Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-20 / 168. szám
12 Azt beszélik a faluban... 1991. JÚLIUS 20. Meggyfák lombsátora alatt Mohácsi Zsoltot, a helyi termelőszövetkezet kertészeti ágazatának vezetőjét nehéz megtalálni a Fegyvernek szélén elterülő, erdőnek is beillő gyümölcsös-rengetegben, pedig korántsem kihalt a táj. Mintha a falu apraja-nagyja itt szorgoskodna a szépen díszlő meggyfák lombkoronájában. Szedik a meggyet. A gyümölcsös szélén rázógép szorgoskodik. A traktor a korona alá vontatja, a masina vaskarja megmarkolja a meggyfa törzsét, ponyvát húznak szünidős diákok a lombsátor alá, s a gép máris úgy megrázza a fát, mint Krisztus a vargát. Amikor már csak egy-két félérett szem árválkodik az ágakon, a traktor visszacsavarja a szedőgép tengelyére a ponyvát, melyről egy futószalagra, onnan pedig ládákba kerül a gyümölcs. Ötletes szerkezet, meg kell hagyni. Jól dolgozik, csak legyen mit lerázni.- A kétszáznyolcvan hektár területű gyümölcsösben most a cseresznyét és a meggyet takarítják be, - magyarázza az ágazatvezető. - A hathektáros cseresz- nyetábláról hektáronként több mint száz mázsa termést gyűjtöttünk össze. Ez egy jó közepes évnek felel meg. Meggyből kevesebb a hozam, mint az előző esztendőkben, viszont jobb az ára, - mint az idén minden gyümölcsnek. A cseresznyét 70-80 forint közötti átlagáron tudjuk értékesíteni, a meggyet pedig 50-60 forintért. Kajszibarackból közel 30 vagonnyit várunk, jóval kevesebbet az előző évi termésnél. Esetleg ott is az ár emelkedése jelent majd valamit, - bár még nem alakultak ki a piaci árak. Őszibaracktermésünk viszonylag gyengébb, úgy 10-12 vagonnal számolunk. Talán magasabb árfekvéssel teljesíteni tudjuk a pénzügyi tervet abból is. Szilvatermésünk is gyengébb az előző évinél. Hatvan vagonnyi szilvára számítunk a negyven hektárnyi területről. Ötfajta körténkből kettő ad elfogadható termést. Az almatermés jónak ígérkezik. Abból 200-220 vagonnyi- ra számítunk. Piaci elhelyezése ennek a legproblémásabb. A kertészeti ágazatnak kell pótolni a gabonabevételi tervből - az ismert okokból - származó kiesést. Sajnos az állattenyésztésben is hiánnyal kell számolni, s azt már a kertészeti ágazat nemigen tudja pótolni. A kukorica - mivel lineár teleppel rendelkezünk, fogja eldönteni az eredményesség kérdését. Tavaly 35 milliós nyereséggel zárt a tsz, - most az átalakulás idején szerény^ eredménnyel is megelégednénk. Profilváltás a csecsemőotthonban A gyermekvédő intézmények helyzetét a közelmúltban tárgyalta a megyei önkormányzat, és sajnos joggal állapíthatta meg, hogy a családok egy részének felbomlása, a gyermekek számára kedvezőtlen helyzetek kialakulása, a szülők egy bizonyos körének nevelés- és gondoskodásképtelensége, munkakerülő, alkoholista életvitele szükségessé teszi a gyermekek kiemelését az ilyen helyzetbe került családokból, és megfelelő intézetben vagy nevelőszülőknél való elhelyezését. Amikor erre terelődik a szó, dr.Seregélyes Lőrinc, a fegyver- neki csecsemőotthon igazgatófőorvosa széttárja kezét:- Ez van, sajnos.- A gyerekvédő intézmények tehát változatlanul szükségesek. S mi változik, vagy marad minden a régiben? ___________________- Intézményünk egy profilváltás kellős közepén tart. Gyakorlatilag afelé haladunk, hogy anyás-csecsemőotthont alakítsunk itt ki. Régi felismerés az, hogy a gyermek jobban a szülői háttér mellett marad, ha nem szakítják el az anyjától. Meg aztán krízis-intervenciós funkciót is el kell látnunk. Arra gondolok például, hogy ha egy apa a gyerekével együtt zavarja el a feleségét, a helyzet megoldásáig el kell helyeznünk őket. •- Eszerint - a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem csak addig maradhatnak itt az édesanyák, míg szoptatnak?- Régebben hároméves korukig maradtak nálunk a kicsinyek, ezután pedig hatéves korukig. Édesanyjuk addig marad velük, amíg akar.- Mi a véleménye az örökbefogadásról?____________________- Én voltaképpen intézmény ellenes vagyok. Szerintem az örökbefogadás a leginkább megnyugtató az itteni gyermekek szempontjából. Az a célom, hogy sorsuk hároméves korukig oldódjon meg, mert régi tapasztalat szerint az emberek legszívesebben egészen -kicsi korú gyermeket fogadnak örökbe.- Milyen gyakori az örökbefogadás?- Tavaly az itteni gyerekek mintegy negyven százaléka került véglegesen családokba.- Ki fedezi az intézmény költségvetését?- A megyei önkormányzat, - olyan évi 23 millió forint körüli összeggel.-Kézzelfoghatóan mit jelent ez?- Azt, hogy egy gyermek idei i,normája” 210 ezer forint.- Köszönöm a beszélgetést. Az idők változnak - az anyakönyv marad. (Felvételeink a helytörténeti gyűjteményben készültek. A legújabb tábla még nincs a polgármesteri hivatal falán sem.) A négyes főútvonalról lekanyarodva, Fegyvernek központja felé haladva tetszetős panzió tűnik az ember szemébe. A tizedrangú kocsmák helyett az ilyen vendégfogadókkal lehet számítani arra, hogy gyökeret ver ezen a tájon is az idegenforgalom. Eddig ugyan még nem sok ilyen tekintetben a kedvező jel, de Gortva Zoltán üzletvezető szerint ennek ellenére nem engednek a színvonalból. Kézzel fogható múlt Az eredeti tulajdonjogot talán lehet vitatni, azt azonban kevésbé, hogy Dajka Miklós a Moziüzemi Vállalat igazgatójaként jól döntött akkor, amikor egy helyiséget a fegyvemeki helytörténeti gyűjtemény részére átadott. A község közepén álló mini-múzeum akkor is magára vonja a jövőmenő helybeliek és az arra járó idegenek figyelmét, ha zárva van. Kirakataiban ugyanis - mint egy valamit magára adó régiségkereskedésben - a múlt megannyi emléke gyújtja fel a fantáziát. Az épület előtti szabad területen pedig asztalként szolgáló régi malomkő melletti padokon lehet megpihenni. A kétéves múltra visszatekintő gyűjtemény vezetője, a nyugdíjas Késmárki Zoltán nem annyira a néprajzhoz, mint inkább a szociológiához, a társadalomtudományokhoz vonzódik. Abban, hogy mégis létrehozta ezt a gyűjteményt, nagy szerepe volt azon érzett felháorodásának, hogy azok a tanárok, akik korábban Fegyvemeken foglalkoztak régi tárgyak gyűjtésével, amikor elköltöztek a községből, mind elvitték azt, amit a gyerekek összehordtak. A tárgyak többsége használati tárgy vagy eszköz, s jól reprezentálja azokat a nehéz munkákat, amiket a helybeliek végeztek, s mutatják a gyarapodó leleményességet is egy-egy munkafolyamat kialakításánál. Egészében vegyes jellegű a gyűjtemény, de nevére szolgálóan helyi anyagból áll, s ez növeli értékét, hiszen kizárólag a fegyvemeki múltat őrzi. Van itt fából készült nagygereblyétől kezdve a magasságot mérő sorozólécen, kukoricamorzsolón át a kutyaoltó kalodáig sokminden. Itt látható a falu első televíziós készüléke is. A használati tárgyak - például a vasalók - kivitele tanúskodik az emberi sorsokról is, tükrözve volt gazdájuk szegényebb vagy gazdagabb mivoltát. Nem véletlen tehát, hogy az itt tartott osztályfoglalkozásokon jól érzik magukat a tanulók, és a látot- tak-hallottak alapján bizonyára erősödik kötődésük szűkebb hazájukhoz is. A helytörténeti gyűjtemény egy részlete Akár Fegyvernek jelképe is lehetne az újtelepi temetőben lévő, 1480 körül épült, gótikus, műemlék templomrom, melynek téglából és kőből épített, körülbelül 16 méterre magasodó tornyának megmaradt két-, harmad részéből következtethetünk eredeti nagyságára. A tornyot támasztó, rézsűt álló magas támpillé- rek közül 1961-ben a délnyugatit egészítették ki faragott kövekkel. A torony aljában lévő előcsarnok faragott kőkapuzata, valamint az emeleteken lévő gótikus ablakok kőkeretei jó | állapotban maradtak fenn. Mivel abból a korból alig I maradt fenn megyénkben épület vagy rom - a fegy verneki mellett jószerével csak Jánoshidán, Tiszaderzsen, Tiszaburán, Jászberényben -, idegenforgalmi szempontból is jelentős a fegy-1 verneki csonka torony. Az oldalt írta: Simon Béla Fotó: Mészáros János Munkában a rázógép
