Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-24 / 119. szám

1991. MÁJUS 24. Megyei körkép 3 Az osztrák tőke otthon marad A budapesti Expo ára óriási eladósodás lehet- vélekedik a magyar világkiállításról egy bécsi vállalkozó Nikolaus Buch bécsi vállalko­zóval, a szolnoki Szotév-Unimax Légtechnika Kft. osztrák résztu­lajdonosával egy évvel ezelőtt készített interjút az Új Néplap. Buch úr akkor megengedhetetlen hibának, Magyarország gazdasá­gi kiugrásáról való „bűnös” le­mondásnak nevezte a Bécs-Bu- dapest Expo kínálta lehetőségek elszalasztását, Budapest esetle­ges visszalépését. Az egy eszten­dő alatt sok víz folyt le a két fővárost összekapcsoló Dunán, Magyarországon éles szakmai és még hevesebb politikai penge­váltások tették pattanásig fe­szültté a világkiállítás körüli vi­tát. A múlt héten aztán egy eddig számításba sem vett tényező állí­totta igazi válaszút elé a magya­rokat. Mit nem hoz a sors! Bécs polgárai voksoltak az Expo ellen. Magyarországi befektetőként az itteni, valamint az otthoni, osztrák viszonyokat egyaránt jól ismerő Nicolaus Bucht telefonon a bécsiek döntésének indokairól, illetve az ausztriai és magyaror­szági következményekről kér­deztük.- Számítottak Ausztriában ar­ra, hogy a bécsiek elutasítják a világkiállítást?- Sokakat nem ért váratlanul a népszavazáson kimondott „nem”. Az utóbbi időben mind érezhetőbbé vált a bécsiek elége­detlensége a keleti országokból tömegesen ideutazók olcsó mun­kaerejével, a feketén munkát vál­lalókkal szemben. Nagyon rossz lett a közhangulat, a polgárok el­bizonytalanodtak - ez magyaráz­za az elutasítást. A politikusok biztosak voltak az „igen”-ben, nem fordítottak elég erőt az Expo elfogadtatására. Bár nem hiszem, hogy a hatékonyabb propaganda is változtatott volna a lényegen, legfeljebb az elutasítók aránya lett volna valamivel kisebb. Szo­katlanul egységesen nem akarták ezt az Expót, népszavazás iránt még soha nem volt ekkora az ér­deklődés, a 60 százalékos részvé­tel korábban ismeretlen volt. A bécsiek ezt a kérdést nagyon fon­tosnak érezték.- És a politikusok ellenében döntöttek...- Pontosan így van, hiszen a koalíciós pártok, a szocialisták és a néppárt szerették volna meg­rendezni a kiállítást.- Veszített ezzel a döntéssel az osztrák gazdaság, a vállalkozók?- Hogy mit veszített, pontosan felmérni nem lehet. A történe­lem azonban azt mutatja, hogy a világkiállítások - főleg az infra­struktúra terén - hatalmas lendítő erőt adtak a rendező országok­nak. Például Bécs, Berlin és Prá­ga az ilyen alkalmakkor fejlődött ugrásszerűen.- A magyar kormány a napok­ban úgy döntött, hogy egyedül is kész otthont adni az Expónak. Éppen az esemény pezsdítő hatá­sa miatt nem tesz le szándékáról, sőt bizonyos politikai körök sze­rint, ha Budapest egyedül lesz a házigazda, nagyobb arányú kül­földi tőkebefektetésekre számít­hatunk. Ön szerint amelyik befek­tető Bécsbe készült, most majd valóban tovább megy majd Bu­dapestig?- Nagyon is kérdéses, hogy Magyarországnak egyedül sza­bad-e rendezést felvállalnia. Nincs pénzük! Lehet, hogy kap­nak nyugati kölcsönöket, de ak­kor annyira eladósodik a magyar gazdaság, hogy az adósságaik még a lengyyelekét is túlszár­nyalják majd. Az adósság pedig további inflációt, életszínvonal­csökkenést, politikai válságokat hoz... A tőkebeáramlásról pedig azt mondhatom, hogy az itteni világkiállítást osztrák tőkéből rendezték volna, az osztrák tőke pedig valószínűleg nem fog Bu­dapestre menni. Mert nálunk az a hangulat, hogy minek menjünk mi Keletre, ha a keletieknek kell valami, idejönnek, és úgyis meg­vásárolják... És, hogy miként lá­tom az Expo „egyedüli” megva­lósításának esélyeit? Nagyon is megértem, hogy mennyire vonzó a nyugat-európai gazdasági fej­lettség és életszínvonal a volt szocialista országoknak, de az el­múlt négy évtizedet nem lehet máról holnapra átugrani. Egy vi­lágkiállítással sem! Főleg nem szabad az esztelen kockázatot vállalni, ha a kiállítás az országot még nagyobb adósságokba dön­ti. Ez pedig elkerülhetetlennek tűnik számomra. Ha a világkiál­lításnak ilyen csodatévő hatása lenne, Afrikában kellene rendez­ni, és az ottani államok három hónap múlva utolérnék a Nyuga­tot... Kulturális és gazdasági tra­díciók nélkül azonban ez ott úgy­sem megy, önöknél pedig elő­ször türelmesen be kell hozni a négy évtizedes kiesést.- Kiugrási esélyt az Expo csak akkor adott volna Magyaror­szágnak, ha a világkiállítást Béccsel közösen, a terheket meg­osztva rendezzük meg?- Nem elsősorban a terhek megosztásáról van szó. Vélemé­nyem szerint egy Bécs-Budapest Expo iránt a világgazdaság és a közönség érdeklődése nagyobb lett volna, mint amennyire egy csak budapesti rendezvény von­zó lehet. A keleti államok ugyan­is annyira a gazdasági fejlődés kezdetén vannak, hogy ott töme­gesen nem fognak még befektet­ni. Ezt csak az tudja felmérni, aki itt él a nyugati gazdasági közeg­ben. Az embereknek Keleten nincs pénzük, nincs kereslet. A másik probléma: ha önöknél va­lamit a nyugati vállalatok építe­nek, versenyeztetik a vállalkozó­kat és a nyugati cégek nyerik majd el a megrendeléseket. Hiá­ba dolgoztatnak drágább munka­erővel, még mindig olcsóbbak mint az ésszerűtlenül dolgozó, gazdálkodó keleti cégek. Tehát az ottani vállalatokra gyakorolt lendítő hatás is kétséges. Már csak azért is, mert Magyarorszá­gon ma a kevés nyereségből sem elsősorban beruházásra és mű­szaki fejlesztésre költenek, ha­nem a fogyasztási igények kielé­gítésére. A jövedelmeket felélik a sok évtizedes kiéhezés után. V. Szász József A Mezőgépnél Sikeres export, pangó hazai piac A megnövekedett hazai és kül­földi érdeklődést kihasználva a Szolnoki Mezőgép Vállalat má­jus 28-án és 29-én ismét nagysza­bású szálastakarmány-betakarí- tási bemutatót rendez Zagyvaré- kas határában. Ebből az alkalom­ból sajtótájékoztatót tartott dr. Sziráki András, a vállalat vezér­igazgatója. Mint elmondta, az utóbbi évek tudatos műszaki fejlesztésének és nem utolsó sorban az agresszív piacpolitikának köszönhetően a vállalat 4,1 milliárdos termelési árbevételének háromnegyede exportból származik. A hazai pi­acon azonban a gépek iránti ke­reslet számottevően csökkent, hiszen a nagyüzemek bizonyta­lan jövőjük miatt, ha lenne miből akkor sem fektetnek be, a farmer- gazdaságok kialakulásának pe­dig ma még csupán a csírái ta­pasztalhatók. A németek „há­tán” viszont sikerült a Mezőgép­nek bennmaradnia a szovjet pia­con - húzta alá a vállalat első embere. A cég üzletpolitikájáról szólva a vezérigazgató a minőség elsőd­legességét, a magas színvonalú, közvetlen kapcsolatokra alapo­zott, egységes piaci munkát és az árakat felhajtó áttételek kiiktatá­sát emelte ki. Természetesen, mint minden vállalatot, a Mező­gépet is naponta fojtogatja a mo­netáris politika, a jellemző pénz­ügyi kiszámíthatatlanság. A rendkívül magas kamatterheket pedig nemcsak a világpiac nem ismeri el, hanem a belföldi keres­letre is meglehetősen kedvezőt­lenül hat. Ennek ellenére a hazai mezőgépgyártók közül a szolno­kiak gazdasági pozíciói a legjob­bak, amit az exportsikerek is bi­zonyítanak. A vállalat jövője a piac igénye­ihez való messzemenő alkalmaz­kodás vagy a bukás - hangsúlyoz­ta dr. Sziráki András. Ezért a gyártmánystruktúrát a változó keresletnek megfelelően állan­dóan szükséges módosítani. Bel­földön saját értékesítési hálózat kiépítését tervezi a Mezőgép, ami azért is indokolt, mert több eddigi kereskedő felhagyott a mezőgazdasági gépek értékesí­tésével. A vállalatnál a kedvez­ményes részletfizetési akciók mellett egy lízingcég alapítását is fontolgatják, amely ugyancsak az eladások növekedését segít­hetné elő. A privatizációval kapcsolat­ban a részvénytársasági formát említette a vezérigazgató. A kül­földi tőke bevonása rövidebb tá­von sem esélytelen, erről ugyan­is már tárgyalások folynak. Az Új Néplap kérdésére vála­szolva dr. Sziráki András el­mondta, hogy a volt NDK-beli üzleti partnerüktől, a Fortschritt Kombináttól 450 ezer márka ér­tékben vásároltak Trabant-, Wartburg-, Barkas-, IFA- és Zsi- guli-alkatrészeket, amelyeket a közeljövőben egy nagykereske­dőnek fognak értékesíteni. L. Z. Uj gáz- fogadó kellene A gázfogadó állomások kapa­citását Mezőtúron és Túrkevén egyaránt maximálisan kihasz­nálják. Ezért szükségessé vált Mezőtúron egy gázfogadó állo­más építése, ami Túrkeve érde­keit is szolgálja. Ezért a költsé­geket nagyjából kétharmad- egyharmad arányban vállalta a két város. A mezőtúri gázfogadó felépí­tése önmagában nem biztosítja a túrkevei gázhálózat fejlesztését. Túrkevén is szükséges egy gáz­fogadó építése. A mezőtúri be­ruházás az idén és jövőre öt-öt- millió forintjába kerül Túrkevé- nek. A helyi fogadóállomást 1992-ben meg kell építeni Túr­kevén is, ha a fogyasztói igénye­ket ki akarják elégíteni. Mivel a város keleti felében bizonyos fo­kú hálózatfejlesztésre még mód nyílik, az új gázfogadót a telepü­lés nyugati részén tervezik fel­építeni. Fényes siker Budapesten A kunszentmártoni József Attila Gimnázium öt tanulója nagy ese­mény résztvevője volt a napokban Budapesten a Mezőgazdasági Mi­nisztérium aulájában. Ugyanis ek­kor hirdettek eredményt, és osztot­ták a díjakat azoknak az általános és középiskolásoknak, akik részt vettek a Mezőgazdaságunk diák­szemmel című történelmi pályáza­ton. A kunszentmártoni diákok, Szécsi Viola és Veres Csilla, orszá­gos első helyezést szereztek. Kü- löndíjat kapott még Bencsik Beat­rix, Györgyi Szilvia és Tóth Gizel­la. Felkészítő tanáruk valamennyi­üknek Licsicsányi István, aki szin­tén különdíjban részesült. Látlelet A pornográfia lassú apadása Nemrég elmentem egy „life show”-ra, ahol - ahogyan történ­ni szokott - minden élesben ment. A mélyzöld bársonnyal borított pódiumon egymásba fo­nódó férfi és női testeket láttam, s félkörben vágyakozó tekintete­ket. Akik még nem ittak eleget, sokféle módon igyekeztek zava­rukat leplezni. Mert előttük olyan események történtek, me­lyek legfeljebb a pomófilmekből voltak ismerősek. Olyan remé­nyeket ébresztve a nézőben, me­lyek szükségszerűen kielégítet­lenek maradtak, s még látszatki­elégülést sem tettek lehetővé. Furcsán hangzik, mégis igaz: nemcsak a „life show” szereplői voltak megalázó helyzetben, ha­nem a közönség is. A kitárulkozó női combok között vergődő fér­fiak tekintete mindvégig üres maradt, akárcsak női partnerei­ké, akik gépies begyakorlottság­gal vettek részt a produkcióban. S ha izgalom töltötte is el a show szemlélőit, inkább a beteljesület­len vágyakozásból fakadt. A sze­xuális aktivitás bemutatott rituá­léját ugyanis kevesen lennének képesek megismételni. „Techni­kai” okokból is, de még inkább azért, mert az emberi érzelmek­nek mégiscsak létezik egy mini­muma, mely akadályát jelenti a válogatás nélküli partnercserék­nek. Még akkor is, ha a szexuális ösztönök látszólagos uralma me­rőben mást sugall. Minél inkább elhatalmasodik ugyanis az egyé­nen a szexuális változatosság iránti vágy, annál elkerülhetetle­nebbnek látszik az, hogy az önál­tató mértékfelettiség, a függet­lenség és mozgalmasság a part­nerkapcsolatokban, alapjában véve az emberi leépülést sietteti. Ez ellen nem használ szenvedély és akarat. Mert alighogy megsze­rez bárki valakit, alighogy oda­adja magát mindenestül, máris újabb kapcsolatok után sóvárog. Ezért is veszik el az egymásra találás tartós élménye. Ijesztően sivárrá változtatva mindenféle partneri viszonyt. És a pornográ­fia igazán akkor hat, ha az emberi viszonyok kiüresednek, mihelyt végső soron semmit sem tudunk szembeszegezni velük. Ám a gyönyör utópisztikus paradicso­mát bemutató pomófilmek és élő produkciók nem azért veszélye­sek, mert a mindmáig létező prü- dériát rombolják, hanem mert el­hitetik közönségükkel, hogy a szexuális öröm csupán befekte­tett erőfeszítés és technikai jár­tasság következménye. Az eroti­kus szabadság illúzióját keltik fel, melyet azonban ugyanúgy meg kell vásárolni, mint egy márkás autót. S miután erre csak kevesen képesek, a többség szá­mára az agyonmásolt videoka­zetták és az olcsó szexmagazi­nok piaca marad. Kerékgyártó T. István Promerk IK TIIrtAT 10 rtA L MISS a MULTIMEDIA* HUNGARY MISS HUNGARY SZÉPSÉGVERSENY 1991. A PROMERK International KBT és a MULTIMEDIA KFT várja 17 és 23 év közötti lányok jelentkezését, akik szépségűkkel, bájukkal, intelligenciájukkal, stílusukkal leginkább alkalmasak arra, hogy Magyarországot képviseljék nemzetközi rendezvényeken. A jelentkezés feltételei azonosak az 1990-ben érvényben lévő feltételekkel. A jelentkező legyen hajadon, gyermektelen, jó megjelenésű és ne legyen hivatásos modell vagy előadóművész. A postán feladottjelentkezéseknek tartalmaznia kell: 1. Egy-egy db. nem közlésre szánt fényképet, 3. feladóvevényt az 500.- Ft -os nevezési melyek jól mutatják az arcot, az alakot dí jról; és a tartást; 2. részletes önéletrajzot, melynek 4. saját névre címzett borítékot, tartalmaznia keilt nevet, dmet,foglalkozást, A rendezők minden jelentkezőnek hobbykat, érdeklődési kört, ambíciókat, visszaküldik a fényképet, de nem vállalnak nyelvismeretet. Adöntő nyertesének az felelősséget a küldemény posta úton történő angol nyelvismerete ajánlatos; esetleges elvesztéséért, illetve sérüléséért A jelentkezéseket az alábbi címre kérjük küldeni: MULTIMEDIA KFT, 1056 Budapest, Belgrad rkp. 21. Jelenkezési határidő: 1991. június 14. A jelentkezésnek a fent említett pontok közül egyszerre mindet tartalmaznia kell, a késedelem nélküli feldolgozás érdekében. Az elődöntők résztvevőit postán értesítjük Az elődöntők helyszínei és időpontjai: Jún. 21. Székesfehérvár-Videoton Sportcsarnok • Jún. 29. Budapest-Petőfi Csarnok Júl. 5. Nyíregyháza-Bujtosi Szabadidő Központ • JúL 12. Békéscsaba-Városi Sportcsarnok A döntőre 1991 július 23-án a BUDAPEST KONGRESSZUSI KÖZPONT-ban kerül sor. L díj: 200 000.-Ft részvétel a MISS WORLD 199L versenyen, 1 éves menedzselési szerződés EL díj: 100 000.-Ft I éves menedzselési szerződés DL díj: 50 000.-Ft 1 éves menedzselési szerződés PROMERK KBT W MISS WORLD PLC W MULTIMEDIA KFT ■ ..................— MISS HUNGARY'91 T,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents