Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-19 / 141. szám

2 Hazai körkép 1991. JÚNIUS 19. Személyeskedésekbe torkolló megjegyzések (Folytatás az 1. oldalról) árveréses tulajdonhoz jutási mód­szert. Felszólalását a következő, Jézus könyvéből vett idézettel zárta: „Csak akkor szólítsd meg ellenfe­ledet, ha több eszed van annál". Mire az elnöklő Szűrös Mátyás is­mételten figyelmeztette a kisgazda honatyát, óvakodjon a hasonló megjegyzésektől, még ha idézetről van is szó. Néhány újabb személyeskedő hozzászólás után Szűrös Mátyás a kárpótlási törvény vitáját a jövő hétre elnapolta. Az interpellációk következtek. Az interpellációkat követő kér­dések sorában Sipos Imre (FKGP) arról érdeklődött a pénzügy­minisztertől: van-e mód arra, hogy Tegnap délután az interpelláci­ókra szánt meditativ időszakban szót kért többek között Fodor Ta­más SZDSZ-es képviselő, aki Ju­hász Pállal együtt tett fel könnyű­nek nem mondható kérdést Kiss Gyula munkaügyi miniszternek. Az Országgyűlés fórumán elhang­zó felvetés minden bizonnyal zár­szó lesz a megye közvéleményét régóta foglalkoztató kérdésben, íme az interpelláció: „Tisztelt Mi­niszter Úr! Saját hagyományaim­hoz híven továbbra is makacsul iz­gat a kormányzat személyzeti po­litikája. Miután a Nemzeti Színház igazgatói kinevezésével kapcsola­tos, a miniszteri szereposztás ku­lisszatitkait firtató kérdéseimre nem kaptam katarktikus választ, reménykedem, hogy egy, eredeti szakmámtól távol eső területen Ön kielégítheti kíváncsiságomat Az országban húsz megyei szintű' munkaügyi központ igazgatói állá­sára meghirdetett pályázatról van szó. Ebből tizenöt esetben Ön fi­csökkentsék, esetleg átütemezzék az újrakezdési kölcsön törlesztése­it. A nehezebbé váló körülmények közepette ugyanis több újrakezdő egykori munkanéküli nemcsak hogy vállalkozásába bukón bele, de a törlesztéseket sem tudja fizet­ni. Kupa Mihály a gondot átérezve úgy vélekeden: az újrakezdési köl­csön az egyik legszélhámosabb konstrukció volt. Mindazonáltal nincs mód az adósságok generális mérséklésére; az adósoknak a hi­telkezelő pénzintézetekkel kell egyezkedniük. Az adósságok la­kossági átütemezésére egyébként ugyanaz érvényes, mint az ország külföldi adósságszolgálatára: a késleltetés még nagyobb terheket eredményezne. gyelembe vette a megyei munka­ügyi tanácsok szakvéleményét, öt esetben nem. Az egyik ilyen kivé­tel Jász-Nagykun-Szolnok megye. A történet április 15-én kezdő­dött, amikor is az igazgatói állásra benyújtott pályázatokat elbírálta a megyei munkaügyi tanács. A há­romszor hattagú testület egyönte­tűen dr. Szabó Rudolfnét javasolta erre a posztra, mert országosan el­ismert tekintély a foglalkoztatás­politikában, nevéhez fűződik a me­gyei munkaügyi hálózat megszer­vezése és máig is példás működte­tése. Három nappal később a mi­nisztérium szakmai bizottsága is nyilvánvalóan kedvező döntést hozhatott, hiszen a május 3-i, mi­niszteri szintű állásfoglalás után országos körtelefon tudatta a sike­resjelöltekkel - s így Szabónéval is -, hogy kinevezése biztos. Ezt erő­sítette meg négy nappal később egy újabb telefon, az Országos Munkaerőpiaci Központ főigazga­tójáé, aki a kinevezendő igazgatók fölött a munkáltatói jogokat gya­korolja. Hat nap múlva meghívó érkezett a minisztériumba, mint utóbb kiderült azoknak, akiket má­ra már kineveztek. A telefonhívá­sokat követve figyelemre méltó a másnapi újabb főigazgatói jelent­kezés: adminisztrációs hiba van a kinevezéssel, de ne izguljon, egy­két nap múlva megkapja. Két nap múlva, 14 órakor a vonal túlsó vé­gén a minisztériumi főosztályve­zető: „Baj van a pályázattal, ne menjen másnap, valószínűleg új pályázatot fognak kiírni, a minisz­ter úr a kormányülésről telefo­nált” Tisztelt Miniszter Úr! Ha nem sért államtitkot, elmondaná-e, mi történt az üggyel összefüggésben azon a bizonyos kormányülésen vagy annak szünetében, hogy ilyen váratlan, mondhatni „rapid megol­dás” született? Ha nem a megyei munkaügyi tanács mindhárom oldalának (a munkaadói, munkavállalói, önkor­mányzati) egyöntetű, Szabóné pá­lyázatát a hét értékelhető jelölt kö­zül kimagaslónak ítélt véleményt vette figyelembe döntésénél, ak­kor kiét? Hogyan zárja Ön ki azt a kor­mányzati pozícióban lévő pártok központjaiból minden bizonnyal Ön felé irányuló nyomást, amely igyekszik a kulcspozíciókba saját embereit ültetni? Kérem, nyugtas­son meg, miniszter úr, hogy visz- szatérő vízióm az új kontraszelek­cióról pusztán ellenzéki paranoia, mivel dr. Szabó Rudolfné a szolno­ki önkormányzat SZDSZ által tá­mogatott városi képviselője.” Kiss Gyula munkaügyi minisz­ter, az interpelláció utolsó monda­tával kezdte válaszát: - Az ön vízi­ója a kontraszelekcióról valóban megalapozatlan üldözési mánia. Ezután elmondta, hogy a me­gyei munkaügyi központok veze­tőinek kinevezése a munkaügyi miniszter hatásköre. Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében erre a posztra hét pályázat érkezett, me­lyet a minisztérium elküldött a me­gyei munkaügyi tanácsnak véle­Mással beszél jelzés a minisztériumi vonalon Fodor Tamás interpellációja a munkaügyi miniszterhez A „politikai vetület” Annak idején beszámoltunk a nemzeti és etnikai kisebbségek két héttel ezelőtt tartott zagyvarékasi találkozójáról. Dr. Kollár József, a köztársasági megbízott területi iro­dájának főmunkatársa hívta fel fi­gyelmünket arra, hogy nem figyel­tünk eléggé, ugyanis a rendez­vénynek a kulturális és sportvetü- letén kívül (melyről híreink szól­tak) volt egy politikai is, és tulaj­donképpen ez volt a legfontosabb. Hogy miért nem vettük észre? Ez is kiderül dr. Kollár József szavai­ból:- Ennek a rendezvénynek fő cél­ja az volt, hogy valamilyen találko­zót rendezzünk a cigányoknak, mert a kisebbségek közül ők van­nak többen. Négy éve próbálko­zunk, az elején attól tartottunk, hogy majd eljönnek vagy húszán. Tavaly már százak voltak. A kísér­let azáltal sikerült, hogy nemcsak csevegni invitáltuk őket, hanem bevontunk egy kis kultúrát és spor­tot, ennek az apropójára jöttek el sokan. Huszonkét településről hív­tunk ezúttal 20 fős csoportokat, senki sem mondta vissza. Mintegy 700 ebédjegyet osztottunk ki, de körülbelül ezer cigány volt ott, per­sze ezek közül sokan a sportpálya körüli erdőben, a bokrokban vol­tak, horgásztak stb., nem jöttek elő. De a háttérben fontos dolgok tör­téntek. Van a cigányságnak egy hártyavékony része, amely meg­próbálja tanulni a demokráciát, borzasztó sokba kerül. Miközben a törvényhozásban folyik ennek a nemzetiségi törvénynek a vitája, ott, Zagyvarékason is ezt vitatták a nagy cigányszervezetek vezetői, nem titkosan, de - mint mondtam - a háttérben, a bokrokban, a sátrak­ban. Óriási derbik és viták voltak közöttük a nemzetiség problemati­kájáról, hogy például jó-e az, ha a cigányság nemzetiség lesz? Tudni kell, hogy 38 cigányszervezet van az orzságban, állítólag megalakí­tották a Magyarországi Roma Par­lamentet, és ebbe huszonvalahá- nyan beléptek. Óriási harc dúl hat­hét hónapja, hogy ki az erősebb, ki kit győz le. A szolnoki székhelyű Lungo Drom az egyik legerősebb, hat megyét ölel fel. A cigányszer­vezetek jelentős összegeket kaptak az államtól, most tanulják, mire használják fel, ebbe nem lehet be­leszólni. De ahogy most leültek a sátrakban, az nagy dolog. Hogy mit beszéltek, nem lehet tudni, ma­gyar nem mehetett oda. Ezekbe a telkekbe nem lehet belelátni, nehéz megfejteni, mit akarnak. De ha nem az asztal mellett rugdossák egymást, hanem kint, a zöld gye­pen hangoskodnak, akkor már megérte összehozni ezt a találko­zót, ami 200 ezer forintba került. ezt a megyei önkormányzatok ad­ták össze .. . Hívtak Nógrád me­gyébe, hogy beszéljek a cigányok­nak a cigányokról, a készülő nem­zetiségi törvényről, nekik meg kell magyarázni bizonyos dolgokat. Ez a meghívás már ennek a találkozó­nak az eredménye ... És nem volt semmi zűr! Leültek szépen az asz­talhoz enni, nem ordítoztak, hogy még ez jár meg az jár. Kényes do­log, nem szeretném, ha sértenék vele valakit, de fontosnak tartom elmondani: valakinek a nagyon drága fényképezőgépe ott felejtő- dött a pálya szélén, szinte remény­telenül érdeklődtem felőle, és azt a választ kaptam, hogy bent van a rékasi önkormányzat páncélszek­rényében, valaki bevitte ...- molnár ­A GAGARIN Lakásszövetkezet kezeléséhez tartozó alábbi létesítmények bérbe adók Szolnok, Széchenyi-lakótelepen: 1. Jászi Ferenc út IS. sz. alatti 80 négyzetméter összterületű, fűtött, szociális blokkal ellátott bérlemény, raktárnak, irattár­nak, telephelynek alkalmas. 2. Orosz György út 17. sz. alatti 66 négyzetméter összterületű, 5 helyiségből álló alagsori bérlemény, fűtetlen, raktárnak vagy irattárnak alkalmas. 3. Orosz György út 19. fsz. 4. alatti, 2 szoba-összkomfortos, 54 négyzetméteres lakás, irodának vagy albérletnek alkalmas. 4. Molnár Anna út 8. sz. 30 négyzetméteres összterületű, 3 helyiségből álló alagsori bérlemény, műhelynek, raktárnak, fűtetlen. 5. Rigó József út 11. fsz. 1. sz. alatti 1,5 szobás, összkomfortos, 51 négyzetméteres lakás, irodának vagy albérletnek alkalmas. Érdeklődni lehet a Lakásszövetkezet, Szolnok, Ragó Antal út 10. sz. alatti gondnokságán vagy a 40-803-as telefonon *57375/1* Vitából sok volt - képviselőből kevés ményezés végett. Jó két hete lett volna az illetékes fórumnak a rész­letes elbírálásra, ehelyett a megyei munkaügyi tanács úgy küldte vissza az állásfoglalását, hogy a pályázók közül hatot meg sem hallgatott, mindössze dr. Szabó Rudolfné mellett tett egy ajánlást. Ezt a miniszter nem tudta beillesz­teni a döntési folyamatba. Egyéb­ként a többi megyékben a megyei munkaügyi tanácsok az elvártnak megfelelően véleményezték a pá­lyázókat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a köztársasági megbí­zott valóban véleményt küldött, és érdekes módon ő meg sem említet­te dr. Szabó Rudolfné nevét. A mi­niszter új pályázatot írt ki, és el­mondta, meglepte a helyi SZDSZ- szervezet úgymond „hisztérikus” reagálása. Most már úgy érzi, táv­nyomás nehezedik rá valóban, de az SZDSZ részéről. Kitért válaszá­ban az interpelláció ama kitételé­nek cáfolására is, miszerint a tele­fon az elutasítás ügyében bizonyos kormányülésről érkezett volna. Nos, ilyen téma kormányülésen szóba sem jöhet - egyébiránt pedig azon az ominózus napon a kor­mányülésen nem is vett részt, így onnan nem is telefonálhatott. Az interpelláló kettős nevében Juhász Pál reagált, aki nem fogadta el a miniszteri választ. Végül az Országgyűlés szavazott, és Kiss Gyula miniszter válaszát 138 igen vokssal, 77 ellenében elfogadta, húszán tartózkodtak. A munka­ügyi központ igazgatói állása kö­rüli vihar alighanem ezzel végleg elült.-pb­(Folytatás az 1. oldalról) hoz 2,5 millió forinttal járult hoz­zá. A megyei közgyűlés és Szol­nok szegényes költségvetési hely­zetét jól jellemzi, hogy az utóbbi intézménynek a „túléléshez” - az egyik képviselő megítélése szerint - legalább 7 millió forintra lenne szükség. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Pedagógiai Intézet támogatá­sára egy, pontosabban fél-fél mil­lió forintot szavaztak meg. A ket­téválasztás lényege az, hogy az egyik elkülönített részből a taná­rok a továbbképzésekhez, tanfo­lyamokhoz, előadásokhoz igé­nyelhetnek támogatást. A szolnoki Szigligeti Színháznak 10 millió fo­rintot ítéltek meg; a közgyűlés ál­lásfoglalásában egyetértett továb­bá azzal, hogy a színház igazgató­jává, 1992. június 30-ig Schwajda Györgyöt bízza meg. Tízmillió fo­rintot kapott a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ is. A döntést az SZDSZ képviselő csoportja áll­tai benyújtott és némi változtatás­sal járó vita után elfogadott módo­sító indítványának figyelembevé­telével hozták meg. Már csak két, két és fél évig használható a Landler Jenő úti „kommunálishulladék-lerakó’ ’, vagyis a városzéli szeméttelep. Új megoldásként három pályá­zat közül a szolnoki ANperOX Kft. által kidolgozott műszaki megoldás mellett voksolt a testü­let. Ezt követően határozatot hoztak arról, hogy a Szolnok Vá­rosi Televízió 1991. július 1-től önálló gazdálkodási jogkörrel működik. E besorolás nem jár olyan többletköltségekkel - mondja ki a határozat -, melynek ne lenne belső fedezete. Ézt a lépést az intézmény megnöveke­dett pénzforgalma, jelesül na­gyobb reklám- és kereskedelmi tevékenysége indokolta. Átmenetileg ugyan, de egy nagy port felvert ügyet rendez­tek azzal, hogy az - idevonatko­zójogszabályok szerint - az álta­lános igazgató helyettest, Nemes Lászlónét bízták meg az új pá­lyázati eljárás lefolytatásának tartamára a K. Bozsó K. Úti Ál­talános Iskola igazgatói felada­tainak ellátásával. Ezt követően az önkormány­zat Szervezési és Működési Sza­bályzatának kiegészítéséről és módosításáról tartott vita követ­kezett. Maguk a képviselők sem gondolták, hogy az előzetesen már több szempontból megvizs­gálták előterjesztéssel ennyi gondot okozhat. Miközben tar­talmi szempontból, pontról- pontra kivesézték a javaslatokat, előfordult, hogy hiányzott, „el­apadt” a rendeletalkotáshoz szükséges kétharmados többség. Lapzártakor az ülés még tar­tott, a többi lényeges döntésről is tájékoztatjuk az olvasókat. Sz. Z. * En sem mondhatok mást, mint Seneca: „Arra kell törekednünk, hogy semmi se éljen bennünket váratlanul.” Monspart Sarolta Az Állami Biztosító Rt. ma is a ma­gyar sportélet támogatója és a Ma­gyar Olimpiai Csapat hivatalos biz­tosítója. Ebben a minőségében örömmel mutatja be többéves előké­szítő munkája gyümölcsét, az ÁB Sportbiztosítások öt módozatból álló egységes rendszerét, amely ez idáig egyedülálló a magyar biztosítás tör­ténetében. Gyermekkorától kezdve minden em­ber űz valamilyen sportot. Ha nem is hivatásosként, de amatőrként bizto­san. Az egészségünk számára oly nélkü­lözhetetlen sportolás közben azon­ban új kockázati tényezők jelennek meg életünkben, amelyekkel számol­nunk kell. Az Állami Biztosító Rt. a MOB Sportolói Bizottságával, vala­mint a diák- és szabadidősport szer­vezetekkel folyamatosan egyeztetve dolgozta ki az ÁB Sportbiztosítások „D” módozatát, a diák- és szabad­idősport szervezetek (szövetségek, egyesületek, körök) tagjainak élet- és balesetbiztosítását, amely amatőr sportolók, segédedzők és szakveze­tők biztonságát szolgálja. A biztosí­tást az adott sportszervezet vagy ma­ga a sportoló, segédedző, szakvezető kötheti meg. A biztosítási díjat a sportszervezet gyűjti össze, és képviseli a biztosítot­tat a szerződés tartama alatt. A gyermekkor és a szabadidő szerves része a sport. Az ÁB Sportbiztosítások „D” mó­dozata segít abban, hogy a sport öröme mellett a biztonság is mindig jelen legyen. További információkkal az Állami Biztosító Rt. „Ötkarika” Sportbiztosítási Iroda és az ÁB kirendeltségei állnak rendelkezésre. Levélcím: 1091 Budapest, Üllői út 1. Iroda: 1091 Budapest, Tőrök Pál u. 1-3. Telefon: 117-8833, 117-8844 Telefax: 117-8844 A SIKER AZ ÖNÉ, A KOCKÁZATOT MEGOSZTHATJA VELÜNK. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ RT.

Next

/
Thumbnails
Contents