé- gek gyapjúhímzését, a szűrhím­zést és a rátét, valamint a női kisbundák mintakincseit hasz­nálják fel alkotásaik tervezésé­nél. A csipketerítők stílusa pe­dig, amelyeket készítenek, a fel­vidéki csipkekészítés tradíciói­Balra: esküvői ruha, jobbra a pályadíjas miseruha Györfi Erzsébet: A népi mo­tívumokat nem szolgai módon használjuk fel ból alakult ki, s bővült önálló jegyekkel. Györfi Erzsébet sokoldalú ter­vezőkészségével öregbítette a karcagi népművészek hírnevét. Jelenleg babákat tervez, hiszen ma, mint a művészetek minden ágazata, a népi iparművészet is rendkívüli nehézségekkel küsz­ködik, mindent megpróbálnak, ami esetleg kelendő lehet a pia­con. Az sem véletlen, hogy a pályá­zatra éppen miseruhát készített - felfutóban a kereslet. A képeinken látható esküvői ruha, valamint a pályadíjas mise­ruha (fehér selyemből lila hím­zéssel) Budapesten kerül kiállí­tásra a pápa látogatásának ide­jén. Van két hírem Egy jó: Olasz általános iskolá­sok töltik nyári szünidőjük egy részét Berekfürdőn. A csoport vezetőjével, Marco Olivetivel beszélgettünk.- Meglepett, hogy vidám olasz gyerekzsivajtól hangos a Berek. Hogyan kerültek éppen ide Ri- miniből?- Kunhegyes keresett Olaszor­szágban sporttársakat, olvastunk róla, s jöttünk. Minden nyáron máshol edzünk a gyerekekkel, de végül is ez egy szórakozás szá­munkra. Először vagyunk Ma­gyarországon.- Az előbb beszéltem a gyere­kekkel. Ok azt mondják, minden jó, csak a magyar ételeket egy­szerűen nem bírják. Ezen kívül mi a véleményük Magyarország­ról? Hogyan fogadták Önöket a karcagiak?- Fantasztikus! Hihetetlen az a nyitottság, az a vendégszeretet, amit tapasztaltunk. Például: ha megkérdezünk valakit arról, hogy hogyan jutunk el ide vagy de nincs mintha a kórházba kellene ki­menniük. Ottjártunkkor csak ti­zenhét fehér köpenyes dolgozó várta elkeseredetten a segítőkész embereket. Dr. Karuczka Antalné, a vér­transzfúziós állomás vezetőhe­lyettese, valamint dr. Kovács Pál orvos külön is kértek bennünket, tegyük közzé, milyen rendkívül nehéz helyzetben vannak a kór­házak, saját vérszükségletük ki­elégítésére is éppen hogy elegen­dő vértartalékok állnak rendelke­zésre. Kérésüket tolmácsolni több mint kötelesség - ezért ez­úton is tisztelettel megkérjük honfitársainkat, hogy aki csak te­heti, adjon vért, mert mára ez szó szerint élet-halál kérdése. oda, nem magyarázkodnak. Egy­szerűen elkísérnek bennünket. Ha maga a hely nem is nyújtja azt a komfortot és szolgáltatást, amit a nyugati országokban megszok­tunk, az emberek kedvessége egészen elbűvöl bennünket, a szolgáltatásbeli színvonalkü­lönbségért bőségesen kárpótol. Mit mondjak? Soha nem hittem, strandpapucsban, fürdőköpeny­ben visszaszól a jegy szedőnek:- Nekem itt a nyaralóm, ha na­ponta háromszor felejtek otthon valamit, háromszor kell jegyet vennem. Nyugdíjasnak harminc forint, de inkább bemászok leg­közelebb a kerítésen, minthogy mindig új belépőt vegyek. Ezt a tornát a kondícióm még bírja. Olaszok hihetetlen kalandjai a Berekben hogy a magyarok ilyen fantaszti­kusak! Egy rossz: A strandok forgal­ma amúgy sem nagy pénzszűke világunkban, jobban meg kelle­ne becsülni azt a kevés embert, aki mégis teszi tiszteletét fürdő­helyeinken. De a strandok dolgo­zóit is, hogy a gyér fizetésük mi­att amúgy is paprikás hangulatu­kat ne a vendégeken töltsék ki. Az alábbi jelenet bárhol megtör­ténhetett volna - de Karcagon történt, helyesebben Berekfür­dőn. Hétköznapi pangás, kevés vendég. Aki bent van, lehet, hogy egész napra bent is szorul, hacsak nem akar minden kiruc­canás után új belépőjegyet válta­ni (55 forint.) Kilépő itt ugyanis nincs. Kilépni meg ki kell, mert a fürdő területén nem lehet újsá­got venni (azt mondják, a postás aznap éppen szabadnapos volt, vagy esetleg beteg), akinek itt van üdülője, haza akar menni ebédelni, de akkor újra jegyet kell vennie. Jó humorú idős úr Egy másik férfi újságért nem mert kimenni, egy hölgy ebédel­ni, és még sokan mások - másért. Nagy a szigor - de minek? Ettől nem fog a strand meggazdagod­ni, de még forgalma sem fellen­dülni. A fürdő egy hónapja kineve­zett vezetője a bliccelőkre hivat­kozva utasítja munkatársait a szigorú rend betartására. Ezen­kívül - mint mondta - van kilépő is, csak egy másik kapunál. És lehet, hogy ezzel a kilépővel csak ugyanott lehet belépni? - kérdezem én. És még azt is tudni akarják, miért akar a tisztelt ven­dég kilépőt, hová kell mennie. Ezen a nyáron a megye több fürdőhelyén jártunk, de ilyen ki­lépő-belépő perpatvart sehol se találtunk. Úgy látszik, a nagyobb bevételért, több vendégért való törekvést mindenki másképp csinálja. Az oldalt írta: Kátai Szilvia Fotó: Illyés Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents