Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-08 / 80. szám

2 Megyei körkép 1991. ÁPRILIS 8 Japán napok Szolnokon Elektronika minden mennyiségben Két Fényes ezüstérem A távol-keleti szigetország egyik legnagyobb mamutvállalata, a National Panasonic és Technics márkájú elektronikai cikkeket gyártó Matsushita Electric Co. te­lefonjait és alközpontjait állította ki a MMIK-ban a File Speciális Elektronikai Szolgáltató Kft. A Magyar Távközlési Vállalat enge­délyével forgalomba hozott telefonalközpontok legkisebb típu­sa három fővonalról nyolc mellék- állomást tud üzemeltetni, míg a 12 fővonalas központra 32 mellék- állomás csatlakoztatható. Emellett természetesen láthatók voltak a rendkívül sokféle szolgáltatást nyújtó Panasonic telefonkészülé­kek, amelyek már szép számban üzemelnek hazánkban. Az elsősorban számológépeiről és szórakoztató elektronikai termé- keiről ugyancsak jól ismert SHARP a szolnoki Bodex Keres­kedelmi és Információs Irodán ke­resztül mutatkozott be. A mindent tudó fénymásolók, zsebszámolók, menedzserkalkulátorok, televízi­ók, hifi-berendezések, autórádió­magnók vonzották az érdeklődő­ket, hiszen akinek volt elég pénze, az meg is vásárolhatta a kiállított elektronikai cikkeket. A közületek részéről leginkább a fénymásolók iránt volt érdeklődés, a magánsze­mélyek pedig a 450-től 4000 forint közötti áron kapható számológépe­ket részesítették előnyben. A Varrógép Kft. szolnoki családi vállalkozás a Brother cég varró-, kötő- és overlock gépeivel ismer­tette meg a japán napok rendezvé­nyeinek látogatóit. Az egyszerű ki­vitelű, olcsó kategóriájú mechani­kus gépektől egészen a komputeres mintavezérlésű, „profi” varrógé­pekig valamennyi típust működés közben is tanulmányozhatták a szabás-varrás megszállottjai. Ha­mar elnyerte a közönség tetszését az a komputeres kötőgép, amely a memóriájában nem kevesebb, mint 555 mintát tárol, és egy műszak alatt 20-25 pulóvert képes előállí­tani. A Varrógép Kft. termé­szetesen nemcsak forgalmazza a hasonló, szocialista gyártmányú varró- és kötőgépeknél olcsóbb Brother-termékeket, hanem a javí­tásukról, alkatrészellátásukról is gondoskodik. Méréstechnika felsőfokon A hosszúságmérő eszközök gyártására specializálódott Mitu- toyo cég kiállításán mikron pontos­ságú mérőberendezések egész ská­láját mutatta be a japán vállalat ma­gyarországi képviselete. Az egy­szerű kivitelű tolómérőktől a digi­tális furatmérő eszközökön keresz­tül a festékréteg vastagságát is pon­tosan mérni képes berendezésekig sokféle, elsősorban az iparban használatos mérőeszközöket ho­zott a Mitutoyo Szolnokra. A cég több mint húsz éve szállít a hazai piacra, s most legújabb termékeik­kel ismertették meg a szakem­bereket. Ilyenek például az úgyne­vezett SPC-rendszerek, amelyek segítségével a gyártási folyamatok előre tervezhetők, illetve folyama­tos minőségellenőrzést tesznek le­hetővé. A fiatalnak éppen nem ne­vezhető hazai szerszámgépekbe utólagosan is beszerelhető a linear- scale elnevezésű mérőberendezés, melynek használatával nagymér­tékben növekszik a régi, elavult forgácsoló- és megmunkálógépek pontossága, ezzel jelentősebb be­ruházás nélkül, érdemben javulhat a termékek minősége és verseny- képessége. A törpefák világa A japán napok rendezvényeinek egyik érdekes színfoltja volt a Ker­tészeti Egyetem Bonsai Klubjának törpefa-kiállítása. A sokéves, kitar­tó munkával nevelt apró fácskák tulajdonképpen az ázsiai életfelfo­gást tükrözik, amely igyekszik har­móniát találni az ember és a termé­szet között. A szakemberek szerint nem is olyan komplikált dolog a bonsai- nevelés, ám Bíró Tamás és Deák Péter fácskái láttán azt gondolja az ember, mégis az. A természet fá­inak kicsinyített másai sokkal több gondozást igényelnek, mint az egyszerű, cserepes szobanövé­nyek. A bonsai-nevelés alapköve­telménye a kevés föld, a rendszeres és tervszerű metszés és a drótozás. Enélkül ugyanis életnagyságúra nőnének a fák magvai, s nem fér­nének bele a kicsiny tálkákba. A kiállítás látogatói megcsodálhatták többek között a törpefenyő, a le­vendula, a puszpáng, az életfa, sőt a közkedvelt aranyvessző aprólé­kos munkával nevelt bonsai válto­zatát. Négykerekű gyémántok Szinte egyetlen percre sem ma­radt kíváncsi „utas” nélkül az a két Mitsubishi autó, amelyek a Cont- rex Kft. jóvoltából kerültek Szol­nokra. Kevés olyan kapcsoló vagy nyomógomb volt az utastérben, amit a gyerekek ne próbáltak volna ki, de az igénybevételből jutott bő­ven a kuplungnak, a sebességváltó­nak, a pedáloknak és a kormányke­réknek is. Persze a felnőttek szintén alapos mustra alá vették Japán egyik leg­tőkeerősebb autógyártó cégének termékeit. A három gyémánt emb- lémájú kocsik boszantóan jó minő­ségét a hároméves, ICO ezer kilo­méterig teljes körű gyári garancia bizonyítja. A kiállított kétféle karos­szériaformában gyártott családi li­muzinról, a Galantról megjelenése óta elismerően nyilatkoznak a szakemberek. Nem véletlenül, hi­szen a kocsi konstruktőrei nem bántak szűkmarkúan a csúcstech­nológiával. így a Galant legdrá­gább változatai minden földi jóval, négykerékmeghajtással, négyke- rékkormányzásal, elektronikusan állítható futóművel és magától ér­tetődően blokkolásgátlóval vannak felszerelve. A másik „vendégről”, a 2,5 lite­res, 70 lóerős dízelmotorral felsze­relt Mitsubishi L 200-as jelzésű, ugyancsak négykerék-meghajtású kis teherautóról sem lehet rossz bi­zonyítványt kiállítani. Már csak azért sem, mert ez a kocsi tavaly elnyerte az USA-ban az év legjobb kisteherautója megtisztelő címet. Huszonnégy karátos zöld tea Nem maradtak hoppon azok sem, akik japán emléktárgyakat és élelmiszereket kívántak vásárolni. Az MMIK előcsarnokában beren­dezett bazárban a rizspálinkától a legyezőig, a kovászos retektől a többfajta evőpálcikáig sokféle áru várt gazdára. A budapesti Japán Coop Kft. rögtönzött üzletében e mellett eredeti népművészeti tár­gyakat is lehetett kapni. A legérde­kesebb termék talán mégis az a zöld tea volt, amelyet 24 karátos aranyfüsttel kevertek össze, s ezál­tal - állítólag - rendkívül jótékony hatású az emberi szervezetre. Virágcsokor papírból A legkisebbek fantáziáját az ori- gamifoglalkozás tette próbára. Az óvodások és kisiskolások a papír­hajtogatás művészetében jártas pe­dagógus segítségével szinte bár­mit, állatokat, virágokat készítettek papírból. A gyerekek ügyességét, kreativitását rendkívüli mértékben fejlesztő japán papírhajtogatási „kultúra” nem ismer lehetetlent. Több százezer, sőt milliós nagy­ságrendű a papírból hajtogatható tárgyak, eszközök, motívumok száma. A gyerekek elsősorban egyszerű állatfigurákat hajtogattak lelkesen, de a bátrabbak - szüleiket bevonva - több hajtogatási sorozat­ból álló tárgyakat is készítettek. Mint néhány pedagógus megje­gyezte, kár, hogy az origamit átte­kintő részletes könyv eddig még nem jelent meg hazánkban. Ennek segítségével ugyanis már akár há­roméves kor előtt is el lehetne kez­deni az egyszerű hajtogatási tech­nikák gyakorlását, amely a későb­biekben eredményesen elősegíti a gyermekek finom kézmozgásának kialakulását. Kimonó egy használt autó áráért Hölgyek és urak, nyugdíjasok és gyerekek feszült figyelemmel kí­sérték végig a szombaton és vasár­nap egyaránt két alkalommal meg­rendezett kimonóbemutatót. A bá­jos japán hölgyektől megtudtuk, örök divat a népviselet, de már nem az általánosan használt ruhadarab. Elkészítéséhez 30-40 centiméter szélességű és 6-10 méter hosszú selyemre, műselyemre vagy gyap­júszövetre van szükség. Léteznek hétköznapi és ünnepi alkalmakkor viselt kimonók, amely a színek, minták és anyagok- kombinációja­ként sok ezer változatban készül­hetnek. A lányoké díszesebb és hosszabb ujjú, az asszonyoké pe­dig rövidebb. Az igazi selyemki- monók ára egy jó állapotú használt autóéval egyenlő, ezért nem való­színű, hogy lányaink és asszonya­ink kapkodni fognak e ruhadara­bok után. A japán férjek sincsenek azonban könnyű helyzetben, hi­szen a legrutinosabb asszonyok is átlagosan egy óra alatt tudnak nép­viseletbe öltözni. A kimonó kiegészítő kellékei megszámlálhatatlanok. A különfé­le díszkötések, csatok, papucsok, hátpámák európai szemmel vi­szont nem feltétlen viselőjének ké­nyelmét szolgálják. A 90-es évek ultramodern Japánjában sem merül azonban feledésbe az egykori sza­murájfeleségek ruházata. Kyoto városában még ma is nagy hagyo­mányai vannak a kimonónak, s nemcsak ünnepnapokon, hanem hétköznapokon is kedvelt ruhada­rab. Föld, ember, ég Az ikebanakészítés tudo­mányába avatta be a művelődési központ látogatóit Ueda Masako. Ebben a háromszögben elfér a ja­pán ember virágkultusza is. Az osakai születésű Masako 21 éve tanulja e művészetet. Házassági előkészítő iskolának nevezhetnénk ezt a tanfolyamot - jó lenne ilyen itthon is -, ahol a tüskeágba szúrt virágkompozíciók tudományát el­sajátították. Mint ahogy a jó pap is holtig tanul, az ikebanakészítőnek is örökké tökéletesíteni kell tudá­sát. A távol-keleti szigetországban tanfolyamokon oktatják a házi­asszonyokat erre, úgy, mint a tea­főzésre, a kimonóruha elkészítésé­re vagy a kendóra. A bemutatót tartó fiatalasszony - férje magyar - otthon fogászati asszisztens volt. Kompozícióinak kifejező ereje van. Évszakokat va­rázsol a szobába, az értő szem ész­reveszi, a négyből melyikről is van szó. Amikor fővárosi bemutatóin a magyar nőknek adja át ismereteit, akkor tavaszi, őszi virágokat hasz­nál. Télen a virág drága, nyáron pedig szabadságra mennek nézői. Miért maradt Magyarországon egy japán nő? - kérdeztem a höl­gyet.- Itt a nőknek több joga van, jól élek. Négy éve vagyok itt, és eddig nem bántam meg. Az ikebanával kapcsolatban el­mondja a főbb szabályokat a hall­gatóságnak. A virágok ne legyenek se függőlegesen, se vízszintesen egy vonalban. A nagyobb fejűek legyenek alul, a kisebbek fent. Fontos, hogy a virágot víz alatt kell elvágni, így frissebbek maradnak. Figyelni kell még a következő hár­masra: ég-ten, ember-gin és a föld­ei. A többi már a szépérzéken mú­lik. Közel háromezer látogató A japán napok kiállításait és be­mutatóit a kertészkedésre ideális időjárás ellenére közel háromezren tekintették meg. A japán stílusú management alkalmazási tapasz­talatairól szóló szakmai szimpózi­um előadásain rendszeresen mint­egy hatvanan vettek részt. A számok tükrében eredmé­nyesnek tűnő rendezvénnyel azon­ban Takács Gábor, a Magyar-Ja­pán Baráti Kör szolnoki csoportjá­nak ügyvezetője mégsem elége­dett. Véleménye szerint a szerény látogatottság mindenekelőtt a más, szabadidős tevékenységre is kivá­lóan alkalmas időjárásnak tudható be. A sokszínű és érdekes, de azo­nos időben zajló programok között sokan nem tudtak választani, illet­ve több alkalommal nem sikerült időben megkezdeni a tervezett be­mutatókat. Persze óriási feladat volt ezt a sokoldalú országot komplexen megismertetni a szolnokiakkal. A szervezők azonban a technikai adottságokat maximálisan kihasz­nálva, néha emberfeletti erővel igyekeztek - állami támogatás nél­kül is - minél színvonalasabb ren­dezvényt „összehozni”. Az idő­pont még bizonytalan, az viszont biztos, hogy a hagyományoknak megfelelően nemsokára ismét sor kerül a japán napokra, ahol való­színűleg a harci művészet is szere­pel majd a kínálatban. Laczi Zoltán Szurmay Zoltán Fotó: Mészáros János (Folytatás az 1. oldalról) magas száma jellemezte: 82 énekkar - közöttük 14 ország képviseletében 51, külföldről ér­kezett együttes - mérhette össze tudását az ugyancsak nemzetkö­zi zsűri előtt. A megmérettetés több kategóriában zajlott; a két, megyénkből érkezett énekkar a legnépesebbnek bizonyulóban versenyzett, melyben az időtar­tambeli megkötés mellett mind­össze egy feltétel szerepelt: a műsoron egy népdalfeldolgo­zásnak is el kellett hangzania - hazánkbeli kórusokról lévén szó, esetükben egy magyar nép­dalfeldolgozásnak. A bírálóbizottság - melynek értékelő munkáját mindkét kar­nagy nagyon korrektnek ítélte - úgy a szolnoki Verseghy Madri­gálkórus, mint a kisújszállási Phoenix Vegyes Kar produkció­ját Ezüst Diplomával jutalmaz­ta; a kisújszállásiaknak mind­össze néhány pontjuk hiányzott az arany fokozat kiérdemlésé- hez. Rigó Éva és Vájná Katalin karnagyok elmondották, hogy a nemzetközi kórusversenyt Ma­A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt Jász-Nagykun- Szolnok megyei szervezete kül­döttgyűlést tartott vasárnap déle­lőtt a megyeházán. Azok a kép­viselők vettek részt az ülésen, akiket a januári választáson je­löltek ki. A párt a reprivatizációt támo­gatja - mondotta Rácz István me­gyei titkár -, ellenzik továbbá az állami tulajdon szétherdálását. Indokolatlannak tartják a kor­mány áremeléseit. Hangsúlyoz­ták az ülésen, hogy a párt helyi szervezeteinek fel kell vennie a kapcsolatot az önkormányzatok­kal. Olyan törvény meghozatalá­ban bíznak, amely új alapokra helyezi a rendszeres szociális se­gélyezést. A munkásvédelmet - hangsú­lyozták - egy párt sem sajátíthat­ja ki. Hozzátették: nem értik, mi­ért halogatja a munkásvédelmi törvény meghozatalát a parla­A Magyar Szocialista Munkás­párt megyei koordinációs bizottsá­ga fórumot tartott szombat délelőtt a párt Városmajor úti székházá­ban. A gyűlésen a megyei önkor­mányzat jogállásának néhány idő­szerű kérdéséről volt szó. Boros Lajost, a megyei önkormányzat el­nökét kérték fel arra, hogy e témá­ban tartson tájékoztatót, illetve vá­laszoljon a kérdésekre. A résztve­vőket elsősorban a munkanélküli­ség alakulása, az államigazgatás átalakítása és a megye gazdasági helyzete foglalkoztatta elsősor­ban. Nagy érdeklődést tanúsítottak az önkormányzatok, a köztár­sasági megbízott és annak hivata­la, valamint a kialakuló dekon- centrált, megyénként működő mi­nisztériumi szervek kapcsolata iránt. Szóvá tették: miért egy kor­mánynak közvetlenül alárendelt személy - és apparátusa - gyakorol törvényességi felügyeletet az ön­kormányzatok felett, amikor ez az ügyészség hatásköre lehetne. A köztársasági megbízotti funkciót többen olyan jogintézménynek tartották, amely alkalmas a telepü­lések önállóságának korlátozásá­ra. E hármas tagozódású megyei államigazgatási szervezeti rend­gyarország világhírű énekkari kultúrájához méltó módon ren­dezték meg. Igen fontosnak tar­tották megemlíteni, hogy Jász- Nagykun-Szolnok megye közis­merten magas színvonalú ének­kari mozgalmát két kórus is kép­viselte a versenyen. A szervezők munkájával nagyon elégedettek; mindössze azt kifogásolták - ért­hető módon -, hogy a kórusver­seny utolsó rendezvényén: a gá­lahangversenyen nem hangzott el eredményhirdetés. Rigó Éva és Vájná Katalin el­mondotta, hogy ezt a szép sikert a „hátország” segítsége nélkül aligha érhették volna el kórusa­ikkal. Köszönet illeti a szolnoki Verseghy Gimnázium igazgató­ját, tanárait és diákjait, a Madri­gálkórust támogató vállalatokat és Kisújszállás városának ön- kormányzatát a készséges és sokirányú segítségért. A két karnagy arra buzdítja a megye többi kórusát, hogy a kö­vetkező - 1993-ban megrende­zésre kerülő - nemzetközi kórus- versenyre jelentkezzenek bátran és minél nagyobb számban. Szathmáry Judit ment. Szóltak a szakszervezeti mozgalom megosztottságáról. Ez nem szolgálja a munkások érdekeit - mondották. A második negyedévi küldött- gyűlés üdvözölte a szociálde­mokrata kerekasztalt, ahol a párt különböző irányzatai találkoz­hatnak. E kapcsolatfelvétel fon­tos, ám ennél lényegesebb, hogy egységes szociáldemokrata párt működjön az országban. A jelenlegi időszakban első­rendű feladatuk a pártépítés és az érdekvédelmi szervezetekkel való párbeszéd. Előtérbe került a következő parlamenti választá­sokra történő felkészülés. El­hangzott, hogy a párt a rend­szerváltás során nem vehetett részt a felsőbb hatalmi döntések­ben. Egyértelmű - jelentették ki -, nem akarták, hogy szociális viszályok alakuljanak ki. szer létrehozásában sokan egy újabb bürokratizálódási folyamat kezdetét látják, ezzel szemben az önkormányzatok a parlamenti döntéshozatal körülményessége miatt még mindig nem cseleked­hetnek úgy, ahogy az választóik­nak leginkább megfelelne. Elsőbbséget kellene biztosítani a gazdaságot szabályozó törvé­nyek meghozatalának - jegyezte meg válaszában a megyei közgyű­lés elnöke. Az önkormányzati tu­lajdonról, a privatizációról, a föld­ről még mindig nem határozott az Országgyűlés. A jogalkotásnak nagyobb figyelmet kellene szen­telnie arra, hogy az új szabályok­nak milyen létszámvonzataik an­nak - mondotta Boros Lajos. Még nem lehet pontosan előre látni, há­nyán is dolgoznak majd a minisz­tériumok megyei hivatalainál, az azonban valószínű, hogy nem csökken az államigazgatási alkal­mazottak száma. Kitértek a megyei irányítású in­tézmények jövőjére. Ezúttal is el­hangzott: üzemeltetésüket a me­gye nem képes megoldani, ezért Szolnoknak kell átvállalnia a fel­adatok egy részét. Sz. Megyei küldöttgyűlés az MSZDP-nél A pártépítés időszakában Sz. z. MSZMP-fórum az önkormányzatokról

Next

/
Thumbnails
Contents