Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-31 / 177. szám

2 Hazai körkép * 1991. július 31. Szovjet—amerikai csúcstalálkozó Bush gazdasági javaslatai Moszkvának Üj sajtgyarto gépsor. Új sajtgyártó gépsort helyeztek üzembe Kisújszálláson, a Tejipari Vallalatnal. Egyszerre*l5.0(H) liter tej feldolgozása lehetséges az új gépen, ez a mennyiség háromszo­rosa a hagyományos technológia által készültek, mellyel még ma is készítenek trappista sajtot. Mivel a magas ár miatt nincs nagy kereslet a tejtermékek iránt, ezért az itt készült sajtok nagy része is raktáron, pontosabban a szajoli sajtérlelőben vár a jobb napokra. Fotó: Mészáros Eddig ámítottak bennünket? $25 millió dolláros külkerdeficit Munkavállalói járulék Augusztusban már levonják a bruttó keresetek szerinti 0,5 százalékos szolidaritási járulé­kot. A Foglalkoztatási Törvény szerint a júliusi keresetek alap­ján esedékes elsőként ez a befi­zetés, de mivel a júliusi munka­béreket augusztusban fizetik, így a járulékfizetést is ekkor kell teljesíteni. Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal A Magyar Közlöny 85. szá­mában megjelent az a kor­mányrendelet, amelynek értel­mében a Kárpótlási Hivatal jogutódjaként a kormány Or­szágos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatalt létesít, hogy az in­tézze a kárpótlási törvény hatá­lya alá tartozó ügyeket. Ugyan­csak ez a hivatal jár el az Or­szággyűlés által meghatározot­tak személyes szabadságát jog­talanul korlátozó intézkedések okozta anyagi hátrányok kár­pótlásával összefüggő ügyek­ben, valamint közreműködik a kárpótlással kapcsolatos jog­szabályok előkészítésében és kidolgozásában. A hivatal or­szágos hatáskörű, önálló állam- igazgatási szerv, felügyeletét a kormány látja el. A hivatal önálló költségvetési szerv, élén az elnök áll, akit a miniszterel­nök nevez ki, illetve ment fel. A kárpótlási törvény hatálya alá tartozó ügyek első fokú in­tézésére a hivatal területi szer­veként megyei, fővárosi kár- rendezési hivatalok működnek. Feladatukat az országos hivatal irányításával, a kárpótlási tör­vényben meghatározott hatás­körüket azonban önállóan gya­korolják. Romániai árvíz _______ R endkívül komorrá vált a helyzet az árvíz sújtotta Moldo- vában. A legfrisebb jelentések szerint a halottak száma meg­haladja a hatvanötöt. Összesen háromezer lakóház dőlt össze, több mint 11.000 ember maradt hajléktalan. Az eltűntnek nyil­vánított személyek száma meg­haladja a több tucatot. A men­tést és a segélyszállítmányok küldését megnehezíti az, hogy számos útszakasz és vasútvo­nal járhatatlanná vált, harminc híd beszakadt. Megoldható a borválság Nem az állami garanciavál­lalás az egyedüli megoldás a borválság megoldására - mond­ta az MTI érdeklődésére ked­den a Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékese. Az FM illetékese óvott attól, hogy a termelők az idén szőlő­kivágással válaszoljanak az ér­tékesítési nehézségekre, mert később nagyon sokba kerülne az újratelepítés, nem beszélve arról, hogy a szőlő csak 4-5 év alatt fordul termőre. A minisztérium támogatja azt a javaslatot, hogy a bor mi­nőségénekjavítása érdekében a jelenlegi 6-8 hónapos technoló­giai átfutási idő megkétszere­zésére a termelők kedvezmé­nyes kamatozású hitelekhez jussanak. Ezenkívül a minőség garantálására szigorú ellenőr­zést kell bevezetni. „Aki nem képes hibátlan, európai színvo­nalú bort előállítani, az inkább ne termeljen.” Pénzügyi elszámolások Elhárult az egyik fontos aka­dálya annak, hogy megkezdőd­jön a közvetlen barterkereske- delem a legnagyobb szovjet köztársaság, Oroszország és hazánk között. Létrejött ugyan­is a kereskedelemmel kapcso­latos pénzügyi elszámolásokat végző két bank között a megál­lapodás arról, hogyan teremtik meg az áruforgalom stabil ban­ki hátterét - tájékoztatta az MTI-t Vásáreczki Lajos, a Ke­reskedelmi Bank Rt. osztályve­zető-helyettese. (Folytatás az 1. oldalról) ségek polgári jellegűvé történő átalakítására vonatkozóan Bush felajánlotta, hogy országa szak­emberei segítséget nyújtanak a szovjet illetékeseknek a hadiipa­ri vállalatok termelésének a pol­gári javak keresletéhez történő alkalmazkodását szabályozó és az Egyesült Államokban már be­vált mechanizmus szovjet adap­tálására. Az amerikai magán- szektor és a védelmi minisztéri­um átadja majd tapasztalatait a hadiüzemek átállításával és az üzemek bezárása által érintett közösségek gondjainak orvoslá­sával kapcsolatban. Bush szerint a demilitarizálás a gazdasági át­alakulás egyik kulcsa a Szovjet­unióban, s segítségével többek között föltölthetik az üzletek üre­sen tátongó polcsorait.- Technikai segítségét Wa­shington elsősorban az építőipari- Mióta foglalkoznak szerve­zetten a mozgásukban korláto­zottakkal?- A forradalom előtt semmi­lyen kapcsolat nem volt a sérült emberek között. A családokban próbálták kezelni a problémát. A revolúció után megindult a szer­vezkedés, a maguk emberségé­ből, spontán jöttek létre egyesü­letek. Társadalmi szinten most a gyermekek rehabilitációjára he­lyezzük a hangsúlyt, külön intéz­ményeket, iskolákat hozunk lét­re számukra. Csak Bukarestben 1200 szellemileg, testileg fogya­tékos kisgyermeket tartunk nyil­ván. Az én feladatom a nem csa­ládban élő kicsik életfeltételei biztosításának szervezése. Amit az előző vezetés mélyen elhall­gatott, félelmetes adatok kerül­tek napvilágra a sérültek számá­ról. Világosan látszik, hogy csak törvényi szabályozással oldható meg ez az óriási probléma.- Hogyan kívánja a kormány­zatsegíteni ezeket az embereket?- A forradalom óta nagy előre­törés történt ezen a területen. Az magánszektor fejlesztésére, a pi­acgazdaság jogi aspektusaira, il­letve a pénzpiac és az értéktőzs­de kiépítésére szándékozik össz­pontosítani.- Az amerikai gazdasági segé­lyekkel kapcsolatban Bush el­mondta, hogy a gazdasági szfé­rában belülről kell jönnie az át­alakulásnak, s nem a tőkehiány taszította válságba a szovjet gaz­daságot, mint ahogy a jelenlegi gondok sem oldhatók meg pusz­tán tőkeinjekciókkal.- A reformok alakulása és mértéke szerint az Egyesült Ál­lamok készen áll segítő kezeket nyújtani a szovjet erőfeszítések­hez - tette hozzá végül Bush. - A következő lépésnek most már a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal kapcso­latban folytatott stratégia kiala­kításának kell lennie. első lépés az volt, hogy el kellett ismemi, élnek közöttünk sérül­tek. Most már ott tartunk, hogy a velük foglalkozó törvényt ké­szítjük elő. Azért húzódott ed­dig, mert az összes törvényünket ki kellett cserélni. De remélem, sokaknak segít majd e magas szintű jogszabály elfogadása. Mihai Caragea, a romániai mozgássérült egyesület elnöke a szervezet történetéről beszélt:- Talán köztudott, hogy ’86- ban Ceausescu korlátozta a ma­gángépjárművek közlekedését. Mi, mozgássérültek szerettük volna tartani a kapcsolatot egy­mással, ezért megfogalmaztunk egy kérvényt, amit a főtitkár jóvá is hagyott. Kaptunk egy igazol­ványt, hogy közlekedhetünk. Három nap múlva azonban ezt bevonták, Elena asszonynak nem tetszett az ötletünk. Ilyen körülmények között kezdtünk szerveződni. Mérföldkő volt, amikor 1990 márciusában lega­lizálták működésünket. Ma már bejegyzett egyesület vagyunk, saját alkotmánnyal. (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb részét, 65 százalékát a fejlett ipari országokból impor­táljuk. Kelet-Európa aránya az importunkban 19 százalék, a Szovjetunió részesedése pedig 14 százalék. A 2 milliárd dollá­ros importnövekmény felét a már teljes egészében konvertibi­lis valutáért vásárolt energiahor­dozók, és a villamos energia képviseli, amelyek nagy részét már nem Kelet-Európából, ha­nem fejlődő országokból szerez­zük be. A nyilvánosságra hozott ada­tokkal kapcsolatban Kádár Béla megjegyezte: a külkereskedelmi statisztikák azt jegyzik, hogy az áru átlépi a határt, exportként el­hagyja vagy importként beérke­zik az országba. Más kérdés a fizetésimérleg-séma, és egy har­- Miből tartják fenn magukat?- Beiratkozási díjat és tagdíjat szedünk. Mindenkinek a lelkiis­meretére bízzuk, mennyivel já­rul hozzá közös kasszánkhoz. Vannak egészséges támogatóink is. De mégis sok gondot jelent számunkra a pénz hiánya. Kül­földi kapcsolatainkból is szeret­nénk profitálni annyiban, hogy megismerjük a tapasztalataikat, és ami nálunk is felhasználható, azt átvesszük.- Hogyan alakult ki a kapcso­lat a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei szervezettel?- Kolozsváron találkoztam először Nász Margit megyei el­nöknővel, és már akkor az ismer­kedés lehetőségéről beszélget­tünk. Ezt a kölcsönös meghívá­sok követték. Nagyon fontosnak tartom az ilyen jellegű barátsá­gokat. Lendítőerőt látunk az együttműködésben. Figyelem­mel kísérjük, amit a hagyomá­nyokkal rendelkező magyar szervezet csinál, és bizonyos kérdésekben tanácsokat is ké­rünk. Most elsősorban a rehabi­litációs, valamint a termelőmun­ka szervezésében gyűjtünk is­mereteket. Talán még közös vál­lalkozások is létrejöhetnek. Per­sze a legfontosabb a lelki közös­ség. Együtt küzdünk azért, hogy észrevegyenek minket. Észrevé- tessük, amellett, hogy magun­kon segítünk, rászorulunk a tár­sadalom segítségére is. bcs madik az, hogy mi van a kasszá­ban. Többféle számbavétel le­hetséges tehát, amelyek időben is másként jelentkeznek, és ezek tudatában kell a számokat érté­kelni - mondta a miniszter. Kádár Béla elmondotta azt is, hogy az OECD most elkészült és az elmúlt másfél évet elemző gazdasági tanulmánya szerint Magyarország a helyes úton jár a piacgazdaság felé. A tanul­mány a fejlődés legbiztosabb je­leként értékeli, hogy a kelet-eu­rópai kereskedelem összeomlása okozta megrázkódtatások elle­nére sikeresen zajlik a piacvál­tás. Ugyanakkor arra is figyel­meztet: a magyar gazdaság ver­senyképességét minden eszköz­zel fenn kell tartani. A pozitív OECD-méltatás a magyar gaz­daságpolitika számára a sokkte­rápiás lengyel úttól eltérően a pi­Egyre több embert izgat Szol­nokon is - az országos hírek sza- porodtával -, mi lesz a bérlaká­sok sorsa, mihez kezd velük az önkormányzat, mikor lépnek egyáltalán ebben az ügyben. Ké­ri József, Szolnok alpolgármes­tere nem sok jóval tudott biztat­ni. Ugyan szeptember elején az önkormányzat ülésére tervezik a kérdés megvitatását, de az már ma szemmel látható, hogy orszá­gos törvények hiányában a helyi rendeletet is nehéz lesz megal­kotni. Jellemző, hogy az önkor­mányzati tulajdonról szóló tör­vényt már több mint egy hónapja elfogadták, de itt helyben még senki nem látta. Szolnokon kö­rülbelül 4300 bérlakás létezik. Ennek 80 százaléka az úgyneve­zett tanácsi bérlakás. Mármost is érvényesül ezen a területen egy­fajta kettősség. Egyrészt él a lak­bérre vonatkozó régi törvény, ugyanakkor az önkormányzat egészére az ártörvény érvényes. Novemberre új polgári törvény- könyv lesz, amely a szerződé­sekre, a kötelmekre hathat ki új módon. Az új lakástörvényt pe­dig 1992. január 1-jén szeretné a kormány életbe léptetni. Látható tehát, hogy igen nehéz ma konk­rét ígéretet tenni ezen a területen, s ez azért is gond, mert a lakók joggal türelmetlenek sorsukat il­letően. Az önkormányzatnak végül is három féle lehetősége lehet. Megtartani, eladni vagy esetleg otthagyni az állam kezében. Mert ez utóbbi variáció is felme­rülhet. A feltételes mód azért is indokolt, mert ma igazából azt acgazdaságot szakaszosan, és az ország teherbíró képességét is fi­gyelembe vevő magyar út he­lyességét igazolja. * A KSH kedden délután az NGKM előzetes adataira hivat­kozva közölte az MTI-vel, hogy az idén az első hat hónapban 825,4 millió dolláros deficit ke­letkezett a külkereskedelemben, szemben az elmúlt év hasonló időszakával, amikor is 447,6 millió dollár aktívumot mutatott az egyenleg. Az idén az első félévben az export 4,086 milliárd dollár volt, ami 26,8 százalékos emelkedés. Az import viszont 4,912 milliárd dollárt tett ki, ami viszont 76,9 százalékos növekedést mutat, az elmúlt év hasonló időszakához képest. sem lehet tudni, mit akar az ál­lam. Az eladási kényszer való­színűleg mindenképpen megje­lenik. A bérleti díjból a költsége­ket nem lehet fedezni, de legfő­képpen az elmaradt felújításo­két. Az említett lakásszám üze­meltetésére Szolnokon nem lesz lehetőség. Vita van még az IKV átalakítását illetően is; felmerül­het más lakáskezelő szervezetek léte is. Ilyen lehet például a bér­lakóközösség, mintegy társas­házként működtetve a lakásokat, de magánszervezetek is részt ve­hetnek az üzemeltetésben. Az üzemeltetés költségeinek csök­kenésére nem lehet számítani, ugyanakkor a legnagyobb di­lemmát a bérlakásokban élők fi­zetési készsége, illetve képessé­ge okozza. Várható, hogy nő a hátralékosok, a nem fizetők szá­ma. Őket ki kellene költöztetni, de nincs hová. Felmerülhet, hogy esetleg nekik kellene érté­kesíteni a lakásokat, de ők miből tudnák kifizetni, és nemcsak ők. Másoknak is egyre kevesebb a pénzük lakást vásárolni. Ha az önkormányzat átveszi ezeket a lakásokat, csak kedvezménnyel adhatja el, de miből adjon ked­vezményt? A lakáshitelrendszer konkrét formája is nagyban be­folyásolja ezt a területet. Azon­ban itt is szigorítások várhatók. Az állam részéről egyre többet hallani a működő rendszer meg­kérdőjelezéséről. Ez azonban az állam iránti kételyek növekedé­sét eredményezné. Ezt pedig ez a terület már ma is nehezen viseli el. F.I. „El kell kerülni az egyoldalú lépéseket” Kormánytiltakozás a vízlépcső ügyében A Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szokai Imre, a Külügyminisztérium helyettes álllamtitkára kedden bekérette a minisztériumba a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és szó­beli jegyzéket adott át. Ebben a Magyar Köztársaság kormánya megerősíti: továbbra is határozott szándéka az államközi tárgya­lások folytatása a bős-nagymarosi vízlépcső sorsáról, és folytatja a felkészülést a szeptemberben esedékes tárgyalásokra. A helyettes államtitkár aláhúzta az egyoldalú lépések elkerülé­sének szükségességét. A magyar kormány ilyen egyoldalú lépés­nek tekinti a bős-nagymarosi vízlépcső felvízcsatomájának 1991. július 27-én megkezdett feltöltését, és ezért tiltakozását fejezi ki. Egyidejűleg felkérte a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányát a folyamatban lévő munkálatok leállítására és a további esetleges egyoldalú lépések elkerülésére. Román mozgássérültek Szolnokon Keresik a lelki közösséget Román sorstársaikat fogadták a napokban a mozgássérültek me­gyei szervezetének tagjai, vezetői Szolnokon. A kapcsolat egy buka­resti konferenciáig nyúlik vissza, ahol a magyarok lehettek a Romá­niai Mozgássérültek Országos Szervezetének vendégei. A nyolctagú küldöttség megbeszéléseket folytatott a rehabilitációs és termelőmun­ka végzésének hazai tapasztalatairól, megtekintették a megyénkben működő üzemeket. Felajánlást tettek csereüdültetés szervezésére. A hét végén a csoporthoz csatlakozott Marta Iliescu államtitkár és munkatársa. A hétfő esti búcsúvacsora előtt alkalmunk adódott a mozgássérültek romániai helyzetéről kérdezni az államtitkár asz- szonyt. Szolnoki bérlakások Csak a dilemmák szaporodnak

Next

/
Thumbnails
Contents