Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-02 / 152. szám
1991. JULIUS 2. Megyei körkép Rákóczi rodostói háza Kassán. Kassán ünnepélyes küldftségek között nyitották meg H. Rákóczi Ferenc rodostói házát A berendezési tárgyak eredetiek, míg a ház másolata a rodostói emlékhelynek. MTI-FOTÓ: Kozma István Liberális szellemben A politizálás családi örökség Holló Péter jászapáti népi iparművész, vállalkozó, ez év januárja óta tagja a legnagyobb ellenzéki párt vezető testületének.- Mikor lett az SZDSZ tagja? Egyáltalán miért kezdett el politizálni?- 1989 elején Budapesten léptem be. A politizálásban van valami családi örökség. Jóapám is liberális szemléletű, amolyan kekec ember volt, hozzá hasonlóan én is nehezen viseltem el a kötöttségeket. A bátyám ’56-ban disszidált, apámat kinevezték ikszesnek, én pedig hiába nyertem matematikaversenyeket, nem kerülhettem egyetemre. Itt, a Jászságban nagyon későn indult az SZDSZ. Különben is, vidéken és különösen falun, néhány kivételtől eltekintve, gyengébb a párt befolyása. A liberalizmus inkább önálló emberek sajátja, akik falun így gondolkoznak, azokk nagyrészt kisgazdák.- Hogyan került be az SZDSZ Országos Tanácsának tagjai közé?- Sokszor vagyok Pesten, sűrűn bemegyek a központba, a Mérleg utcába. Kötetlen a munkaidőm, nekem nem gond a szállás, szóval a legkevesebb költséggel én járok. Talán foglalkozásom, képességeim alapján bízott meg bennem a társaság.- Miképpen zajlott le a választás?- Módosították az alapszabályt, miszerint az Országos Tanács a 11 tagú ügyvivői testületből, a fővárosi kerületek egy és a megyék két- két választott képviselőjéből állt össze.- Mit jelent az Ön szerint, hogy az SZDSZ keményebbre vált?- Ez annyit jelent, hogy nincs értelme finomkodni, mert az emberek a világos beszédet, az igent vagy a nemet értik meg. Még mindig sok olyan dolog van, amit nem tisztáztak kellőképpen. A kormány kezében tartja a hírközlést, az MSZP nem számolt el a vagyonával, az MDF tavaszi nagytakarítása helyett egészen más ügyek kerültek előtérbe. Nézze, én római katolikus vagyok, de azt, hogy az egyházak vagyonát.kivétel nélkül visszaadják, azt hibásnak tartom. Természetesen ami a hitélet gyakorlásához, a fenntartásukhoz szükséges, azt kapják vissza.- Akkor maga szerint mi lenne a megoldás?- Hónapok óta húzódnak, tolódnak az ügyek, ezzel egyre rosszabb lesz. Le kellene állítani a veszteséges vállalatokat és fizetni a munkanélküli-segélyt, mert kevesebb bűnnel járna. Minél tovább ülnek el a dolgok, annál nehezebb lesz kimászni. P. L. Például Ludányhalászban Alapítvány az értelmi fogyatékosok foglalkoztatására Magyarországon - becsült adat, mert pontos nincs - 300 ezer értelmi fogyatékos él. Megyénkben tehát több mint tízezerre tehető a számuk. Beilleszkedésük egyik nagy gondja mind a mai napig a foglalkoztatásuk. Hogy olyan munkát találjanak számukra, mely többé-ke- vésbé folyamatos és munkakönyves elfoglaltság, mert az saját nyugdíjra jogosít. Ez a gond nemcsak megyénkben, hanem másutt is jelentkezik. A Nógrád megyei ludányhalászi szociális otthonban úgy tűnik, jól megbirkóztak ezzel a feladattal. Ötleteikből érdemes átvenni... A Ráday-kastélyban berendezett otthon 339 ágyas; pszichiátriai betegeket is fogad. Mivel a környéken az átlagosnál magasabb az értelmi fogyatékosok száma, ezért nem mindegy, milyen elhelyezést tudnak biztosítani az intézetben. A gondozottak 60-70 százaléka vonható be a munkába. Húszán munkakönyves tevékenységet végeznek, többen megszerezték már a saját jogú nyugdíjat. Kézimunkáznak, a ház körüli munkákba is bevonják őket. Rendszeres tevékenységük közé tartozik az irodai tűzőgéphez szükséges kapocs csomagolása. A sok türelmet igénylő, aprólékos munkát az értelmi fogyatékosok igen nagy kitartással végzik. A munkalehetőségeket, a vállalatokkal való kapcsolatot, bedolgozást szeretnék bővíteni. Intézeti háttérrel védőmunkahelyet akarnak létesíteni. Ezzel azonban egyelőre várni kell, mert most az épület felújítása és férőhelybővítés van soron. A másik ötlet megvalósítása már meg is kezdődött; alapítványt akarnak létrehozni, melynek célja az értelmi fogyatékosok foglalkoztatásának segítése. Az alapítványhoz szükséges indulótőkét a dolgozók adták össze. Támogató a Tisza Klub Tanulmánykötet az Alföldről „Az Alföld jelene és jövője” címmel Békéscsabán megjelent a magyar Alföld regionális problémáival foglalkozó, a közelmúltban Debrecenben rendezett tudományos vitaülés anyaga. Az Alföld-kérdés általános összefüggéseivel, a gazdasági, társadalmi és településhálózati problémákkal és a környezetvédelem, környezetgazdálkodás alföldi vonatkozásaival foglalkozó 17 tanulmány egyben vitaalapja annak a szeptemberben Nyíregyházára tervezett, az Alföld összehangolt fejlesztéséről tartandó tanácskozásnak, amelyen az alföldi megyék és települések önkormányzati vezetői, országgyűlési képviselői s a társadalmi szervezetek képviselői vesznek majd részt. A kötet másfél ezer példányban a szolnoki székhelyű Tisza Klub, valamint az alföldi megyék támogatásával jelent meg. XT' •• •• •• 1 • Koros-voigyi kutatótábor Kunszentmártonban Az ország minden részéből érkeztek fiatalok vasárnap a kunszentmártoni természetkutató táborba. A táborlakók két hétig kutatják a Körösvölgy madárvilágát, botanikai, vízbiológiai sajátosságait. Munkájuk a Körös torkolatánál kezdődik, és Szelevény határáig jutnak el. Az Expo magas labdája A színes luftballont, ami a világkiállítás ötlete, még a Kádár-rezsim engedte föl. Nem durrantotta ki ezt a Grósz- és a Németh-kormány sem, így lassan az ország megbarátkozott a gondolattal, hogy ott valahol a horizonton egy szivárványos ábránd vár megvalósításra. Tiltakoztunk annyi minden ellen az elmúlt években, hogy belekeseredtünk. Fúrtuk Bős- Nagymarost, a benzináremelést, megtorpedóztunk több veszélyeshulladék-lerakót és tüntettünk kerozintavak ellen. Úgy tűnik, a társadalom arányérzéke és a közhangulat megnyugvása azt követeli, most végre valami mellett kötelezzük el magunkat mindenáron. És ez a valami a világkiállítás. Hát persze hogy az Expónak is vannak ellenzői, hiszen ha beüt teszem azt ez a látványos vállalkozás, a hatalmon lévő kormányt a jó isten sem menti meg a stabilitástól. Nem érdeke ez az ellenzéknek. Ám ami meglepő, széles tömegbázisa kerekedett a rendezés szándékának időközben. Május elsején Budapesten a Városligetben 677 látogatót kérdeztek meg többek között arról, akarja-e a világkiállítást? A 639 igen mellett csak 38 volt a nem. Ilyen erős társadalmi igenlés hívta életre a Társaság a Világkiállításért Országos Egyesületet. A szó nemes értelmében vett „gittegylet” ez: jogosítványa a kiállítás gondolatát támogatóktól származik, beleszólása a dolgokba csak polgárjogon van, ám erről a voksról a demokráciánkban kiderült, hogy nem bagatellizálható el. így hát 1989. március 28-án megalakult a társaság, és hógolyóként gördülve mára egy medicinlabdá- nyivá növekedett. Hogy komolyan kell venni, ezt alighanem az idén májusban, a Gellért Szállóban tartott szimpóziumuk jelzi, melyen ott volt Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke is. A napokban elnökségi ülést tartottak, és az új helyzethez igazították stratégiájukat. Az Expo ügyében ugyanis helyzet van; május 9-én a fővárosi közgyűlés 39-24 arányban úgy döntött, hogy nem támogatja a világkiállítást. Május 16-án a bécsi polgárok több mint kétharmada az Expo ellen szavazott, így másnap Ausztria hivatalosan is bejelentette lemondási szándékát. Na már most: május 18-án a magyar kormány rendkívüli ülésén a világkiállítás egyedüli megrendezése mellett voksolt, de a dátumot 1995 helyett 1996-ra módosította. A végső szó a parlamenté, aztán az odaítélésért kell majd szurkolni. A társaság elnökségébe a június 8-i közgyűlésen beválasztották Boros Lajost, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat vezetőjét, aki a továbbiakban ezen a fórumon egyedül képviseli az alföldi régiót. A jelszó most az, hogy Bécs helyett a vidék legyen a házigazda. A Dunántúl, Észak-Ma- gyarország és az Alföld szerepel önálló régióként, evégből megyénkben hamarosan megnyílik egy világkiállítási iroda, melynek feladata lesz a felajánlott programok számbavétele. Azok, akik fanyalogtak az Expo hírére, mondván, a főváros fölözi majd be a beruházó jó szándékot, most bizakodóbban szemlélhetik a készülődést, hiszen a budapesti elutasító állásfoglalás gyaníthatóan a vidék malmára hajtja a vizet. Az már világos, hogy B-kategóriás Expo lesz a miénk: méreteiben szerényebb, mint amilyennek most a sevillaiak gyürkőznek, de nekünk ez a rendezés is nemzetet próbáló feladat lenne. Ami a menetrendet illeti, a társaság úgy szabná meg a tennivalókat, ha csak rajta múlna, hogy 1992-t a felkészülés évének nyilvánítaná, aztán 1993 már a tényleges munkáé - és 1996. április 1-jén megszólalhatnának a fanfárok. Addig persze számos „felvezető rendezvénnyel” kellene bejáratni a rendszert, ideszoktatni a vendégeket és kipróbálni erőnket. Hát itt egy magas labda. Ziccerhelyzetbe kerültünk, és csak rajtunk múlik, elrontjuk-e? Palágyi Béla Üdülni jó (lenne)! Félárbocon a Balaton-part Az már a májusi zord időjárás beköszöntekor sejthető volt, hogy az idei balatoni szezon nehezen indul be. Azt azonban még a legpesszimistábbak sem gondolták, hogy június végén, kánikulában sem lesz vendég a magyar tenger partján. A tények azonban tények, s a számok önmagukért beszélnek. A Balaton déli partjának forgalma jelenleg átlagosan a tavalyi év 70 százaléka. A partról elsősorban a hazai turisták és nyaralótulajdonosok hiányoznak, valamint a várt német és holland vendégek. A forgalomcsökkenés jól lemérhető a közúti forgalom alakulásán. Szemmel láthatóan kevesebb az autó a Balaton-parti utakon, mint az elmúlt években, s a rendőrség beszámolója szerint szerencsére nincsenek közlekedési dugók. A Siófok-Balatonmária közti tavalyi két-két és fél órás menetidő egy órára csökkent. Ez azt jelenti, hogy csúcsidőben, szombaton és vasárnap is folyamatos a közlekedés a hetes főúton. Alaposan csökkent a hajóforgalom is. A MAHART fonyódi állomásfőnöke, Papp Ernő elmondta, a menetrend szerinti járatokon 15- 20 százalékkal kevesebb az utas, mint tavaly ilyenkor. Ellentétben a többéves gyakorlattal, idén még egyetlen mentesítőhajóra sem volt szükség Fonyód és Badacsony kközött. Sőt, a katamarán, a Badacsony motoros helyett gyakran kisebb hajókat indítanak, mert nincs elég utas. A 600 férőhelyes nagy hajón átlagosan százötven-kétszázán foglalnak helyet egy-egy átkeléskor. A Szántód és Tihanyrév közt közlekedő kompra is köny- nyebb feljutni idén. Tavaly ilyen idő tájt csúcsforgalomban 3-4 órát is kellett várni az átkelésre, idén gyakorlatilag nincs várakozási idő, a kompok folyamatosan járnak, menetrend szerint. A szálláshelyek kihasználtsága is elmarad az előző évektől. A villatulajdonosok egymás elől halásszák el a vendégeket, s akinek nincs állandó vendégköre, bizony idén nem gazdagodik meg a bevételen. Nincsenek jobb helyzetben a Ismét gyakorlatoznak a bombatéren Ma délután természet- és embervédelmi demonstráció lesz Karcag határában, a szovjetek által elhagyott bombatéren június 17-én légvédelmi tábort hozott létre a magyar honvédség. Mintegy 50 hektáros területet bérelnek erre a célra egy kft.-től. A körülbelül ötszáz katona július 5-ig táborozik itt, s ma este (kedden), illetve holnap hajnalban lőgyakorlatot tartanak. A gyakorlaton négy típusú rakétát próbálnak ki, kettő ezek közül vállról, kettő pedig páncélozott járművekről indítható. Légi célpontokat fognak megsemmisíteni. Összesen 35-35 rakéta indítását tervezik. A légvédelmi tábor parancsnoka június 21-én tájékoztatta Nádudvaron az érintett települések polgármestereit az előkészületektől, a megtett óvintézkedésekről, s megnyugtatta őket, hogy a gyakorlat nem jelent veszélyt a települések számára, mivel minden rakéta önmegsemmisítő, a levegőben mindenképpen fel kell robbanniuk. A gyakorlat végén megkeresik és hatástalanítják az • esetleg föl nem robbant rakétákat. Viszont ha demonstráció lesz, akkor a lőgyakorlatot egy nappal később tartják meg, mondta a légvédelmi tábor parancsnoka. Demonstráció pedig lesz. Az érintett települések (Karcag, Kunmmadaras, Nagyiván, Hortobágy, Nádudvar, Püspökladány) lakosai közül sokan kivonulnak ma (kedd) délután 14 órára a Mihályhalma nevet viselő határrészre, amely egyébként része a bombatémek. A tüntetés nem a honvédség ellen irányul, mondta Szekeres László nádudvari vállalkozó, a demonstráció egyik szervezője. Természet- és embervédelmi tüntetéshez kérik a térség lakosainak közreműködését. A bombatér miatt a tájegységben nagy a feszültség. A lakosságnak nagy megnyugvást jelentett a szovjet csapatok távozása, de most, hogy a magyar katonák akarják folytatni a környék városaira szenvedést hozó gyakorlatokat, nagy az elégedetlenség. A lakosság aggodalmának akarnak hangot adni a ma 14-17 óráig tartó kulturált és fegyelmezett demonstráción. Aki Karcag felől közelíti meg a tüntetés helyszínét, az Püspökladány és Nádudvar között, viszonylag közel Nádudvarhoz térjen le balra, ott találja meg Mihályhalmát! K.L. kempingek és szállodák sem. A Siotour illetékese 4400 kempinglakóról tudott beszámolni, ami több mint ezerrel kevesebb, mint egy éve. Kivétel nélkül minden kempingben van szabad hely, s várhatóan idén pihenőt kap a „megtelt” tábla. A siófoki, illetve a földvári szállodasoron is inkább az állandó vendégek töltik meg a szobákat. Ebben a hónnapban senkit sem küldenek el a recepcióról azzal, hogy nincs üres szoba. A balatoni élelmiszer-kiskereskedelem három legnagyobb üzletháza a szántódi Oázis, a fonyódi Pátria és a bogiári Fortuna. Tulajdonosa és üzemeltetője a Balaton Füszért. Szentgróti János szervezési igazgató sem elégedett az idei forgalommal. A tavalyi forgalomnál idén mintegy 25 százalékkal kevesebb a vásárló, bár pénzben ugyanakkora a bevételük. A tervekhez képest még nagyobb, mintegy 40 százalékos a lemaradás. Naponta a három szupermarketben kétmillió forintos a forgalom, ám ennek többszörösére is képesek lennének. Hiába azonban a kiárusítás, az árengedmény, ha nincs vevő, akkor nem lehet eladni. Mi lehet az oka a dekonjunktúrának? Mindenki másban látja. A szállodás szerint a politikai helyzet okozza a nyugati turizmus visszaesését. A kereskedő az egyre növekvő szegénységre hivatkozik, míg az üdülő és a vásárló a magas, már-már megfizethetetlen árakra. Egy Pécs-Balatonmária vonatjegy oda-vissza közel hétszáz forint, így még az Udülőtulajdonosok is meggondolják, hogy csupán egy hétvégére leugorjanak-e a partra? A nyugati turisták is mérlegre teszik a magyar tengert és a Riviérát, melyiket is válasszák, hisz a balatoni árak lassan elérik a francia és olasz üdülőhelyekét. A balatoni üzletemberek és vállalkozók mindezek ellenére bizakodóak, szerintük július közepétől augusztus végéig lesz akkora forgalom, hogy az eddigi lemaradást behozzák. Ha mégsem, akkor majd jövőre. Varga Ottó Atlantic
