Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-26 / 173. szám
1991. JÚLIUS 26. Megyei körkép 3 Anarchia a szolnoki taxisfronton? Befellegzik a magányos farkasoknak Ha valaki veszi a fáradtságot s hajlanlandó feltérképezni a szolnoki taxisfronton kialakult és már-már anarchiába hajló helyzetet, rövid idő után rájön, hogy az a terület is éppen úgy a szabályozatlansággal küzd, mint gazdaságunk egésze. No nem azért, mert valahol valakik nem a Balatonon, hanem az engedélyeken meg a pecséteken üdültek. Épp ellenkezőleg. Közben csak egyvalamiről felejtkeztek el az illetékesek, mégpedig arról, hogy ez nem olyan piac, ami képes lenne önmagát szabályozni, és sehol sem szokták magára hagyni. Főleg azért nem, mert jellegét tekintve sokkal inkább a koncessziós típusú vállalkozások körébe tartozik, s nem pedig a szabadversenyesek kategóriájába. Arról van ugyanis szó, hogy az üzletnek egy része nagy hasznú, tehát nyereséges, a másik viszont kifejezetten veszteséges. Mert ki vonná kétségbe, hogy az a taxis, aki csúcsidőben dolgozik, jóval többet „kaszál” mint az, aki mondjuk éjjel áll ki a drosztra. Pedig pontosan éjszaka értékelődik fel a taxi szerepe, hisz olyankor az utas kiszolgáltatott, mert nincs választási lehetősége. így aztán az első útjába kerülő taxit leinti - ha egyáltalán van ilyen -, s tulajdonképpen semmi garancia sincs arra, hogy tiszteséges valakit fogott-e ki,' olyat, aki nem manipulál az órával, aki. nem akarja becsapni, s aki az idegennek, de még a helybelinek sem szervez „városnézést” annak érdekében, hogy amikor fizetésre kerül a sor, minél többet mutasson az óra. Tulajdonképpen mindezt a különböző szervezetekben dolgozó taxisok is érzik, hisz sokan vannak, akik tényleg hosszú távon ebből a munkából szeretnének megélni, s így természetesnek veszik azt, hogy a zsírosabb falatok mellett a silányabbakat is le kell nyelniük. Csakhogy ezen a területen is megjelentek a „cápák”, az alkalomszerűen taxiz- gatók, akik pontosan a nyereségesebb fuvarokat csípik el, miközben egyetlen szervezethez sem tartoznak^ Éppen ezért a helybeli taxisszervezetek képviselői már többször kérték a városi önkormányzatot, hogy próbáljanak rendet teremteni közöttük, ám erre a polgármesteri hivatalnak eddig nem volt joga, s tulajdonképpen még ma sincs. Valami halvány reménysugár azonban mégis csak akad, mert éppen a különböző taxisszervezetek javaslatára - ha a közúti közlekedésről szóló törvényt még az idén módosítják, nos abban állítólag - az is benne lesz, hogy az önkormányzat az adott településen felügyelheti a taxisfrontot, korláEgy idő után felszabadították a taxis vállalkozási engedélyek kiadását, ami tulajdonképpen némi túlzással azt jelentette, hogy nyakra-főre adták fci a papírokat, s mindenki taxizhatott, akinek volt személykocsija meg jogosítványa. S ráadásul az autókkal szemben támasztott követelmények is az idők folyamán egyre jobban elhalványultak. Mert először csak négyütemű, négyajtós és hat évnél nem öregebb járgányok róhatták taxiként a város utcáit, később viszont már ez sem volt szempont, s a kétütemű, idősebb, lajhárlassúságú társaik is beállítanak a drosztokra. tozhatja a résztvevők számát és feltételeket támaszthat velük szemben. Pontosan erről tartottak nemrégiben egy megbeszélést a helyi taxisszervezetek képviselői a polgármesteri hivatalban. Mint König László szdlnoki polgár- mester kérdéseinkre válaszolva elmondta, végül is abban maradtak, hogy miután rögzítettek és elfogadtak bizonyos alapelveket, mindegyik taxisszervezet kidolgozza a maga javaslatát. Elindult tehát a munka. Ami pedig az alapelveket illeti: nos, azzal mindenki egyetértett, hogy túl sok taxi szaladgál a városban, hisz a becslések szerint legalább négyszázötvenen vannak, miközben elegen lennének kétszázan is. Ezért a jövőben mindenképpen korlátozni fogják az engedélyek kiadását, s ugyanakkor komoly feltételeket szabnak a taxisokkal szemben. Például olyanok, akik nem Szolnokon laknak, hiába is kilincselnek engedélyért, úgysem kapnak. Persze az önkormányzat még a gyanúját is el szeretné kerülni annak, hogy a csendőr szerepét töltse be. Ennek igazolására talán elég csak annyit megemlíteni, hogy a hivatal a jövőben sem a saját szakállára akar dönteni taxisokról, hanem azok érdek-képviseleti szervével - jelenleg a Szállítók Szolnoki Ipartestületével, a későbbiekben pedig lehet, hogy a kamarájával - egyeztetve. Sőt, nekik kell majd kidolgozni azt a feltételrendszert, melynek teljesítése esetén valaki taxizhat, ellenkező esetben viszont nem. Ennek alapján elképzelhető az is, hogy a leendő taxisoknak vizsgázniuk kell majd, mert például az jogosan várható el tőlük, hogy ne térkép alapján igazodjanak el a városban, hogy kulturáltan viselkedjenek, s tán még az sem túlzott kívánalom, hogy néhány idegen szóval meg tudják magukat értetni az idevetődő külföldiekkel. Arról már nem is beszélve, hogy az autó korát, teljesítményét, tisztaságát, de még a kocsik színét is ki lehetne kötni. Erre a világban már számtalan példa van. Az elképzelések között természetesen szerepel még az is, hogy a jövőben csak olyanok taxizhatnak, akik valamelyik szervezethez tartoznak. Szóval úgy tűnik, hogy hamarosan befellegzik a magányos farkasoknak. Persze nagyfokú naivság lenne azt feltételezni, hogy az előzőekben vázolt elképzelések egyik napról a másikra valóra válnak. Nem erről van szó, viszont törekedni lehet és kéll is arra, hogy minél hamarabb rend és béke legyen a szolnoki taxisok között. A szakemberek szerint egy év mindenképpen szükséges ahhoz, hogy közösen kialakítsák azokat a játékszabályokat, amelyek egyaránt megfelelnek az utasok és a taxisok érdekeinek is. S ha ez így történik, nyilván a mostani taxisok közül sokan kénytelenek lesznek majd más munka után nézni, ám a megmaradók sem tekinthetik hitbizománynak engedélyüket, és nem gondolhatják azt, hogy onnan mennek nyugdíjba. Mert ha közülük valaki is megszegi a játékszabályokat, minden teketória nélkül bevonják az engedélyét és szedheti a sátorfáját. De ismerve e foglalkozás népszerűségét, biztos vagyok benne, hogy lesz helyette tíz másik ... Nagy Tibor Öböl ’91 - kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban Az év elején lezajlott Öböl-háborúban felvonultatott fegyverekből, illetve ezek makettjeiből, modelljeiből, valamint a válság idején készült fotódokumentumokból nyílt kiállítás július közepén Öböl ’91 címmel a Hadtörténeti Múzeumban. A kiállítás sajtófotóanyagát az MTI FOTÓ díjtalanul bocsátotta az intézmény rendelkezésére. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor Látlelet A liberalizmus lidérces álma Megoldódott a volt munkás- őrbázis sorsa Miután a hónapokkal ezelőtti nyilvános árverésen nem akadt gazdája a kunhegyesi volt munkás- őrbázisnak, az önkormányzat bejelentette a város igényét a létesítmény ötven százalékára, hiszen a másik fele addig is őket illette. Az az elképzelés, hogy olcsó, de színvonalas üdülőhelyet alakítsanak ki, ma már valóság. A tervek határozott és gyors kivitelezésének köszönhetően az idén nyáron már vendégeket is tud fogadni a polgár- mesteri hivatal üdülője. A különböző utazási irodák szervezésében diákok egy-két, sőt tíznapos turnusok keretében érkeznek Kunhegyesre, de az előjegyzésben szerepelnek német és magyar edzőtáborok is. A kellemes, erdős-füves környezet lehetővé teszi, hogy az ötágyas faházak mellett a sátorozás kedvelői is helyet kapjanak. Azoknak a turistáknak, akik messzebb eső vidékekre is szeremének eljutni, autóbusz-kirándulást szerveznek a házigazdák a szomszédos Abádszalókra, a Hortobágyra, valamint Egerbe. Szeremének a programba olyan sétakocsikázást is beiktatni, amely a Kunhegyes környéki tanyavilágba kalauzolja el az érdeklődőket. A strandfürdő szomszédságában lévő üdülőtelep méltán számíthat úgy a belföldi, mint a külföldi turisták látogatására, hiszen mindamellett, hogy olcsó - száz forint éjszakánként -, nagyon jó környezeti adottságokkal rendelkezik. A szervezők bíznak abban, hogy sokan vannak olyanok, akik kíváncsiak a kunsági emberek mindennapjaira, hagyományaikra, kultúrájukra, s ezért szívesen látogatnak el a kun településre, Kunhegyesre. Úgy legyen! Fehér Ágnes A szabadelvűség fogalmához a félreértelmezhető jelentések egész sora tapad. Akár még abban a köznapi értelemben is, ahogyan a liberalizmust sokan azonosítják a túlzott engedékenységgel, mindenféle társadalmi és morális korlát elvetésével. S ez a jelenség aligha meglepő. Kivált ha figyelembe vesszük, hogy valamennyi tekintélyelvűségre törő hatalom előbb-utóbb szembekerül a liberalizmussal. Mert olyan veszélyt lát benne, amely uralmi gyakorlatának kiépítését akadályozza. Éppen abból a körülményből adódóan, hogy a liberális elveket valló állampolgárok nem tisztelnek egyetlen olyan értéket sem, melyet felülről kényszerítenek rájuk. Nem akarnak laboratóriumi kísérletek alanyai lenni, hanem - a rendelkezésre álló szabadságjogok alapján - szuverén módon kívánnak dönteni. Az életformák valódi sokfélesége azt is feltételezi, hogy nem létezik mindenki által elismert autoritás, amely az igazságot hirdethetné és közös mértékét állíthatna fel. Ebből a szempontból válnak felcserélhetetlenül fontossá az állampolgári szabadság, autonómia és függetlenség értékei. Mert semmi más nem korlátozhatja jobban az állampolgárok szuverenitását, mint azok az ideologikus törekvések, melyek egyetlen - üdvözítőnek vélt - értékrendszer elfogadtatására irányulnak. Táplálkozzanak ezek a törekvések akár a keresztény életfelfogásból, vagy a „nemzet- haza - család” hármas követelményét kifejező gondolatkörből. Csak amit gyakorlatilag megvalósíthatunk, az formálja egyéniségünket, amire viszont beteljesületlenül áhítozunk, csupán eltorzítja. S ha - mint napjainkban- a liberális gondolkodással szembeni idegenkedés tovább fokozódik, illetve ha olyan politikai eszmék kelnek életre, melyek - kimondva-kimondatlanul- a magánélet szabadságát szűkítik, a civil társadalom és a hatalom közti szakadék még inkább mélyül. Egyetlen eszmeáramlat alapján sem lehet ugyanis pontosan meghatározni, mi a jó az embereknek. Különféle életformák lehetnek jók, s lehetnek egyformán jók. És amelyik jó az egyik embernek, nem feltétlenül jó a másiknak is. így az a felfogás, mely bármilyen célból korlátozni akarja az állampolgárok cselekvési és döntési lehetőségét (annak lehetőségét, hogy egyéni életük alakítása érdekében valóban szabadon dönthessenek), legfeljebb rövid távon hozhat eredményt. Nemcsak azért, mert az emberek nem társadalmi rendszerben gondolkodnak, amiért tenni akarnak, hanem materiális, szociális és kulturális lehetőségekben, amelyek között élni lehet. Demokrataként és liberálisként egyaránt. Kerékgyártó T. István Elrejtett mosoly Úgy tűnik, megszűnt Szolnokon a szexnyomor, mivel megnyílt a Mosoly shop. Azt, hogy mit takar ez a mosoly, csak abból lehet feltételezni, hogy az elnevezés alatt ott áll kifüggesztve az üzemeltető cég neve: Masexs Bt. (Csak találgatni lehet azt is, hogy a betéti társaság angolosan írott többes száma esetleg stílusosan jelzi a magyaros forma mohóságát.) Ebből a vigyorból igencsak helyeselhető mód - ki vannak re- kesztve a gyerekek és a zsenge iljak, hisz a tábla nagy betűkkel hirdeti, hogy belépni csak 18 éven felülieknek szabad. Kirakata nincs, ajtaja lefüggönyözve. Nem árulom el, hol található, egyrészt azért, mert ingyenreklámot nem csinálunk senkinek, másrészt állítólag rá sincsenek szorulva, mert - amint a július 19-én megnyílt mosoly bolt egyik tulajdonosa, ideiglenes eladója mondta - „délutánonként érdeklődők tömegei árasztják el” a függöny mögötti mosolyra kíváncsian a helyiséget. Remélik (mi is), hogy ez az első és utolsó ilyen jellegű üzlet a városban, mert nem szeretnék a kon- kürenciát (mi meg az olyan helyeket, ahova mégis csak bepis- lanthat a gyerek, aztán mind magyarázhatjuk neki, hogy micsoda az a micsoda). Ide is benyitnak 14-15 évesek - vallja be a boltvezető -, de sokat nem láthatnak, mert amikor kintről besüt a nap, csillognak a nejlon- és egyéb műanyag bevonatú áruk. A micsodák?- Maga a Mosoly shop, mint szexuális áruk boltja, csak eladásra van - kapom a felvilágosítást -, tehát a szexkazetták, a kisegítő eszközök, óvszerek, szexújságok. Azért van kiírva, hogy kölcsönző, mert van mellette egy iparcikk-kölcsönző is, ahol szőnyegtisztítót, varrógépet, fúrógépet és ilyeneket lehet kölcsönözni. Nem is oly erőltetett a csatolt szolgáltatás, nem nehéz elképzelni, hogy egy egészen röhejes pásztoróra után (vagy közben) szükség lehet az említett kikölcsönözhető dolgokra. De mik azok a kisegítő eszközök? - furdal a kíváncsiság, hisz sosem tudhatja az ember, mikor szorul ilyesmire.- Több fajta van - kapom a felvilágosítást -, hogy nevezzem ezeket?... Tehát több tagból álló készlet ez, mert benne van a vibrátor is és hozzá öt tag, amelyek formára és méretre különböznek, ebben már van minden, nyelvtől kezdve buzogányig, vékony, vastag és virágforma. Ez a mindent tudó 2 ezer 399 forint . . . Egészen meg vagyok illetőd- ve, no nem az ártól. Hanem attól, hogy ez mindent tud, míg én azt sem,mire jó a virág formájú ... Mint kiderül, a megvásárolható videokazetták abban különböznek a „szokványos” pomófil- mektől, hogy ezeken kizárólag „a kemény stílus megy ’ ’. (Hát ez vajon milyen lehet? Verekednek is?...) Egy dobozból kikandikál egy női fej. Hát ez mi?- Ez egy felfújható gumibaba - mondja a szakember -, minek is mondják ezt? ... Tehát ez hajjal ellátott, kifestett, míg az olcsóbbik babánk haj nélküli, és csak rá van festve a haj. Ez 2 ezer 499 forint, ez a drágább, testméretre felfújható. Hát csak fújják fel, akik akarják! ... Azt viszont nem gondoltam volna, hogy a haj ennyire fontos. Bár, ha belegondolok ... A játéküzletben is a gyerekeknek készült hajasbabák drágábbak, mint a kopaszok. Igaz, azoknak nincs „forduiatszám- szabályozós vibrátoruk”. Na és mitől cifrábbak ezek a gumióvszerek, mint a „közönségesek”?- Minőségileg ezek sokkal jobbak - dicséri portékáját a fő- mosolyogtató -, ez huszonöt liter vizet bír magában megtartani szakadás nélkül, és másfél méter hosszúságúra lehet kinyújtani. Mit mondhatnék? Ebbe az egészen extrém esetek is beleférnek. Talán még az elefántok is ... Van még aztán „késleltető zselével megkent óvszer, amely megnyújtja az aktus idejét”. Feltételezem, erre inkább a hölgyek lesznek a vevők, a magyar férfiak körében kisebb lesz a sikere, hisz „minek azt nyújtani?” . . . Tényleg, mi a legkelendőbb?- Az ördögfejes óvszerből fogy a legtöbb - mondja boldog mosollyal a maszek Masexs-es -, mert ez olyan, mintha egy ördögfejet húznának fel. Ez kuriózum, ilyen nem lehet kapni az ABC- ben. Még szerencse, gondolom, de azt már hangosan kérdem, hogy netán az benne a pláne, hogy a nők megijednek tőle, és rögvest kifekszenek? Rosszul tippeltem, mert kiderül, a nők viszik nagyon ezt a terméket. Néhány izgalmas női fehérnemű mellett ennyi az egész választék. Az eddigi tapasztalat szerint körülbelül ugyanolyan arányban térnek be ide vigyorogni a férfiak és a nők, azzal a különbséggel, hogy a hölgyek önmagukban egészen elvétve toppannak be, jobbára csak férfiak társaságában jönnek. Ha ez így folytatódik, szerintem tovább tart Szolnokon a szexnyomor, a kedvtelen kéjel- gés. Pedig higgyék el, ha másra nem is jó ez a butik, hát mosolyogni igazán lehet benne. Molnár H. Lajos
