Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-09 / 158. szám

Nyári érdekes 1991. JULIUS 9. Közép-Európa környezeti lidércnyomásának legfontosabb áldozatai a gyerekek Ezt a cikket a környezetvédel­mi világnap alkalmából kaptuk. Akkor sajnos terjedelmi okokból nem tudtuk közölni, viszont úgy gondoljuk, aktualitása miatt ez­zel a témával az év bármely nap­ján foglalkozhatunk. Kelet-Európa örökségét fi­gyelembe véve a legnagyobb ve­szély az ökológiai probléma és annak hatása a gyerekekre. A „fekete háromszögben” (Dél- Lengyelország, Dél-Csehország és Dél-/Kelet/-Németország iparvidéke) és más területeken is a gyerekek fizetnek legnagyobb árat a környezeti gondatlansá­születik. Ugyanezen vidéken az iskolás gyerekeknek csak 20 szá- zaléka mondható egész­ségesnek. A nyugati politikai vezetők és a környezetvédelmi aktivisták a tisztítási folyamatok megkezdé­sét javasolják mind a levegőben, mind pedig a talajban. A nyugati és a keleti környezetvédők nem mindig értenek egyet a szennye­zettség okának megállapításá­ban és a válság megoldásában. Sókan az ipart hibáztatják, mely­hez hozzáadódnak a közlekedés okozta károk. A kelet-európaiak szemében a A „fekete háromszög” Kelet-Európábán gért, mivel egyre nő a csecsemő- halandóság, a koraszülések szá­ma, a veleszületett rendel­lenességek és a szellemi vissza­maradottság. A legzsúfoltabb budapesti utcákon a 2-3 éves gyerekek vérének ólomtartalma egyenlő egy 70 kilogrammos ipari munkás vérének ólomtar­talmával. Ukrajna legveszélyeztettebb részén a gyerekek 25 százaléka valamilyen rendellenességgel szocialista rendszer a vádlott. A magyar egészségügyi miniszter szerint: „A válasz, úgy látszik, politikai jellegű. Néhány évti­zeddel ezelőtt Írország és Finn­ország a legalacsonyabb várható élettartamú országok között fog­lalt helyet. A nyolcvanas évek végére egyedül Kelet-Európa és a Szovjetunió maradtak az osz­lop legalján. Bizonyított, hogy ezek a hátrányos számadatok a szocialista rendszer velejárói.” A szennyezett levegőhöz járul még a nem megfelelő táplálko­zás, a stressz, a dohányzás és az alkoholizmus. így a gyerekek már a születésük előtt mérgeződ­nek. „Ezek hatására egy eltérő szerkezetű méhlepény jön létre. A cink, az ólom, a kadmium és az egyéb veszélyes anyagok a méhlepény részévé válnak és ke­vesebb oxigént engednek át a magzat részére.”- mondja egy doktornő Krakkóból, aki több éve végez ilyen vizsgálatokat, így válnak általánossá a koraszü­lések. Ahogy a kelet-európai gyere­kek nőnek, kifejlődik bennük a vérszegénység, a hörghurut, a tü- dőgyulladás és egyéb légúti megbetegedések, valamint gyakrabban szenvednek fertőző betegségekben is. Nő a szellemi elmaradottság és az agresszív vi­selkedés az ólommérgezés miatt. A környezeti problémák azon­ban csak alapvető változások be­vezetésével oldhatók meg. A magyar Vargha János /Duna Kör vezetője/ szerint a környezetvé­delmi és a gazdasági problémák nem választhatók ketté, hiszen ugyanazon érme két oldalát je­lentik. Vajon van-e megoldás vagy valamilyen példa Kelet-Európa előtt? „Nem hisszük, hogy vissza lehet térni az ipar beveze­tése előtti állapothoz, de a Ruhr- vidék (Németország) és Pitts­burgh (USA) jelenlegi levegő­összetételét szeretnénk elémi”- mondja egy tagja a Zöld Pártnak Katowicéből. Ugyanis ezek a te­rületek messze kevésbé szeny- nyezettek, mint voltak. Ez a vál­tozás képviseli a reményt a kelet­európaiak, de főleg a beteg gye­rekek előtt. (A Newsweek c. amerikai he­tilap Közép-Európa környezeti állapotáról szóló cikkét fordítot­ta: Pethő Mária) Lenéz az Eiffelre Égig érő torony épül Párizsban Vetélytársa lesz az Eif- fel-toronynak Párizsban? Lehet, hogy a francia fő­város már az évtized köze­pén magáénak mondhatja a „világ legeredetibb építmé­nyét”, az „égig érő tor­nyot”. A felhőkarcolót 400 méter magasra tervezték, a teteje átlátszó anyagból éplil, s úgy tűnik majd, mintha „eltűnne” a felhők között. A torony ötlete Francia- ország legjelentősebb épí­tészének, Jean Nouvelnek a fejében fogant meg. Két év­vel ezelőtt egy pályázatra küldte be ötletét, melyet a La Defense, Párizs felhő­karcoló-negyedének bőví­tésére írtak ki. Nemrég konzorciumot hoztak létre az építkezés fi­nanszírozására. Az építési költségeket kétmilliárd né­met márkára becsülik. A 400 méter magas ház korántsem lesz a világ leg­magasabb építménye, ezt a címet a chicagói Sears-to- rony birtokolja. Párizs jel­képét, az Eiffel-tornyot azonban mindenképpen „lepipálja”, hiszen az „mindössze” 320 méter magas. Az építkezés előrelátha­tólag három-négy évig tart. Készek az „okos autó” tervei Elkerüli a veszélyt, ellenőrzi a „pilótát” Japánban az ezredfordulóig kifejlesztik azt a személykocsit, amely maga kormányoz és elkerüli a balesetet. Érzékelőinek fel kell ismernie a gépkocsi helyzetét az úton és reagálniok kell az útviszonyokra. Baleset- veszélyes helyzetben riasztaniok kell a vezetőt, sőt súlyosabb esetben a számítógép veszi át az autó közvetlen irányítását. Megfontolandónak tartják egy integrált tűzvédelmi rendszer beépítését is. A japánok által elképzelt gépkocsi különleges ellenőrző rendszere állandóan figyeli a sofőr vérnyomását, pulzusát, koncentráló készségét. Ha megállapítja, hogy a „pilóta” fáradt, vagy koncentrációja csökken, figyelmezteti. Az „okos autó” tervét a japán közlekedési minisztérium a tokiói egyetem gépipari intézetével együttműködve kívánja megvalósítani. Az intézet műszaki vezetője, Masakazu Iguchi professzor szerint a kocsi megszüle­téséig még évekre van szükség, de a konkrét tervek már készen állnak. Mindenekelőtt azt akarják megtudni, hogy az autóipar készen áll-e a majdani gyártásra. _________________________________FEB-SAD A 15 éves jászberényi Turbó Autójavító és Kereskedelmi Kft. jú­lius 13-14-én a jászbe­rényi Opel gyári már­ka kereskedésénél (Vá­sártér 1-3.) Opel hétvé­gi nyitott kapuk cím­mel színes« változatos programmal várja a felnőtteket és gyereke­ket. Többek között új Opel autók bemutató­ja, próbaút felnőttek­nek, Opel videofilm ve­títés, rajzverseny és lu­fi a gyerekeknek. Az autósbolt és a gyors szerviz mindkét nap nyitva lesz, a boltban szuper kedvezmények, díjmentes fényszóró- és CO-beállítás min­den típusú gépkocsira, és még sok-sok megle­petés, például Corvette sportautó-bemutató, stb. Mr. Billings új találmánya - megszületett a vízzel működő autó Autószenzáció: eddig csak vízibicikli volt, most már van vízzel működő autó is! A londoni Daily Mail tudósítója, Michael Kemp már ki is próbálta az egyik Fiesta márkájú prototípust. A motorok rajongójaként ismert tudósító a „nagy utazás” után elképedve újsá­golta: „A kipufogóból csak vízgőz jön, az autó pedig teljesen zajtalanul megy”. S ugyanolyan gyorsan ha­ladt, mint bármely hagyományos benzinmotoros tár­sa, hiszen sebessége még a 150 km/órát is elérte. Az autó motorjának működése a vízből kivont hid­rogénen alapszik. Nem robbanásveszélyes, mert a hidrogéngázt a jármű porrá átalakított formában tárol­ja. Indulás előtt csak át kell kapcsolni az üzemanyag- rendszert, hogy a hidrogénből elektromos áram ter­melődjék, tehát a szerkezet elektromotorként működ­jön. A vízzel működő autó feltalálója az amerikai Dr. Roger Billings, akinek a neve egyáltalán nem cseng ismeretlenül. Mindössze 42 éves, a személyi számító­gép kifejlesztése és a mindkét oldalán használható floppylemez szintén az ő szellemi terméke. A General Motors a dologban remek üzletet szima­tol, és ki akarja fejleszteni a hasonló elveken működő sportkocsit is. A Chevron Oil nevű olajtársaság kész hidrogén-tankállomásokat építeni, ahol - aki nem bír­ja kivárni, míg maga 8 óra alatt a vízből nyert hidro­génnel feltölti az autóját - megtankolhat. Az első, vízzel működő autókat az ipar csak 1993- ra ígéri. Arukat - átszámítva - már most 3 millió forintra becsülik. De ami elment a réven, bejön a vámon, hiszen tíz liter vízzel több száz kilométert lehet megtenni... FEB-SAD Visszapillantó A fegyvernek! svábokról A letelepedett német-ajkú «Jai«) kosság folytatta örökölt mester­ségét, a földművelést. Gabona- termelésre rendezkedtek be, mellékesen foglalkoztak állatte­nyésztéssel, amennyiben szüksé­gük volt igásállatra. A földműve­léssel való foglalkozás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a hangsúlyt a század elején már az állatte­nyésztésre tették át, s a legeltető­társaság legelőin hatalmas állat- állomány fejlődött. A Kálvária északi oldalán, a temető mögött kb. 70 holdnyi területen foglal­koztak szőlőműveléssel. A sváboknak kezdetben önál­ló imaházuk nem volt. Az Orczy Lőrinc féle birtokon lévő kápol­nában havi 1-2 alkalommal a ti- szabői lelkész tartott misét szá­mukra, majd 1885-ben imaházat építettek, ahol már havonta min­den második vasárnap hallgat­hattak német nyelvű szentbeszé­det. Mivel a magyarság a sváb imaházból ki volt zárva, már az 1850-es évek előtt felvetődött a «rfjtlomépítés gondolata, de anyagi áldozatokra a szegény sorsú lakosság nem volt képes. A község lélekszámának szaporo­dásával Szapáry gróf elérkezett­nek látta az időt egy templom­építési kezdeményezésre. Levél­lel fordult az elöljárósághoz, akik helyeselték a tervet, s Bar- takovics egri érsek által kiküldött bizottság - mivel a templom he­lyében nem tudtak megegyezni - a magyar és német ajkú katolikus lakosság megközelítően azonos számára tekintettel a templom helyének az annaházi és régi te­lepülés közötti üres telket jelölte ki. Az alapkőletételre 1862. szeptember 27-én került sor, s egy év múlva, 1863. október 20- án az egri kanonok - Szent Ven­del védelmébe ajánlva - fel is avathatta az új templomot, mely összekötő kapocs lett a két köz­ségrész között. Az új egyházköz­ség papjai az 1860-as évek végé­ig az egyik vasárnap magyar, a másik vasárnap német prédikáci­ót tartottak. Ez az 1880-as évekre A világ leggazdagabb emberei A nyolcvanhét éves japán Móri Taikicsiro a világ leggazdagabb em­bere: becslések szerint ingat­lanvagyona 15 müliárd dollára rúg - írta a Forbes amerikai magazin júli­usi száma A földkerekség leggazda­gabb embereinek nevét tartalmazó lista második helyezettje ugyancsak japán: a vasút- és golfpálya-tulajdo­nos CucumiJosiaki, aki több mint 14 milliárd dollárt „ér’. A névsor har­madik helyét Sam Moore Walton és családja foglalja el 18,5 müliárd dol­láros összesített vagyonnal. Sam Moore Walton - a Wal-Mart-áruház- lánc alapítója - lehetett volna a világ leggazdagabb személye, ha nem osztotta volna fel vagyonát öt család­tag között. A Waltonok vagyona mintegy 9 milliárd dollárral múlja felül a következő leggazdagabb amerikai család, a DuPont família vagyonát Mária asszony Kar­cagon él. Özvegy, a párja régen elhunyt. Elére állítottak minden garast, de az asszony özvegyen se szórta a pénzt, gyűjtögetett egy kis házra. A fia is bese­gített. Egy jómódú fu­varos és testvérei épp akkortájt akartak meg­szabadulni egy meg­örökölt háztól. Mária asszony gyakran eljárt arra, nézegette az aprócska házikót, az­tán megkérte a tulaj­donosoktól 400 eze­rért. Azért ennyiért, mert egy életnyi gyűj­tögetés eredményeként 400 ezre volt, egy ga­rassal se több. Amíg azon fáradozott, hogy otthonosá tegye egyet­len szerzeményét, ar­ról ábrándozott: mi­lyen jó lesz majd itt a kisunokákkal a nyá­ban? Hát ö most már mit csináljon, hová menjen? Csak állt a romba dőlt házikó mel­Mária asszony ron! Szliköcskén, de el­lesznek, aztán a gyere­kek meg majd jókat játszhatnak a kertben. Tett-vett, boltba futott, mészért szaladt, mikor mi kellett. Valahol az utcán érte a hír .fusson hamar, mert összeom­lott a háza! El se akar­ta hinni, aztán meg megszorult a szíve a szörnyű hírtől. Mit vé­tett, hogy Isten így bünteti öreg napjai­lett, és sírt. Jöttek a gyerekei, vigasztalták, aztán azt mondták: ezt nem lehet annyiban hagyni, menjünk a fu­varoshoz, aki eladta! De a hír gyorsabb volt náluk, zárt ajtókat ta­láltak. Ügyvédhez kell menni, javasolták a gyermekei. És Mária asszony elindult ügy­védet keresni. Nem, nem - szólt az egyik tu­dós ember -, itt már ne­künk semmi kerese­tünk nincs. Nem megy - így a másik -, meg kellett volna nézetni azt a házat, mielőtt megvette. Akkor dön­tött úgy Mária asz- szony: újságba téteti az ő kegyetlen sorsát, hogy nem találhatja meg a maga igazát. Mikor a történet vé­gére ér, agyondolgo­zott, öreg kezeivel a bugyellárisát keresi. Kérdezi: mennyivel tartozik? Megfizeti, csak mondjam. Ha nincs annyija, majd részletben lefizeti. Mindennek ára van, megtanította rá az élet... Dorkovics Ágnes havi egyszeri német nyelvű is­tentiszteletre csökkent. Az idő­sebb sváb lakosság körében a né- met nyelvű istentiszteletek visszaszorítása többször váltott ki elégedetlenséget, de a svábok többsége elfogadta, s a ’90-es években az iskolaszék a német kántorságot is megszüntette. A svábság iskoláját Orczi An­na bárónő építtette az Anna utcá­ban. 1854-ben új iskolát kellett építeni, mert a régi szűknek bizo­nyult - jegyzi meg Baunok Béla, a fegyvemeki Dózsa György Ál­talános Iskola igazgatója. A 6-12 éves iskolakötelesek száma 108 volt. Az első tanító Einhorn And­rás volt. Az iskola fenntartásáról a grófnő gondoskodott. 1895- ben teljesen magyar lett a tanítás nyelve. A német nyelvű tanítás visszafejlődése egyben mutatja a svábok elmagyarosodásának ütemét is. A korábbi magyar­sváb ellentétek lassan elsimul­tak, amelyben a kölcsönös egy­másrautaltság játszotta a legna­gyobb szerepet, az 1870-es évek­től gyakori volt az összeházaso­dás is. A betelepedett szorgalmas svábság rövid időn belül jólétbe került, mely öltözködésükben is kifejezésre jutott. Az idős embe­rek nemzeti viselete kezdetben sem volt egységes, másképp öl­tözködtek a különböző vidékek­ről idekerült lakosok. A fiatalok öltözködése azonban hamar al­kalmazkodott a környező ma­gyarsághoz. A sváb és magyar kezdetben idegen szemmel nézett egymás­ra. A közös megpróbáltatások, az egymásrautaltság, s különö­sen a két világháború gyorsította egymáshoz közeledésüket. Az 1914-18-as világháborús emlék­mű tanúsága szerint egymás mellett harcoltak, ontották vérü­ket. Ma már nincs különbség Fegyvereteken magyar és sváb között. Érzésben és gondolko­dásban mindannyian magyarok, származásukat csupán családne­vek mutatják.- int ­Nincs hely felnőni

Next

/
Thumbnails
Contents