Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-25 / 120. szám
12 Művészet — belpolitika 1991. MÁJUS 25. A nagybácsi a példakép n: 11 ■ .V ;"v.-.^..r...... ■ ■■.— ■ , . .„...r Szolnoki kislány a Zeneakadémián Talán mindenkiben lakozik olyan tehetség, melynek kiaknázása sikerekhez, önmegvalósításhoz juttatná „viselőjét”. Szerencsés esetben valóban felszínre kerülnek e rejtett képességek. Ha például valakiben zenei őstehetség szunnyad, és már gyermekkorában a hangszerek közelébe jut. Lugosi Vera olyan családba született tizenegy évvel ezelőtt, ahol kéznél volt a pianínó, a hegedű. A művészet lefegyverző erejével A hely szelleme olykor teremtő akarattá lényegül Érdeklődők mindig akadnak- Mi történik veled mostanában?- Február 28-án felvételiztem a Zeneakadémiára. Vesztenivalóm nem volt, hiszen még két évig próbálkozhattam volna, hogy a különleges tehetségek osztályába kerüljek. Mint legkisebb, én léptem először a pódiumra. Vivaldi a-moll, Riding D-dúr koncertjét és a kőtelező etűdöt játszottam. Izgultam, amikor behívtak az eredményhirdetésre. Akkor hatan jelentkeztünk, és kettőnket vettek fel. Igencsak jó név a hegedűs „szakmában” Tátrai Vilmosé, aki hallotta a kislányt zenélni és biztatta: a pódiumon a helye. Először azonban a szülőknek kellett meglátni a képességet. Nem volt különösebb feladat, hiszen mindketten művészemberek. Lugosi László ismert rajztanár Szolnokon, felesége, Kovács Ágnes zenetanár a városban.- Hogyan fedezték fel a zenei képességét?-Még óvodás volt a lányunk, amikor elkezdtem saját hangszeremre, a zongorára tanítgatni. Végül is jobban szerettem volna, ha vonós válikbelőle, mértükkor szólózhat is, játszhat zenekarban, vonósnégyesben. Ócsai Lászlónál vette először a kezébe a hegedűt. Minden tiszteletem a tanár úré, akifelismerte Vera érzékenységét a hangszer iránt, és azt javasolta, hogy másnál is taníttassuk. Azóta már hivatalosan a pesti Baranyi Valéria növendéke. Részt vett versenyeken, például '89-ben egy országoson harmadik helyezést ért el, és többen felfigyeltek rá. Azután ez év januárjában dőlt el, hogy .felvételizünk’ ’ az akadémiára februárban. Felvetődik a kérdés, mennyire lehet örökletes az ilyenfajta tehetség. Az édesanya büszkén keresi elő nagybátyjának gyerekkori zsenialitásáról szóló 1937- es újságcikket.- Sokat számít az a közeg is, amiben felnő a kicsi. De nálunk biztosan van öröklésről is szó, hiszen nagybátyám, Kovács Dénes csodagyerekből lett világhírű hegedűművész.- Mit jelent a család számára ez a különös helyzet?- Én erősen töröm a fejem azon, hogy abbahagyom a rajztanítást, és kitanulom a hegedű- készítő szakmát. Hisz olyan drágaság van, egy húrkészlet 2000 forint fölött van. De komolyra fordítva a szót, tavaly augusztus óta hirdetjük a lakásunkat. Nagy nehezen végre sikerült eladni, és találtunk egy megfelelőt az utolsó pillanatban Pesten. Úgy érzem, a sors nagyon kegyes hozzánk, a végső kétségbeesés után mindig úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk. Az ölünkbe még soha nem pottyant semmi, de a végén sok minden jól sül el. Itt van például Vera balesete. A fővárosban az Irányi utcánál elütötte egy autó. Átesett a kocsin, nagyot repült, de néhány nap múltán már csak a belső nyomok mutatták, hogy ez megtörtént. Nekem sikerült egy rajzos állást találnom nem túl messze tőlünk, de nem állítom, hogy nem ez az egyetlen az egész városban. A feleségem most járkál állás után. Nem akarom elkiabálni, de ha folytatódik a sorozat, akkor az utolsó pillanatban...- Te ötödikes fejjel milyen pályát képzelsz el magadnak?- Hegedűművész szeretnék lenni. Ha becsületesen dolgozom, talán sikerülni fog. Nagyon szeretek szerepelni, minden fellépést elvállalunk anyuval. Szeretném azt, amikor játszom, a nézőtéren ülök elfelejtsék a betegségüket, problémáikat. Emlékszem, egyszer egy vak bácsi ült az első sorban, és a végén sírt. A kisebbik testvérem is szívószállal, mint vonóval járkál itthon, és azzal fenyeget, hogy jobb lesz, mint én. A középső, Zoli nem veszélyes rám nézve, focista akar lenni.- Úgy, mint Dénes bácsi, én is szeretném bejárni a világot. Utazni és fellépni. De ha meghívnak, Szolnokra is szívesen eljövök. Sok-sok tehetség indult már városunkból távoli célok felé. Csakhogy a képességeket nem elég felismerni, folyamatos törődést igényelnek. Azt hiszem, Verát nem fenyegeti az a veszély, hogy a megfelelő háttér hiánya miatt süllyesztőbe kerüljön. B.CS. Aki valaha is megfordult az újszászi Orczy-kastélyban - amely a Hetényi Géza Kórház pszichiátriai osztálya -, a falak közé biztos, hogy klasszikusba hajló táblaképeket, ódon szobrokat, netán veretes fémtárgyakat képzelt. Az épület hőskorában alighanem láthatott volna hasonlókat a termekben, folyosókon, ám napjainkban a Hetényi Géza Kórház Pszichiátriai Intézetének betegei találnak gyógyulást az ódon falak között és a kastély parkarborétumában. A szépség követelő igényének tett eleget dr. Kassai-Farkas Ákos főorvos, amikor elhatározta, hogy a társalgóban időnként kiállításoknak ad otthont. Tapasztalata szerint az újszászi műélvezők az átlagosnál sokkal fogékonyabbak, és a képek által fantáziájuk hamarabb felgyújtható, mint az átlagembereké. Az pedig, hogy jó hatással van rájuk a műélvezet, régi tapasztalata a főorvosnak. Hál’ isten egymást érik hát a kiállítások, ezúttal dr. Oláh József salgótarjáni kórházi orvos és Bálint József zagyvaié- kasi fafaragó mutatja be alkotásait a házban. A megnyitón Oláh doktor elmondta, hogy a gyógyító szakmájában úgy érezte, mindent elért, amire hivatottnak érezte magát. Az önmegvalósításához egy újabb teret keresett, s ezért kezdett festeni. Az alkotásai a tehetség természetrajzához szolgálnak adalékkal. Egy ember, aki szinte előtanulmányok nélkül vett ecsetet a kezébe, lám, ennyire viheti, ha a lelkében a szépség kényszere munkál. Egy kritika mindig szubjektív. E sorok írója a semmi színeivel festett Téli táj varázsától érintődön meg legerősebben, de a hollókői templomról készült tanulmányok is alkalmasak arra, hogy találgassunk, vajon mire vitte volna alkotójuk, ha a szike helyett a palettát Választja... Bálint József a házat belülről is ismeri, mint egykori lakója, s fafaragásai egy lélekbe zárt mikrokozmosz tárgyiasult üzenetei. A megfejtésre éppen itt fogékony közeg kínálkozik.-pbFotó: Tarpai Zoltán Pedagógusok álláskeresőben van, hiszen az ősszel kezdett el angolul tanulni a munka és a család mellett. Mi mást tehet, mint sorstársaival együtt böngészi a közlönyöket, újságok hirdetéseit. Hiába, jobbára csak nyugati nyelvszakosokat keresnek az iskolák. S persze nemcsak ők figyelik elszántan a hirdetéseket, hanem az idén végző pedagógusjelöltek is. A jászberényi T anítókép- ző Főiskola tanulmányi osztályán érdeklődtem a hallgatók elhelyezkedési lehetőségeiről. A főiskolán nappali tagozaton százegyen végeznek az idén. Akárcsak tavaly, az idén is „fakultatív” az álláskeresés. Korábban még a tanulmányi osztály szervezte az elhelyezkedést. „Fakultáció” ide vagy oda, amit csak tudnak, megtesznek a leendő tanítók elhelyezkedéséért, hiszen nem közömbös számukra, hogy hogyan alakul a tanítványaik sorsa. Tavaly, ha nehezen, hosszas, idegőrlő keresgélés után is, de el tudtak helyezkedni, zömmel a tanult szakmájukban az ifjú tanítók. Nos, Növekszik a munkanélküliek száma ......már az öngyilkosság g ondolatával is foglalkozik...” „Sajnos manapság egy 37 éves, szakmával és tanári diplomával rendelkező elvált férfinek annyi esélye van az elhelyezkedésben, mint arra, hogy egy terrorista áldozatává váljon... több mint egy éve állás nélkül vagyok, és egyre gyorsabban sodródom a végső kétségbeesésbe. Ennyi idő alatt rengeteg álláshelyet pályáztam meg, melynek zöme álpályázatnak bizonyult, hogy így tovább működhessen az a személyzeti politika, amihez az elmúlt rendszerben hozzászoktunk... Elkeseredésem azért is fokozódik, mert már régen nem arról van szó, hogy elképzeléseimet ne volnék képes átkoncepcionálni - bármilyen munkát elvállalnék, még akkor is, ha az tanulással, teljes újrakezdéssel is járna.” Egy kétségbeesem szolnoki munkanélküli pedagógus hozzánk küldött leveléből idéztem a fenti sorokat, de a továbbiak is hasonló kilátástalanságról árulkodnak. Leírja, hány helyen fordult már meg - nem csak iskolában. Az egyik munkahelyen túl képzettnek találtatott a kínált munkához, másutt meg az ajánlott fizetés nem volt arányban a munkakörrel. Levélírónk már az öngyilkoság gondolatával is foglalkozik, mint lehetséges kiúttal'a reménytelenségből, a nyomasztó, kifizetetlen fűtési és egyéb számlák elől. Lejárt a szerződés, menjen el A legfrissebb adatok szerint jelenleg 400 pedagógus van munka nélkül az országban, s úgy tűnik, számuk a közeli hetekben, hónapokban növekedni fog. Jómagam három olyan pedagógust ismerek, akinek júniusban lejár a szerződése az iskolában, s már tudomására hozták, hogy nem hosszabbítják meg. Végigjárták a környék összes iskoláját, de állás sehol sem akadt számukra. Ketten tanítók, egy pedig magyar-orosz szakos egyetemi diplomás tanárnő, most jár angol nyelv- tanfolyamra. Ha már meglenne a nyelvvizsgája, szinte mindenütt tárt karokkal fogadták volna. Ám a vizsga még odébb az idén már úgy tűnik, igen sokan maradnak munka nélkül, bár szeptemberig még sok minden történhet. Ennek ellenére a főiskola iránt igen nagy az érdeklődés, többen pályáztak Jászberénybe, mint egy évvel ezelőtt. A százhuszonöt helyre csaknem négyszázan. Azon túl, hogy az iskola számos kezdeményezésével, újfajta képzéssel jó hírnévnek örvend a tanítóképzők között, szerepe van annak is, hogy az idén többen végeznek a középiskolákban, mint tavaly. S jövőre pedig még ennél is többen. Az iskolák viszont úgy tűnik, már nem tudnak fogadni ilyen nagy számban pedagógusokat. Könnyebb a Lenin-szobrot Akárhány iskolaigazgatót kérdeztem, legfeljebb egy-egy nyugatinyelv-szakost alkalmazna. Az egyik jónevű szolnoki iskolában az eltelt hónapban huszonhét pályakezdő, illetve gyakorló pedagógus keresett állást... Miért nem „cserélte ki” a tantestület kevésbé jó tanítóit, tanárait? - évődtem vele. - Hiszen soha ilyen alkalom nem adódott eddig a szelekcióra, ami igencsak kívánatos lenne a pedagóguspályán is. „Megbolondultam?” - volt kérdésre kérdés a válasz. Egy kinevezett pedagógust nehezebb eltávolítani a pályáról, mint a Lenin-szobrot a talapzatáról. Végeláthatatlan munkaügyi viták, bizonyítások, tárgyalások kössék le az energiáját? Meg aztán ki a kompetens abban, hogy kimondja egy pedagógusról, hogy alkalmatlan a pályára? A szakfelügyelet már régen megszűnt. Ugyan melyik igazgató meri vállalni egymaga a döntést? Ilyenformán a pedagógus-munkanélküliség nem hoz magával minőségi javulást az iskolákban, hiszen az intézmények csak azoktól tudnak megválni, akiket szerződéssel alkalmaztak. Hiába jobb pedagógus esetleg a kinevezetteknél, ő a létszámfölösleg. Növekszik a munkanélküli általános iskolai pedagógusok száma majd azért is, mert egyre inkább elmosódnak a városokban az úgynevezett körzethatárok, szabad az iskolaválasztás. Idővel némelyik intézmény elnéptelenedik, mert a szülők a jobb hírű iskolákba íratják a gyermekeiket. Ez ä folyamat jól érzékelhetően elkezdődött az idén. Némelyik szolnoki iskolában még egyszer annyi diák kezdi meg a tanulmányait, mint amennyi a körzetben lakik. A több diákhoz több pedagógus is kell - gondolhatná naivan bárki. A valóság azonban nem ilyen logikus. Az előző években ugyanis „létszámosították a túlórát ”, s ezáltal nőtt a pedagógusok száma. Ezzel egyidejűleg csökkent az óraszám, így hiába lesz egy-két osztállyal több egy- egy iskolában, ez egyelőre csak azt vonja maga után, hogy az igazgató minden nevelőjének munkát tud adni, s nem kell elküldenie senkit sem. A néptelenedő iskolákban azonban előbb-utóbb rákényszerül az intézmény vezetője arra, hogy felmondjon pedagógusainak. Sokan az oktatás-nevelés színvonalát féltik ettől. Úgy vélik, végre elérkezett az idő arra, hogy ideális, kis létszámú osztályokban tanulhatnak a gyerekek, több ideje jut a pedagógusnak egy-egy diákra. A szakmát, a humánumot helyezik előtérbe a gazdaságossággal szemben, s gyakran a kevés pénzű önkormányzatokkal szemben is. Ingyenes munkaközvetítés A Pedagógusok Szakszervezete nemrégiben ismét felhívta a figyelmet arra, hogy „az önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények állami támogatása nem biztosítja a költségvetési év végéig feladataik ellátását. ’ ’ Állásfoglalásukban az idei költségvetésre vonatkozó törvény módosítását javasolják. Ettől persze még aligha lesz több pedagógus-álláshely. A szakszervezet mégis segíteni szeretne. Mint Cseh Sándorné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára elmondta, a közelmúltban úgy határozott a titkárok tanácsa, hogy ingyenes munkaközvetítésre vállalkozik. Ehhez azonban partnerre kell lelni az intézmények vezetőiben. Eddig ugyanis még egyetlen iskola sem jelzett üres állást. De nem nagy a kínálat a megyei munkaügyi központban sem. Amíg ugyanis korábban a hajdani megyei tanács művelődési osztályának személyzetisei koordinálták a pedagóguskeresletet és -kínálatot, most a munkaügyi központ „közvetít”.- Szinte csak nyugatinyelv-szakos állás van az iskolákban - összegzi tapasztalatait Baricza Imréné, a központ szolnoki kirendeltsége vezetőhelyettese. - Elvétve akad egy-egy magyar-történelem vagy fizikamatematika szakos állás.- Hány munkanélküli pedagógus van Szolnokon?- A városban és vonzáskörzetében eddig húsz körül van a szakképesítéssel rendelkező, munkanélküli-segélyben részesülő óvónők, tanítók, tanárok száma, de biztosra veszem, hogy a tanév végén többen is lesznek. Az iskolai tavaszi szünetben ugyanis nagyon sokan, köztük utolsó éves főiskolások kerestek munkahelyet. Sajnos hiába. Tál Gizella
