Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-20 / 142. szám

Hazai körkép 1991. JÚNIUS 20. FÖLDELADAS ÜGYBEN SENKI NEM LETT OKOSABB (Folytatás az 1. oldalról) sem tilt, valóban megcsinálható-e, valóban eladhatja-e termelőszö­vetkezet a mostani törvények sze­rint saját tulajdonának számító földjét. És éles harcot sejtetett már az első ügy - a kisújszállási Tisza II. Tsz-é - tárgyalásának kezdete is. A több mint 2000 hektárnyi föld tagoknak történő eladásáról szóló tervek és az ehhez kapcsolódó té­nyek ismertetése után az ülés részt­vevői a Földművelésügyi Minisz­térium megyei hivatalának - a bi­zottság által bekért - álláspontját ismerhették meg. Eszerint a kár­pótlási törvény megszületése előtt felháborodást váltana ki a szövet­kezeti földek bármiféle forgalom­ba kerülése, hiszen nem tudni, hogy az egykori tulajdonosok és örököseik mennyi földet igényel­nek vissza a téeszektől. Ráadásul az egyházi ingatlanokról és az ön- kormányzatokról szóló törvények is csak most formálódnak még: ezek is érinthetik a szövetkezetek területeit. Különösen veszélyes­nek ítéli az FM megyei hivatala, hogy mindhárom gazdaságban a legértékesebb területeket kívánják ajelenlegi tagoknak eladni: ez még akkor is akadályozhatja a kárpótlá­sok teljesítését, ha a téeszekben számára elegendőnek tűnő hektárt különítenek el az egykori tulajdo­nosok által természetben vissza­kért földek kiadására. Kisújszállás képviselő-testülete viszont - a bizottság kérésére kiala­kított álláspontjában - éppen hogy kívánatosnak tartotta, hogy a té- eszföldek egy részét a szövetkezeti tagok most megvásárolhassák. Ez­zel a kárpótlási igények kielégíté­sét Kisújon nem veszélyeztetik, a megélhetés biztonsága pedig ja­vul. Ez állásfoglalásának kialakítá­sánál nagymértékben befolyásolta az önkormányzatot, ugyanis a vá­rosban a munkanélküliség 8 száza­lékos. A két szövetkezetben terve­zett földeladások után pedig 1400 téesztag megélhetése válhatna megalapozottabbá. A mezőgazdasági termelők me­gyei szövetségének (Teszöv) kép­viselője azzal érvelt, hogy pénzért megvéve a szövetkezeti földet, a tagság valódi tulajdonossá válna. (Az eladásra szánt földeket azon­ban mindhárom téeszben osztatlan tagi tulajdonban kívánják hagyni. Igaz, úgy, hogy ha tulajdonosa úgy dönt, azt később bármikor „kimé­retheti”. - A szerk.) A földeladási ügyek probléma­körének igazi összetettsége azon­ban a bizottság kérdései és a Tisza II. Tsz elnökének válaszai után sej­lett fel. Az elnök úgy vélte, hogy a földeladásuk részleges privatizá­ció, amelyik beleillik a kormány­zat elképzeléseibe is. Minél előbbi végrehajtására annál is inkább szükség van, mert a téesztagok ma­napság igen bizonytalannak érzik helyzetüket: „Augusztus végén vetni kellene, de az aktív tagok jelentős részének a szövetkezetben nincs is földtulajdona. ’ ’ Az eladás­ra szánt föld aranykoronájáért vé­telárként megszabott 500 forint A Kelet-magyarországi TÜ- ZÉP Vállalat meghirdeti el­adásra a Kunszentmárton, Kossuth u. 41. sz. alatti TÜZ- ÉP-telep területén lévő vendég­látóipari egységét, a hozzá tar­tozó földterülettel együtt A vételi szándékot a vállalat tit­kárságának/4401 Nyíregyháza, Hősök tere 9. szj szíveskedje­nek benyújtani, s a titkárság fog adni részletes tájékoztatást az adásvétel feltételeiről. A versenytárgyalás helye és időpontja: Kunszentm irton TÜZÉP-telep, 1991. július 25-én délelőtt 10 óra. *57579/ 1* nem kevés - érvelt tovább, mert a mostani földvásárlók a vétellel le­mondanak a kárpótlási törvény ter­vezetében a föld nélküli tagoknak biztosítani szándékolt 30 aranyko­ronát érő ingyenesen juttatott föld­ről; az eladandó földet terhelő hi­tel- és lízingköltséget is a vevők fizetik meg, és miért ne lehetne a szövetkezeti tulajdon tagoknak történő értékesítésekor is érvénye­síteni azt a szabályt, amelyik az állami tulajdonú vállalatoknál dol­gozóknak lehetővé teszi, hogy va­gyonrészt fele áron vásároljanak meg? Úgy vélte összefoglalva az elnök: végeredményben az ár nem 500 forint aranykoronánként, ha­nem 1700-1800 forint, ez pedig a kárpótlási törvény tervezetében szereplő aranykoronánként ezer forintnál jóval magasabb. Majd azt ajánlotta a bizottságnak mérlege­lésre, hogy a földértékesítés - öt év alatt befolyó - bevételéből a szö­vetkezet éppen finanszírozni tudná hitel- és lízingtörlesztési kötele­zettségeit, erre az ágazat egyre romló pénzügyi helyzete miatt kü­lönben nem lesz képes. Jutott bizottsági kérdés az FM megyei hivatalának is, képvsielője erre válaszolva fejtette ki: írásbeli állásfoglalásukban azért javasol­ták a vagyonellenőrző bizottság­nak, hogy a minisztérium jogi fő­osztályának véleményét döntése előtt kérje ki, mert jogszabály tényleg nem tiltja a tervezett föld­eladásokat, de országos jelenség­ről van szó, és „ilyen esetben érde­mes a minisztérium álláspontját tudni.” A közel kétórásra sikerült első, a Tisza II.-vei foglalkozó tárgyalás során szót kaptak a reménybeli földvásárlók, foglalkoztak azzal, hogy a földeladást jóváhagyó köz­gyűlésen megfelelő volt a részvé­teli arány, hogy 579 tag kíván föl­det venni, és csupán 181 nem. Szó­val alaposan elemezték az ügy összefüggéseit. Ehhez képest meg­lepetést okozott a vagyonellenőrző bizottság döntése, pontosabban az, hogy érdemi döntést nem hozott: a kialakított eladási ár realitásának elbírálásához ugyanis nem állt rendelkezésre független szakértő által készített vagyonértékelés. Er­re 30 napon belül szakértőt kér majd fel a bizottság. A következő két (a másik kisúji és a kenderesi) téesz ügyében ho­zandó döntéseket - amelyek külön­ben megegyeztek az elsővel - meg­előző szünetekben kérdésektől volt hangos a városháza tanácsko­zóterme. Csak a föld árának reali­tását nem állapíthatta meg a bi­zottság, és különben minden rend­ben van: a téesztagok megvehetik a^szövetkezeti földet? Vagy értsük úgy, hogy a, független” vagyonér­tékelés után az egész tárgyalás kez­dődik elölről? - vitatták a legtöb­ben. És ki tud ma, amikor földpiac nincs, reális földárat megállapíta­ni? - foglalkoztatott másokat. Hi­szen az elméleti értékelés lehet na­gyon körültekintő és mégis irreá­lis, ha olyan magas árat szab, ame­lyik a vásárlót csak elriasztja. És ki tudja, vélekedtek a politikát is be­kalkulálok, nem így akarják-e a földértékesítéseket megakadá­lyozni addig, amíg az új törvények megszületnek? Volt, aki azon „ér­tetlenkedett”, hogy miért az 1990. évi VIII. törvény alapján rendelte el a vagyonértékelést a bizottság, hisz ez a jogszabály az állami tulaj­donról szól, a tsz-föld pedig szö­vetkezeti tulajdon. Olyan is akadt, aki az újjólagos vagyonértékelésben, a reális árban éppen a jövendő földvásárlók vé­delmét vette észre: később ezeket a hektárokat senki nem perelheti tőlük, azzal, hogy túl olcsón adták el nekik (maguknak?). Ha egyáltalán eladhatják? De ezekre a kérdésekre legfeljebb a következő vagyon-ellenőrzési (vagy másfajta?) bizottsági ülés ad majd választ. Hacsak ott is nem csupán a kérdések száma szaporo­dik. V. Szász József Jut eszembe! Hát baj, az van elég! Hal­lom, hogy nem sikerült teljesí­teni a külkereskedelemben a várakozásokat, a nagy közös büdzsé bevétele is elmaradt az előirányzottól. Ezenkívül nyögvenyelősen megy a priva­tizáció. A kárpótlási törvény terve­zete valóságos saláta a sok ol­vasástól. Pedig míg a magán- tulajdonban nincs rend, addig a külföldi töke csak kerülget bennünket, mint macska a for­ró kását. A világkiállítás nagy kalandjában sem teljes még az egyetértés, a szociális gondok­ról meg már ne is beszéljünk, mert azonnal sztrájkolhatnékom támad. És akkor a munkanélkü­liség, az emelkedő árak... Viszont örömmel jelenthe­tem, hogy az ország anyagcse­réje zavartalan. Bizonyítja, hogy kazlakban tornyosul a to­alettpapír reggelente a buda­pesti aluljárók árusainak asz­talán. Szimpla tekercs, dupla spulni, estére elviszik, mint a cukrot. Márpedig, ha nem len­ne rá szükség . . .-pb­Képes beszéd Ne haragudj, hogy ilyen hétköznapi köszönés­sel búcsúzom, de megértheted, azt mégsem mondhatom véglegesnek mondott távozásod al­kalmával, hogy daszvidányija. Mert, ugye, nem jössz vissza? Legalábbis így, egyenruhásán, több évtizedes ideiglenes tartózkodásra ... Ne haragudj, hogy így „lesziázlak”, miközben altábomagyod átlépi a határt az általunk oly rég óhajtott irányban, a határt, melyet mi nagyon is átjárhatónak képzelünk - mindkét oldalról! - fegyvertelen civilek részére. Bizonyára értesültél arról, hogy ez a nap ünnep számunkra. Számodra talán nem. Talán nem szí­vesen mész haza. Talán jól érezted magad itt. Talán örvendtél is, hogy mint kiskatona máris világot láttál, külföldön jártál, és nem Afganisz­tánban ... Ezért is határoztam el, hogy független­ségünk szimbolikus és egyben tényleges (?) be­következésének reggelén nem fogok veled kaján- kodni. Csak annyit mondok, hogy szia... Ujjon- gás nélkül, eufória nélkül, könnyek nélkül. Ne haragudj, nem tudok nosztalgiával gondol­ni együttélésünkre. Egyszerűen azért - és ezt fo­gadd felhangok nélküli megállapításként -, mert számomra mást jelent ötvenhat, mint számotokra. Ami nektek egy kissé elhúzódó kirándulást, érde­kességet, néha élvezeteket (séták, csajok, kaja, pia) jelentett, nekünk anyagi és erkölcsi terhet, mozgásszabadságunk korlátozását, titokzatos te­rületeket, mindig fennálló veszélyt, fenyegetett­séget, függőséget. Röviden: hogy bármikor bár­mibe beavatkozhattok. Protokollmosolyaitokban, barátságos tisztel­géseitekben, kéznyújtásaitokban évekkel ezelőtt sem hittem. Megvallom, ebben az agyonünne­pelt, túlkedélyesített, már-már sajnálkozó távo­zási procedúrában is érzek jó adat hamisságot. Azért ennyire mi nem voltunk jóban. Persze ilyenkor, civilizálódás közepette, haragszomrá- dot sem ildomos játszani. De jó, hogy mentek, jó, hogy békésen. Ha tetszett itt, majd gyere fürdőruhában hor­gászni! De addig is, csak szia! ...- molnár h. lajos - Fotó: Tarpai Nálunk önmaga ügynöke lehet! Ha már kötelező, leg­alább legyen méltá­nyos. (És persze meg­bízható, gyors, szak­szerű). Mindezekért a meg­szokotton felüli szol­gáltatással várják Ont az Állami Biztosí­tó Rt. fiókjai, ha gép­kocsijára felelős­ségbiztosítást kíván kötni. 300 forint ügy­nöki jutalékot fize­tünk Önnek szerző­déskötéskor, helyben. Ön persze választ­hat. Ha úgy kívánja, ügynökünk a laká­sán vagy munkahe­lyén köti meg Önnel a szerződést, az autó­rei számára sikerült postai utat is biztosí­tanunk, ám nálunk Önmaga ügynöke is lehet! Bátran ajánl­hatjuk, hogy jöjjön el egyik fiókunkba, hi­szen az Állami Bizto­sító Rt. rendelkezik a legnagyobb országos hálózattal, így minde­nütt könnyen elérhe­tők vagyunk. Mint vezetés közben annyiszor, most is Öné a döntés. Kér­jük, adjon elsőbbsé­get a biztonságnak, hiszen a kötelező is lehet méltányos és megbízható, gyors, szakszerű. tulajdonosok százez­Állami Biztosító Rt. az Ön ‘ partnere itthon, Európában Szia, Szergej!

Next

/
Thumbnails
Contents