Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-27 / 97. szám
1991. ÁPRILIS 27. Közelkép Jászberényben szeptembertől felekezeti iskola lesz? A rendszerváltás az egyházat visszahelyezte jogaiba. A vallási közösségek élnek is megnövekcdett lehetőségeikkel, és egymás után igénylik vissza ingatlanaikat, melyek az államosításkor egyetlen tollvonással kerültek állami tulajdonba. E harcot megvívni nem könnyű: a mezőtúri református gimnázium öregdiákjai az elsők között voltak, akik azzal a kéréssel fordultak a püspökükhöz, hogy kezdeményezzen eljárást az iskola visszaszármaztatására. Tavaly a püspök úr még türelemre intette az alma mater támogatóinak körét, mondván, nem jött még el az ideje annak, hogy az egyház olyan terhet vállaljon magára, mint egy középiskola fenntartása. De Sárospatak példája - ahol újra református gimnáziumként fogadja a diákokat az egykori főgimnázium - követőket toborzott, és ma'már mind több településen szállnak síkra az egyházi közösségek vezetői a felekezeti iskolákért. Összegzésünk közel sem teljes, de tudomásunk van róla, hogy a reformátusok Karcagon egy óvodát próbálnak visszaszerezni. Kunszentmártonban a Karmelita rend szeretné az épületét visszakapni. Szolnokon a Belvárosi Plébánia igényt tart a Komarov-teremre, a Szabadtéri Színpad térségére, a Gépipari Technikum kollégiumára, ami valamikor katolikus általános iskola volt (Kohói út 10. szám), valamint szeretnék, ha a templomhoz épített egykori kolostor ismét az egyház kezelésébe kerülne. A Mária utcában, ahol ma a Vöröskereszt megyei szervezete székel, katolikus legényegylet volt, de tisztázásra szorul a Baross úti - volt Konstantin - iskola tulajdonjoga is. Iskolát igényel vissza az egyházközség Törökszentmiklóson, de vannak új igénylők is: a baptista egyház egy szolnoki volt szovjet laktanyában szeretne nyolcosztályos gimnáziumot és lelki segélyközpontot kialakítani, míg a hitgyülekezet a fiatalok megmentésére hozna létre egy mentálhigiénés központot, ugyancsak szovjet laktanyában. A szolnoki izraelita hitközség a Költői úti Tisza mozi épületét kéri, mivel ott korábban zsidó kultúrház volt. A volt zsinagóga, a mai Galéria tulajdonjoga a hitközség vezetői szerint rendezett. Jászberényben tartanak talán legelő- rébb a „honfoglalásban”. Az a hír kelt , szárnyra, hogy az egykori Gyetvai - ma Lehel Vezér téri - Általános Iskola szeptembertől már a katolikus felekezet oktatási intézménye lesz.- Valóban így van ? - kérdeztük a hírrel kapcsolatban Farkas Mátyás apát urat.- Először is elsorolnám, hogy a három jászberényi egyházközség milyen tulajdonokkal rendelkezett. A katolikus egyházé volt a Szatmári Irgalmas Nővérek Iskolája, ami ma a Lehel Vezér téri iskola, a miénk volt a Székely Mihály iskola is, aminek Szent Imre iskola volt a neve. Egyházi tulajdon volt a Víz utcai művelődési ház, ezenkívül szinte minden kerületben tartott fenn az egyház katolikus kört, Négyszálláson egy katolikus iskola működött, Homokon, Újerdőben pedig a kápolnánk mellett állt a katolikus kör épülete. Az összes vagyonunk értéke 100 millió forintos nagyságrendű.- A Lehel Vezér téri iskolával mi a tervük?- A Magyar Püspöki Karhoz és a kormányhoz felterjesztettük a felsorolt objektumok visszaigénylését. A Lehel Vezér téri iskola felekezeti iskolává történő átalakításáról már az önkormányzattal is tárgyaltunk, és úgy tűnik, hogy nincs akadálya annak, hogy szeptembertől katolikus iskolaként nyissa meg kapuit. Az iskola a jelenlegi tantestület és a jelenlegi igazgató meghagyásával tevékenykedne. Változás az lenne, hogy kötelező tantárggyá tennénk a hitoktatást, mégpedig heti két órában.- Önök szerint megéri ez a változás? Nyernének ugyanis hetente két hittanórát, ennek fejében az egyházközség nyakába szakadna egy oktatási intézmény fenntartásának minden gondja-baja.- A dolog nem így áll: az iskolába járó gyerekek szülei adófizető állampolgárok valamennyien, és a befizetett pénzükből ma is támogatja az állam az iskolákat. Természetesen erre a jövőben mi is igényt tartanánk. A tulajdonos változna, a fenntartó személye azonban ugyanaz maradna, mint korábban.- Egy felekezeti iskolába csak katolikus gyerekek járnának?- Erről szó sincs, és hogy ne is legyen, felolvasom az alapító szabályzat néhány passzusát. „A jászberényi Lehel Vezér téri iskola, a volt Szatmári Irgalmas Nővérek Zárdája és Iskolája római katolikus felekezeti jellegű iskolaként működjék 1991. szeptember elsejétől. Számos szülő fordult hozzánk azzal az igénnyel, hogy gyermekét felekezeti iskolába szeretné járatni. Ezen iskolában jelenleg is több mint kétszáz gyerek jár hitoktatásra. A jászberényi Nagyboldogasszony Római Katolikus Főplébánia képviselőtestülete 1991. március 17-én határozatot hozott az iskola felekezeti iskolává alakításáról. A felekezeti iskola számára kéri továbbra is az országos állami támogatást, valamint a jászberényi városi önkormányzat támogatását... Alapvető változás, hogy a hittanórák a kötelező óratervben szerepelnek, és igyekszünk az első osztályokban hitta- nos közösségeket kialakítani. Más fele- kezetűek számára is biztosítunk hitoktatást. Azok számára, akik hitoktatást nem kívánnak, erkölcsi, etikai nevelést javasolunk. Az iskolában a város valamennyi vallásos érzületű családjának igényét igyekszünk kielégíteni. Az iskola a cserkészcsapatnak is otthont adna.” Azt hiszem, a szándékunk világos. A beszélgetés után természetesen felkerestem Kalla Tibort, a Lehel Vezér téri iskola igazgatóját.- Miként vélekedik Ön és a tanári kara a tervezett változásról?- Nekem ellenérzésem nincs, az apát úrék nagy-nagy humánummal kezdtek % hozzá az átalakításhoz. A tanári karban sem tapasztaltam ellenállást, többen azt mondták, hogy számítottak ilyen jellegű változásra, csak azt nem hitték, hogy ilyen hamar bekövetkezik.- Lesz-e valaki, aki lelkiismereti okból itthagyja az iskolát?- Ebbéli szándékát még eddig senki nem jelentette be. Tegnap délután e cikk tovább íródott. Fodor Tamás, az SZDSZ ország- gyűlési képviselője, és König László, Szolnok polgármestere megbeszélésre hívott számos érdekeltet, ahol a téma a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével kapcsolatos országgyűlési törvényjavaslat tervezetének megvitatása volt. A rendkívül érdekfeszítő diskurzus azzal a tanulsággal szolgált, hogy nem lesz könnyű ez az osztozkodás! Pedig, amint König László polgármester elmondta, Szolnokon az elvett ingatlanok száma sokkal kevesebb, mint a nagyvárosok többségében, A városban a legjelentősebb objektum a volt ferencesrendi kolostor, ami kollégiumként funkcionál. Egyébként az országban 4.500 iskolát érint ez a tulajdonosváltás, és a használói - tulajdonosi jogok visszaszármaztatása egy generációnak való feladat. Aztán a konkrétumokról esett szó: hová lehetne elhelyezni a kollégistákat, akik valamennyien vidéki gyerekek, így jószerivel nem is nagyon tartoznak a polgármesteri hivatal kompetenciájába. Szóba jöhetne a katonai kollégium, csak hát itt a férőhelyek megvásárlásáért zsebbe kellene nyúlni. Márpedig, amint Fodor Tamás képviselő elmondta, a törvénytervezet arra inspirál, hogy az ön- kormányzatok és az egyházközségek úgy egyezzenek meg egymással, hogy lehetőleg állami pénzeket ne kelljen igénybe venni. A Szabadtéri Színpad is a Belvárosi Plébánia igényei közé tartozik, hiszen ott valamikor egy szolid park volt a kolostor kezelésében. Csakhogy - amint a Megyei Ifjúsági és Művelődési Központ képviselője elmondta - a színpadra a közelmúltban költöttek nem kevesebb, mint négymillió forintot, ráadásul a fiatalok kedvelt nyári szórakozóhelye, kár lenne hát, ha jönne a buldózer, és tönkretenné a frissen lerakott padokat. Várhegyi Attila alpolgármester az ifjúság számára a Tiszaligetet javasolta, különösképp most, hogy a labdarúgók is eltávoztak a stadionból, koncertek számára ideálisnak tűnik a hely, és akkor a volt KISZ-tábort még nem is említettük. A Komarov-teremben a Tisza Tánc- együttes tartja próbáit, ővelük vajon mi lesz, ha az az épület is egyházi tulajdonba kerül? Az alpolgármester szerint a Szigligeti Színházzal folynak tárgyalások egy próbaterem kialakítása céljából. Ami az asztalon fekvő törvénytervezetet illeti, arról tételesen nem esett szó, ám az élénk vita azt sugallta, úgy fog egyre erőteljesebb hullámverést okozni a közvéleményben, ahogy halad majd a megvalósulás felé. Különösen éles polémia várható majd azokon a kisebb településeken, ahol mindenből egy van: iskolából is, művelődési házból is, és karitatív intézményből is, hiszen itt az egyházi visszaigénylés az egész falu lakosságát érinti majd. Amint a képviselő elmondta, információja szerint Tiszafüreden a négy általános iskolából kettőt kíván felekezetivé szervezni a helyi egyházközség. Ebben a pillanatban az egyházi vagyonok visszajuttatásáról még nincs hatályos törvény. A földbirtokok, szőlők, kertek régen az anyagi bázisát jelentették az egyháznak. Ma nehezen lehetne elképzelni, miként fogna hozzá egy 1.400 holdas földbirtok megműveléséhez a református egyházközség presbitériuma. Ugyanígy jelentősebb adományokra sem számíthatnak, mert szűk még azok köre, akik abban a helyzetben vannak, hogy adni képesek felekezeti célokra. Mi hát a teendő? Az állam és az önkormányzat kasszája kell, hogy megnyíljon ebben az esetben is. De hát az isten szerelmére, ezek a zsebek nem feneketlenek! Palágyi Béla Fotó: T.Z., M J. A jászberényi Lehel Vezér téri iskola szeptember 1-től felekezeti jellegű oktatási intézmény lesz? Egy a jászberényi egyházközség vagyontárgyai közül. Kápolna és harangláb a homokon A Költői úti Tisza mozi valamikor az izraelita hitközség kultúrháza volt •-■.-r» íec r>,i > fi v ;*« -y <■ >, - • „ «,• < Az egyházak új honfoglalása
