Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-20 / 142. szám

1991. JÚNIUS 20. Az Uj Néplap Jászapátin 5 A pénz is pénzbe kerül Tegnap délután a hirtelen jött tikkasztó hőségben szinte teljesen kihalt volt a város, amikor az Új Néplap munkatársai megérkeztek. A lehúzott redőnyök, elsötétített házak viszont csak a hőséget rekesztették kívül. A munka, sőt a 600. évforduló ünnepségsorozatára való készülődés megy tovább. Fárasztóbban, mint máskor, hisz az emberi szervezetre sokként hatott az egyik napról a másikra betört forróság. Most aztán láthatja a város, mit jelent a szemléletes, népi humorból született jászvidéki mondás, a „ki a hófúvásból, be a zöld kukoricásba”, ami a hirtelen jött változások kifejezésére született a természeti képekben gondolkodó nép ajkán. Ha június 20., akkor hamarosan Péter-Pál, az aratás ideje. Első utunk a téeszbe vezetett. Dr. Tajthy József gépészmérnök, agrárközgaz­dász két év óta a Velemi Endre Mgtsz elnöke, a termelőszövetkezet jelenlegi állapotát így vázolta:- A téesz 10.760 hektáros, átlagosan 23,4 arany­koronás minőségű, zömében nagyüzemi művelésre alkalmas földön gazdálkodik. Gazdálkodásunkban a mindennapos gondok nem a termelési, hanem az értékesítési szféra körül jelentkeznek. Egyre nehe­zebb piacot találni a termesztett növényeinknek. Ez év elején zöldborsótermesztésre vállalkoz­tunk. Ebben á pillanatban 300 vagont tudnánk pi­acra dobni, ezzel szemben csak 170 van eladva - de sajnos erről sem tudni, mikor látunk belőle pénzt, mivel a vevőnk, a debreceni konzervgyár is komoly fizetési gondokkal küszködik, a szovjet piac teljes bedugulása miatt menet közben lecsökkentette a felvásárlási szintet. Van olyan céggel is kapcsola­tunk, ahol nagyobb a hitel, mint a vagyon. A gabo­na lenne a következő termény, amelyből pénzt látnánk, de a Gabona- és Malomipari Vállalat a tavaly leszerződött mennyiségnek csak a felét haj­landó átvenni. Gabonából eddig egy jelentősebb, mintegy 4500 tonnányi mennyiséget sikerült 93 dolláros áron eladni a tőzsdén keresztül! A mezőgazdasági üzemeknek a gabona lenne az első jelentős árbevétele, amellyel az első félév hitelét csökkentenék, pénzügyi dolgaikat rendez­nék, de amint látjuk, ez ma már korántsem biztos perspektíva. Az átalakulás, a téesz jövője mindezek tetejébe újabb nyomasztó teher. Hogy milyen lenne a ké­sőbbi legjobb forma, még vezetői szinten sem tud­juk, hiszen még világos törvény sincsen, ami alap­ján elindulhatnánk. Eddigi tapasztalataink alapján talán a szövetkezeti forma valamilyen változata tűnik a legjobb megoldásnak. De ki tudja! Jó lenne minél előbb túl lenni ezen a törvényen, mert ez a bizonytalanság nem jó senkinek. Sem annak, aki másképp gondolja és kilépne a szövetkezetből, sem annak, aki maradna. Vállalkozni nem lehet elég korán: a Béres gyerekek és unokatestvéreik leleményesen keresnek egy kis nyári zsebpénzt: vasat és papírt gyűjtenek, a pénzt testvériesen elosztják. A képen látható fuvartól ezer forintot remélnek. Önszerveződő kis vállalkozásukból kirándulásra is futja. Mind a két említett gondnál is nagyobb baj a pénztelenség. Eltűnőben vannak azok a partnerek, akik a szerződésben megjelölt idő szerint fizetnek. A belső fizetésképtelenség terjed, mint a vírus, és szinte ellehetetleníti a gazdaságot. Megveszem az árut és fizetek érte, az ma már történelem. A pénz is pénzbe kerül. Óborzalom az, ami elé a mezőgaz­daság néz. És végül valami jó hír: a határ ígéretes, szép, 5,5-6 tonna termés várható gabonából. Péter-Pál- kor kezdjük az őszi árpát aratni. A borsót a napok­ban. Kedden befejeződött a művelődési ház zenetanfolyama. Zongorából huszonheten vizsgáztak. Felvételünk Rákosi Ildikó zongoravizsgáját örökítette meg. Az oldalt írta: Kátai Szilvia Fotó: Korányi Éva Teve- kontra tehéntej A tartóstej ügy még mindig tart... Már ez sem élet, erő...? Jászapátiról tudósító munka­társunk nemrégiben beszámolt a felhalmozódott és el nem adott tartóstej-készletről.- Mi újság a tej körül? Eladták már a nyakukon maradt litere­ket? - érdeklődtünk a téeszelnök- nél.- A belföldi kereslet növekvő­ben - a nyári szezon miatt. A külföldi partner, a jugoszlávok vinnék, de ők meg nem fizetnek. Van egy ígéretes arab kezdemé­nyezés, csak itt meg vita folyik a tehéntej és a tevetej zsírtartalmá­nak összehasonlítása körül. (A tevetejé ui. jóval magasabb - a szerk. megj.) Tegnap nyílott Debrecenben egy országos élelmiszer-ipari ki­állítás, amelyen részt veszünk üzletkötés reményével. Leg­utóbb Növi Sadon szerepeltünk hasonló kiállításon sikerrel, a baj csak az, hogy senki nem tud fi­zetni. Jelenleg kétnaponként megy a tejüzem, de tunánk napi két mű­szakkal is dolgozni, ha lenne rá vevőnk. A régi, ránk maradt mennyi­ségnek még csak egy részét tud­tuk eladni, lévén azonban ez tar­tós tej, nem savanyodik ránk, amíg az egész készleten túl­adunk. Helytörténeti kiállítás a 600. évforduló tiszteletére Hogy mik vannak! Jászapáti 600 éves fennállásá­nak tiszteletére rendezett ünnep­ségsorozat részeként nyílott meg az a helytörténeti kiállítás, amely átfogja a város egész történetét a kezdetektől napjainkig. Az alábbi kiragadott példák úgy hisszük, jól szemléltetik, hogy mennyi viszontagságon ment át a jászok népe, míg elju­tott a máig, az akkor élő elődök szerinti boldog(?) holnapig. 1391: az' első ismert oklevél, amelyen Apáthy néven már sze­repel a város. 1715-től már olyan neveket is találunk, melyek utó­dai még ma is élnek Jászapátin. 1739: pestisjárvány. 1891: pa­nasz van a postahivatalra, mert későn közvetítik a levele­ket. Nincs kézbesítő, a levele­ket lovaskocsi viszi. (Hm. Ezt a problémát mintha azóta sem si­került volna megoldani!) 1897: átadták a forgalomnak az Apáti- Újszász vasútvonalat. 1903: tör­vényhatósági telefon átadása. Nyilvános állomás a postahiva­talban. Használati díja 20 fillér, Szolnokra 1 korona. 1868: hatal­mas földrengés, melynek követ­keztében megrepedt a templom oltárképe. Volt még ezenkívül kolerajár­vány, tűzvész és sok minden egyéb jó és rossz dolog egyaránt, a város mára mégis város lett, győzött a kitartó, szorgalmas nép a göröngyös úton is. Részlet a kiállításról, valamint Mária Terézia redemciós levele arról, hogy Apáti kiválthassa I. Lipót idején elzálogosított szabad földjeit Hírek- Június 22-én 19 órakor népzenei találkozó lesz a művelődési házban. Fellépnek a környékbeli népdalkörök. *- Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a Vágó Pál Emlékház híres képzőművészeti kiállítására, mely Chiovini és Gecse Árpád mű­veiből áll, ma sem tudtunk bejutni, így tárlatvezetésünk - csak­úgy, mint a 600. évforduló ünnepi megnyitóján - ezúttal is elma­rad. Talán majd legközelebb. Ujjé, a campingben nagyszerű!- A hollandok nem fáznak sze­rintem, mert mikor a strandon egy teremtett lélek se járt, ők akkor is fürödtek.- Mit csinálnak itt egész nap?- Kirándulnak, biciklivel be­mennek Szolnokra vagy fel a Mátrába. Megszerették ezt a csendes campinget, és évről évre visszajárnak, egymásnak adják a címünket.- Mekkora területen fekszik a camping és milyen szolgáltatást tud nyújtani?- Másfél hektáron 150 férő­hellyel várjuk a vendégeket. Fő­zési, mosogatási, zuhanyozási lehetőség van.- És a magyarok? Nem jön­nek?- Később szokott kezdődni a magyar vendégek pihenése. Ma­gyarországról főleg Salgótarján, Miskolc, Balassagyarmat kör­nyékéről jönnek sokan. A hegy­vidékről, akik az Alföldet szeret­nék megismerni. Törzsvendége­ink a Mátra-vidéki bányászok.- Nem túl nagy a forgalom.- Ez csak a látszat, ugyanis eddig a tavaly májusi forgalom­nak kétszeresét bonyolítottuk le. Szeptember közepéig tartunk nyitva. Szerintem az idén is jó forgal­munk lesz. A külföldiek jönnek az időjá­rástól függetlenül is. De most már a magyarokat is várjuk, rá­juk is szükségünk van. A campingben csend van, ide pihenni jönnek A campingben tényleg nagy­szerű? És a campingnek is az-e ebben a holtszezonnak tűnő nyárban? Erről faggattuk Gye- nes Lászlót, a Thermal Camping helyettes vezetőjét.- A camping május 1-jén nyi­tott ki, mert igény volt rá. Hol­landok, németek jelezték érkezé­süket.- A hidegben is itt voltak kint a campingben? Óborzalom az, ami elé a mezőgazdaság néz...

Next

/
Thumbnails
Contents