Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-30 / 124. szám

1991. MÁJUS 30. 5 ✓ Az Uj Néplap Jászapátin Koncertek, kiállítások, vetélkedők Gazdag program júniusban Kár is lenne tagadni, hogy a város napjai a 600 éves évfordu­ló jegyében telnek. Bármerre is megy az ember, a jubileumi ren­dezvénysorozat meghívóiba, plakátjaiba botlik. Az ünnepségsorozat március 16-án egy nagyszabású nótaest­tel kezdődött, ám a java még csak ezután jön. Hisz az igazi nagyüzem júni­usban lesz, amikor is minden hét végére jut egy-egy komolyabb rendezvény. Mindjárt a hónap első napján tartják meg a Jászsá­gi Nyugdíjas-találkozót és Ki mit tud?-ot. A legidősebbek mellett persze a legfiatalabbak is bemutatkoz­nak, hisz június 2-a és 8-a között Gyerekekkel-gyerekekért cím­mel az óvodások rajzaiból ren­deznek kiállítást. A város közép- iskolásainak munkáit ugyancsak megnézhetik az érdeklődők. Június 7-én az általános isko­lások részére sportnapot rendez­nek, amely a tervek szerint kon­certtel zárul. Másnap, vagyis jú­nius 8-án lesz a rendezvénysoro­zat csúcspontja, amikor többek között felavatják a második vi­lágháborús emlékművet. Ugyancsak aznap helytörténeti kiállítás nyílik, és sor kerül a Jászapátiból elszármazottak ba­ráti találkozójára. Mindenkép­pen élmény lesz Tálas Ernőnek, a Svéd Királyi Opera tagjának hangversenye, amelyet a katoli­kus nagytemplomban rendeznek meg. Szintén június 8-án kezdő­dik a Jászsági Randevú, melynek keretében fellép többek között az Éva Neoton, de operett- és nótaműsor is színesíti a kétnapos rendezvény programját, amely június 9-én este tűzijátékkal fe­jeződik be. Júniusban - mint említettük - számtalan program lesz a város­ban, hisz 11-én honismereti ve­télkedő, 15-én néptánctalálkozó, 22-én pedig népzenei találkozót tartanak a környező települések citerazenekarainak és pávaköre­inek közreműködésével. Készül az emlékmű Rajki László szentendrei szobrászművész ezekben a na­pokban gyakran tűnik fel a város utcáin. Nem véletlenül, ugyanis ő vállalta a Jászapátiban június 8-án felállításra kerülő második világháborús emlékmű elkészí­tését. Ottjártunkkor is a gimnázi­um udvarán kifeszített sátor- ponyva alatt dolgozott, s egy pil­lanatra sem hagyta abba a mun­kát.- Rövid idő áll rendelkezésre - fogadott bennünket -, hisz vala­mikor januárban jött a polgár- mester úr, hogy meg kéne csinál­ni ezt az emlékművet. Mondtam is, hogy attól függ, találunk-e hozzá megfelelő követ. Szeren­csénk volt. Elmentünk a budaka­lászi bányába, s ott választottam ki több száz hasonló közül ezt a jókora példányt, ami tulajdon­képpen egy édesvízi mészkő. Tudják, valamikor régen itt, a Kárpát-medencében egy meleg vizű tenger volt. Ennek nyomai egyébként még most is megvan­nak. Nézzék csak! - mutat a nyolctonnás kőtömbre -, tele van apróbb csigaházakkal.- Ki tervezte az emlékművet?- Én. Mielőtt persze még hoz­záfogtam volna, megnéztem a helyet, ahová kerül, s a környé­ket is tanulmányoztam. Az a cél vezérelt, hogy egyszerű, a kör­nyezetbe illő, de ugyanakkor méltóságteljes legyen. Úgy hi­szem, sikerülni fog. Június 8-án kiderül... Olcsó telkek fiataloknak 0 Ezen a környéken osztják olcsóbban a telkeket A képviselő-testület áprilisi ülésén úgy határozott, hogy mi­után szűkös anyagi lehetőségeik miatt nem tudják támogatni az első lakáshoz jutókat, így az ön- kormányzat tulajdonában lévő és a Táncsics út jobb oldalán kiala­kított építési telkek árát egysége­sen 50százalékkal mérsékli, füg­getlenül azok fekvésétől és nagy­ságától. A kedvezményes építési telkeket csak az első lakáshoz jutó fiatalok és jászapáti állandó lakosok vagy a városba véglege­sen letelepedni szándékozók vá­sárolhatják meg. Itt jegyezzük meg, hogy egyébként csökkent a városban az építési kedv, amit az is mutat, hogy az idén 30 száza­lékkal kevesebb építési enge­délyt adtak ki, mint az előző esz­tendő hasonló időszakában. Lemondtak tisztelet­díjukról A váfösi önkormányzat május közepén a helyi nép­táncegyüttes működését és gazdálkodását vette nagyító alá. A képviselők úgy hatá­roztak, hogy a jövőben is tá­mogatják anyagilag az együttest. Noha a költségve­tésben erre nincs elkülöní­tett összeg, ám a képviselők tiszteletdíjának egy részét erre fogják fordítani. Ugyanis mint megtudtuk, a 14 tagú képviselő-testület egyöntetűen lemondott a tiszteletdíjáról. ami a máso­dik félévben összesen 300 ezer forintra rúg. Az eredeti elképzelés sze­rint az alpolgármester havi 4 ezer, a bizottsági elnökök havi 3 ezer, a testületi tagok havi 2 ezer és a nem képvi­selő bizottsági tagok pedig havi 700 forint tiszteletdíjat kaphattak volna. őszintén a mezőgazdasági szakképzésről Lépést tartva a korral Ugyanúgy, mint az ország, a társadalom, az iskolák is a válto­zások korát élik. Ez a megállapí­tás nagyon jól ráillik a Jászapáti Mezőgazdasági Szakközépisko­lára és Szakmunkásképző Inté­zetre, melynek igazgató­jával az oktatás és a me­zőgazdasági szakmun­kásképzés ottani helyze­téről beszélgettünk.- Mi tulajdonképpen - kezdte Simonyi József - az egész iskolát átformál­tuk, amit az is mutat, hogy az eddigi szakmunkás- képzés mellett az idén szeptembertől már egy szakközép-iskolai osz­tályt is indítunk.- Miből kellett felvéte­lizniük az ide jelentkezők­nek?- A szakközépiskolá­soknak biológiából volt írásbeli vizsgájuk, utána pedig egy tájékozódó jel­legű elbeszélgetést tartot­tunk, hogy megállápít- hassuk, milyen is az álta­lános műveltségük a je­lentkezőknek. A szak­munkástanulóknál eddig jóllehet nem volt különö­sebb vizsga, csupán a be­érkezés sorrendjében egyszerű­en fölvettük a tanulókat. Ebben az esztendőben viszont már ná­luk is tartottunk alkalmassági el­beszélgetéseket.- Ez mit jelentett?- Egy öttagú bizottság előtt kellett felelniük. Tudja, az előző esztendőkben olyan gyerekek is bekerültek ide, akik még érte­lemszerűen olvasni sem tudtak, így az elbeszélgetés azzal kezdő­dött, hogy a jelentkezők kézbe kaptak egy ismeretlen szöveget, azt el kellett olvasniuk, majd utá­na fejből vissza kellett mondani­uk. Ezt követően pedig, attól függően, hogy ki milyen szakra jelentkezett, kérdéseket tettünk fel, hogy megállapíthassuk, van- e egyáltalán valamilyen fogalma a gyereknek az adott szakterület­ről. Ez nagyon fontos, mert eb­ből adódik a későbbiekben a leg­több gond és konfliktus.- Es milyenek az idei tapasz­talataik?- Most is voltak sokan olya­nok, akik valójában nem tudták, hogy hová jelentkeztek.- Ez azért azt is mutatja, hogy a mezőgazdasági, szakmunkás- képzőkbe mindig a gyengébb ké­pességű gyerekek kerültek ...- Valóban, de ennek a legfőbb oka az, hogy ebben az országban a mezőgazdasági szakmunkáso­kat sohasem becsülték meg.- Hányán jelentkeztek a szak­középiskolai osztályba és há­nyán a szakiskolai tagozatokra?- A szakközépiskolába 22 gyereket vettünk föl, de ennél. többen szerettek volna bejutni. A szakiskolai tagozaton három el­ső osztályt indítunk, mintegy 110 tanulóval. Összességében 80-100 gyereket az idén el kellett utasítanunk.- Igazgató Úr! Ha jól emlék­szem, korábban itt elsősorban állattenyésztőket képeztek. Kü­lön baromfi-, sertés-, szarvas­marha-tenyésztő osztályok vol­tak. Most is így van ez?- Nem. A kollégáimmal nemrégiben írtunk egy kí­sérleti tantervet, s így az elmúlt esztendőtől kezdve már általános állattenyész­tőket képzünk, ami azt je­lenti, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztéstől a méhé­szetig mindent tanulnak a gyerekek.- Az állattenyésztők mel­lett még milyen szakmun­kásokat képeznek?- A zöldségtermesztő és szőlőtermesztő szakon fo­lyik az oktatás, de az 1990- 91 -es tanévben már beindí­tottuk a gazdaképzést is. Ebben az esetben tulajdon­képpen egy felnőtt oktatási formáról van szó, ugyanis 17 éves kor alatt nem vet­tünk fel senkit. Ezt a kép­zést azoknak indítottuk, akik már szakmunkás-bi­zonyítvánnyal rendelkez­nek.- Hányán tanulnak je­lenleg ezen a szakon?- Nem nagy létszámmal indul­tunk tavaly szeptemberben, mi­vel csak tízen tanulnak a gazda­képzőn. Ez valójában egy tizen­két hónapos kurzus, s így most augusztus végén-szeptember elején lesznek a vizsgák.- Mivel foglalkoznak ott a hallgatók?- Elsődlegesen állattenyész­téssel, növénytermesztéssel, kertgazdálkodással, számvitel­lel és levelezéssel. De fakultatív tárgyak is vannak, így a lányok a gépírást választották, de szab­ni, varmi és főzni is megtanul­hatnak. A fiúk pedig a hivatásos me­zőgazdasági vontatóvezetői jo­gosítvány megszerzését tűzték ki célul. Sláger a szén- Itt már január óta folyamato­san érzékelhető valamiféle fel- vásárlási láz - fogadott bennün­ket Szőllősi Zoltán, a Jászapáti 'és Vidéké Áfész Tüzelő- és Épí- tőpanyag Telepének, valamint lakberendezési áruházának ve­zetője, amikor a minap megke­restük. - A városban mindenna­possá váltak á hajnali sorban ál­lások - folytatta -, hisz régóta rebesgették már, hogy fölemelik a tüzelőanyagok árait. És tudják, hogy van, amiről beszélnek az emberek, az előbb-utóbb úgy is lesz, mert ma már köztudott, hogy június 1-től átlagosan 176 százalékkal növekednék a szi­lárd-tüzelőanyagok árai. Sorra jönnek az emberek, főleg a nyugdíjasok meg a tüzelőutalvá­nyokkal rendelkezők, hogy még olcsóbban hozzájuthassanak a téli fűtőanyagokhoz. Ezzel az el­keseredettrohammal alig tudunk megbirkózni. Pedig mi tényleg igyekszünk kielégíteni az igé­nyeket, de ezzel aligha lehetett előre számolni. Áprilisban a la­kosságnak 1200 mázsa import és 12 ezer mázsa hazai szenet érté­kesítettünk, s 10 millió forint kö­rüli forgalmat bonyolítottunk le. Ennek túlnyomó része a szénel­adásokból jött össze. Pedig itt másféle termékeket, így például az építkezéseknél használatos faanyagokat, cserepeket, téglá­kat, hőszigetelőket is árusítunk, de ezeket alig keresik. Ezek mel­lett áruházunkban szerszámokat, csempéket, kazánokat is kíná­lunk, s mindig tartunk árenged­ményes akciókat, de hiába . . . Mert a szén a sláger, de ha jól belegondolunk, ez nem is csoda, mivel Jászapátin egyelőre még nincs bevezetve a gáz ... _____ A z oldalt készítette: Nagy Tibor Fotó: Korányi Éva A szobrászművész munka közben

Next

/
Thumbnails
Contents