Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-12 / 135. szám
1991. JÚNIUS 12. Megyei körkép 3 Olykor két húron pendülnek Csak egy biztos: a monopolhelyzet Hogy a társadalombiztosítás reformra, változtatásra szorul, azzal ma már beteg és orvos egyaránt tisztában van. A kereső állampolgár felháborodik, hogy bérének 43+10 százalékát levon- ják, és ennek fejében egyre rosszabb színvonalú egészségügyi ellátást kap, illetve az 53 százalékot hálapénzzel megtoldva kell lavíroznia a rendelők és kórházak egyre kiismerhetetle- nebb labirintusában. Ugyanakkor az intézmények vezetői és az orvosok is panasszal vannak tele: a pénz, amelyből gazdálkodhatnak, egyre kevesebbet ér; elmaradásunk a korszerű orvostudomány gyakorlatától immár évtizedekben mérhető, sokszor gondot okoz az eszközök, műszerek megvétele, a fehér köpenyben dolgozók, főleg az ápolónők fizetése egyenesen csapnivaló. És sorolhatnánk a problémákat, amelyek a jelenlegi rendszerben megoldhatatlanok, még csak enyhítést se lehet remélni. Új társadalombiztosítási törvény megalkotása előtt áll a parlament. Hogy milyen is lesz valójában, arra most még nehéz válaszolni. Hiszen az elképzelések csak tervezet formájában léteznek, szakemberek vitatják. A társadalombiztosítási rendszeren belül elkülönített biztosítási ágakat terveznek: pl. külön lesz a betegbiztosítás, amely kötelező jellegű. Ezzel az alapellátást garantáljuk magunknak: vagyis a családorvoslás rendszerét, a gyerekszakellátást, a fogorvosi és a kórház-szakambulanciai ellátást. Akinek többle,tellátásra, -szolgáltatásra van igénye;,kiegészítő biztosítást köthet majd. A jelenlegi rendszer finanszí- rozhatatlan, egyszerre létezik benne a hiány és a pazarlás - sommázta egy újságíróknak tartott tájékoztatón dr. Mikola István, miniszteri biztos. Elmondta, hogy tanulmányozták más országok társadalombiztosítási rendszerét, és rájöttek: egyiket se lehet átvenni, legfeljebb jó részeket, elemeket. A tájékoztatón az Új Néplap a következő kérdést tette föl a miniszteri biztosnak: A cascót több biztosítóval is megköthetjük, de mikor az egészségünkről van szó, nem választhatunk. Miért marad a társadalombiztosítási igazgatóság (amely talán más néven létezik majd) monopolhelyzete? Miért nem engedik, hogy a többi biztosító is részt vállaljon a betegbiztosításban? Hogy versengjenek egymással? Dr. Mikola István válaszának lényege: A kötelező betegbiztosításon felül a kiegészítő biztosítást mindenki azzal a biztosítóval köti meg, amelyikkel szeretné ... Marad tehát a monopolhelyzet? Mert nyilvánvaló, hogy (talán még évekig) csak egy bizonyos réteg köt kiegészítő biztosítást, amelyik - úgymond - megengedheti magának. Vagyis: ez nem versenyhelyzet igazán. Ha ezek a tervek megvalósulnak, a betegbiztosításban a társadalombiztosítási igazgatóság vagy annak utóda „arat”. Persze ne higgye azt az egyszerű földi halandó, hogy olyan nagy az egyetértés a minisztérium és a társadalombiztosítás között. A tervek szerint ugyanis már jövőre átállnának az alapellátás finanszírozására: vagyis a teljesítményhez igazodó, egységes orvosszakmai követelmény- rendszeren alapuló fizetési módszerek alkalmazására. Ehhez azonban az egészségügynek különböző adatokat kellett volna eljuttatni a Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz. De mint dr. Botos Józseftől, a Főigazgatóság főigazgatójától megtudtuk: ez nem történt meg. így hát a minisztérium legfeljebb tervezi, hogy ’92-től finanszírozzák az alapellátást, de nem lesz belőle semmi. Az Új Néplap kérdésére, miszerint: Miért nem finanszírozza a társadalombiztosítás a természetgyógyászat eredményes módszereit, amelyeket a betegségek megelőzésében és a rehabilitációban alkalmazni lehetne?, dr. Botos József a következőket válaszolta: A természetgyógyászok közül ki kell szűrni a sarlatánokat, és azokat, akik valóban eredményesen kezelnek, gyógyítanak. Ez azonban nem a társadalombiztosítás, hanem az egészségügy feladata. Paulina Éva Sorozatgyártás 1997-ben Feltalálták a repülő autót! Képzeljen el maga előtt egy kilométernél hosszabb kocsisort. Nem kell dühöngenie, inkább nyomjon meg egy gombot, s az ön kocsija egy „Möller 400” minirepülőgéppé változik. Akárcsak a James Bond filmekben, a levegőbe emelkedik, és óránként 500 kilométeres sebességgel átlibben a közlekedési dugó felett. Mindez nem álom, a repülőautót ugyanis már feltalálták - közli a Bild. Paul Möller mérnök a kaliforniai Davisben „keresztezett” egy öreg Coívet sportkocsit egy kis turbólégcsavaros repülőgéppel. A „Mo!ler”-ben négyen ülhetnek, két hajtóműve elől, kettő hátul helyezkedik el, s ezek 1200 lóerővel 5,6 másodperc alatt 100 kilométeres sebességre gyorsítják fel a csodaautót. Az induláshoz tízméteres kifutóra van szüksége, és úgy száll le, mint a holdkomp: lábai felfogják az utólagos zökkenéseket. Ha repülés közben leállna a hajtómű, ejtőernyő biztosítja a gép biztos landolását. A feltaláló szerint a repülő autó vezetését könnyebb megtanulni, mint a normál autóét. Egy fedélzeti komputer másodpercenként meghatározza a pontos repülési helyzetet. A pilóta beprogramozza a célállomást, a többi megy magától. Kilenc év múlva biztosabb lesz, mint egy Volvo, és olcsóbb, mint egy Porsche 944-es. Utóbbi ára 85 ezer német márka, ami kb. 4 millió forintnak felel meg. Az is igaz viszont, hogy ma még 1,4 millió márkába kerül (kb. 70 millió forint) a prototípus. Az első száz „Möller 400-ast” így is eladták már. A sorozatgyártás előreláthatólag 1997-ben kezdődik. Ferenczy - Europress A képviselő-testületek ne utánozzák a parlamentet Lapunk május 20-i számában (Vakvágányon - de nem végállomáson címmel) részletesen beszámoltunk a túrkevei képviselő-testületben kialakult helyzetről, az egyik alpolgármester leváltásáról. Az ügy apropóján kérdeztük dnSkuL téty Sándor államtitkár urat, köztársasági megbízottat:- Mi az általános tapasztalat arra vonatkozóan, hogy hoznak- e az önkormányzatok olyan döntéseket, amelyek jogi szempontból kifogásolhatóak? Ha igen, mennyiben hatnak az Önök észrevételezései az önkormányzatokra?- Háromszázhetvenkilenc település van a régióban, egy április 17-i statisztikát mondanék, a 379 településtől 1187 jegyzőkönyv érkezett be. Ezt 12 jogász vizsgálja felül a három megyében. A képviselő-testületek 5777 határozatot hoztak és 647 rendeletet. Az 5777 határozatból mi 250 esetben éltünk véleményünkkel, ez nem egy olyan nagy szám, ha százalékban veszem, a rendeletek esetében pedig ötvennégynél éltünk törvényadta jogunkkal. Hogy az önkormányzatok ezzel hogyan élnek? Azt hiszem, ékes bizonyítéka, hogy jelenleg a határozatok miatt keresettel a bírósághoz nem kellett fordulnunk, zömében elfogadták az észrevételeinket. Egyetlen eset a túrkevei, ahol az észrevételezésünket a képviselő-testület nem fogadta el. A rendeletek esetében egyetlen esetben fordultunk az Alkotmánybírósághoz, egy szentendrei rendelet visszavonását kértük, szerintünk a vállalkozói szabadság megsértése miatt, mert az egész városban kitiltották a pornográf szexlapok terjesztését. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt így, az egész város területéről globálisan kitiltani nem lehet. Azzal egyetértünk, hogy szabályozni kell, ott árusítsák, ahol gyerekek nem fordulnak meg, tehát nem az iskolák, egyházak környékén. De mivel ezt a törvény engedélyezte, egy önkormányzati rendelettel nem lehet meggátolni. Erre az Alkotmánybíróság még nem válaszolt. A túrkevei üggyel kapcsolatban ... A jegyzőkönyv alapján azt kell megállapítanom, hogy az önkormányzati képviselő-testület a mi észrevételünknek nem tett eleget, és a határozatot nem vonta vissza. Bár a mi törvényes- ségi észrevételünk nem azt mondta, hogy vonja vissza a határozatot, hanem - szó szerint fölolvasnám, mit írtunk: „A képviselő-testület a következő ülésére szíveskedjen előkészíteni a 44/1991. III. hó 21 -i számú határozat visszavonására vonatkozó előterjesztést.” És a második: „A szervezeti és működési szabályzat kiegészítését a képviselő-testületi ülés anyagának hang- felvétellel történő rögzítéséről szóló rendelkezéseket.” A másodikkal kezdem. Véleményem szerint a képviselő-testületnek joga van arra, hogy megtiltsa vagy engedélyezze, hogy az üléséről valaki hangfelvételt vagy képi felvételt készítsen, de a nyilvános ülés nem azt jelenti, hogy ott bárki bármit rögzítsen, hiszen személyiségi jogok sérelme is előfordulhat. Á nyilvános ülés azt jelenti, hogy bárki részt vehet és meghallgathatja az ülést. Az összeférhetetlenség azért kényes ügy, mert én nem szeretek személyi kérdésekkel foglalkozni. Annyira a képviselő-testület belügyének tartom a képviselő-testület belső ífiűködéáétj hogy nem tartom Feladatunknak, hogy ezt befolyásoljuk. Az tény, hogy az összeférhetetlenség fönn állt. A törvény azt mondja, hogy pártban tisztséget nem viselhet a polgármester, így az alpolgármester sem. És még azt mondja, hogy a polgármester - értsük bele az alpolgármestert is - a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Én nem avatkozom abba bele, hogy a képviselő-testület kimondja-e az összeférhetetlenséget valakivel szemben, vagy nem. Nekem az a feladatom, hogy megnézzem, ha kimondja az összeférhetetlenséget, törvényes eszközökkel mondja-e ki, vagy törvénytelen módon. Ha törvénysértést követ el, akkor kell beavatkoznom. A túrkevei képviselő-testület kimondta, hogy összeférhetetlenség áll fönt, ez igaz. Ami miatt mi törvényességi kifogást tettünk, az az eljárási hibák miatt volt. A törvény azt is kimondja, hogy ezt milyen módon kell elintézni: a képviselő-testületből kell választani három főt, aki előkészíti az összeférhetetlenségi ok kimondására tett javaslatot; egy szavazatszámláló bizottságot is létre kell hozni a képviselő-testület tagjai közül. Itt követett el törvénysértést a képviselő- testület, hogy a szavazatszámláló bizottság elnöke lett a jegyző, aki nem tagja a képviselő-testületnek, és azt a háromtagú bizottságot nem választották meg. Tehát eljárásjogi törvénysértést követtek el, és ezért kértük, hogy vizsgálják fölül az álláspontjukat. Ok nem vonták vissza, hatályában fenntartják ezt a korábbi határozatot. Azt is kimondták, hogy egyetértenek a törvényességi ellenőrzés során tett észrevétellel, amely eljárási kérdésekre vonatkozik, de ez nem érinti a korábbi határozat tárgyát, magát az összeférhetetlenséget, és mivel a párttisztség megszüntetésére nem került sor, a képviselő-testület döntése az összeférhetetlenség kérdésében megalapozott. Az ügynek vannak igen fontos általános tanulságai. Azt hiszem, az ország boldogulásának nem a belső harc az útja, hanem valami megbékéléssel kell tolni a kocsit kifele a sárból. Ha egymást dagasztjuk, akkor ez a kocsi egy helyben fog maradni. Aki képviselő, ezzel feladatot vállalt, ő is esküt tett az alkotmányosságra, atörvényességre. Azt fogadta meg, hogy a település érdekeit fogja képviselni, és ezzel túl kell lenni a saját belső érzésein is. Nem lehet egy város boldogulását akadályozni azzal, hogy szemben álljunk egymással. Erre nem jó példcl a parlamenti munka, amit próbálnak a képviselő-testületek néhol lemásolni. Nem kell lemásolni, mert a parlamenti képviselők nem találkoznak olyan sűrűn a választóikkal, mint egy városi képviselő, aki ott lakik közöttük. Ha viszálykodást keltünk egy városon belül is, akkor ennek beláthatatlan következményei lesznek. Aki egy ilyen funkciót vállal egy ilyen országban, ahol az élet- színvonal nem javul, hanem romlik, az árak emelkednek, látni kell egy város lakóinak, hogy azok, akik funkciót vállalnak, összefognak, hogy a város boldoguljon, mert ezeknek a kisvárosoknak a boldogulásától fog boldogulni az ország is. M. H. L. Virágzó mezőgazdaság Millió pipacs, pár szál búza (balra), millió bokor búza, egy szál pipacs (lenn) Felvételünk a Jászságban, az út két átellenes oldalán készült. Fotó: Nagy Zsolt
