Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-08 / 132. szám
10 Szabadidőben 1991. JÚNIUS 8. Szellemi szabadfoglalkozású varrónő Ami ihleti, az a szerelem Alkalmi megállapítás Különleges, rafinált szabású bőrkabát, suhogó selyemszoknya, csizma, óriási klipsz, átalakított táska, Dollys frizura, szo- lárium-pácolta barnaság, tízcentis vörös körmök, - fantasztikus látvány, ha Demjén Veronika bátaszéki varrónő a saját maga kreálta ruhákba úgy igazán kiöltözik.- Képzeld, piroshoz milyen jól áll ez a palackzöld szín, - mutatja az ujjavesztett, fiiterekkel, csatokkal díszített kesztyűt a kezére felhúzva. - Ezek a ruhák annyira különlegesek, hogy ha felhúzom őket, akkor egész távolinak, elérhetetlennek tűnök. A fiúknak ez eleinte tetszik, de mihelyt elkezdek járni valamelyikkel, rögtön elkezdődik a szöveg; ne öltözködj olyan feltűnően, vegyél föl valami mást! Egy-két hét és megpróbálják elnyomni az énemet, megszüntetni azt, amiért tulajdonképpen fölfigyeltek rám. Vera tárgyilagos. Varrónőnek is azért ment, mert már gyerekkorában megtanult varrni. A babáinak készített ruhákat. Egészen addig izgatta a dolog, amíg meg nem szerezte a szakmunkás-bizonyítványt, akkor rájött, hogy nem neki való az egyhelyben ülés. Rövid kitérőt téve keramikusnak tanult, majd ismét visszatért a varrógéphez, de akkor már szabadúszóként. A személyi igazolványába a foglalkozás rovatba azt jegyeztette be, hogy szellemi szabadfoglalkozású, az Apehnek pedig, hogy varrónő, mert másképp nem tudnák az adóját kiszámítani. Járja a MÉH-telepeket, veszi a rongyot kilóra, nemegyszer csak a rajta levő gomb vagy csatt kedvéért. Aztán leül és a gombhoz varr egy kabátot, amitől aztán nem akar megválni. Pedig vannak sokan, akik szeretnének tőle vásárolni az iparművészeti lektorátusnál zsűriztetett ruháiból.- Hiába van zsűriztetett ruhám, - legyint, - ha nem kapok érte annyit, hogy gondtalanul megélhetnék belőle. Nem szereti a tömegmunkát, amivel kereshetne, mindenből csak egyet készít. Az air France és a Francia Intézet által 1986- ban kiírt pályázaton női estélyiruha tavaszi-nyári évszakra pályamunkájával ezer jelentkező közül a tizenötödik lett.- Akkor tudok igazán jól dolgozni, ha valakinek tetszeni akarok, - mondja a 25 éves lány. - Olyankor fekszem az ágyon, álmodozom és egyszerre csak kipattan belőlem az ötlet. Ha van hozzá anyagom, akkor rögtön meg is csinálom, ezt a kabátot is egy este varrtam meg, hajnali háRafinált modell romkor fejeztem be, - mutatja a színes bőrökből és fekete, régi sváb szoknya selyméből varrt rafinált szabású, különleges vonalú kreációt. - Ami engem igazán ihlet, az a szerelem. F.Kováts Éva A meddő házasságokról A hatvanas években 12-14 százalék között mozgott a gyermektelen, tehát meddő házasságok száma. Ez az arány azóta - miként erről J.Sökeland, a dortmundi urológiai klinika professzora beszámolt - 22 százalékra emelkedett. A meddő házasságok számának emelkedése mellett azonban változat- lan maradt az az arány, amelyben a férjben, illetőleg a feleségben volt található a meddőség oka. A férjek, illetőleg a feleségek 40-40 százalékban okai a meddőségnek, a megmaradó százalékban pedig mindkettőben fellelhető egy olyan elváltozás, amely a meddőséget okozza. A férfi meddőség terén a prosztatagyulladás és a heresérv, az u.n. varikokele vezetett. Ez az elváltozás egyáltalán nem ritka, mert a dortmundi tapasztalatok szerint minden ötödik férfinél enyhébb-súlyosabb formában fellelhető. Éppen ez a gyakoriság szól amellett, hogy a férj által okozott meddőség hátterében az esetek 30-40 százalékában a varikokele állhat. Ez egyben amellett is szól, hogy a varikokele viszonylag egyszerű műtétje sok esetben alkalmas a meddő házasság megszüntetésére. A variokele után a második helyen az alkoholizmus szerepel a férfiak meddősége háátterében. A herék hormontermelésének elégtelensége, az agyfüggelék, illetőleg az ezt szabályozó agyterület hormontermelésének zavara csak a harmadik helyen állott a férfi meddőség okozóinak ranglistáján. (Szendéi) Vízszintes: 1. Georg Christoph Lichtenbert (1742-1799) német kritikus észrevételének első része (zárt betűk: A,M,M,S.O). 14. Új oldalt üt fel a könyvben. 15. Alsó végtagon viselt divatékszer. 16. Bírósági akta tartalma. 18. Település polgára. 19. Világhírű japán porcelánmárka. 20. Karbonsav. 22. A tantál vegyjele. 23. Ellentétes kötőszó. 24. Szülő becéző megszólítása. 25. Irodalmi műben ábrázolt személy. 27. Hazafias Népfront, röv. 28. Török város a Seyhan folyó mellett. 30. Község Pécs közelében. 31. Pára! 32. A másik helyre. 33. Vörösmarty Mihály verse. 35. Francia táncdalénekes (Salvatore). 36. Van ilyen fenyítés is. 37. Női név. 39. Vakond járatának látható nyoma. 40. Például, röv. 41. Egészen friss. 42. Lőlek társa a rajzfilmen. 43. Maró vegyület. 44. Államszervező arab kalifa. 46. Helyben lépked. 48. Szolmizációs hang. 49. Citrom nedve. 50. Amely időben. 52. Romániai hegycsúcs a Fo- garasi-havasokban. 54. Brazília szövetségi területe. 55. Fogyókúrázók keksze. 57. Hevített cukor. 60. Nőf név. Függőleges: 2. Város Spanyoloroszág déli részén. 3. Károly becézése. 4. A Farkasok közt védtelen c. regény írója (Bruno). 5. Vezényszó a huszároknál. 6. Voznyeszenszkij kötete. 7. Az antimon vegyjele. 8. Becézett férfinév. 9. Régen élt előd. 10. Pesti hegy(!) rádióadóval. 11. Kosztolányi Dezső verse. 12. Ékszerfa! 13. ...gros; nagyban. 16. Kerti bútordarab. 17. Szorosan hozzásimuló. 21. Nagy folyónk. 22. Komárom-Esz- tergom megyei város. 24. Tréfás csattanójú történet. 26. Veszprém megyei község. 27. Az észrevétel befejező része (zárt betűk: N,Y,0,M,S). 28. Keserű anyag neve a gyógyászatban. 29. Helység a Du- na-Tisza-közén. 32. Adél becézése. 33. Had. 34. Pótszék része! 35. Idegen szóban légi a jelentése. 36. Pluszmunka. 38. Fémszállal átszőtt selyemszövet. 39. Idegen szóban hellyel való kapcsolatot jelöl. 40. A Zöld dió c. regény írója (Boris). 42. Egy fülű mázas agyagkancsó. 45. Indiai fizikus, a róla elnevezett effektus felfedezője. 46. Apró léptekkel halad. 47. Papírra jegyez. 51. József Attila verse. 52.... ilyet! - méltatlankodás szavai. 53. Flamand város Belgiumban. 54. Menyasszony. 56. Szabadsághős, ford. 58. Haragban van! 59. Mélybe. Nagy Balázs Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 27. sor megfejtése - június I5-ig. Spanyol gondolat c., május 25-i rejtvényünk helyes megfejtése: Van, aki inkább másodrangú dolgokban első, mint elsőrangúakban második. Könyvutalványt nyertek: Czifra Im- réné, Szolnok, Disznós Istvánná, Karcag és Németh Györgyi, Szolnok. (Az utalványokat postán küldjük el.) A mai ember életéhez szorosan hozzátartozik a rendszeres tisztálkodás, a fürdés, de az úszás is. Egyes kultúrák már ősidő óta ismerték és használták a fürdőket, másokban a fürdőzést lenézték. Azt mondták arra, aki időnkint fürdött, hogy beteg... Az ősi kultúrák és a Pest környéki malomtulajdonos Az Indus folyó mentén többezeréves fürdőkultúra nyomait találták meg a régészek. Kréta szigetén már az ókorban is voltak fürdők, külön fürdőszobákkal. A rómaiaknál a fürdés beletartozott mindennapi életükbe: amikor bevonultak a meghódított területekre, ott is elterjesztették. A rómaiak nyilvános fürdői (thermál) közismertek voltak díszes épületeikkel, oszlopcsarnokokkal, sporthelyiségekkel, sőt könyvtárral!!), mert a vezető rétegek kultúrhelyiségei voltak a fürdők, ahol élénk társadalmi élet folyt. A bizánci császárok utazásaik során bőrsátrakat, bőrből készített fürdőtartályokat is vittek magukkal, mert napirendjükhöz tartozott a rendszeres fürdőzés. A köznép a középkorban fürdésre dézsát vagy hordót használt. A nyilvános fürdőházak rosszhírűek voltak. Ezekben borbélyok vágtak eret betegeken, de a víz nem volt mai értelemben higiénikus, nem cserélték elég sűrűn a szennyezett vizet, így bizony ezek a fürdők sokszor járványok terjesztőivé váltak. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a század elején Magyarországon az egyik Pest környéki falu fürdőjének esetét, amely az akkori fürdőzési viszonyokat jól jellemzi. Az egyik gőzmalomnak nyár elején már nem volt munkája, elfogyott a nép kenyérgabonája, nem volt mit őrölni. Az élelmes tulajdonos gondolt egyet, és a gőzkazán melletti raktárban egy mély medencét ásatott, amit kibélelt pléhlemezekkel. Naponta friss, meleg vizet engedett a kazánból a medencébe, és a vízbe illatos kamillát és más gyógyfüveket tett. Elterjesztette a környéken, hogy nála gyógyfürdőt találtak, amely mindenféle betegséget meggyógyít. Erzsébet királyné kádja Nem mindig volt népszerű a fürdőzés. A 16-17. századokban nem tartották egészségesnek. Az 1643-ban megjelent divatos francia illemtan például ajánlotta: néha el lehet menni fürdőbe, de otthon csak a kezünket és az arcunkat mossuk meg naponta. A test többi részének tisztántartásáról nem is illett beszélni. Hazánkban is sok, ma már megmosolyogtató emléke van a tisztálkodásnak. így például Bethlen Miklós önéletrajzában olvashatjuk (17. század), hogy ritkán fürdött, de mindig hideg vízben, és fontosnak tartotta, hogy lábát kéthetenként mosassa meg, száját pedig naponta háromszor, minden étkezés után kiöblítse. Kézmosásra viszont csak akkor került sor, ha kezét valahol beszennyezte. Megjegyezte azt is, hogy fejét 25 éve nem érte fürdővíz... Budapest fürdői a török fürdőkultúrára emlékeztetnek. Náluk ugyanis vallási előírások alapján történt a tisztálkodás. E fürdők nagyrészét még a törökök hagyták nálunk a másfél évszázados megszállás emlékéül. Hogy a fürdőt nem tartották nálunk egészséges dolognak, mint időnként más népeknél sem, - azt jól példázza Erzsébet királynénak az esete is. Csak hosszú meggondolás után járult hozzá férje, I. Ferenc József, hogy feleségével a bécsi Hofburgban fürdőszobát állítsanak be. Ez lett a palota egyik legjobban megcsodált különlegessége. Más uralkodóknál is hasonló volt a helyzet még az I. világháború idejében is. így például 1. Vilmos német császár berlini palotájában nem volt fürdőkád, hanem ha a császár őfensége fürdeni kívánt, a közeli Ad- lón-szállóból hoztak át neki egy pléhkádat. A fürdéstől való tartózkodás, viszolygás egyik oka az volt, amiről Sasku Béla mérnök (volt 1848-as honvédtiszt) ír illemtanában 1854-ben. ,,A mosdást a legegészségesebb közönséges hőmérsékletű vízzel végezni. Nem ajánlatos sem a jéggel hűtött víz, sem az, melyet megmelegítettek. A szappan használata egyenesen tiltott, mert az egészségre veszedelmes hatású, a bőrt rövid idő alatt megráncosítja, és a bőr is beteg lesz tőle. Ártalmas a zuhanyozás is, mert a bőrt hirtelen és erősen izgatja. A fülek mosását sem szabad elfeledni, de belül csak e célra készített csontlapocskákkal szabad a zsírt kiszedni...” (???) A fentieken mosolygunk, amikor mai szemmel bíráljuk el a mondottakat. Ma a mosdást, a fürdést természetes életszükségletnek tartjuk. Mire ügyeljünk napjainkban? A környezeti szennyeződés világszerte fokozódik, nemcsak a szárazföldön, hanem a folyók, tavak vizében is. Ezért csak hatóságilag engedélyezett és kijelölt fürdőhelyeken szabad folyókban, tavakban fürdeni. Ha túl nagy a hőmérsékleti különbség saját testünk és a víz között, különösen erősen felhevült- ség esetén, ne ugorjunk nagyon hideg vízbe. Előbb hozzá kell szoktatnunk a hűvösebb hatáshoz testünket, dörzsöljük át végtagjainkat, mellkasunkat, így testünk fokozatosan lehűl. Enél- kül súlyos szívkomplikációk jelentkezhetnek. A vízbefúltak jelentős része ennek a hanyagságnak, nemtörődömségnek az áldozata! Veszélyes dolog közvetlenül étkezés után, jóllakottan, főleg pedig szeszes ital fogyasztása után vízbe ugrani. Az uszodai medencéket előírt módon tisztán kell tartani, szabályos időközökben a vizet cserélni és időnként fertőtleníteni. A fürdővíznek ivóvíz tisztaságúnak kell lennie! Ajánlatos fürdőzés előtt a zuhanyozás: egyrészt megtisztítja a testet a bőrön levő kórokozóktól, másrészt tisztán lépünk a medencébe. A vízben szerzett esetleges fertőzéssel azonnal menjünk orvoshoz, ne kezeljük háziszerekkel. Betegen ne látogassuk a fürdőket, súlyosbodhat betegségünk (például, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, hallójáratgyulladás, stb.), másrészt mások megbetegedését is előidézhetjük azzal, hogy a közös fürdővizet megfertőzzük. A keringési betegségben szenvedők, magas vémyomásúak fokozottabban tartsák be az előírásokat. (A gyógy- és thermál- gyógyvizeket használóknak általában szakorvos ad tanácsot a fürdésre, a vízben való mozgásra, tartózkodásra vonatkozóan.) A fürdőzés befejeztével is célszerű a zuhanyozás. Utána ajánlatos alaposan szárazra törülni testünket, hogy például a lábujjak közötti gombásodást megakadályozzuk. A fürdőzésnek megvannak a maga pozitív eredményei (egészségesebb élet, a testmozgás gyakorlása, tisztaság, stb.), de lehetnek káros következményei, amelyek gondos és figyelmes előrelátással, a minimális óvintézkedések betartásával megelőzhetők. Rudnay János Úszás és fürdés Műhelyrészlet
