Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-17 / 113. szám
1991. MÁJUS 17. . Hazai körkép 3 Zászlót bont a Nemzeti Demokraták Szövetsége Mit akarnak Pozsgayék? Pénteken a Budai Vigadóban megtartja alakuló ülését a Nemzeti Demokraták Szövetsége. A szervezők nevében Pozsgay Imre és Bíró Zoltán küldte el a meghívókat. Pozsgay Imre interjút adott az Atlantic Sajtószolgálatnak, melyben egyebek között így fogalmazta meg az új politikai szervezkedés célját: „Ebben a politikailag megcsömörlött világban, az elhanyagolt érdek- képviseletek világában olyan szervezet létrehozására készülök, mely otthont ad sok-sok politikai otthontalannak, anélkül, hogy belekényszerülne a pártoskodás utcájába.”- Ön mit remél, ez a mozgalom milyen helyet foglal majd el a magyar politikai struktúrában?- Úgy hiszem, hogy először egységteremtő és közmegegyezést előmozdító intézményként jelenik meg, mert sok olyan alapvető ügyünk elintézetlen még, amelynek megoldása nem pusztán a pártok feladatköréhez tartozik. Gondoljon az ország gazdasági helyzetére! A privatizálás, a kárpótlás és az egész államháztartási reform késik, így tulajdoni bizonytalanság uralkodik - rosszul érzi magát a munkavállaló és a munkaadó is. A gazdaság ekkora horderejű ésszerűsítése és modernizálása az egyes ember számára sokszor súlyos veszteségekkel jár együtt. Azt kell megvizsgálni, hogyan lehet csökkenteni ezeket a veszteségeket, s olyan feltételeket teremteni, hogy az átalakulási folyamatban ne a létbizonytalanság érzése legyen a meghatározó.- Céljaink megvalósításához Ön miért egy mozgalmat és miért nem inkább egy pártot szervez?- A magyar pártok jobbára nem mozgalomból és nem népi támogatás alapján jöttek létre, értelmiségi szerveződésekként inkább szellemi táborokra hasonlítanak. Emiatt politikái értelemben ezek előpártok és gyűjtőpártok. Esetenként egy párton belül több párt is meghúzódik. Lehetővé kell tenni, hogy egyszer egy mozgalomból induljon ki egy párt, a soron következő parlamenti választásokra - remélem, nem túl hamar lesz ennek az ideje - megtörténhet a párttá alakulásunk is.- Kikre számítanak, hogyan fognak egymásra találni ebben a mozgalomban?- Szervezeti formákat hozunk létre szabályos tagsággal, bejegyzett egyesülésként, ahogy ezt a törvény előítja. Alapító koncepciót tartalmazó felhívással fordulunk a közvéleményhez, de a programalkotást a részvétel, a közös tapasztalatok alapján, igen tekintélyes szakértők bevonásával képzeljük el.- Kérem, magyarázza meg a mozgalom nevét.- Nemzeti Demokraták Szövetsége - a teljes névből következik, hogy abban a „nemzeti" nem kirekesztőleges. Úgy véljük, hogy a nemzeti jelleg a legkülönbözőbb vállalkozásokhoz, társadalmi kezdeményezésekhez hozzákapcsolható anélkül, hogy ezzel kirekesztenénk emberek csoportjait, irányzatait. Az elmúlt néhány év politikai mozgalmai kivétel nélkül nemzeti hi- vatkozásúak voltak, és ezek a hivatkozások különféle irányokat tartalmaztak. Én azon a szabadelvű módon gondolkodom a nemzetről, ahogy a múlt században Deák Ferenc vagy Eötvös József, ebben a században pedig Bibó István. Mozgalmunk talán sikeresen alkalmazhatja azt az illyési eszmét, hogy magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás kérdése. Alkalom kínálkozik arra is, hogy az oly sokszor visszaköszönő és átkot jelentő népi-urbánus ellentétek végérvényesen korszerűtlennek és társadalmilag talajtalannak bizonyuljanak. Ám folytassuk mozgalmunk nevének indoklását. Demokrata természetesen, és ez azt jelenti, hogy az ember tud a demokrácia veszélyeiről is. Tudja, hogy a legesendőbb államformát teremti, hiszen szabadságot ad saját ellenfeleinek is. A „demokraták” fogalomhoz mi centrumban való gondolkodást társítunk, tehát elutasítjuk a szélsőségeket és a demagógiát. Végül mozgalmunk „szövetség", a párbeszéd és a politikai együttműködés intézménye.- Kik alkotják majd a Nemzeti Demokraták Szövetségének vezetését?- Nem feltétlenül csak a kezdeményezők, alakuló ülésünkön csak néhány megbízott személyről szeretnénk dönteni ahhoz, hogy a mozgalom terebélyese- désével, a program előkészületeivel arányosan elő lehessen készíteni az őszi közgyűlést, amely dönt programról és vezetésről. Remélem, e vezetőség egy erős népi középosztály irányításával teret tud adni munkásoknak, parasztembereknek, alkotó értelmiségieknek, mindazoknak, akiket a tisztességes becsvágy jellemez, vagyis a népen akarnak segíteni.- Úgy tudni, többen a parlamenti széksorokból is támogatják Önt, igaz, nem túl hangosan. Számíthatunk meglepő fejleményekre?- Igen, vannak képviselők, akik egyetértenek törekvéseinkkel. Most azonban nem tartanám célszerűnek döntés elé állítani a képviselőket, még akkor sem, ha látom, milyen meghasonlottság- ban van maga a parlament is a patthelyzettől, amely bekövetkezett a magyar politikában. Magyarán: én nem szervezek parlamenti frakciót, de nem tartom kizártnak, hogy ilyen eseményt is előidézhet a parlament belső válsága. A választópolgárok már átalakultak, a megbízók már másként gondolkoznak, mint amikor döntöttek a megbízásról. A parlament nagy vizsgája lesz, hogy tudja-e követni választó- polgárait. Remélem, hogy igen.-r-őMűszaki és Közgazdász Hetek Szolnokon A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének tagegyesületei és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete május 15. és június 15. között rendezi meg a Műszaki és Közgazdász Hetek elnevezésű eseménysorozatát. Ennek keretében országosan elismert szaktekintélyek, illetve vezető minisztériumi tisztségviselők tartanak előadásokat Szolnokon a Tudomány és Technika Házában. A rendezvények résztvevői megismerkedhetnek többek között a közúthálózat tízéves fejlesztési programjával, előadást hallgathatnak meg a hazai devizapiac kiépítésé^ ről, az élelmiszergazdaság helyzetéről és a társadalmi változások problémáiról. A Földön kívüli élet iránt érdeklődők számára is tart meglepetést az egyhónapos rendezvénysorozat, hiszen egy előadás keretében megfejtésre kerül a Mars üzenete űrfotók alapján. A TEJ ÉS A GYERMEKEK! A tanulási képesség Tanulmányok mutatták ki, hogy a gyermekek délelőtt kilenc és fél tíz között érik el a tanulási képességük csúcsát Tíz óra tájban vagy azután, a vércukorszint csökkenésével együtt a koncentráció, a képzelőerő és a tanulási képesség hirtelen csökkenése tapasztalható. Tíz óra és az ebéd között az idő nagy része veszendőbe megy, mivel a gyermek érdeklődése csökken, nyugtalanabbá válik. A tízórás “küszöbnél” egyes kutatók egy-egy adag tejet adtak a gyermekeknek, s kimutatták, hogy a gyermekek agya kikapcsolódott, sőt ezzel fokozták a fehérje, a vitaminok és más, alapvető tápanyagok felvételének a lehetőségét. Vizsgálatok igazolták az iskolában fogyasztott tej előnyeit. Japán kutatók bizonyították, hogy a tizennégy éves fiúk átlagos magassága egyetlen évtized alatt tizenegy centiméterrel növekedett az iskolai tejprogramnak köszönhetően. Ezt erősítették meg azok az angol kutatók, akik az 1920-as években ötven alultápláltgyermeknek két hónapon keresztül napi 570 milliliter tejet adtak, ami azt eredményezte, hogy ezen gyermekek testmagassága és súlya gyorsabban nőtt, mint azoké az egészségeseké, akik nem kaptak ilyen kiegészítő tejet. Az iskolai tejprogramok tehát úgy is tekinthetők, mint lehetőségek a nevelésre, hogy fejlesszük az iskolás gyermekek egészséges táplálkozási szokásait, amelyek átszállhatnak a jövő nemzedékeire is, hiszen a mai gyermekek ők a holnapi szülők. A tej tehát nemcsak egészséges tápértékeket hordozó élelmiszer, hanem egyben a fennmaradás egyik záloga is - mondják a kutatók. 54470/ 1* T örökszentmiklóson EGY ÓVODÁVAL KEVESEBB Az idén 36 és fél millió forint támogatásban részesültek Tö- rökszentmiklóson az óvodai intézmények. Ahhoz azonban, hogy a város 12 óvodai épülete zavartalanul működhessék, a vezető óvónők számítása szerint 41 és fél millió forintra van szükség. A hiányzó ötmillió forint még úgy sem egyenlíthető ki, ha minden épületben radikálisan takarékoskodnak. Egy tavalyi vizsgálat megállapította, hogy az óvodák éves kihasználtsága - annak ellenére, hogy a fölvett gyermekek aránya 110 százalék - csak 70 százalékos. Hogyan legyenek úrrá a nehézségeken? Az óvodák vezetői azzal a javaslattal fordultak az önkormányzathoz, hogy a Kossuth és az Almásy úti óvodák működését szüneteltessék. Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy a Kossuth úti óvodát ideiglenesen bezárják. Ebben az esetben a fűtés és a világítás szüneteltetése jelent megtakarítást. Az átmeneti bezárás június 15-én lép érvénybe. A Kossuth úti épületben korábban elhelyezett, három csoportba járó gyermekeknek természetesen másutt kerestek helyet, a hat óvónőnek pedig munkát. A városban egyébként az idén gyerekenként 30 ezer forintot biztosítottak az óvodákban. Az átszervezést, a Kossuth úti épület ideiglenes szüneteltetését úgy oldották meg, hogy ez a többi óvodában se okozzon zsúfoltságot. Törekedtek arra, hogy ne jöjjenek létre olyan csoportok, amelyekben huszonötnél több gyerekkel foglalkoznak. Az önkormányzat elve az, hogy nem a gyerekeken akarnak spórolni, inkább takarékosabb működésre ösztönözik az intézményeket. /•------------------------------------------------------------------------------------------L átlelet A számkivetett nemzedék Belenyugvő egykedvűséggel is tudomásul vehetnénk azt a tényt, hogy bár az öngyilkossági kísérletek száma az elmúlt másfél évben valamelyest csökkent, a 14-20 éves korosztályban viszont csaknem húszszázalékos növekedés tapasztalható. A perifériára sodródó nemzedék tagjai közül egyre többen látják kilátástalannak helyzetüket, melynek korántsem csupán egyéni okai vannak. Hiszen nagyrészt annak a korosztálynak a leszármazottjairól van szó, akik a hatvanas-hetvenes évek mobilitási folyamataiból kimaradtak. Önhibájukból vagy anélkül. Szüleik többnyire alacsony iskolázottságúak, munkaerő-pozícióik pedig igen kedvezőtlenek. Sokan vannak közöttük, akik csonka családban nőttek fel. És ha elvégezték is az általános iskolát, esetleg a szakmunkásképzőt, az eredményes tanuláshoz, a konvertálható műveltséghez nélkülözhetetlen olvasási és számolási készségük olyan szintű, hogy az egyre kényszerítőbb szakmaváltásra nem vagy alig képesek. Szociológiai vizsgálatok igazolják, hogy a 14 és 20 év közöttiek egyharmada funkcionális analfabéta, amely nyilvánvalóan szociális és kulturális megfosztottságukat állandósítja. Ezért is sodródnak céltalanul, különböző szubkultúrákhoz és csoportokhoz csapódva, melyek egy ideig ugyan vigaszt nyújthatnak, de hosszabb távon mindenképp a nihilizmussal, a lemondással vegyes életérzést erősítik. Vagy az önpusztító szembenállást, mely szintén reménytelenségből fakad. Annál is inkább, mert a gazdasági visszaesés és a piaci viszonyokra való áttérés körülményei között a munkanélküliség veszélye realitássá vált. Ráadásul a még oly szépen hangzó politikai ígérgetések sem mérsékelhetik az említett nemzedék kiábrándultságát. Nagyon is köznapi okokból. Mert ha nap mint nap érzékelik kirekesztettségüket, ha esélyük sincs arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetükből kilépjenek, óhatatlanul a teljes apátia lesz úrrá rajtuk. Miközben azzal is számot kell vernünk, hogy a munkaerőpiacról való kiszorulásuk emberi leépülésüket és érték- vesztésüket gyorsítja. így legfeljebb a szociális érzékenység hamis mítosza alapján bízhatunk abban, hogy rendszeres vagy alkalmi segélyezésük valamit is megold. Éppen ellenkezőleg, a kiszolgáltatottság tudatát erősíti bennük, s akaratlanul passzivitásra, illetve - egy idő után - különböző önsorsrontó stratégiák kipróbálására kényszeríti őket. A kiúttalanság pedig könnyen vezet a „meghívott halálhoz”, melyet morálisan semmiképp sem fogadhatunk el. Már csak azért sem, mert a hitegetések nélküli jövő rajtunk is múlik. Kerékgyártó T. István V eszélyes megoldás • Szolnokon, a Kun Béla körúton, a Jászkun Volán autóbusz-megállónál kitették a gyalogátkelőhely táblát. Ugyanakkor az átjáró előtt buszok parkíroznak, amelyektől a kétsávos úton nem lehet a táblát látni. Forgalmas hely, hiszen a bérházakból „egyenesen ’’itt vezet az út a Zagyva-partra. A gyalogos nyugodt, hiszen ott a tábla, az autós is nyugodt, mert ő nem látja a táblát... (Fotó: T. Z.)- napló — Megkeresett egy Karcagon élő, de jászsági származású asszony. Nagyon kedves, intelligens hölgy, akinek éppen elég baj és probléma jutott ki ebben az életben. Megrendült egészsége, gerincproblémája, mozgáskorlátozottsága csak az egyik gond. Van elég ezenkívül is: a közelmúltban hunyt el az édesanyja, akit nagyon szeretett, s akinek a halála mélyen lesújtotta, még most is nehezen tud róla beszélni. A másik baj a telefon hiánya. Aggódik, megkapja-e a készüléket addigra, mire jön a tél, hiszen beszállt ő is az önerős telefonfejlesztésbe, s attól retteg, a tél szinte elvágja majd őt a külvilágtól, ha nem kapja meg a telefont. Égy ilyen nehezen mozgó ember nagyon ki van szolgáltatva az elemeknek. Hová fordul, ha valami baj van? Annyira fél a téltől, hogy azt fontolgatja, bevonul valami nyugdíjasotthonba, eladja a házát, ha nem lesz telefonja. És ott vannak még a magas árak, a hatezer forintos nyugdíj, a rengeteg drága gyógyszer -'hát hogy lehet ezt bírni? Sokat dolgozott, míg tehette, szerették-a munkahelyén, most mégis szűkölködik. Már az újságot is le kellett mondania, ezt, amibe ezeket a sorokat írom, mert nem tudja tovább előfizetni. Pedig nagyon fontos volt számára ez a lap, hiszen jászsági lévén szinte egy hídnak látta az Új Néplapot, melyből megtudhatta, mi történik ott, ahol született, ahol leérettségizett, ahol fiatal volt. Ahogy mondja, a lapon keresztül naponta hazament, szétnézett az otthoni tájon, s ettől a betegséget, az anyagi gondokat is jobban el tudta viselni. Nem akart ő panaszkodni, csak el akarta mondani legalább egy töredékét annak, ami keseríti az életét, végre ki szerette volna beszélni magából az édesanyja halálát és a többi gondot. Nem kér semmit. Búcsúzáskor nagyon köszöni, hogy meghallgattam, s megkérdezi, hogy mivel tartozik? Semmivel! Ennyire talán mégsem gonosz a világ. Azt hiszem, mindig lesz valaki, aki őszinte együttérzéssel meghallgatja a másikat. Ha már többet nem tehet érte. Körmendi Lajos
