Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-05 / 78. szám

1991. ÁPRILIS 5. Megyei körkép Kisvállalkozások Hitelek a Mezőbanktól A Mezőbank Rt., miként azt Radványi András, fiókvezetőtől megtudtuk, valamikor fejleszté­si pénzintézetként indult. Ma már kereskedelmi bankként mű­ködik, így bárkivel foglalkozik. Bár hagyományos mezőgazda- sági profilját nem vesztette el, nincs is szándékában leépíteni azt. Mint új kereskedelmi bank, elsősorban az új vállalkozókra épít, részükre gyakorlatilag a tel­jes banki szolgáltatást el tudja látni. Az elmondottak alapján te­hát nem véletlen, hogy a kisvál­lalkozásokkal, a nekik nyújtott hitelekkel szívesen foglalkoz­nak, még akkor is, ha ez némi kockázattal és egy-egy igénylő szempontjából alacsonyabb összegű hitelkihelyezéssel jár. A konkrét hitelkonstrukciók közül elsőként a normál kisvál­lalkozói hitelt említjük meg. Ezt egyéni és társas vállalkozások vehetik igénybe. A maximális hitelösszeg 50 millió forint lehet. Gyakorlatilag pár százezer fo­rintos összeget is nyújtanak hi­telként. A futamidő a konkrét ügylettől függ. A kamat 35 szá­zalékos. Saját erőként a kölcsön 20 százalékát kell felmutatni. A fedezet nagysága annak fajtájá­tól függ. Ez azt jelenti, hogy aki például devizaszámlával rendel­kezik, annál elfogadják a 100 százalékos devizafedezetet, de aki például nyugati gépkocsit ajánl fel fedezetként, ott a mér­ték elérheti a hitel 200 százalékát is. A Mezőbank Rt. négyféle vi­lágbanki hitelkonstrukcióban vesz részt. Az Integrált Mező- gazdasági Exportprogram, az In­tegrált Állattenyésztési és Fel- dolgozási Program, az Agráripa­ri Korszerűsítési Program, a Nö­vénytermesztési Fejlesztési Program említhető meg. A felté­telek eléggé szigorúak, a világ­banki előirányzatokat be kell tar­tani, a pályázatokban minden szükséges igénynek eleget kell tenni. A konkrét hitelfeltételek a fentiektől függnek. Irányadónak a következőket lehet tekinteni: a hitel nagysága a konkrét üzlettől függ, a futamidő egy és öt év között állapítható meg, a türelmi idő általában egy év, a fedezetre pedig a korábban elmondottak az irányadók. A kamat sajátosan alakul. Az igényelt hitel ugyanis két részből tevődik össze: 75 százaléka a világbanki hitel, amely kamata ma 22 + 4 száza­lék, 25 százaléka saját mezőban­ki hitel, melynek kamata 33 szá­zalék. Készül egy újabb program is, amely a mezőgazdasági ter­mékek tárolásához, csomagolá­sához, szállításához, kereskedel­méhez stb. kapcsolódik. Ez a program 1992-ben indul, így er­ről részletesebben csak később lehet beszámolni. A Mezőbank Rt. is foglalko­zik export-előfinanszírozással, habár ma még kevesen ismerik kedvező feltételei ellenére is. Feladata, hogy a termelési folya­matot finanszírozza egészen a kiszállításig. Minimum egymil­lió forintot lehet igénybe venni, lejárata 9 hónap, türelmi idő nincs, a kamat pedig 13-15 szá­zalékos. A kölcsönt devizahitel­ként tartják nyilván. Habár fo­rintban kapják és fizetik vissza a hitelt felvevők, az árfolyam vál­tozásait itt be kell kalkulálni az üzletbe. A konstrukció jellegé­ből következik, hogy megfelelő bankári biztosítékkal fedezett okmányt kell benyújtania a ké­relmezőnek. Mindenesetre java­soljuk, hogy a banknál érdeklőd­jenek a konkrét feltételekről. Nemzetközi hitelekkel a Mező­bank Rt. szintén rendelkezik. Korlátozott felhasználását az in­dokolja, hogy ezek többnyire céghitelek, s általában előírják a nyugati termékek vásárlását, sőt sok esetben a hitelt igénybe ve­vők körét is. Elvi szinten létezik a Magyar- Amerikai Vállalkozási Alap is. A 26 százalékos kamatozású kölcsönre pályázatot lehet be­nyújtani - ilyen értelemben tehát konkrét dologról van szó - az Alaphoz. Ebben segít a bank, il­letve ha megítélték a hitelt, meg­bízás alapján a Mezőbank folyó­sítja. Megemlítjük még, hogy az Egzisztencia Hitel-konstrukció­ban a Mezőbank is részt fog ven­ni. A konkrét feltételek itt kidol­gozás alatt állnak. F.I. A Tisza még tiszta (Folytatás az I. oldalról) folyásainak 1990. évi minőségé­ről a következők mondhatók el. A Tisza 1. osztályú vízminőség­gel érkezik a tiszabecsi határszel­vényhez. A közel természetes tisztaságú folyóvíz a Szamos tor­kolatától II. osztályúra romlik, a Szamoson és a Krasznán érkező külföldi eredetű szennyezések hatására. Az öntisztulási folya­mintegy tíz makrokomponens ér­tékének kedvezőtlenebbé válása miatt egy viszonylag lassú víz­minőségromlás jelentette. A Zagyva folyó Jászberény fe­letti szakaszán kapja az összes szennyezésének négyötödét. Ezen szennyezések nagysága és egyenetlensége miatt a folyó fel­sőbb szakaszain szinte minden évben előfordulnak oxigénhiá­nyos, részleges halpusztuláshoz VÍZMINŐSÉG térkép >TISZAFÜRED mu I. osztály .......- II. osztály m inimum KI. osztály tözik, és így nem szennyezi a főcsatornát. A Körös-ér gyakorlatilag szennyvízelvezetőnek tekinthe­tő, vize semmilyen vízhasználat­ra nem javasolható, III. osztályú. Vízminőségi javulást csak akkor remélhetünk, ha a Nagykőrösi Konzervgyár és Nagykőrös kommunális szennyvizeit kellő mértékben fogják majd tisztítani. Hasonlóan szinte csak szennyvíz folyik a Szajoli I. fő­csatorna (Tinóka-ér) medrében. Törökszentmiklós szennyvizei miatt vizes területünk egyik leg­szennyezettebb csatornája (III. osztály). A Kiskörei-tározó megépíté­sének egyik célja az volt, hogy olcsón, szivattyúzás nélkül tud­jon nagy mennyiségű öntözővi­zet juttatni az öntöző főcsatornák rendszerébe. Ezek közül a legna­gyobb a Nagykunsági és a Jászsági főcsatornák öntöző- rendszere. E két főcsatorna a Ti­sza folyóból kitűnő minőségű, I. osztályú öntözővizet kap a Kis­körei-tározó közvetítésével. dr.Waijandt János Angol-magyar repülőgépjavító vegyes vállalat alakul Április végéig lezajlik a Pest­vidéki Gépgyár privatizációja. A repülőgép- és helikopterjavítás­sal foglalkozó gyárat 26,6 millió dollárért megvette az angol Line UP cég, amely még áprilisban ki­fizeti a vételár felét és ezzel meg­alakul a Line UP Budapest Kft. Az új vállalkozás 100 millió fo­rint alaptőkével jön létre, 84,5 százalékos angol és 15,5 százalé­kos magyar részesedéssel. A gyárban jelenleg a felszá­moló biztos irányításával folyik a hagyományos kalorikus termé­kek - gáz- és olajégők - gyártása is. Az új tulajdonos 200 millió dolláros beruházással 1995-ig tervezi kiépíteni a repülőgépjaví­tó bázist. Még idén elkezdik a hangárak építését; e csarnokban elsősorban Boeing-típusú repülő­gépek javítását végzik majd. Az új cég a magyar hadsereg igénye­inek megfelelően MIG-gépek és helikopterek javítását is vállalja. A Line UP Budapest Kft. átveszi a volt állami vállalat dolgozói ál­lományát, sőt az 1200-as létszá­mot 2600-ra növeli a későbbiek­ben. A Pestvidéki Gépgyár 1988- ban még 12,5 millió forint nyere­séget ért el. Egy év múlva, 1989- ben vált veszteségessé, felhalmo­zódott adóssága mára eléri az 1,3 milliárd forintot. A vállalat árbe­vételének 45 százaléka szárma­zott a kelet-európai exportból. Az új kft. tervei között szerepel a volt szocialista országok piacának megtartása is. _________________ L átlelet Agonizáló emberi kapcsolatok A szaporodó társadalmi el­lentmondások és a végképp el­hatalmasodó morális válság még a legemberibbnek ígérkező vi­szonyokat is szétfeszítik. S egyre inkább az irigység, a hízelgés, a cinikus magatartás, az önleple­zés tör utat magának. A társas élet tipikusnak tekinthető esetei ugyanúgy bizonyíthatják ezt, mint a tartós kapcsolatokra való alkalmasság ritkuló példái. Akármelyik pillanatban egy­másnak eshetnek az emberek, és ahogy - úgynevezett kulturál­tabb módszerekkel - mindenütt egymásnak is esnek, ebben nem csupán a türelmetlenség vagy a meg nem értés játszik szerepet. Sokkal inkább a féktelen önzés és a féltékenység, melyek ha elha­talmasodnak, mindenképp a sze­mélyiséget rombolják. De a vár­ható nyereségek és veszteségek számbavétele alapján sem ala­kíthatók ki valódi emberi kap­csolatok. A lépés és ellenlépés pontosan rögzíthető képlete eb­ben nem segít. Nemcsak azért, mert a személyközi viszonyok sokkal bonyolultabbak annál, mintsem végső kimenetelüket előre lehetne látni, hanem azért is, mert mindig magukban hor­dozzák a kölcsönös pozitív füg­gés, az egymás iránti nyitottság, a megértés és elfogadás alapvető emberi értékeit. Csakhogy ezek az értékek ak­kor jutnak felszínre, ha nem az önzés, a zsarolás, az álcázás vagy félrevezetés, hanem a nyíltság, a türelem, az empátia, a segítőkészség válik természetes életvezetési és gondolkodási stí­lussá. S ugyanígy a konfliktusok megélésének és kölcsönös felol­dásának készsége. A konfliktu­sok nélküli élet ugyanis legfel­jebb a színlelt boldogságtudattal válik egyenértékűvé. Méghozzá minél több konfliktusról nem ve­szünk tudomást, annál sérüléke­nyebbé válhatunk. Ugyanakkor semmi sem pusztíthatja olyan módszeresen a személyiséget, mintáz egymásról kialakított né­zetek és vélemények megmerevii- lése, a kommunikációképtelen­ség. Ezért sem lepődhetünk meg a kapcsolatok szétzilálódásának napjainkban megnyilvánuló je­lein, a magány, a társtalanság felerősödésén. Szociális viszo­nyainkból is épp azok az életve­zetési „technikák’ ’ hiányoznak - s ezek megismerésére, használa­tára sem a család, sem az iskola nem készít fel -, melyek elősegí­tenék a konfliktusok értelmes feloldását, a megváltozott külső és belső körülményekhez való alkalmazkodást. így nem csoda, hogy az agonizáló kapcsolatok sűrűjében vergődve önmagun­kat veszítjük el, kiüresedő szere­pekbe vagy látszatcselekvések­be menekülve, melyek időlege­sen ugyan oldhatják magányun­kat, hosszabb távon azonban el­viselhetetlenek. Kerékgyártó T. István Az Electrolux hűtőgépgyára A változásokra még várni kell A Zanussi csak fizet Elkelt a Lehel (erről a szerző­dés aláírása kapcsán lapunk is hírt adott), ám az Electrolux kö­telékébe került jászberényi válla­latról érzékelhető változások csak hetek múlva várhatók - tájé­koztatta az Új Néplapot dr. Hor­váth István, a Hűtőgépgyár vál­lalkozási és befektetési igazgató­ja. A napokban alakult meg és kezdett dolgozni az a (jelenleg) tizenegy munkacsoport, mely részletesen elemzi a Lehel piaci kapcsolatait, termékszerkezetét, technológiai felkészültségét, munkaerő-szükségletét, a válla­lat szervezetét, valamint az Elect­rolux csoport meglévő cégeivel kiépítendő kapcsolatokat. Tanul­mányukat és a kívánatos változá­sokat tartalmazó javaslatukat május végéig készítik el. akkor dől majd el mit, hová és kivel gyárt majd a Lehel. A Hűtőgépgyár igazgatója azt is elmondta, hogy a vállalatnál összességében létszámleépítésre nem kell számítani, hiszen az Electrolux a termelés növelésére, új termékek bevezetésére törek­szik. Munkatársunk kérdésére úgy válaszolt, hogy - a mostani elképzelések szerint - a Hűtőgép­gyár meg kívánja tartani közcélú létesítményeit, például a sport­csarnokot és a műjégpályát. Az Új Néplap kérdésére Hor­váth István azt is elmondta, hogy a Lehelt az Electrolux és nem egy olasz leányvállalata vette meg: az itáliai cég, a Zanussi csupán a szakmunkát fizeti ki. Pénzügyi megfontolásokból döntöttek így a svéd konszern vezetői, ennek a vállalatuknak a gazdasági pozí­ciói ugyanis igen stabilak, ezen­kívül Olaszországban volt a leg­érdemesebb felvenni a vállalat­vásárláshoz hitelt. Horváth Ist­ván szerint a jászberényi Hűtő­gépgyár - természetesen az Elect- rolux-hálózatban érvényes sza­bályok szerint - önálló vállalat­ként gazdálkodik tovább. matok jótéteményeként Tokajnál már újra I. osztályú, míg a Sajón érkező szennyvizek következté­ben újra romlik a víz minősége. A Sajó torkolatától Szolnokig (mintegy 170 folyamkilométer hosszon) számottevő szennyezés nem éri, aminek következtében a város fölötti szakaszon jön létre a folyó középső szakaszán a leg­jobb vízminőség. A város szennyvizei és a Zagyva hatására azonban a Szolnok alatti szaka­szon jól kimutathatóan újra rom­lik a vízminőség. Egyébként a folyó öntözés szempontjából és ipari víz szempontjából szinte egész évben I. osztályú, míg ha­lastó-tápvízként zömmel I., ese­tenként II. osztályú. A Tisza víz­minőségét az elmúlt húsz évben vezető időszakok. A Zagyva Jászberénytől Szolnokig, igen rossz állapotról indulva, egy ör­vendetes mértékű tisztulást mu­tat. A felső folyószakasz szeny- nyezése azonban olyan nagy mértékű, hogy a vízminőség gya­korlatilag állandóan II. osztályú, egyes komponensek szinte egész évben a legrosszabb, III. osztályú kategóriába tartoznak (például foszfát- és a nitrittartalom). A Tama a Zagyvához hason­lóan szennyvizekkel erősen ter­helt folyó, amelynek minősége egész évben csak II. osztályú. Az utóbbi két évben a Gerje- Gerje főcsatorna vízminősége III-ról II. osztályúra javult, ame­lyet az tett lehetővé, hogy a ceg­lédi szennyvíztisztító vizét elön­napló Egy szálfatermetű emberről szeretnék írni, aki jóllehet már nyugdíjas, most is kimagaslik a tö­megből, tiszteletet parancsoló alakján semmit sem görbített az idő. A karcagi lakosok tiszteletét viszont nem csupán öles termetével, hanem tevé­kenységével is kivívta dr. Selmeczi Pál főorvos úr, aki a II. Világháborús Emlékmű Alapítvány elnöke. Mint ilyen, nem kis gondot vett a nyaká­ba, hiszen egy emlékműhöz pénz kell, különösen ha a város szépet akar, olyat, amilyet megérde­melnek szegény halottaink, akik idegen földben nyugszanak, esetleg-itthon vannak eltemetve, de akár így, akár úgy, évtizedekig hallgatni kellett róluk, nem volt hova letenni egy szál virágot, miközben a szovjet hősök emlékművéhez öl­számra hordták hivatalosék. Ezek a fájó sebek, a némaság gyötrelmes évei elevenen élnek a karca­gi emberekben, így különösen érzékenyen rea­gálnak mindenre, ami az emlékművel kapcsola­tos. Dr. Selmeczi Pál főorvos úr lelkes segítőjé­vel, Vígh Zoltán kuratóriumi taggal többször is végigtalpalta a várost összegyűjtendő az emlék­műhöz szükséges pénzt, mégsem tudják ezt ele­gen, ugyanis elfeledték megemlíteni a nevét az Új Néplap cikkében is, mely a karcagi alapítvá­nyokról szólt, egyebek között az emlékmű-ala­pítványról is - figyelmeztetett néhány olvasó. Ez igaz. Abban, hogy 1990 júliusa óta tucatnyi in­tézmény és vállalat, továbbá rengeteg magánsze­mély fizetett be több-kevesebb pénzt, tehát ab­ban, hogy az emlékmű ügye az egész város ügye lett, hallatlanul sokat tett dr. Selmeczi Pál főor­vos úr, aki ugyan nem karcagi születésű, de egy élet munkájával elfogadtatta magát karcaginak, s akit, mint fentebb már említettem, nem csupán öles termete miatt tisztelnek a nagykun város lakói. Körmendi Lajos Oxigén Alapítvány Bejegyezték az Oxigén Ala­pítványt, amely az egész­séges, a biztonságos, a zavar­talan és szép környezet érde­kében kíván fellépni a nyilvá­nosság eszközeivel, a rádió- és tévéműsorok, a sajtó, a könyvkiadás adta lehetőségek felhasználásával. A Parla­ment Környezetvédelmi Bi­zottságának tagjai nemcsak elvileg támogatták az ötletet, hanem saját pénzükkel is hoz­zájárultak az alapítványhoz. Az alapítók között szerepel a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet is. Az alapítvány nyi­tott, a céllal egyetértők a Ma­gyar Rádió Oxigén műsorá­nak szerkesztőségénél jelent­kezhetnek. Uj utcanevek Jeles személyiségekről ne­vezték el Kunmadaras fonto­sabb útvonalait, utcáit, a régi, a mai korhoz nem méltó utca­neveket pedig törölték a listá­ról. Utcát neveztek el többek között Györffy István jeles nagykunsági néprajzkutató­ról, Csikay János Jászkun ka­pitányról, Kodály Zoltán nép- zenekutatóról, aki a települé­sen is folytatott népzenei gyűjtést. Utcanevet kapott Si- may Miklós református lelki- pásztor, püspök, valamint Széchenyi István, Illyés Gyu­la, Nagy Imre, az ’56-os for­radalom miniszterelnöke és Bibó István, a Nagy Imre kor­mány volt minisztere. Tevékeny SZETA A SZETA cibakházi csoportja a rászorulók megsegítésére az önkormányzattól pénzbeli hozzájárulást, míg a martfűi cipőgyártól jutányos áron ci­pőket, a Tiszaföldvárés Vidé­ke Áfésztól pedig ruhaneműt, élelmiszereket és tisztítósze­reket kapott. Az ezek eladásá­ból befolyt pénzből élelmi­szercsomagokat vettek és el­juttatták a szegényeknek hús­véti ajándékként.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents