Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-24 / 145. szám

1991. JÚNIUS 24. Sportextra 11 A növekvő nihil A szurkoló általában azért megy a pályára - gondolom én -, hogy egyrészről elfeledje a hétköznapok megélhetési gondjait, és néhány órás kikapcsolódással új erőt merítsen a problémagazdag hétköz­napokra. Akadnak olyanok is, akiknél amolyan biztonsági szelep­hez hasonló szerepet tölt be egy sportesemény megtekintése, vé- gigizgulása, ráadásul ilyenkor az asszony is örül, mert nem otthon balhézik az ember. A többség persze a szívéhez közel álló csapatért, kapusért, beállósért, centerért vagy középpályásért szurkol a maga módján. De milyen is ez a módi mostanság szűkebb hazánkban? Ha a kosármeccseket veszem példám pozitív szélsőségének, akkor ellenpólusként mindenképpen a futballdrukkereket kell em­lítenem. A MÁV MTE-Hatvan Deko akkor még NB II.-es össze­csapáson, amelyen a kiesés-bentmaradás ténye táncolt borotvaélen, szinte csak negatív hazai, úgymond közönségtapasztalatot szerez­tem. Nem úgy a vendégek részéről. Ok hosszú, tömött sorokban érkeztek, egymást túlkiabálva, és ütemes dobkísérettel adták a vendéglátók tudtára: „Itthon vagyunk, itthon vagyunk”. Igen, a látszat ezt mutatta, a hevesiek létszáma jóval meghaladta a lassan szállingózó szolnokiakét. Jobb helyeken ilyenkor azonnal kontrá- zik valamit az ellentábor, ám Szolnokon egyetlen bátor legény merészkedett elhaladni az „ellenséges gyülekezet” előtt. Bár ő se tette volna, hiszen a Ferencváros-Honvéd mérkőzésen bemutatott Béres-jelenetet nem elég hitelesen utánozta, arról nem beszélve, hogy dilettáns mutatványának következményeit a rendőrség felvo­nulása akadályozta meg. Az egész meccs alatt csak a hatvani szurkolók hetvenkedtek - olykor a jó ízlés határait túllépve -, szűnni nem akakró buzdításuk csupán Moldvánnak a 87. percben lőtt pókhálós gólja után némult el. Valójában az volt az ember érzése, felbillen a hazai pálya a vendégek felé. Furcsa, de igaz: a megyeszékhely már egy jó B-kö- zép kiállítására sem képes. Teljesen kihalt volna a lokálpatriotiz­mus? A futtballszurkolóknak már az évtizede visszasírt, és sok felejthetetlen emléket magán hordozó Véső utcai MÁV pálya sem számít „szentélynek”? Nem tudom. Mint ahogy azt sem, hogy az NB I.-be (a legmagasabb honi osztályba) felkapaszkodott jászbe­rényi női kézilabdacsapat legutolsó mérkőzésén miért voltak a szertáros nénivel, a bírókkal és a gyerekekkel összesen alig százan? A strand, a hobbi, a maszekolás bizonyára többet jelent sokak számára, de azért az se semmi, ha egy települést reprezentáló együttes sikerének örülni tudnak a helyi lakók. Talán ez hiányzik leginkább a ma szurkolójából. Nem sikk mostanában a jónak örülni. Mindenki el van foglalva saját sanyarú sorsával, és megelégszik azzal, ha csöppnyi szabadidejében újra tudja termelni munkaerejét, nemhogy maradék emocionális energiáját holmi együttérzésre, mi több, buzdításra pazarolja. Hol van az az idő, mikor egy Fradi vagy Dózsa fölött aratott vasárnapi tatabányai focigyőzelem után, hétfőn ötven százalékkal több szén hagyta el a Föld gyomrát? (ni) Tyubin a nagy kérdője, Még be sem fejeződött az NB I.-es férfi kosárlabda-bajnokság, de a jól értesültek és a mindent tudók máris úgy vélték, hogy a Szolnokon rendkívül gyorsan népszerűvé vált és közkedvelt szovjet játékos, And­rej Tyubin távozik. Közszájon for­gott, hogy lényegesen kedvezőbb •feltételekkel rendelkező nyugati klubba igazol (de hogy melyikbe, azt senki sem tudta konkrétan) vagy az Egyesült Államokba tart. Mivel többezer Olajbányász-szurkolót és kosárlabda-rajongót izgat a kérdés, ezért Kékesi István szakosztályve­zetőhöz fordultunk a válaszért.- Bár sokan tudják, de nem árt megismételni: mennyi időre szól a szovjet játékos szerződése?- Andrej Tyubin 1992-ig szerző­dött a Szolnoki Olajbányászhoz.- Van ennek a szerződésnek vala­mi kitétele?- Szóbeli ígéretet kapott, hogy amennyiben nem jön be a számítá­sa, nem érzi jól magát az itteni kör­nyezetben a játékostársak között vagy szokatlan lesz számára az élet­mód, tehát csalódik, akkor egy év múlva választ ad.- És hogyan érezte magát?- Nyugodtan kijelenthetem, hogy Szolnokon nagyon jól érezte magát, bár keveset beszélt, mert szűkszavú, zárkózott természetű.- Akkor most mi a helyzet? Adott választ?- Abban maradtunk, hogy június 30-ig felel arra, hogy marad-e Szol­nokon.- Jelenleg hol tartózkodik?- Június 17-én hazautazott Le- ningrádba, 19-én pedig az Egyesült Államokba, New Yorkba repült, és tudomásunk szerint valamelyik egyetemi kollégiumban lakik. El­mondása szerint tanulni akar.- Az elutazása előtt miben álla­podtak meg?- Abban, hogy július elején visszavárjuk. Megígérte, hogy rendszeresen telefonál, de az is el­képzelhető, hogy ott marad.-A csapat többi tagjáról hallhat­nánk valamit?- Július 22-ig tart a szünet. A játékosok egy része Ábrahámhe­gyen pihen, a másik része pedig jú­lius 3-tól 9-ig nyaral az üdülőben. Ezt az ajándékot a megyei önkor­mányzattól kaptuk. Új játékos még nincs, Judik és Bede szerződése le­járt.- Az Olajbányász indul a Bajnok- csapatok Európa Kupájában. Erről milyen információjuk van?- A sorsolást július 3-án rendezik Münchenben, a mérkőzések ideje szeptember 12. és 19.- Hogyan készülnek erre a nehéz­nek ígérkező megméretésre?- Csak szerényen, mert kevés a pénzünk. Tervezünk Szolnokon egy Olajbányász Kupát, és szeret­nénk részt venni minél több hazai tornán.- Szó volt több szovjet kosaras próbajátékáról is. Megnéztek már valakit?- Eddig még senki sem volt ná­lunk próbajátékon, minden Tyubin döntésétől függ. Mindenesetre két külföldi játékos szerződtetéséről nem mondunk le. Gyorsan be kellett fejezni a be­szélgetést, mert telefonhívást vár­tak, éppen a Szovjetunióból. (pataki) Szögre akasztották ... Egyszer minden pályafu­tás véget ér. Ki előbb vagy később, de rádöbben arra, hogy eljárt az idő, és meg­szólalt a csengő. A futballis­ták általában az érzéke­nyebb emberek közé tartoz­nak, már csak azért is, mert egy, másfél, jó esetben két évtized jut nekik a „napos” oldalon való sütkérezésből, azonban azok száma sem kevés, akiket a sérülés »1 Maradandó emlék (balról) a Szikszai-Kardos-Németh-Nagy kvartett számára. Fotó: Mé­száros kényszerít idő előtt arra, hogy leadják a szerelést és fájdalmas búcsút intsenek a pettyes labda mágikus vilá­gának. A legnagyobbaknak általában nagy felhajtás kö­zepette adják meg az utolsó passz jogát, ám a többség minden átmenet nélkül, egyik napról a másikra tű­nik el a hétköznapi embe­rek forgatagában. A Martfűi SE (a Tisza Cipő SE jogutódja) is azon keve­sek közé tartozik, amely nem bocsátotta jó szó nélkül útjára kikopott játékosait, lehetősé­geihez mérten megadta a módját annak, hogy Kardos Mihály, Németh Lajos, Nagy Róbert és Szikszai Sándor méltóképpen köszönjön el a játszótársaktól, közönségtől, vezetőktől. A bajnokság vé­geztével búcsúmeccset szer­vezett egykori kiválóságai tiszteletére, amelyen az NB II.-be lépett igen jó képességű Miske együttese volt a part­ner, Varga Sándor, megyénk Húsz esztendeje Kunszent- mártonból jöttem ifistaként, mivel a tanulmányaimat itt folytattam. Az én világom mindig a kapu előtti tér volt, gólérzékenységemet próbál­tam kamatoztatni. Jelenleg a középiskolában oktatóként dolgozom, mellette az ifjúsá­giak edzője is vagyok, tehát nem szakadtam el végleg a focitól. Hosszú pályámra visszagondolva talán a Nagy­szénás elleni NB III.-as kiesé­si rangadóra gondolok vissza a legszívesebben, amelyen négy gólunkból kettőt szerez­tem. Németh Lajos, 32 éves: - Tavalyelőtt fejeztem be vég­leg, sajnos térdsérülésem megakadályozott a folytatás­ban. Tizennyolc év alatt négyszer nyertem megyei bajnokságot. Számos kedve­ző ajánlat ellenére kitartottam Martfűn, és nem bántam meg, mert a cipőgyárban ma is megbecsült szakmunkásként dolgozom, alkalmanként pe­igazi. Köszönetét mondanék Szűcs Jánosnak, Csendes Im­rének és Hajnal Bélának, egykori edzőimnek utam egyengetéséért, és azért a sok szép élményért, amit az öltö­zőben, edzőtáborokban és a pályán szereztem az ő segít­ségükkel. Szikszai Sándor, 29 éves: - Az NB II.-es Lehel tarta­lékkapusaként igazoltam a Tisza-partra ’76-ban. Sajnos hamar át kellett adnom a „portát”, mert porcos térdem nem bírta a terhelést, fájdal­maim azóta is vannak. így teljesen elszakadtam a labda­rúgástól, néha azonban, ha időm engedi, megnézem a fi­úk meccsét. Én is művezető vagyok a cipőgyárban, jól ér­zem ott magam, de azt is el kell mondanom: erre afigyel- mességra nem számítottam, éppen ezért nagyon örülök neki. Reméljük, a jó példa má­soknak is elnyeri tetszését. N.I. Kritikus helyzetben a JSE is A polgármesteri hivatal dísztermében tartotta küldöttközgyűlését a Jászberényi Sport Egyesület. A meghívottak és a vendé­gek köszöntése után Pomázi Ferdinánd ügyvezető elnök fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Többek között el­mondta, hogy az önkormányzattól kapott 2,2 millió forintos támogatás mellé - a léte­sítmények fenntartására fordíthatják - to­vábbi 800 ezer forintra lenne szükség ah­hoz, hogy az egyesület működőképességét az 1991. év végéig biztosítani tudják. A költségek fedezésére szolgáló megyei tá­mogatás ugyanis csökkent, és kiesett egy 300 ezer forintos reklámszerződés is. Dr. Magyar Levente, Jászberény város polgármestere hozzászólásában arról be­szélt, hogy az önkormányzat felelőssége sok kérdésben nagy. Felelősséggel tartoz­nak a város sportjáért is, de a sportolóknak, a sportvezetőknek is meg kell érteniük, hogy számtalan egyéb problémát is meg kell oldania az önkormányzati testületnek. Anyagi lehetőségeikhez mérten eddig is tá­mogatták és ezután is segíteni fogják a spor­tot, de jóval nagyobb megértést kémek a sportolóktól. A sportvezetőknek alkalmazkodni kell a jelenlegi körülményekhez, másként kell dolgozniuk, mint eddig, ha eredményes munkát akarnak végezni. Aki erre nem ké- .pes, annak félre kell állnia - hangsúlyozta dr. Magyar Levente. Ezt követően több rövid hozzászólás után, különösebb vita nélkül elfogadták a küldöttek az elnökség és a pénzügyi ellen­őrző bizottság beszámolóját. A következő napirendi pont az egyesület alapszabályá­nak módosítása volt. Néhány szükségszerű technikai változtatás mellett döntöttek ar­ról, hogy ezentúl nem kilenc-, hanem csak héttagú lesz az elnökség és arról is, hogy a havi tagdíj július 1 -tői 40, illetve 60 forintra emelkedik. A küldöttközgyűlés befejező szakaszá­ban megválasztották az egyesület új társa­dalmi elnökét. Tiborcz Zoltán tavaly május­ban történt lemondása óta ugyanis ez a poszt betöltetlen volt. A küldöttek egyhan­gúlag Antal Istvánt, az Aprítógépgyár szak- szervezeti bizottságának titkárát választot­ták meg a JSE társadalmi elnökének. Elnök tehát már van, de hogy az egyesü­lettel mi lesz, az még nem dőlt el. Amennyiben Jászberény város önkormány­zata nem biztosít további anyagi támoga­tást, akkor szinte kilátástalan helyzetbe sod­ródik a JSE.- Szántai ­A Népstadion adott otthont a III. kor- csoportos atléták országos döntőjének. Az egyéni versenyek során Karancsi Zsolt (T.miklós) súlylökésben 14,27 méterrel második helyet szerzett, a szol­noki Molnár Zsolt 181 cm-es magasug­rással szintén ezüstérmes. Az összetett csapatversenyben kiemelkedően szere­pelt a törökszentmiklósi Petőfi Általá­nos Iskola, melynek tagjai 3109 pontot gyűjtöttek össze, amivel az országos döntőre delegálták magukat. Csapatta­gok: Karancsi Zsolt, Márki Szabolcs, Tóth Attila, Kóródi Tamás, Sipos Attila és Petrezselyem László. Az országos középiskolás atlétikai bajnokság debre­ceni versenyén a IV. korcsoportos tö­rökszentmiklósi gerelyhajító, Batán Gábor 53,96 méterrel második lett. A jászsági körzeti labdarúgó-bajnok­ság első négy helyezettjének részvéte­lével rendezték meg Jászberényben a Jász Kupa labdarúgótornát. Először az elődöntőkre került sor, melyekből Jánoshida és Jászboldogháza került ki győztesen. Kettőjük összecsapását Jánoshida nyerte 3-1-re, így a bajno­ki cím mellé a Jász Kupát is magáé­nak mondhatta. Az ünnepélyes ered­ményhirdetés során az első helyezett 15 ezer, a második 5 ezer forintos vásárlási utalványt vehetett át Ger­gely Lászlótól, Jászberény sportfelü- gyélöjétől. Külföldi edzőtáborozásra utaznak megyénk labdarúgó-játékvezetői. Júni­us 26-29-e között a Cseh és Szlovák Köztársaságban, Ragyócz községben ütnek tábort sípmestereink. A szokásos évi összetartás során ezúttal sem marad el a fizikai és szellemi tesztek alkalma­zása. Az elméleti foglalkozások előadói között szerepel dr. Csicsai József, a Mátra-csoport versenybizottságának le­köszönt elnöke, Varga Sándor élvonal­belijátékvezető, Urbán Árpád a Nógrád megyei JT titkára, valamint dr. Soós István, megyénk labdarúgó-szövetsé­gének elnöke. A Szolnoki Vegyiművek NB I./A-cso- portos női röplabdacsapatának kivá­lójátékosa, Göblyös Judit szombaton a Vártemplomban, majd a szolnoki polgármesteri hivatalban esküdött örök hűséget Lévai Ferencnek, az egykori ökölvívónak, aki jelenleg a MÁV-nál gépkocsivezetői munka­körben végzi feladatát. A fiatal pár hétfőtől kéthetes nászútját tölti a Ba­laton partján, melynek végeztével az ifjú asszony megkezdi felkészülését az őszi szezonra. A szolnoki városi kispályás labdarúgó­bajnokság legutóbbi fordulójának ered­ményei: I. osztály: Tisza HSE-Vízmű I. 3-0, Kórház III.-Olajmező 2-1, Pannon Petrol-Nefag 0-1, ÁEV I.-Mezőgép 0-2, Volán Rákóczi-Lakóterület 10-1, Kórház I.-Thermotechnik 0-0. Az élcsoport állá­sa: 1. Tisza HSE 37, 2. Olajmező 31, 3. Nefag 29 ponttal. III. osztály: Szilikát-Ré- kas I. 1-1, 2-es Posta-Bútorgyár 4-3, Fü- szért-MRFK 4-1, Vídia-Vízmű II 4-7, Vízmű Kp.-Kilián II. 4-0. Az élcsoport állása: 1. Vízmű Kp. 30, 2. Kilián II. 30, 3. 2-es Posta 27 ponttal. Alkotmánynapi pénzdíjas kispályás labdarúgótornát rendeznek Székes- fehérváron Alba Regia Kupa néven, az idén már hatodik alkalommal, me­lyet a Videoton Tómegsportbizottság rendez augusztus 18-19-én.a Berényi úti tömegsporttelepen. Az erőpróbán részt vehetnek az ország bármely te­rületén működő egyesületek, intéz­mények, iskolák, baráti társaságok női és férfi kispályás csapatai. A já­tékidő a nevezések számától függően 2x15 vagy 2x20 perc, a csapatok lét­száma 5+1 fő, cserejátékosok száma nincs korlátozva, csupán az, hogy a játékosok stoplis cipőt nem használ­hatnak. A nevezési díj férfiaknak 2000 forint csapatonként, a nőknek csupán 1000 forint, amelynek határ­ideje július 1. Szálláslehetőséget a sporttelep iskolai kollégiumában biz­tosítanak a rendezők négy- és hat­ágyas szobákban, (200 forint/fö éj­szakánkénti díjért), de a kempinge­zést kedvelők (60 forint/fő éjszakán­ként) háromszemélyes sátrakban is alhatnak, a kedvezményes étkezései lehetősegek kihasználásával, amely­nek összértéke egy napra: háromszo­ri étkezést számítva 200 forint. Neve­zési cím: Videoton Madisz Bizottság, 8001 Székesfehérvár, Berénvi utca, Pf. 104. Telefon: 12 730/11 91. legrangosabb játékvezetőjé­nek dirigálása mellett. A számszerű eredményt ilyen­kor nem illik számolni, a lé­nyeg az volt, hogy a „né­gyek” a kezdőcsapatban kap­tak helyet. Utoljára. Vala­mennyiüknek jólesett a fi­gyelmesség, s a pályán töltött bő negyedóra után virágcso­korral a kézben vonultak öl­tözőbe. Kardos Mihály, 34 éves: ­dig az öregfiúk kapusaként próbálom megvédeni hálón­kat a góltól. Nagy Róbert, 31 éves: - ’72-től ’89-ig játszottam itt eleinte csatárt, majd később védőjátékost. Többszörös if­júsági és felnőtt megyei baj­nokként hagytam abba azért is, mert két családom és fő­ként a cipőgyárban betöltött művezetői beosztásom mel­lett a lábam se volt már az Tyubint visszavárja sokezer kosárrajongó is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents