Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-08 / 105. szám

1991. MÁJUS 8. Nyílt tér A kárpótlásról Törvény született Koszorú helyett Egy emlékmű talapzatára Régi magyar bölcsességekre' utalva sok találó megjegyzés szü­letett. Ezért használnak sokszor vagy örömmel vagy kárörvendve vagy másokat bosszantva vérmér­sékletük vagy határozott elgondo­lásuk alapján olyan közmondáso­kat, ami a humoron túl azért elgon­dolkodtató. Pl.: „Vajúdtak a he­gyek, szültek egy egeret.” Talán e komikus népi szólásban a csalódá­son túl az elismerés is benne van. Igen, 1 éve tartó viszálykodások után a nagy kínkeservesen meg­született kárpótlási törvényre gon­dolok - melynél a sok huzavonára, parlamenti civódásokra talán az egész világ figyelt. E mosolyt fakasztó közmondá­sért kérem, ne értsen félre senki. Mert tény, hogy a rendszerváltás óta talán a törvényalkotások egyik legjelentősebbike született meg április 25-én. Óriási erőfeszítés kellett e tervezet törvényerőre emeléséhez, melynek elérésében nagy eredménye van annak a FKgP-nak, amely párt a váltás megszületésekor 12 százalékos eredményt mondhatott magáénak. Ha az a megfélemlített népréteg - amely a történelem csalárd, önma­gát meghazudtoló és elferdítő ideológiájában évtizedekig tartó agymosásnak volt szenvedő ala­nya - nem félt volna a visszarende­ződéstől - akkor valószínű, ugyan­úgy, mint 1947-ben, talán most is az ország legjelentősebb pártja lenne a FKgP, és ez a most szüle­tett kárpótlási törvénynél eredmé­nyesebben mutatkozna meg. Többen azok közül, akik nem voltak a diktatúra szenvedő ala­nyai, akik nem voltak jogfosztot­tak, akiknek vagyonát nem rabol­ták el - e törvényben foglaltak egy részét még sokallják is. De vajon mit szólnának hozzá azok az urak, akiktől mondjuk a jelenleg meglé­vő vagyonukat elvennék és föl­dönfutóvá válnának? - majd mondjuk, hogy évtizedek lelki gyötrelmei után egy rend­szerváltás során kárpótlást harcol­va ki - az elrabolt vagyonuknak csak bizonyos részét kapnák vissza? Ugye, erre ezeknek eny­hén szólva nem is jó gondolni. Pedig mi e nehezen megszüle­tett törvény által 17-18.000 forint értéknek megfelelő kát. holdan- kénti kárpótlási kötvényt kapunk - ami lehet-e arányban azzal, amit a Kádár-rendszerben csekély össze­gért megszerzett „hobby’’-telkek eladásáért jelenleg kapnak a volt szocialista mivoltjuknak fittyet há­nyó „újgazdagok”? Gondolom, az összehasonlítás­hoz nem kell kommentárt fűzni. És talán ahhoz sem, hogy kb. 70-100 kát. hold visszaigényelt föld érté­kéért lehet majd egy lakást kapni. És aki jóval kevesebbet igényelhet vissza, vajon azt az értéket mibe tudja kellőképpen belefektetni? Hát ezt ne irigyelje senki. Tény, hogy aki művelni akarja a földet, van hozzá tőkéje, nem jár rosszul, mert itt még a degresszivitás nem is mutatkozik. Egyéb ingatlanok esetében viszont mit szóljon a kár­pótlásra jogosult a törvény szabta lehetőségekhez? Vannak, akik a nemrég még a megdönthetetlen eszmének tap­solva, most elvüket mellőzve kár­pótlást akarnak az évtizedeken át kapott illetményük ellensúlyozá­sára. íme a bizonyíték, hogy fizette őket is a diktatúra. (No persze nem a kiváltságosokat.) Ebben is van igazság! De a valóság közt „né­mi” különbség is van. Amihez magyarázatot szintén nem kell fűzni. E küzdelmes politikai csatá­rozások után sok nehézséggel da­colva, nagy akaraterővel megalko­tott és elfogadott törvény után is, a megbocsátás szellemétől vezérel­ve sem lehet a diktatúra áldozatai­nak elfeledni azokat a törvényte­lenségeket, amikben részt vettek, mint ahogy én sem tudom feledni azt az 1952-es évet, amikor áldo­zatai lettünk annak, aki az úgyne­vezett proletárdiktatúra hatalmi té­bolyában megrészegült állatias ösztöntől vezérelve végezte általá­nos közmegvetésnek örvendő al­jas cselekedeteit. De nem a Nostradamus által megjövendölt, bukott társadalom „Vim vi repellere licet” (erősza­kot erőszakkal visszavetni megen­gedett) híres latin közmondásának kell érvényt szereznünk, mert a születő demokratikus öntudat az általános megbékélést követeli tő­lünk, népünknek az ingoványból való kikerülése és nemzetünk fel- emelkedése érdekében. Történel­mi tény fog maradni a létrejött - ha százezreknek jelenleg nem is teljes igazságot, de mégis reményt keltő - törvény, és tovább küzdünk a reprivatizáció mellett, amiért az az ember is harcol, akinek szerepét ellenzék és ellenség oly sokfajta módon hiába igyekszik csökkente­ni, politikai aktualitását minden- hogy gátolni, amivel épp ellenke­ző hatást érnek el, mert az igazsá­gért és népünk felemelkedéséért küzdő, meg nem alkuvó akarat­erejével azoknak a százezreknek és millióknak szószólójaként küzd, akik annyi keserűség után keresik a kiutat a jobb élethez, melyben nemzetünknek egy évez­red alatt oly kevés része volt. Guth Sándor Szolnok Május 9-én, 15 órakor, a győ­zelem napján a Szocialista Párt városi elnöksége a temetőben megkoszorúzza a szovjet hősök emlékművét. Miért választottuk ezt az idő­pontot a megemlékezésre? A második világháború euró­pai befejezésének napja az anti­fasiszta koalíció győzelme volt. Ezen a napon semmisült meg az a hatalom, amely a történelem legerkölcstelenebb ideológiája alapján - minden más ideológiá­tól eltérően - nyíltan vállalta, hogy tagadja a humanitást, vi­láguralomra tör, és népeket akar rabszolgasorsba taszítani vagy megsemmisíteni. Szolnokon az antifasiszta harcnak nincs emlékműve, de itt vannak eltemetve azok az egy­szerű szovjet katonák, akik eb­ben a harcban estek el, és akik a legkisebb mértékben sem tehet­tek arról, hogy azt a hadsereget, amelyben szolgáltak, a meghir­detett elvekkel ellentétes célokra is felhasználták. Személyes élményeim is azt igazolják, hogy a fasizmus felett aratott győzelemre emlékezni kell! Az elmúlt évtizedekben keve­set beszélhettünk arról, hogy a győzelem az antifasiszta össze­fogás közös eredménye volt. Pe­dig az a néhány ezer ember, aki 1944 novemberében Szolnokon volt, saját szemével láthatta az imponáló nyugati haditechnikát, az átvonuló tehergépkocsikat, dzsipeket, szállító repülőgépe­ket, amit a Szovjetunió a köl­csönbérleti szerződés keretében kapott, és ami nélkül a győzel­met aligha lehetett volna már a következő év első felében elérni. A háború vihara ezekben a na­pokban és a következő hónapok­ban a nyugati szövetségesek ál­lampolgárai közül többet váro­sunkba sodort. Megjelenik lelki szemeim előtt az az egyenruhás francia tiszt, akivel egy egész éjen át beszélgettünk Európa jövőjéről, és megjelenik André, a kény­szermunkára hurcolt francia fiú, aki Pest környékéről szökött meg a sáncásásból, és aki hóna­pokon keresztül vendégünk volt a kórházban. Látom a megyeháza közelé­ben egy kiégett üzlethelyiségben toporogni az angol pilótákat, akik a város határában landoltak sérült gépükkel, és amikor arra jártam, éppen elszállításukra vártak. A legnagyobb tisztelettel azonban azokra a szovjet kato­nákra gondolok, akik november 3-án egyetlen lövést sem adtak le kórházunkra, amikor a hadijogot megsértve - tiltakozásunk elle­nére - néhány részeg katona a kórház udvaráról aknavetővel lőtte állásaikat, azokra is, akik a kiürítés alkalmából a készletei­től megfosztott kórházban már a következő napon lehetővé tették a betegek élelmezését és ezzel számunkra a gyógyítást, és azok­ra, akik az akkor általam ellátott szülészeti osztályra Szolnokról és környékéről katonai járműve­ken hoztak, be magyar szülő anyákat. Személy szerint pedig szere­tettel emlékezek arra a szovjet odesszai mérnök tisztre, aki a Jó­zsefváros felszabadulása után két nappal - szüleim kérésére - úgy hozta haza a húgomat Buda­pestről, hogy jobban vigyázott rá, mintha a saját testvére lett volna. Vajon hányán maradtak az ál­talam megismert harcosok közül életben a háború végéig? Amikor az elesettekre emlé­kezünk, ne felejtsük el, hogy a harc az „ordas eszmék” ellen világszerte még 46 év után is folyik. Magyar futballmérkőzé­seken horogkeresztes zászlókat lengetnek, a szolnoki Tisza-parti sétányon az egyik kerítésen hó­napok óta horogkeresztek feke- téllnek. Emberek, vigyázzatok!! Koszorúzás helyett ezekkel a sorokkal áldozok az elesettek emlékének. Május 9-én, a koszo­rúzás napján gyógyítani fogok, ugyanúgy, mint 1944-ben. dr. Lengyel Bertalan Szolnok A megjelent írások tartal­máért felelősséget nem válla­lunk. Az Uj Néplap vitafóruma d08 MEMORY RECALL STORE ENTER (h-9> •-CZJ COVERS FRONT FRONTäBACK V ■ ÚJ*. DUPLEX IMPLEX TO DUPLEX EVEH.NUf.18ER OR&HAL ODD NUMBER ORIGINAL ' r~ _.i DUPLEX TO 0UPIEX PAPER IN DUPLEX TRAY fEmm f SHIFT ^ EDGE ERASE C .....-1 > ^MPIEX DUAL PAGE COPY | M3 © ^8m j-v © /ß8ax y' _ © /bsb* MS /B3R ® /88rx Loj PAPER SIZE CASSETTE ,______, • *B£CT CD JU 2 3 1 r 1 c 4 5 ‘ 6 7 8 9 0/o a ORSZÁGOS SZERVIZHÁLÓZAT SHARP IRODATECHNIKAI SZAKÜZLETEK: SZOLNOKI BOLTUNK: ADY ENDRE ÚT 22. TEL: 36-473 BUDAPEST I. Hattyú u. 2. SZEKSZÁRD, Zalka Máté u. 2. BUDAPEST VI. Andrássy út 15. SZOMBATHELY, Vak Bottyán u. 2. FANTASZTIKUS BEVEZETŐ ÁRAK! — 2 év garancia! Májusban minden másológéphez Ingyenes házhoz szállítás és üzembe helyezés az egész ország területén. SHARP SHOP BUDAPEST KFT. Tel: 166-7449,166-7032, fax: 166-4776 *53742/ 1*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents