Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-10 / 82. szám

2 Megyei körkép 1991. ÁPRILIS 10. A közigazgatási bíráskodásról vitáztak a képviselők (Folytatás az 1. oldalról) információk híján erre nem vál­lalkozott, s nem lévén erre vonat­kozó képviselői módosító indít­vány sem, nem maradt más hátra, mint a kérdés tárgyalásának fel­függesztése. Következő napirendi pontként az ügyvédségről szóló törvény- erejű rendelet módosításának álta­lános vitáját kezdte meg a plénum. Balsai István előterjesztéséből ki­derült, hogy az új törvénytervezet feloldja az ügyvédi tevékenység korábbi korlátáit, így például egy­szerűsíti az ügyvédi kamarába va­ló felvételt, s nem korlátozza a ka­marai tagok létszámát. Új vonása a tervezetnek, hogy az ügyvédi ka­marák a jövőben nem rendelkez­nek az ügyvédek, valamint az ügy­védi munkaközösségek feletti el­lenőrzés jogkörével, sokkal in­kább egyfajta területi önkormány­zati szervezetei lesznek a helybéli ügyvédeknek. Mindemellett a mó­dosítás megteremti az ügyvédek számára is a szabad vállalkozás le­hetőségét azzal, hogy lehetővé te­szi a magánügyvédi gyakorlat folytatását. Dr. Suchman Tamás (MSZP) 138 település lakóinak felhívását idézte, amelyben a aláírók haté­kony és aktív rendőrség megszer­vezését, mködésének biztosítását, szilárdabb közbiztonságot és a bűnelkövetéstől visszatartó tör­vényeket követelnek. A képviselő választ kért arra a kérdésre is, hogy a Belügyminisztérium nyújtana-e szervezett segítséget az önvédelmi csoportok megszervezéséhez. Bo- ross Péer belügyminiszter szerint immár az egyik legsúlyosabb tár­sadalmi probléma a rossz közbiz­tonság. Ezzel kapcsolatban a mi­nisztérium közvélemény-kutatá­sokat készíttetett, amelyekből ki­tűnt, hogy a megkérdezettek 65 százaléka fenntartás nélkül helyes­li a rendőri fegyverhasználatot, és mindössze 7 százalék ítéli el. Nem sokkal este hat óra előtt az Országgyűlés - végezve a hétfőn megszabott valamennyi feladatá­val - befejezte tanácskozását. Utol­só napirendi pontként a képviselők elfogadták az Alföld egyes idősze­rű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről szó­ló határozati javaslatot. Ennek ré­szeként - egy képviselői módosító javaslat megszavazásával - részle­ges beruházási és gazdálkodási moratóriumot vezetnek be az Al­föld területén, hogy megakadá­lyozzák a táj környezeti károsodá­sát. (MTI) Országgyűlési határozat az Alföld természeti értékeinek megőrzésére (Tudósítónktól) Az e heti két plenáris ülés utolsó napirendi pont­jaként - az interpellációk és kérdések elhangzása után - került sor dr. Tóth Albert (MDF), megyénk egyik kisújszállási képviselőjének előterjesztésében tágabb régiónk, az Alföld jövőjét meghatározó or­szággyűlési határozat megtárgyalására és elfogadá­sára. Az Alföld egyes időszerű kömyzetvédelmi, tájvé­delmi és tájhasznosítási kérdései című határozatá­ban az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy az ökológiai elvek és a gazdasági érdekek szigorú köl­csönösségét figyelembe véve dolgozza ki az Alföld rövid és hosszú távú tájvédelmi és tájhasznosítási koncepcióját. Dr. Tóth Albert a határozati javaslathoz fűzött rövid ajánlásában három, a címben is jelzett téma­kört emelt ki. Először az Alföld Európában, sőt a világon is egyedülálló természeti értékei védelmének szüksé­gességét hangsúlyozta, az ártéri ligeterdők páratlan növény- és állattársulásaitól a füves puszták sajátos bioszférájáig. Hathatós beavatkozást sürgetett a ha­tározati javaslat előadója továbbá a tájban okozott károk mérséklése és e pusztítások lehetőség szerinti megállítása, valamint a termőtalaj, a felszín feletti és a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében is. A határozat harmadik témaköre a tájhasznosítással összefüggő kérdéseket foglalja magában. Dr. Tóth Albert kiemelte, hogy a tájhasznosítás komplexebb meghatározás a korábban használt területfejlesztés­nél, mivel ez a táj valós adottságainak, értékeinek - beleértve a termőföldet, az élelmiszergazdaságot, a termálvízkincset, a terület idegenforgalmi lehetősé­geit is - az ökológiai kívánalmak és a gazdasági érdekek kölcsönösségén alapuló fejlesztését jelenti. Az előterjesztő képviselő végezetül annak a remé­nyének adott hangot, hogy a határozat elfogadása „feltételt teremt az alföldi gondok tudományosan megalapozott, átfogó és kormányprogramokban testet öltő újrafogalmazására és rendezésére”. R. G. Megkezdődött a kukorica vetése Parlamenti jegyzet "\ T avaszi csúcs a földeken (Folytatás az 1. oldalról) a különféle kapák, és sok he­lyütt megkezdték a háti permete­zőkkel a harcot a gyü­mölcsösökben felszaporodott kártevőkkel és kórokozókkal szemben. Természetesen a termelőszö­vetkezetekben és az állami gaz­daságokban sem ülnek ölbe tett kézzel. Talajművelő eszközök­kel, vető- és növényvédő gépek­kel felszerelt traktorok zúgása veri fel a végtelen határ csendjét szerte a megyében. Néhány napja megindultak a kukoricával teli szemenként vető gépek, hogy az utóbbi időszakban a magasra fel­kúszott ára miatt oly sokat szi­dott, de nélkülözhetetlen takar­mánynövény időben a földbe ke­rüljön. Ma még azonban senki sem tudja felelősséggel meg­mondani, hogy a most elvetett kukorica mennyiért lesz kapható. Az viszont biztos, ha kizárólag a termelőkön múlna, akkor nem fordulhatna elő az állattenyész­tést alapjaiban megrengető takar­mányhiány. Örvendetes, hogy a gazdálkodók - emlékezve a tava­lyi pusztító aszály következmé­nyeire - meglehetősen szűkös be­ruházási pénzeiket elsősorban öntözésfejlesztésre fordítják. A többi már nem rajtuk múlik, hi­szen a természet még tartogathat az idén is kellemetlen meglepe­téseket. / L.Z. Torgyán miniszter- elnökségről álmodik? Zajos kisgazdapárti csatározást hozott a parlamenti ülésszak hétfői napja. Meglepő módon a frakció problémái ezúttal az ország nyilvánossága előtt nyertek megvitatást. Mint már annnyiszor, a szorító egyik sarkában ismét dr. Torgyán József állt. Ellenfelei között ezúttal ott volt dr. Mizsei Béla Szolnok megyei képviselő is, vele beszélgettünk a parlamentre eszkalálódó pártbeIharcról.- Ón a napirend előtt kért szót, amit csak rendkívül indokolt esetben tesz lehetővé a Házszabály. Ennek mi volt a oka?- Én nagyon-nagyon lényegesnek tartom azt, hogy a Torgyán-ügy ne maradjon frakción belük Ez már az ország, a demokrácia ügye. Ha egy személyt az emberek vakon követnek, az veszélyes lehet a demokráciára is, hiszen a közelmúltunkban is voltak diktátorok, akik ezt az utat járták végig. A másik: ebben az átmeneti, nehéz korszak­ban, amelyben élünk, csak a lehangoló dolgokkal állni elő - elkese­rítő és kétségbeejtő a társadalom számára, márpedig Torgyán úr ezt teszi.- Mindez tehát ilyen rangos kiemelést kívánt?- Igen! A paraszti tömegeknek is tiszta képet kell kapniuk. Eddig mi történt? Dr. Torgyán Józsefnek, mintfrakcióvezetőnek állandóan módja volt elmondani a véleményét az ország nyilvánossága előtt. Nekem például, hogy megtehessem felszólalásomat a kárpótlási törvény vitájában, öt hónapot kellett várnom. Nyilvánvaló, hogy az emberek annak a véleményét ismerik meg, és később majd azt fogadják el, amit többször hallanak. Ráadásul mint frakcióvezető koncepcionális vitát provokált, és ezzel késleltette a kisgazdák által annyira várt kárpótlási törvény elfogadását.- Hogy látja Ón Torgyán helyét a pártjában?- A választ a nagyyáiasztmány fogja megadni, amely április 2 7-éré van elhalasztva. En annak örülnék a legjobban, ha elmenne a nemzeti kisgazdákhoz, egy biztos, én nem mennék vele. Egyébként vannak hívei a parasztság körében. Amikor egy megyei vezetői értekezleten feltettük a kérdést: mi kel! nektek, a föld vagy Torgyán?- a válasz az volt: mind a kettő. Úgy látom, a megyében is a szélsőségesek veszik át a vezetést. A paraszt már csak olyan, hogy nem vállalja föl a konfrontációt. Ha nem tetszik neki valami a pártban, egyszerűen kilép belőle, de a szélsőségesek maradnak.- Kikből tevődnek ki Torgyán hívei az Országházban?- A helyzet az, hogy a képviselőcsoportban is van egynéhány államtitkár- és miniszterönjelölt már, aki arra vár, hogy Torgyán befusson miniszterelnöknek.- Valóban lehetnek ilyen ambíciói?- Ő ugyan tagadja, de én meg vagyok győződve, hogy igen. A Testnevelési Főiskolán már elmondta, hogy új kormányt kel! alakí­tani. Én nagyon féltem a koalíciót, pedig nekem is sok minden van, ami nem tetszik, de hát lépésről lépésre kell haladni. Előbb a földtörvény bevezetésén legyünk túl, aztán haladjunk tovább és tovább. ^ ___________________________________________________-P b'J A Zwack-sztori „Akkor ez fenomenális ötlet­nek látszott” - mondta e sorok írójának a külügyminiszter egyik közeli munkatársa a likőr­gyáros Zwack Péter nagyköveti kinevezéséről, s elmagyarázta, hogy az MDF-nek az az agy­trösztje, melyben Antall József miniszterelnök, Jeszenszky Gé­za külügyminiszter és a hozzá ugyancsak közelálló Bollobás Enikő kezdettől fogva benne volt, úgy jártak, mint az egyszeri szerelmesek, akik egészen a há­zasság pillanatáig tökéletesnek tűnnek egymás szemében. Igen, valamennyiüknek tet­szett a legfontosabb tőkés part­nerek egyikét neglizsében isme­rő, izgékonyságig dinamikus, vállalkozóként pedig garantál­tan sikeres enterpreneur, aki rá­adásul oly elszánt elkötelezettje volt az új rendszernek, hogy e szövetség kedvéért még ameri­kai állampolgárságát is feladta, jóllehet az milliók szemében a legnehezebben megszerezhető nyugati javak közé számít. Aztán megérkezett az új nagy­követ állomáshelyére, s pillana­tokon belül kiderült, mindent, amit ígért, komolyan gondolt. Még azokat a dolgokat is, amiket egy diplomata valójában inkább csak tréfának szánhat. Saját ke­zűleg festette ki a nagykövetség falait, hogy fehérségükkel derűt árasszanak a korábbi szürkeség helyett, saját kezűleg szerelte le a kerítésről a „Harapós kutya” táblát, mondván, ide inkább jöj­jenek csak be az amerikaiak, nem szabad még ezzel is riogatni őket. Komolyan vette azt is, pe­dig talán nem szabadott volna, hogy a nagykövetséget egy mo­dem tőkés vállalkozás mintájára kell átszervezni, ahol minden egy célnak van alárendelve: az árut el kell adni. Az árut azonban ezúttal Magyarországnak hív­ják, s legfontosabb külföldi dip­lomáciai képviseleteink egyiké­nek új vezetője valószínűleg nem fontolta meg eléggé üzleti stratégiáját. Hiszen egy országot nem ugyanazokkal a marketing- módszerekkel kell és lehet elad­ni, mint egy üveg likőrt. Eleinte azonban a vibráló agyú nagykövetségi vállalkozó min­denkinek tetszett. Tetszett a ven­déglátóknak, mert ilyet azért még ők sem láttak, jóllehet sok mindenhez hozzá vannak szok­va. És tetszett a kiküldőknek, mert legkényesebb személyzeti problémájukat látták megoldott­nak. Eleinte még az a diplomá- ciai életben csakis rend­szerváltásoknál szokásos, ám akkor is fölöttébb kockázatos körülmény sem látszott veszé­lyesnek, hogy a washingtoni nagykövetség élén vak vezet vi­lágtalant: diplomáciai gyakorla­ta sem a nagykövetnek, sem a melléje rendelt Bollobás Enikő követtanácsosnak nem volt. Ez „eleinte” azonban, ha utó­lag visszatekintünk a történtek­re, valójában csak hetekig tar­tott. Miként Zwack Péter a visszahívás előtt és után is sűrűn megjelenő interjúiban elmeséli, a polarizálódás közte és Bollo­bás Enikő között igen korán el­kezdődött. Érdekes módon az angolul kiválóan beszélő, de ma­gát veretes antikommunistának tekintő Zwack az angolul kiváló­an beszélő és a régi rendszerrel mégis könnyen kapcsolatba hoz­ható hivatásos diplomatákhoz, helyettese viszont a politikai ki­nevezettekhez húzott. Ebből gyorsan konfliktus lett, s nem csoda, hogy a nagykövet egy idő után úgy érezte: „komisszárt”, azaz pártpolitikai felügyelőt ül­tettek a nyakába. Amennyire a dolgok rekonst­ruálhatók, a viszony a nagykövet és a „központ” között már ta­valy ősszel elromlott. A nyilvá­nosság előtt elhangzó hűségnyi­latkozatok ellenére már Antall József amerikai látogatásának előkészítése konfliktushelyzete­ket teremtett. Az egyikről maga Zwack számol be a Magyar Hír­lapnak adott exkluzív interjújá­ban, mely kitálalásnak is mond­ható. Annyi bizonyos: a diplo­máciatörténet nem ismer még egy esetet, amikor egy nagykő- " vet saját miniszterét szólította volna fel lemondásra. (Folytatása következik) Bokor Pál A GATE Mezőtúri Mg. Gépészüzemmérnöki Főiskolai Kar jól felszerelt színes fotólaborját a technikai eszközparkkal együtt bérbe adja. Érdeklődni: Bélley Ferenc oktatástechnikai osztályvezetőnél lehet személyesen, vagy telefonon: 31-212/188, illetve 70/188.*si088/1* Budapesti képviselet: 1121 Budapest, Normafa út 23/a Telefon: 175-5444,156-6418,155-0416 Telefax: 156-8004 Telex: 22 2005 KLAPKA AUTÓLÍZING SLÁGER AJÁNLATUNK: Ford Fiesta 91-es modell, 1100 köbcentiméteres motorral, hófehér és zöld színekben, hangvédő üveggel, beépített tolótetővel. NYUGATI TÍPUSÚ __ SZEMÉLYGÉPKOCSIK, BUSZOK, TEHERAUTÓK, ILLETVE KAMIONOK LÍZINGJE kedvező fizetési módokkal, gyors szállítási határidővel! ,*»***•* MS***'’“

Next

/
Thumbnails
Contents