Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-08 / 80. szám

1991. ÁPRILIS 8. Sportextra 13 Beleestem a kosárba Tudom, húsvét után közvet­lenül meggyónni egy korábbi bűnt nem éppen időszerű, de hát mit tegyek, ha nagypénte­ken nem tudtam elmenni a templomba, meg aztán olyan érzésem van, lelki terhem úgy istenigazából nem is az Úrra tartozik. Inkább az Olajbá­nyász kosárlabdázóira, akik­nek töredelmesen bevallom: sportágukat csupán alig két esztendeje kísérem fokozódó figyelemmel. Annak előtte nem igazán bizsergette fantáziámat a palánk világa, ami talán a szabályok ismeretének hiányá­ból is fakadhatott. Ha már ennyire kitárulkoztam, azt is elárulom, a pálfordulás ta­valyelőtt történt, mikor egy rekkenő nyári napon több szá­zan ott , főttünk” a körcsar­nokban, várva a Maccabi Tel Aviv játékosaival tűzdelt izra­eli válogatott vendégjátékát. Nem tagadom, megérte. Sztár­jaitól láttam életemben először kosárpályán olyan mutatvá­nyokat, melyekre ma is szíve­sen emlékezem, s amilyeneket a jelenlegi szolnoki csapat tag­jai is „elővezetnek” hétről- hétre. A kezdő ötösön kívül már a csereemberek nevét is kívülről fújom, és ha figyelem­be veszem, hogy a Rezák-Sza- lay parancsnokság és tisztika­ra hová vezényelte tavaly óta katonáit, megemelem a kala­pom, akármilyen medált akasztanak majd Tyubinék nyakába. Sőt, országos elisme­rést kiváltó sikerükön felbuz­dulva az ő kalapjukba egy ez­rest dobok bele tiszteletem jel­képeként. Távolról sem nevezhető el­lenben szimbolikusnak az a pénzösszeg, amit Bogár Imre, Zalaegerszeg polgármestere ígért be övéinek, a városi kép­viselők határozatát tolmácsol­va. Egymilliót osztanak szét Dobiék között, amennyiben.... No csak ne igyanak előre a medve bőrére, mert még pórul járhatnak. Azonban dicsére­tükre legyen mondva, ezen a téren megelőzték Szolnokot, sportnyelven fogalmazva: pá­lyán kívül gyorsabb volt a ZTE-Heraklith. Persze evi­dens, a dolgok nagyobbik fele a parkettán dől el, és nem hin­ném, hogy a sikerre oly éhes Olaj-legénységet egy sarok­házra való forinttal ettől oda- adóbb küzdelemre lehetne ser­kenteni. De az mindenképpen jólesett valamennyiüknek, hogy a helyi önkormányzat „virított” vasárnap, kifejezve vele a városatyák nyilvános rokonszenvét is. Azokét, akik­nek a vezetése alatt álló telepü­lés Európa-szerte ismertté vál­hat a bajnoki arannyal együtt járó BEK-szereplés kapcsán, különösebb erőfeszítés nélkül, szinte Berkics Laciék kosará­ban ülve. (ni) Országos Mezei Futóbajnokság Barócsi és Hotter bajnokságot nyert a MÁV MTE színeiben Igazán tavaszias idő várta szombaton délelőtt Dunakeszin a 83. Országos Mezei Futóbaj­nokság résztvevőit. Amilyen az időjárás volt, olyan fényesen in­dult a Szolnoki MÁV MTE szempontjából a verseny. De ahogyan az indulók sem úszták meg kiadós zápor nélkül a napot, úgy a „vasutasok” sem marad­tak hidegzuhany nélkül. De kezdjük a sikerekei! Az érdekeltek közül Szabó Zita (edző: Sípos Ferenc) jutott elő­ször szóhoz 4000 méteren, a le­ányok serdülő „A” kategóriájá­ban. Hogy továbbra sem vitte dűlőre a dolgot - mármint ami a triatlont és az atlétikát illeti -, bizoyítja, hogy a lóversenypá­lyára egyenesen a szekszárdi vá­logatott triatlonos edzőtáborból érkezett. Ennek ellenére jól tar­totta magát a célegyenesig, az élbolyban futott, ott aztán ketten fényesebb érmek reményében „sietősebbre” váltottak, így Zi­tának maradt a bronz, ami nem csalódás, de - nem vitás - lehetett volna jobb is. Hamarosan Hoffer István (e: Sípos Ferenc) toporgott a rajtvo­nal előtt az ifjúsági fiúk mező­nyével egyetemben. Igaz, pálya­versenyeken évek óta korosztá­lya legjobbjai közé tartozik, de mezein mind ez idáig nem tudott megfelelőt produkálni. Két év­vel korábban a csalódást jelentő 13. helyen végzett, tavaly két hellyel még ennél is hátrébb csú­szott. Ezek után magában sem bízott túlzottan, ezt bizonyítja rajt előtti kijelentése. „Csak le­fussam valahogy...” - mondotta izgatottan. A rajtzászló jelzése után elfutott a nyolcas vezető bollyal, ami a 7000 méteres táv felénél négyre fogyott - ekkor „durrant meg” a tavalyi győztes Tölgyesi Balázs is, - de Hofi tar­totta magát, sőt a célegyenesben elhúzott, és magabiztosan verte az őt követőket. A nők 6 kilométerénél újabb szolnoki érdekeltségnek - mint később kiderült - örvendhettünk Barócsi Helén (e: Fancsali And­rás) révén. Igaz, két évvel ezelőtt már nyert mezei bajnokságot, de idén sérülése miatt hallani sem lehetett róla. Ráadásul az indu­lók listáján szerepelt az örök ve- télytárs Visnyei Márta, aki négy­ezerig még elfutott az ötös élme­zőnnyel, ott azonban nem bírta tovább szuflával, egyre inkább leszakadt. De nem mindenki ad­ta meg magát ilyen könnyen. Legtovább Javos kapaszkodott, de Helén a tőle megszokott haj­tással visszaverte a támadást, és két másodperccel vetélytársa előtt érkezett célba. Az égen sötét felhők gyüle­keztek... Közben a felnőtt férfi­aknál egymást méregetve nagy taktikázás folyt, ki induljon a 6 km-en, ki 12-n. A szolnoki Sági Ferenc két éve ezüstérmes volt a rövidebb távon, s ezt fontolgatva edzője. Fancsali András 50 perc­cel a rajt előtt döntött. Az edző- társ, Fekete Tibor eljátszotta a „nyúl” szerepét, jól bekezdett - bízva abban, hogy az ellenfelek lemaradoznak -, majd 1800-nál kiállt. A mezőny csak nem aka- ródzott szétrázódni, Sági viszont kifulladt és csak tizenegyedik­ként érkezett a célba. A csapat- verseny érdekében itt próbálko­zott a triatlonos futó Bartha Ist­ván (22. lett), valamint a francia- országi maratoniról hazaérke­zett (ahol 1. helyezést ért el!) Lajtos Márton is (28.), így a he­lyezési számokat összeadva csa­patban az ötödik helyre futotta a MÁV MTE erejéből. (kocsis) „Tartozom a csapatnak” vallja Rostás Sándor találkoztam, azonban a biztos bentmaradáshoz még két ta­pasztalt, azonnal használható kész játékosra lenne szükség a „Újra itt van, újra itt van” - kezdetű futballistanóta ez­úttal nem a „nagy csapat­tal”, hanem Rostás Sanyival kellene, hogy folytatódjon. A hálószaggató lövéseiről híres fekete üstökű, kéttüdejű kö­zéppályásra még a fiatalab­bak is emlékezhetnek, hiszen az egykori szolnoki gólva­dász ’85-ben a Tiszaligetböl indult NB I -es karrierje felé, hogy aztán jókora vargabe­tűt leírva (az Ú. Dózsát, a vá­logatottat és a DVSC-t meg­járva) ismét feltűnjön a sza­kadék szélén egyensúlyozó MÁV MTE portáján. Sze­mélyesen a múlt év február­jában találkoztunk utoljára. Akkor provokatív kérdé­semre, miszerint láthatjuk-e még valaha szolnoki színek­ben? - csupán ennyi volt a válasz: - Szolnokot nem for­gatom a fejemben, számom­ra a mérce továbbra is az NB I. Ellenben a MÁV MTE edzői egyre többet forgatták fejükben Rostás Sanyit, mi több, a Szarvas elleni mérkő­zés előtt személyesen keres­ték fel abban a reményben, hátha segítene a padlón lévő együttes feltámasztásában. Igent mondott, jött, játszott, de a győzelemre várnia kell, a sikert az NB II-ben mara­dással mérik erre felé, s az csak júniusban fog kiderül­ni, hogy a kockázat milyen eredménnyel járt.- Sanyi, mi a magyarázata visszatérésednek ?- Debrecenben nem fértem be a csapatba, én pedig játszani akarok. Jókor keresett meg a Szolnok, örültem a hívásnak, a feleségem is szívesen enge­dett, mert felejthetetlen közös emlékek fűznek a városhoz.- Szerinted a MÁV MTE is jó időpontot választott?- Ámi őket illeti, jöhettek volna előbb, de még mindig nem reménytelen a helyze­tünk. Sok tehetséges fiatallal védelemben és a csatársorban. Kellene egy sikerélmény is, ami megdobná a társaságot, és akkor a megtépázott önbiza­lom is helyrebillenne.- Mekkorák régi-új csapa­tod esélyei?- A KTE és az Eger elleni meccseken nagyon sok múlik, ha ezeken a találkozókon jön az eredmény, azt hiszem, meg­menekülhetünk, ha nem, akkor- Személy szerint mit vállal­tál és mennyiért?- Tudom jól, játékom még nem garancia a cél eléréséhez. Vállaltam azt, hogy lelkese­désben mindent megteszek a csapatért, az edzők kérésére irányítom a többieket, meg­próbálok jó példát mutatva elöl járni a küzdelmekben, és ha emellett fontos góljaim sem kínáltak, egyből elfogadtam, alkuról szó se volt. Úgy érzem, tartozom ennek a csapatnak, hiszen ebből az öltözőből in­dulva lettem NB I-es és válo­gatott játékos, tehát jövetele­met nem üzleti szemontok mo­tiválták elsősorban.- Június 30-ig szól a megál­lapodásod, mi lesz utána?- Maradok a DVSC játéko­sa, de előfordulhat, hogy to­vább állok. Abban reményke­dem, szolnoki játékommal fel­keltem néhány élvonalbeli klub figyelmét, és lesz ajánla­tom. További szolnoki pályfu- tásom egyelőre bizonytalan, ki tudja, szükség lesz-e rám, ne­tán marasztalnak. Én minde­nesetre folytatni fogom a játé­kot, semmiképpen nem gon­dolok visszavonulásra. N.I. Nem szabad visszalépni! Megtartotta vezetőségi ér­tekezletét a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Tenisz Szö­vetség, megyei szakosztályok vezetőinek részvételével, amelyen dr.Prichradny Tamás is jelen volt az MTSZ képvise­letében. Az elmúlt év végi elfoglalt­ság miatt ez alkalommal adta át Losonczi Zoltán, a megyei szövetség elnöke a megyei csb díjait az első három helyezett­nek (Jászberény, Kisújszállás, Jászapáti). A munka értékelé­sénél a tervezett versenyek si­keres megrendezése érdemel említést, külön kiemelve a nemzetközivé szélesedő, kor- csoportos Tisza Kupa viadalt, melyen legutóbb 38 szakosz­tály 138 sportolója - köztük finn és romániai versenyzők - vett részt. A nagy sikerű erő­próba szépszámú támogató se­gítsége nélkül nem valósulha­tott volna meg. A köszönet mellett az is elhangzott, hogy ez évben is számít a megyei szövetség a különböző szer­vek szerény támogatására, an­nál is inkább, mert Szolnok több testvérvárosának tenisze­zőit is meg kívánja hívni az idén. ' ‘ *"* A szakosztályok vezetői kiálltak amellett, hogy a me­gyei csb-t továbbra is négy fő­vel kell megrendezni. Jogos igényként merült fel, hogy a szinte teljesen önellátó szak­osztályok elvárják, hogy leg­alább a pályák fenntartását az önkormányzatok vállalják, hogy a teniszt első számú tö­megsporttá tegyék megyénk­ben, amit idegenforgalmi vonzereje is indokol. A pályák számának növelése társadalmi összefogással reális igény, a koordináló szerepet szintén az önkormányzatoknak kell vál­lalni. A megyei szövetség a rekordlassúsággal épülő tisza- ligeti pályák gyors befejezését és a hozzá tartozó kiszolgáló- egység rendezését sürgeti. A versenyeztetés lehetősé­geiről nem lehet lemondani. A szakosztályok a teniszszülők­kel együttműködve a minél több versenyen való részvétel mellett kardoskodtak, de nem elhanyagolható az amatőr te­niszezők szervezett foglalkoz­tatása sem. A Magyar Tenisz Szövet­ség képviselője kérdően álla­pította meg, hogy ilyen mosto­ha körülmények között ho­gyan létezik szervezett te­niszélet a megyében. Elismer­te, az utóbbi időben az MTSZ vezetésében mutatkozó vál­ságjelek nem segítették a me­gyei szövetségek munkáját. A résztvevők egyetértésével ta­lálkozott az a megjegyzés, hogy az újonnan megválasz­tott elnökségnek egyaránt képviselni kell a fővárosi és a vidéki teniszt. Utóbbi fellendí­tése jelentősen kihatna az egész magyar teniszéletre. A vidékre ma még jellemző a mennyiségi szemlélet, azon­ban hamarosan a minőség kér­dését is előtérbe kell helyezni. Fő elhatározásként hangzott el, hogy nem szabad vissza­lépni, az eddigi eredmények megőrzése mellett, a mostoha körülmények ellenére is az el­őrelépés az egyedüli helyes al­ternatíva.-Losonczi­Szépszámú közönség előtt nagy si­kerű nemzetközi női-férfi kézilabda- tornát rendeztek Martfűn, amelyen két német csapat is rész vett a Szarvasi Szi­rén női és a Tiszaföldvári férfiegyüttes mellett. Eredmények: Finkenwerder- Lorber 21-12, Szarvas-Lorber 17-8, Ti- szaföldvár-Finkenwerder 17-14, Lor- ber-Tiszaföldvár 15-13. Az Európai Labdarúgó Szövet­ség (UEFA) ellenőrzési és fegyelmi bizottsága április 24-én tárgyalja az AC Milan fellebbezését. Az olasz klub annak a büntetésének felülvizsgálatát kéri, amelynek ér­telmében egy évre kizárták a csa­patot valamennyi európai kupá­ból. Mint ismeretes, a francia Marseille elleni negyeddöntő visszavágó mérkőzésen a befejezés előtt levonultak a Milan-játékosok a pályáról. Sokan már most véglegesnek tekin­tik, hogy a doppingoláson ért Diego Ma­radona pályfutása véget ért. Ezt bizo­nyítja az is, hogy elkészült az argentin labdarúgó olaszországi szereplésének statisztikája. Maradona az SSC Napoli színeiben 188 találkozón szerepelt, és ezalatt 81 gólt lőtt. Mindössze négy mérkőzés hiányzott ahhoz, hogy meg- döntse az osztrák Schachner és az ír Brady 191 fellépését. Az Ohio állambeli Cincinnati fellebbviteli bírósága elutasította Butch Reynolds amerikai négy­százas világcsúcstartó saját fel­mentésére vonatkozó beadványát. A két évre eltiltott síkfutóról kide­rült, hogy teljesítményfokozóként szteroidokat szedett, ezért nem jogtalanul jártak el vele szemben. Pedig a „sértett” szerint az ellen­őrzést végzők összekeverték az ő vizsgálati anyagát valakiével, te­hát szándékos manipuláció tör­tént - állítja. Larry Holmes 41 éves profi ökölvívó­világbajnok úgy döntött, visszatér a szo- rítóba. Kollégája, Foreman példáján fel­buzdulva (aki 42 esztendősen élte „má­sodvirágzását”) úgy érzi, még előtte sem csukódott be végleg minden kaptfc Vasárnap Hollywoodban tízmenetes összecapáson mérhette le erejét Ander­son ellen. Olga Korbut, a hetvenes évek' kiváló szovjet tomásznője vala­mint férje és 12 éves fia meg-' könny ebbütten hagyta el a seattle-í kutatóintézetet, ahol tüzetes rák­szűrő vizsgálaton estek át. Az egy­kori élsportoló arra a kérdésre várt és kapott megnyugtató vá­laszt, hogy nem tartoznak-e a ’86- oscsernobili atomreaktor-kataszt­rófa sugárfertőzöttjei közé. Újabb szakosztály kiáltott segítsé­gért, s ezúttal a virágzó Hunor Kft. vál­lalkozott arra, hogy odadobja a Bp. Spartacus teniszezőinek életben mara­dásához elengedhetetlenül szükséges mentőövet. A körmendi kosarasokat is támogató cég az idén a túlélésben nyújt segítséget, jövőre azonban jóval na­gyobb terveket szövögetnek majd közö­sen. A Magyar Sakkszövetség által megbízott vezetők örömteli meg­egyezésre jutottak Pintér Józseffel. Az írásbeli megállapodás értelmé­ben a nemzetközi nagymester a jö­vőben minden feltétel nélkül vállal­ja a válogatottságot. Múltbeli sé­relmét félretéve visszatér a csapat­ba, így a Sax és Ribli nemrégen létrejött kompromisszuma után újabb kiváló sakkozó vállalja a vá­logatottságot. A hagyományos Francia Nagydíj el­nevezésű ökölvívóversenyt eddig álta­lában St. Lazaire-ben rendezték, az idén viszont a Párizs szomszédságában lévő Boulogne-ban. A selejtezők április 8-án kezdődnek 16 ország válogatottjának részvételével, a döntőkre 13-án, szom­baton kerül sor. A magyar csapatot La­katos, Kovács, Bartha, Szakállas, Kand- li, Mizsei, Elekes és Hart képviselik. maradnak el, szerintem min­denki jól jár. Hogy mindez mi­be kerül? Le kell szögeznem: én nem kértem semmit, amit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents