Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-17 / 113. szám

1991. MÁJUS 17. . Hazai körkép 3 Zászlót bont a Nemzeti Demokraták Szövetsége Mit akarnak Pozsgayék? Pénteken a Budai Vigadóban megtartja alakuló ülését a Nem­zeti Demokraták Szövetsége. A szervezők nevében Pozsgay Im­re és Bíró Zoltán küldte el a meg­hívókat. Pozsgay Imre interjút adott az Atlantic Sajtószolgálat­nak, melyben egyebek között így fogalmazta meg az új politikai szervezkedés célját: „Ebben a politikailag megcsömörlött vi­lágban, az elhanyagolt érdek- képviseletek világában olyan szervezet létrehozására készü­lök, mely otthont ad sok-sok po­litikai otthontalannak, anélkül, hogy belekényszerülne a pártos­kodás utcájába.”- Ön mit remél, ez a mozgalom milyen helyet foglal majd el a magyar politikai struktúrában?- Úgy hiszem, hogy először egységteremtő és közmeg­egyezést előmozdító intézmény­ként jelenik meg, mert sok olyan alapvető ügyünk elintézetlen még, amelynek megoldása nem pusztán a pártok feladatköréhez tartozik. Gondoljon az ország gazdasági helyzetére! A privati­zálás, a kárpótlás és az egész ál­lamháztartási reform késik, így tulajdoni bizonytalanság uralko­dik - rosszul érzi magát a mun­kavállaló és a munkaadó is. A gazdaság ekkora horderejű ésszerűsítése és modernizálása az egyes ember számára sokszor súlyos veszteségekkel jár együtt. Azt kell megvizsgálni, hogyan lehet csökkenteni ezeket a vesz­teségeket, s olyan feltételeket te­remteni, hogy az átalakulási fo­lyamatban ne a létbizonytalan­ság érzése legyen a meghatáro­zó.- Céljaink megvalósításához Ön miért egy mozgalmat és miért nem inkább egy pártot szervez?- A magyar pártok jobbára nem mozgalomból és nem népi támogatás alapján jöttek létre, értelmiségi szerveződésekként inkább szellemi táborokra ha­sonlítanak. Emiatt politikái érte­lemben ezek előpártok és gyűj­tőpártok. Esetenként egy párton belül több párt is meghúzódik. Lehetővé kell tenni, hogy egy­szer egy mozgalomból induljon ki egy párt, a soron következő parlamenti választásokra - remé­lem, nem túl hamar lesz ennek az ideje - megtörténhet a párttá ala­kulásunk is.- Kikre számítanak, hogyan fognak egymásra találni ebben a mozgalomban?- Szervezeti formákat hozunk létre szabályos tagsággal, be­jegyzett egyesülésként, ahogy ezt a törvény előítja. Alapító koncepciót tartalmazó felhívás­sal fordulunk a közvélemény­hez, de a programalkotást a rész­vétel, a közös tapasztalatok alap­ján, igen tekintélyes szakértők bevonásával képzeljük el.- Kérem, magyarázza meg a mozgalom nevét.- Nemzeti Demokraták Szö­vetsége - a teljes névből követ­kezik, hogy abban a „nemzeti" nem kirekesztőleges. Úgy vél­jük, hogy a nemzeti jelleg a leg­különbözőbb vállalkozásokhoz, társadalmi kezdeményezések­hez hozzákapcsolható anélkül, hogy ezzel kirekesztenénk em­berek csoportjait, irányzatait. Az elmúlt néhány év politikai moz­galmai kivétel nélkül nemzeti hi- vatkozásúak voltak, és ezek a hi­vatkozások különféle irányokat tartalmaztak. Én azon a szabad­elvű módon gondolkodom a nemzetről, ahogy a múlt század­ban Deák Ferenc vagy Eötvös József, ebben a században pedig Bibó István. Mozgalmunk talán sikeresen alkalmazhatja azt az illyési eszmét, hogy magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás kérdése. Alkalom kínál­kozik arra is, hogy az oly sokszor visszaköszönő és átkot jelentő népi-urbánus ellentétek végér­vényesen korszerűtlennek és tár­sadalmilag talajtalannak bizo­nyuljanak. Ám folytassuk moz­galmunk nevének indoklását. Demokrata természetesen, és ez azt jelenti, hogy az ember tud a demokrácia veszélyeiről is. Tud­ja, hogy a legesendőbb államfor­mát teremti, hiszen szabadságot ad saját ellenfeleinek is. A „de­mokraták” fogalomhoz mi cent­rumban való gondolkodást társí­tunk, tehát elutasítjuk a szélsősé­geket és a demagógiát. Végül mozgalmunk „szövetség", a párbeszéd és a politikai együtt­működés intézménye.- Kik alkotják majd a Nemzeti Demokraták Szövetségének ve­zetését?- Nem feltétlenül csak a kez­deményezők, alakuló ülésünkön csak néhány megbízott személy­ről szeretnénk dönteni ahhoz, hogy a mozgalom terebélyese- désével, a program előkészülete­ivel arányosan elő lehessen ké­szíteni az őszi közgyűlést, amely dönt programról és vezetésről. Remélem, e vezetőség egy erős népi középosztály irányításával teret tud adni munkásoknak, pa­rasztembereknek, alkotó értel­miségieknek, mindazoknak, aki­ket a tisztességes becsvágy jelle­mez, vagyis a népen akarnak se­gíteni.- Úgy tudni, többen a parla­menti széksorokból is támogat­ják Önt, igaz, nem túl hangosan. Számíthatunk meglepő fejlemé­nyekre?- Igen, vannak képviselők, akik egyetértenek törekvéseink­kel. Most azonban nem tartanám célszerűnek döntés elé állítani a képviselőket, még akkor sem, ha látom, milyen meghasonlottság- ban van maga a parlament is a patthelyzettől, amely bekövet­kezett a magyar politikában. Ma­gyarán: én nem szervezek parla­menti frakciót, de nem tartom kizártnak, hogy ilyen eseményt is előidézhet a parlament belső válsága. A választópolgárok már átalakultak, a megbízók már másként gondolkoznak, mint amikor döntöttek a megbízásról. A parlament nagy vizsgája lesz, hogy tudja-e követni választó- polgárait. Remélem, hogy igen.-r-ő­Műszaki és Közgazdász Hetek Szolnokon A Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szerve­zetének tagegyesületei és a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezete má­jus 15. és június 15. között rendezi meg a Műszaki és Közgazdász Hetek elnevezé­sű eseménysorozatát. Ennek keretében országosan elis­mert szaktekintélyek, illetve vezető minisztériumi tiszt­ségviselők tartanak előadá­sokat Szolnokon a Tudo­mány és Technika Házában. A rendezvények résztvevői megismerkedhetnek többek között a közúthálózat tízéves fejlesztési programjával, előadást hallgathatnak meg a hazai devizapiac kiépítésé^ ről, az élelmiszergazdaság helyzetéről és a társadalmi változások problémáiról. A Földön kívüli élet iránt ér­deklődők számára is tart meglepetést az egyhónapos rendezvénysorozat, hiszen egy előadás keretében meg­fejtésre kerül a Mars üzenete űrfotók alapján. A TEJ ÉS A GYERMEKEK! A tanulási képesség Tanulmányok mutatták ki, hogy a gyermekek délelőtt kilenc és fél tíz között érik el a tanulási képességük csúcsát Tíz óra tájban vagy azután, a vércukorszint csökkenésével együtt a koncentrá­ció, a képzelőerő és a tanulási képesség hirtelen csökkenése tapasztalható. Tíz óra és az ebéd között az idő nagy része veszen­dőbe megy, mivel a gyermek érdeklődése csökken, nyugtalanab­bá válik. A tízórás “küszöbnél” egyes kutatók egy-egy adag tejet adtak a gyermekeknek, s kimutatták, hogy a gyermekek agya kikapcso­lódott, sőt ezzel fokozták a fehérje, a vitaminok és más, alapvető tápanyagok felvételének a lehetőségét. Vizsgálatok igazolták az iskolában fogyasztott tej előnyeit. Japán kutatók bizonyították, hogy a tizennégy éves fiúk átlagos magassága egyetlen évtized alatt tizenegy centiméterrel növekedett az iskolai tejprogramnak köszönhetően. Ezt erősítették meg azok az angol kutatók, akik az 1920-as években ötven alultápláltgyermeknek két hónapon keresztül napi 570 milliliter tejet adtak, ami azt eredményezte, hogy ezen gyer­mekek testmagassága és súlya gyorsabban nőtt, mint azoké az egészségeseké, akik nem kaptak ilyen kiegészítő tejet. Az iskolai tejprogramok tehát úgy is tekinthetők, mint lehetőségek a neve­lésre, hogy fejlesszük az iskolás gyermekek egészséges táplálko­zási szokásait, amelyek átszállhatnak a jövő nemzedékeire is, hiszen a mai gyermekek ők a holnapi szülők. A tej tehát nemcsak egészséges tápértékeket hordozó élelmiszer, hanem egyben a fennmaradás egyik záloga is - mondják a kutatók. 54470/ 1* T örökszentmiklóson EGY ÓVODÁVAL KEVESEBB Az idén 36 és fél millió forint támogatásban részesültek Tö- rökszentmiklóson az óvodai in­tézmények. Ahhoz azonban, hogy a város 12 óvodai épülete zavartalanul működhessék, a ve­zető óvónők számítása szerint 41 és fél millió forintra van szükség. A hiányzó ötmillió forint még úgy sem egyenlíthető ki, ha min­den épületben radikálisan takaré­koskodnak. Egy tavalyi vizsgálat megállapította, hogy az óvodák éves kihasználtsága - annak elle­nére, hogy a fölvett gyermekek aránya 110 százalék - csak 70 százalékos. Hogyan legyenek úr­rá a nehézségeken? Az óvodák vezetői azzal a javaslattal fordul­tak az önkormányzathoz, hogy a Kossuth és az Almásy úti óvodák működését szüneteltessék. Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy a Kossuth úti óvo­dát ideiglenesen bezárják. Ebben az esetben a fűtés és a világítás szüneteltetése jelent megtakarí­tást. Az átmeneti bezárás június 15-én lép érvénybe. A Kossuth úti épületben korábban elhelye­zett, három csoportba járó gyer­mekeknek természetesen másutt kerestek helyet, a hat óvónőnek pedig munkát. A városban egyébként az idén gyerekenként 30 ezer forintot biztosítottak az óvodákban. Az átszervezést, a Kossuth úti épület ideiglenes szüneteltetését úgy oldották meg, hogy ez a többi óvodában se okozzon zsúfoltságot. Töre­kedtek arra, hogy ne jöjjenek lét­re olyan csoportok, amelyekben huszonötnél több gyerekkel fog­lalkoznak. Az önkormányzat el­ve az, hogy nem a gyerekeken akarnak spórolni, inkább takaré­kosabb működésre ösztönözik az intézményeket. /•------------------------------------------------------------------------------------------­­L átlelet A számkivetett nemzedék Belenyugvő egykedvűséggel is tudomásul vehetnénk azt a tényt, hogy bár az öngyilkossági kísérletek száma az elmúlt másfél évben valamelyest csökkent, a 14-20 éves korosztályban viszont csaknem húszszázalékos növekedés tapasztalható. A pe­rifériára sodródó nemzedék tagjai közül egyre többen látják kilátástalannak helyzetüket, melynek korántsem csupán egyéni okai vannak. Hiszen nagyrészt annak a korosztálynak a leszár­mazottjairól van szó, akik a hatvanas-hetvenes évek mobilitási folyamataiból kimaradtak. Önhibájukból vagy anélkül. Szüleik többnyire alacsony iskolázottságúak, munkaerő-pozícióik pedig igen kedvezőtlenek. Sokan vannak közöttük, akik csonka család­ban nőttek fel. És ha elvégezték is az általános iskolát, esetleg a szakmunkásképzőt, az eredményes tanuláshoz, a konvertálható műveltséghez nélkülözhetetlen olvasási és számolási készségük olyan szintű, hogy az egyre kényszerítőbb szakmaváltásra nem vagy alig képesek. Szociológiai vizsgálatok igazolják, hogy a 14 és 20 év közöttiek egyharmada funkcionális analfabéta, amely nyilvánvalóan szociális és kulturális megfosztottságukat állan­dósítja. Ezért is sodródnak céltalanul, különböző szubkultúrákhoz és csoportokhoz csapódva, melyek egy ideig ugyan vigaszt nyújt­hatnak, de hosszabb távon mindenképp a nihilizmussal, a lemon­dással vegyes életérzést erősítik. Vagy az önpusztító szembenál­lást, mely szintén reménytelenségből fakad. Annál is inkább, mert a gazdasági visszaesés és a piaci viszo­nyokra való áttérés körülményei között a munkanélküliség ve­szélye realitássá vált. Ráadásul a még oly szépen hangzó politikai ígérgetések sem mérsékelhetik az említett nemzedék kiábrán­dultságát. Nagyon is köznapi okokból. Mert ha nap mint nap érzékelik kirekesztettségüket, ha esélyük sincs arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetükből kilépjenek, óhatatlanul a teljes apátia lesz úrrá rajtuk. Miközben azzal is számot kell vernünk, hogy a munkaerőpiacról való kiszorulásuk emberi leépülésüket és érték- vesztésüket gyorsítja. így legfeljebb a szociális érzékenység hamis mítosza alapján bízhatunk abban, hogy rendszeres vagy alkalmi segélyezésük valamit is megold. Éppen ellenkezőleg, a kiszolgáltatottság tudatát erősíti bennük, s akaratlanul passzivi­tásra, illetve - egy idő után - különböző önsorsrontó stratégiák kipróbálására kényszeríti őket. A kiúttalanság pedig könnyen vezet a „meghívott halálhoz”, melyet morálisan semmiképp sem fogadhatunk el. Már csak azért sem, mert a hitegetések nélküli jövő rajtunk is múlik. Kerékgyártó T. István V eszélyes megoldás • Szolnokon, a Kun Béla körúton, a Jászkun Volán autóbusz-megálló­nál kitették a gyalogátkelőhely táblát. Ugyanakkor az átjáró előtt buszok parkíroznak, amelyektől a kétsávos úton nem lehet a táblát látni. Forgalmas hely, hiszen a bérházakból „egyenesen ’’itt vezet az út a Zagyva-partra. A gyalogos nyugodt, hiszen ott a tábla, az autós is nyugodt, mert ő nem látja a táblát... (Fotó: T. Z.)- napló — Megkeresett egy Karcagon élő, de jászsági származású asszony. Nagyon kedves, intelligens hölgy, akinek éppen elég baj és probléma jutott ki ebben az életben. Megrendült egészsége, ge­rincproblémája, mozgáskorlátozottsága csak az egyik gond. Van elég ezenkívül is: a közelmúlt­ban hunyt el az édesanyja, akit nagyon szeretett, s akinek a halála mélyen lesújtotta, még most is nehezen tud róla beszélni. A másik baj a telefon hiánya. Aggódik, megkapja-e a készüléket ad­digra, mire jön a tél, hiszen beszállt ő is az önerős telefonfejlesztésbe, s attól retteg, a tél szinte el­vágja majd őt a külvilágtól, ha nem kapja meg a telefont. Égy ilyen nehezen mozgó ember nagyon ki van szolgáltatva az elemeknek. Hová fordul, ha valami baj van? Annyira fél a téltől, hogy azt fontolgatja, bevonul valami nyugdíjasotthonba, eladja a házát, ha nem lesz telefonja. És ott van­nak még a magas árak, a hatezer forintos nyugdíj, a rengeteg drága gyógyszer -'hát hogy lehet ezt bírni? Sokat dolgozott, míg tehette, szerették-a munkahelyén, most mégis szűkölködik. Már az újságot is le kellett mondania, ezt, amibe ezeket a sorokat írom, mert nem tudja tovább előfizetni. Pedig nagyon fontos volt számára ez a lap, hiszen jászsági lévén szinte egy hídnak látta az Új Nép­lapot, melyből megtudhatta, mi történik ott, ahol született, ahol leérettségizett, ahol fiatal volt. Ahogy mondja, a lapon keresztül naponta haza­ment, szétnézett az otthoni tájon, s ettől a beteg­séget, az anyagi gondokat is jobban el tudta vi­selni. Nem akart ő panaszkodni, csak el akarta mondani legalább egy töredékét annak, ami ke­seríti az életét, végre ki szerette volna beszélni magából az édesanyja halálát és a többi gondot. Nem kér semmit. Búcsúzáskor nagyon köszöni, hogy meghallgattam, s megkérdezi, hogy mivel tartozik? Semmivel! Ennyire talán mégsem go­nosz a világ. Azt hiszem, mindig lesz valaki, aki őszinte együttérzéssel meghallgatja a másikat. Ha már többet nem tehet érte. Körmendi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents