Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-20 / 142. szám
Hazai körkép 1991. JÚNIUS 20. FÖLDELADAS ÜGYBEN SENKI NEM LETT OKOSABB (Folytatás az 1. oldalról) sem tilt, valóban megcsinálható-e, valóban eladhatja-e termelőszövetkezet a mostani törvények szerint saját tulajdonának számító földjét. És éles harcot sejtetett már az első ügy - a kisújszállási Tisza II. Tsz-é - tárgyalásának kezdete is. A több mint 2000 hektárnyi föld tagoknak történő eladásáról szóló tervek és az ehhez kapcsolódó tények ismertetése után az ülés résztvevői a Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalának - a bizottság által bekért - álláspontját ismerhették meg. Eszerint a kárpótlási törvény megszületése előtt felháborodást váltana ki a szövetkezeti földek bármiféle forgalomba kerülése, hiszen nem tudni, hogy az egykori tulajdonosok és örököseik mennyi földet igényelnek vissza a téeszektől. Ráadásul az egyházi ingatlanokról és az ön- kormányzatokról szóló törvények is csak most formálódnak még: ezek is érinthetik a szövetkezetek területeit. Különösen veszélyesnek ítéli az FM megyei hivatala, hogy mindhárom gazdaságban a legértékesebb területeket kívánják ajelenlegi tagoknak eladni: ez még akkor is akadályozhatja a kárpótlások teljesítését, ha a téeszekben számára elegendőnek tűnő hektárt különítenek el az egykori tulajdonosok által természetben visszakért földek kiadására. Kisújszállás képviselő-testülete viszont - a bizottság kérésére kialakított álláspontjában - éppen hogy kívánatosnak tartotta, hogy a té- eszföldek egy részét a szövetkezeti tagok most megvásárolhassák. Ezzel a kárpótlási igények kielégítését Kisújon nem veszélyeztetik, a megélhetés biztonsága pedig javul. Ez állásfoglalásának kialakításánál nagymértékben befolyásolta az önkormányzatot, ugyanis a városban a munkanélküliség 8 százalékos. A két szövetkezetben tervezett földeladások után pedig 1400 téesztag megélhetése válhatna megalapozottabbá. A mezőgazdasági termelők megyei szövetségének (Teszöv) képviselője azzal érvelt, hogy pénzért megvéve a szövetkezeti földet, a tagság valódi tulajdonossá válna. (Az eladásra szánt földeket azonban mindhárom téeszben osztatlan tagi tulajdonban kívánják hagyni. Igaz, úgy, hogy ha tulajdonosa úgy dönt, azt később bármikor „kiméretheti”. - A szerk.) A földeladási ügyek problémakörének igazi összetettsége azonban a bizottság kérdései és a Tisza II. Tsz elnökének válaszai után sejlett fel. Az elnök úgy vélte, hogy a földeladásuk részleges privatizáció, amelyik beleillik a kormányzat elképzeléseibe is. Minél előbbi végrehajtására annál is inkább szükség van, mert a téesztagok manapság igen bizonytalannak érzik helyzetüket: „Augusztus végén vetni kellene, de az aktív tagok jelentős részének a szövetkezetben nincs is földtulajdona. ’ ’ Az eladásra szánt föld aranykoronájáért vételárként megszabott 500 forint A Kelet-magyarországi TÜ- ZÉP Vállalat meghirdeti eladásra a Kunszentmárton, Kossuth u. 41. sz. alatti TÜZ- ÉP-telep területén lévő vendéglátóipari egységét, a hozzá tartozó földterülettel együtt A vételi szándékot a vállalat titkárságának/4401 Nyíregyháza, Hősök tere 9. szj szíveskedjenek benyújtani, s a titkárság fog adni részletes tájékoztatást az adásvétel feltételeiről. A versenytárgyalás helye és időpontja: Kunszentm irton TÜZÉP-telep, 1991. július 25-én délelőtt 10 óra. *57579/ 1* nem kevés - érvelt tovább, mert a mostani földvásárlók a vétellel lemondanak a kárpótlási törvény tervezetében a föld nélküli tagoknak biztosítani szándékolt 30 aranykoronát érő ingyenesen juttatott földről; az eladandó földet terhelő hitel- és lízingköltséget is a vevők fizetik meg, és miért ne lehetne a szövetkezeti tulajdon tagoknak történő értékesítésekor is érvényesíteni azt a szabályt, amelyik az állami tulajdonú vállalatoknál dolgozóknak lehetővé teszi, hogy vagyonrészt fele áron vásároljanak meg? Úgy vélte összefoglalva az elnök: végeredményben az ár nem 500 forint aranykoronánként, hanem 1700-1800 forint, ez pedig a kárpótlási törvény tervezetében szereplő aranykoronánként ezer forintnál jóval magasabb. Majd azt ajánlotta a bizottságnak mérlegelésre, hogy a földértékesítés - öt év alatt befolyó - bevételéből a szövetkezet éppen finanszírozni tudná hitel- és lízingtörlesztési kötelezettségeit, erre az ágazat egyre romló pénzügyi helyzete miatt különben nem lesz képes. Jutott bizottsági kérdés az FM megyei hivatalának is, képvsielője erre válaszolva fejtette ki: írásbeli állásfoglalásukban azért javasolták a vagyonellenőrző bizottságnak, hogy a minisztérium jogi főosztályának véleményét döntése előtt kérje ki, mert jogszabály tényleg nem tiltja a tervezett földeladásokat, de országos jelenségről van szó, és „ilyen esetben érdemes a minisztérium álláspontját tudni.” A közel kétórásra sikerült első, a Tisza II.-vei foglalkozó tárgyalás során szót kaptak a reménybeli földvásárlók, foglalkoztak azzal, hogy a földeladást jóváhagyó közgyűlésen megfelelő volt a részvételi arány, hogy 579 tag kíván földet venni, és csupán 181 nem. Szóval alaposan elemezték az ügy összefüggéseit. Ehhez képest meglepetést okozott a vagyonellenőrző bizottság döntése, pontosabban az, hogy érdemi döntést nem hozott: a kialakított eladási ár realitásának elbírálásához ugyanis nem állt rendelkezésre független szakértő által készített vagyonértékelés. Erre 30 napon belül szakértőt kér majd fel a bizottság. A következő két (a másik kisúji és a kenderesi) téesz ügyében hozandó döntéseket - amelyek különben megegyeztek az elsővel - megelőző szünetekben kérdésektől volt hangos a városháza tanácskozóterme. Csak a föld árának realitását nem állapíthatta meg a bizottság, és különben minden rendben van: a téesztagok megvehetik a^szövetkezeti földet? Vagy értsük úgy, hogy a, független” vagyonértékelés után az egész tárgyalás kezdődik elölről? - vitatták a legtöbben. És ki tud ma, amikor földpiac nincs, reális földárat megállapítani? - foglalkoztatott másokat. Hiszen az elméleti értékelés lehet nagyon körültekintő és mégis irreális, ha olyan magas árat szab, amelyik a vásárlót csak elriasztja. És ki tudja, vélekedtek a politikát is bekalkulálok, nem így akarják-e a földértékesítéseket megakadályozni addig, amíg az új törvények megszületnek? Volt, aki azon „értetlenkedett”, hogy miért az 1990. évi VIII. törvény alapján rendelte el a vagyonértékelést a bizottság, hisz ez a jogszabály az állami tulajdonról szól, a tsz-föld pedig szövetkezeti tulajdon. Olyan is akadt, aki az újjólagos vagyonértékelésben, a reális árban éppen a jövendő földvásárlók védelmét vette észre: később ezeket a hektárokat senki nem perelheti tőlük, azzal, hogy túl olcsón adták el nekik (maguknak?). Ha egyáltalán eladhatják? De ezekre a kérdésekre legfeljebb a következő vagyon-ellenőrzési (vagy másfajta?) bizottsági ülés ad majd választ. Hacsak ott is nem csupán a kérdések száma szaporodik. V. Szász József Jut eszembe! Hát baj, az van elég! Hallom, hogy nem sikerült teljesíteni a külkereskedelemben a várakozásokat, a nagy közös büdzsé bevétele is elmaradt az előirányzottól. Ezenkívül nyögvenyelősen megy a privatizáció. A kárpótlási törvény tervezete valóságos saláta a sok olvasástól. Pedig míg a magán- tulajdonban nincs rend, addig a külföldi töke csak kerülget bennünket, mint macska a forró kását. A világkiállítás nagy kalandjában sem teljes még az egyetértés, a szociális gondokról meg már ne is beszéljünk, mert azonnal sztrájkolhatnékom támad. És akkor a munkanélküliség, az emelkedő árak... Viszont örömmel jelenthetem, hogy az ország anyagcseréje zavartalan. Bizonyítja, hogy kazlakban tornyosul a toalettpapír reggelente a budapesti aluljárók árusainak asztalán. Szimpla tekercs, dupla spulni, estére elviszik, mint a cukrot. Márpedig, ha nem lenne rá szükség . . .-pbKépes beszéd Ne haragudj, hogy ilyen hétköznapi köszönéssel búcsúzom, de megértheted, azt mégsem mondhatom véglegesnek mondott távozásod alkalmával, hogy daszvidányija. Mert, ugye, nem jössz vissza? Legalábbis így, egyenruhásán, több évtizedes ideiglenes tartózkodásra ... Ne haragudj, hogy így „lesziázlak”, miközben altábomagyod átlépi a határt az általunk oly rég óhajtott irányban, a határt, melyet mi nagyon is átjárhatónak képzelünk - mindkét oldalról! - fegyvertelen civilek részére. Bizonyára értesültél arról, hogy ez a nap ünnep számunkra. Számodra talán nem. Talán nem szívesen mész haza. Talán jól érezted magad itt. Talán örvendtél is, hogy mint kiskatona máris világot láttál, külföldön jártál, és nem Afganisztánban ... Ezért is határoztam el, hogy függetlenségünk szimbolikus és egyben tényleges (?) bekövetkezésének reggelén nem fogok veled kaján- kodni. Csak annyit mondok, hogy szia... Ujjon- gás nélkül, eufória nélkül, könnyek nélkül. Ne haragudj, nem tudok nosztalgiával gondolni együttélésünkre. Egyszerűen azért - és ezt fogadd felhangok nélküli megállapításként -, mert számomra mást jelent ötvenhat, mint számotokra. Ami nektek egy kissé elhúzódó kirándulást, érdekességet, néha élvezeteket (séták, csajok, kaja, pia) jelentett, nekünk anyagi és erkölcsi terhet, mozgásszabadságunk korlátozását, titokzatos területeket, mindig fennálló veszélyt, fenyegetettséget, függőséget. Röviden: hogy bármikor bármibe beavatkozhattok. Protokollmosolyaitokban, barátságos tisztelgéseitekben, kéznyújtásaitokban évekkel ezelőtt sem hittem. Megvallom, ebben az agyonünnepelt, túlkedélyesített, már-már sajnálkozó távozási procedúrában is érzek jó adat hamisságot. Azért ennyire mi nem voltunk jóban. Persze ilyenkor, civilizálódás közepette, haragszomrá- dot sem ildomos játszani. De jó, hogy mentek, jó, hogy békésen. Ha tetszett itt, majd gyere fürdőruhában horgászni! De addig is, csak szia! ...- molnár h. lajos - Fotó: Tarpai Nálunk önmaga ügynöke lehet! Ha már kötelező, legalább legyen méltányos. (És persze megbízható, gyors, szakszerű). Mindezekért a megszokotton felüli szolgáltatással várják Ont az Állami Biztosító Rt. fiókjai, ha gépkocsijára felelősségbiztosítást kíván kötni. 300 forint ügynöki jutalékot fizetünk Önnek szerződéskötéskor, helyben. Ön persze választhat. Ha úgy kívánja, ügynökünk a lakásán vagy munkahelyén köti meg Önnel a szerződést, az autórei számára sikerült postai utat is biztosítanunk, ám nálunk Önmaga ügynöke is lehet! Bátran ajánlhatjuk, hogy jöjjön el egyik fiókunkba, hiszen az Állami Biztosító Rt. rendelkezik a legnagyobb országos hálózattal, így mindenütt könnyen elérhetők vagyunk. Mint vezetés közben annyiszor, most is Öné a döntés. Kérjük, adjon elsőbbséget a biztonságnak, hiszen a kötelező is lehet méltányos és megbízható, gyors, szakszerű. tulajdonosok százezÁllami Biztosító Rt. az Ön ‘ partnere itthon, Európában Szia, Szergej!
