Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-09 / 81. szám
II. évfolyam 81. szám 1991. április 9., kedd Ára: 7,90 Ft J A S Z.-INI AGY K U N-S Z O L N O K MEGYEI NAPILAP Két hét szünet után Kisgazda botpárbaj a parlamentben A kárpótlásról tárgyalt az Országgyűlés Hétfő délután három órakor megkezdte munkáját az Ország- gyűlés plenáris ülése. Napirend előtt heves szócsata zajlott le Mizsei Béla (FKgP) és Torgyán József volt kisgazdapárti frakció- vezető között. Mizsei képviselő kijelentette: Torgyán József annak köszönheti népszerűségét, hogy az elmúlt 40 évben a nép nem tanulta meg a politizálást. Megítélése szerint a volt frakcióvezető „silány demagógiával” be akar hatolni a hatalomba, hajhássza a népszerűséget és a hasznot. Felszólította az ország tsz-elnökeit, hogy még az idén adják vissza a földet, mert így „kialszik az a tűz, amin Torgyán József a pecsenyéjét sütögeti ”. A volt frakcióvezető hasonlóan éles szavakkal utasította vissza képviselőtársa „otromba, durva és kultúrálatlan szavait’ ’, és közölte, az országban spontán aláírásgyűjtés folyik az ő érdekében. Ezután az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a Magyarországi Németek Szövetsége népi kezdeményezésnek minősíthető petíciót nyújtott be, több mint 10 ezer aláírással, annak érdekében, hogy a kárpótlási törvény terjedjen ki azokra a magyarországi németekre is, akik 1944 őszétől kárt szenvedtek. A képviselők megszavazták a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetéről szóló törvényjavaslat sürgős napirendre tűzését, ugyanakkor elutasították Torgyán József önálló képviselői indítványát az alkotmány módosításáról. (Az indítvány lényege az volt, hogy csak kétharmados parlamenti többséggel lehessen igénybe venni hazánk légterét és katonai létesítményeit az iraki konfliktushoz hasonló esetekben.) Rózsa Edit (SZDSZ) önálló indítványa a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménynek a magyar jogrendbe történő beillesztéséről szintén megkapta a képviselők egyetértését, tehát a Tisztelt Ház napirendjére kerül. A tárgysorozat megállapítását követően a képviselők folytatták a kárpótlási törvény részletes vitáját. Szabó Iván ismertette az általa vezetett gazdasági bizottság jelentését a benyújtott csaknem 500 módosító indítványról. Legfontosabb elvi döntésnek azt nevezte, hogy a bizottságban részt vevő képviselők csak a tulajdonnal kapcsolatos kárt, valamint a természetes személyek kárát ajánlják figyelembe venni. Horváth Béla a költségvetési bizottság szószólójaként közölte, hogy az az egész törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Pánczél Gyula (MDF) a kárpótlási törvény természetvédelmi vonatkozásairól beszélt, azaz hogy a kárpótlás során ne lehessen földigénnyel fellépni az ország természetvédelmi területein. Pető Iván az SZDSZ képviselőcsoportja nevében bejelentette, hogy a pártja továbbra sem kíván részt venni a kárpótlási törvény részletes vitájában, de a jelen helyzetben ennek az az indoka, hogy a hárompárti megállapodás - habár némileg rendet teremtett a módosító indítványok között - nem morális és gazdasági okokból, hanem a kormánykoalíció együtt-tartásának szempontja figyelembevételével jutott közös nevezőre. (Folytatás a 2. oldalon) Munkanélküliség a megyében Kisújszálláson, Kenderesen és Bánhalmán az idén megkétszereződött a munkanélküliek száma, főleg mezőgazdasági gépszerelőkből, mechanikai műszerészekből, gépkocsivezetőkből és különböző vasas szakmákból kerültek sokan az utcára. Kenderesen a bejáró munkások jelentős része vált munkanélkülivé, mivel a Pesten dolgozó segédmunkások, földmunkabrigádok munkaviszonyát szüntették meg leghamarabb. A három településen jelenleg négyszáz fölött van a munkára várók száma, és több mint háromszázan jelentkeztek munkanélküli-segélyért. Csökkent a dollárban számított adósság A dollár árfolyamának erőteljes növekedése a márkával és a jennel szemben kedvező hatással van a magyar adósságállományra. Az elmúlt időszakban dollárban kifejezve 600-700 millióval csökkent a külföldi adósság, s jelenleg 20,5 milliárd dollár körül van - közölte az MTI kérdésére Cserés Ákos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető-helyettese. Elmondta: a 19 milliárd dollár körüli közép- és hosszú lejáratú hitelállomány egyhar- madát dollárban, egynegyedét márkában s szintén egynegyedét jenben vezetik. Az első negyedévben több mint 1,3 milliárd dollár értékben vett fel hitelt, illetve bocsátott ki kötvényt az MNB, miközben a hiteltörlesztés 500 millió dollár körül volt. így az MNB devizatartaléka a december végi 1,2 milliárd dollárról időközben a már biztonságosnak mondható mintegy 1,7 milli- árdra emelkedett. Frakcióülés Borítékolt döntés Még mindig nincs frakcióvezetője a Független Kisgazdapártnak. A hétfő délelőtti, sokszor viharos, kétfordulós választási procedúra után patthelyzet alakult ki: Pásztor Gyula 20, Torgyán József volt frakcióvezető 19 szavazatot kapott. A hétfői nap során egyenként megkeresték az ülésről akadályoztatásuk miatt - három esetben külföldön tartózkodó - hiányzó frakciótagokat, akik borítékolják szavazatukat, s ezeket a borítékokat Nagy Ferenc József pártelnök a szavazatszedő bizottság két tagjának jelenlétében bontja majd fel. A pártelnök hétfő esti tájékoztatása szerint eredményhirdetés csak kedden délben várható. Torgyán József volt frakcióvezető a szavazás második fordulója után felháborodottan távozott a megbeszélésről. Véleménye szerint az összes megye mellette van, de most már csak bizonyos - általa most meg nem nevezett - feltételekkel vállalná fel újra a posztot. Élesen támadta Oláh Sándor főtitkárt és híveit, akik ezt a szerinte nem megfelelő - „borítékos’ ’ - szavazási módot kitalálták. (MTI) Kié a hadsereg? Für Lajos honvédelmi miniszter az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az pontosan értelmezze az alkotmánynak és a honvédelmi törvénynek a fegyveres erők irányítására vonatkozó rendelkezéseit. Az alkotmány legáltalánosabb rendelkezéseiből nem derül ki egyértelműen, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány és az illetékes miniszter irányítási hatásköre hogyan oszlik meg. Az erre vonatkozó részletes szabályokat részben az alkotmány más helyén, például az Országgyűlés és a kormány hatáskörére vonatkozó szabályok között, részben pedig a honvédelmi törvény az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a miniszter hatáskörét megállapító szabályai között tartalmazza. .(MTI) Elkészül a csatorna. A Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat közel tízmillió forintos költséggel újítja fel a besenyszögi határban, a Palotási A. G. területén húzódó üzemközi belvízelvezető csatornát. Ezek a munkák már négy-öt éve esedékessé váltak, ám pénz hiányában eddig nem tudtak hozzákezdeni. (Fotó: K. É.) Újra a suliban A tavaszi szünet elmúlt. A gyerekek és a pedagógusok új lendülettel, kipihenten nekifeszülhetnek a még hátralévő negyedévnek, az utolsó hajrának! Képünk a Kassai úti iskola 4. a osztályában készült, irodalomórán. (Fotó: Korényi Éva) Városvédő kör a közbiztonságért „Városvédő kör” elnevezéssel csoportosulást hoztak létre Kisújszállás állampolgárai a település közbiztonságának az erősítésére. A nagykunsági városban is szaporodik a bűnesetek, betörések, rablások, lopások száma, sok a nyilvános helyen, utcákon történő randalírozás, a békés polgárok háborgatása. A 15-20 tagot számláló városvédő csoport tagjai a rendőrség munkáját igyekeznek segíteni. Öt-hatos „brigádban” rádióadóvevő készülékkel járják főleg esténként, éjszakánként a várost, a szórakozóhelyeket, s ha garázdaságot vagy más bűnesetet észlelnek, értesítik rádión a helyi rendőrséget, esetenként maguk is igyekeznek lefülelni, elkapni a bűnözőket, noha fegyverviselési vagy egyéb jogosítvánnyal nem rendelkeznek. A helyi, meglehetősen elavult technikával rendelkező rendőrség nagy hasznát veszi az önkéntes rendfelvigyázóknak. Kisújszállás mellett a szomszédos Kenderesen, Bánhalmán is megalakult már korábban és eredményesen tevékenykedik a polgárőrséghez hasonló társadalmi vagyonvédelmi önkéntes szervezet. Miben fognak járni a szovjetek? Cipőre csökken az igény Összességében nyolcszázezer párral kevesebb cipő értékesítésére számít 1991. második felében a martfűi Tisza Cipőgyár. A legnagyobb gondot a szovjet piac jelenlegi kritikus helyzete okozza. Az egymillió pár lábbelit felvevő ország állami exportja szinte a nullára esett vissza. Jelenleg tizenkét szovjet céggel van a Tisza Cipő tárgyalási pozícióban, de eddig nem sok sikerrel. Néhány kereskedelmi cég bartelüzletet ajánlott fel, a Tisza márkanevet viselő cipőkért faanyagot, kőolajipari terméket szállítanának, ami azonban közvetlenül nem jelent pénzt a részvénytársaságnak. A szovjet piacról természetesen nem mondtak le, erőfeszítéseket tesznek, hogy mindkét fél számára fizetőképes üzlet az új helyzethez igazodva létrejöjjön.
