Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-13 / 109. szám

1991. MÁJUS 13. AzÜj Néplap Törökszentmiklóson A Bethlen úti iskolát 1720-ban alapították a református egyház- község adományaiból. Több épület alkotja, ezek között van olyan, amelyet még az egyház épített és van, amelyik később létesült. Több mint egy évvel ezelőtt az egyházközség nevében dr.Szabó József lelkész-elnök kérte, hogy az általános iskola az 1991/92-es tanévet újra egyházi iskolaként kezdhesse meg. Az önkormányzat döntése sze­rint az ének-zene tagozatos álta­lános iskola, amely tehetséggon­dozó osztályokat is működtet, új­ra egyházi iskola lesz. Azon ré­sze, amelyik korábban az egyhá­zé volt, most egyházi tulajdon lett, a többi épületet ingyenes használatra átengedte az önkor­mányzat. A döntés előtt megkérdezték a nevelőtestületet és a szülőket is a majdnem 800 gyereket foglal­koztató intézményben - ellenve­tés nem volt. így hát a Bethlen úti iskola csöndben, viszályok nélkül lesz újra egyházi iskola. Az itt dolgo­zókat az egyház átveszi. Május 15-ig lehet jelezni, ha valamelyik szülő nem akarja ide járatni a gyerekét, vagy a pedagógus más iskolában kíván dolgozni. Május Ismét az egyházé az iskola 8-ikáig egyetlen ilyen kívánság sem érkezett az iskola igazgató­jához. x De milyen is lesz az élet a Bethlen úti iskolában ezután? Sok minden nem is változik meg, hiszen az egyházközség vállalta a jelenlegi körzet szerinti beisko­lázást, és továbbviszi a szakmai programokat is. Vagyis: ellátja az iskolatípusra érvényes állami feladatokat. A hitoktatás fakultatív lesz. A Bethlen úti iskola egyházi iskolává válása jelentős esemény Törökszentmiklós életében, hi­szen mindössze négy általános iskolájuk van és a város tanulói­nak egynegyede ide jár. Az önkormányzat azt várja et­től a változástól, hogy új színfolt jelenik meg az oktatásban, és je­lentősjavulás tapasztalható majd a tanulók erkölcsi nevelésében. Kép: Óra a történelem szaktan- teremben Kárpótlásra várva A földhivatalban nagy az ügyfélforgalom. Kocsis József­től, a hivatal vezetőjétől érdek­lődtünk: mi történt a kárpótlási törvény óta, jelentkeznek-e földjükért a volt tulajdonosok vagy örököseik.- Körülbelül egy hónapja semmi mással nem tudunk fog­lalkozni, csak felvenni az igé­nyeket. Amíg egy ügyféllel el­beszélgetünk, az minimum fél óra, de volt már úgy, hogy az ügyintézőnek egy délelőttjébe került, hogy megtudja, mit is akarnak visszaigényelni.- Ilyenkor előjönnek az emlé­kek is? Mesélnek az emberek?- Általában elbeszélik, ho­gyan vették el a földjüket. Mi is fontosnak tartjuk, hogy az elvé­tel körülményeit rögzítsük.- Tudják-e az igénylők konk­rétan, hogy mit kérnek?- Igen, általában pontosan tudják, hogy hol volt az a tíz-ti­kitöltve a kárpótlási igény beje­lentéséhez.- Kik és honnan jelentkeznek? A volt tulajdonosok jönnek el vagy az örökösök?- Is-is. Kapunk megkeresése­ket ügyvédektől is. Az igények az ország minden részéből ér­keznek, körülbelül 10-20 száza­lék nem Törökszentmiklósról. Sok a budapesti és a dunántúli jelentkező. Az egyik budapesti több mint 9 ezer forint illetéket fizetett ki a betétlapokért. Kül­földről is több levelünk van már, a betétlap-másolatokat vi­szont csak a minisztériumon ke­resztül juttathatjuk el külföldre. Egyébként érdeklődtek már az Almásy-birtok után is.- Mennyi idő alatt tudnak vá­laszolni az igénylőknek?- Harminc-kilencven nap szükséges ahhoz, hogy előke­ressük az iratokat, és értesítsük az ügyfeleket, hogy hogyan ve­heti át. Szerencsére a napokban Aki tizenhatezer verset írt Ez történt, történik... zenkét hold földjük.- Eddig hányán jelentkeztek a földhivatalnál?- Éppen tegnap számoltuk meg: 446 adatkérő lapunk van készült el 700 ezer forintos be­ruházással az új irattárunk, így minden anyag egy helyen meg­található. Ez gyorsítja és egy­szerűsíti az ügyintézést. Az idén huszonnégy utat burkolnak be Törökszentmiklóson Az önkormányzat 15 millió forintot fordít erre a célra. Az útalapok viszont lakossági hozzájárulásból készülnek el. Felvételünk a Lenin úton készült, amely a napokban kapott új burkolatot.- Legközelebb május 30-án lesz önkormányzati ülés. A tervek sze­rint két olyan témát is napirendre tűznek, amely közérdeklődésre tarthat számot. Szó lesz a telefon- helyzetről, ugyanis újabb elképze­lés születen. Úgy látják, hogy a probléma részvénytársasági for­mában oldható meg. A rész­vénytársaságba szeretnék a kör­nyékbeli községek önkormányza­tát is bevonni, és így természetesen e települések telefonhelyzete is ja­vulna. Törökszentmiklóson most végzik a telefonigények előzetes felmérését. Beszámoló hangzik majd el a gyermekétkeztetés helyzetéről. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat két nagykonyhát üzemeltet, az egyik az iskolákat, a másik az óvo­dákat látja el. Az önkormányzat szeretné átvenni tőlük a konyhákat. A szerződés szerint azonban a fel­mondási idő egy év, vagyis az át­vétel jövő nyáron valósítható meg.- Az emberek kíváncsiak arra, mi történt a városházán, mi újság az apparátusban. A polgármesteri hi­vatalban negyvenketten dolgoz­nak, nyolc munkatárs távozott. A hivatal átszervezése most kezdő­dött el, a soros feladat az irodave­zetők pályáztatása. A hivatalban egyébként öt iroda működik.- Az önkormányzati testület al­kalmi bizottságot hozott létre. Fel­adata, hogy megvizsgálja az építé­si engedélyezési eljárások szabá­lyosságát. A vizsgálat az 1990-ben és az 1991. év elején megvalósított és kiadott elvi és végleges építési engedélyekre vonatkozik. Az emberek többsége ír verset. Tizenöt éves korá­ban, az első szerelem, az el­ső nagy fájdalom hatására. Aztán a legtöbben a ka­maszkor elmúltával abba is hagyják. Persze vannak, akik továbbra is makacsul papírra róják gondolataikat, érzéseiket. Szabó Sándor közéjük tartozik. Huszon­nyolc éve dolgozik a Vasút­nál, főpályamester. Gyak­ran ügyeleti magányában születnek a verssorok.- A nagyszüleim török- szentmiklósiak voltak. Apukám „elnősült” Püs­pökladányba, én meg „visszanősültem ’ ’. Huszon­öt évvej ezelőttről vannak meg folyamatosan a verse­im.- Miért ír?- Akkoriban belső keserű­ség volt bennem a rossz gyermekkorom miatt. Ti­Azt hittem, a becsületes munkának van becsülete. Tejivó - hirdeti a bejáratnál a tábla. Az ember kíváncsi lesz; ki az, aki ép­pen tejivó üzemeltetésére adja a fejét? Hiszen manapság nagyon ritkán lehet látni tejivót, aki meg a vendéglátásban vállalkozik, inkább panziót vagy palac­kozott italok boltját nyitja. A tiszta kis helyiségben a pult mö­gött Ponyokai Jánosné áll. Történetét így meséli el:- Itt már szinte minden második ház­ban van palackozott italok boltja. Tej­ivó nem volt, azért csináltam. Egy év­vel ezelőtt született az ötlet, amikor az előző munkahelyemről eljöttem. Újra­kezdési kölcsönt vettem fel. Ez az épü­let a városgazdálkodási vállalaté, úgy bériem. Korábban fürdő volt itt, telje­sen át kellett alakítanom.- És hogy megy a volt?- A szemközti iskolából jár át sok gyerek, a szomszéd nénik rendszeresen innen viszik a tejet, kenyeret. Árulok meleg szendvicset, tejes kávét, kakaót. kakaós tejet. A gyerekeknek egyébként a kakaós tej a kedvencük. A polcokon fűszereket, gyü- mölcsleveket, étolajat is látunk.- Muszáj volt bővíteni a választékot, sőt presszókávét és italárut is kínálok, mert csak a tejivóból nem lehet megél­ni. A havi forgalmam százezer forint körül van, négyezer-hatszázötvenki- lenc forint a bérleti díj. Általában 10-13 százalékos árréssel dolgozom, nem megyek az árak fölé, inkább alá, hogy idecsalogassam a vevőket. Ilyen bevé­tel mellett viszont az újrakezdési köl­csönt a férjem fizetéséből törlesztem.- Megfordult már a fejében, hogy abbahagyja?- Igen, de nem lehet, mert fölvettem a kölcsönt, és akkor azonnal vissza kel­lene fizetni. Inkább egy másik helyet kellene keresnem, mondjuk a piac kö­zelében. Akkor viszont alapvető élel­miszereket is árusítanék. Azt hiszem, úgy jobban boldogulnék. zenkét évesen már cséplőgépnél dolgoztam, sokszor egyedül szántottam, vetettem, mert apám ivott. Aztán elszöktem a Vasút­hoz dolgozni. Hétvégén egyedül voltam a munkásszállón. Amíg a többiek kártyázni, inni mentek, én verset írtam. Mindig is vágy­tam arra, hogy megismerjem a környezetem, azokat az embere­ket, akik körülöttem élnek; azt, ami körülöttem történik. A ver­seim egyébként úgy születnek, hogy elképzelek valami szépet és megfogalmazom. Szólnak a sze­relemről ugyanúgy, mint a poli­tikai történésekről. A legutóbbi versekben már benne van a mun­kanélküliség is. Sokszor leülök otthon a fotelba, és tévénézés közben is eszembe jut valami. Máskor meg az történt, hogy éj­jel fölriadtam, és gyorsan papírra vetettem a sötétben, ami eszembe jutott.- Hogyan jutnak el az emberekhez a ver­sei, ha nem jelennek meg?- Igen, többnyire csak ígéretek vannak a megjelenésre. A kis- újszállási újságban viszont most már köz­ük a verseimet. A Vasútnál volt egy pá­lyázat, ott is nyertem. Az eddigi termésem öt kötetbe rendeztem. Elsősorban a roko­nok, a barátaim, isme­rőseim olvassák. So­kan érdeklődnek, el­mondják, hogy ha megjelenne, megven­nék. De az az igazság, hogy eddig nem tud­tam erre áldozni. Mindig másra kellett a pénz. Most már elju­tottam odáig, hogy magánkiadásban megjelentethetném a verseket. Ha tényleg úgy viszik majd, mint ahogy érdeklődnek utána, akkor nem lesz baj.- Elégedett ember?- Nem vagyok az. A napi gon­dok, a rohanás csak bennem van, nehéz megszabadulni tőle. Aztán sokszor az is elkeserít, hogy ha az ember elvégez egy-egy mun­kát, még kézszorítás se jár érte. Egy-egy dolognak tudok örülni, de alapvetően nem vagyok elé­gedett.- Van-e példaképe a költők kö­zött?- Radnóti Miklós, ő is megjár­ta a „hadak útját”, akárcsak én, aki tizenhét évesen kiszaladtam a házból, és utána tíz évig nem láttam a szüléimét. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Korényi Éva Törökszentmiklós ország- gyűlési képviselője, dr.Sza- bó Lajos legközelebb június 7-én 16 órától 18 óráig tart fogadóórát a polgármesteri hivatal 105-os szobájában.

Next

/
Thumbnails
Contents