Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-24 / 94. szám

1991. ÁPRILIS 24. 3 Gazdasági tájoló Hitel műszaki fejlesztésre „Tűzvésznél a tűzoltóparancsnok dirigál” A gazdaságpolitika válsága - a válság gazdaságpolitikája Veress József előadása Mezőtúron Az innovatív vállalkozások hi­telhez jutása érdekében az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság) arra vállalkozott, hogy azokkal a bankokkal, amelyek a vállalkozások műszaki fejlesztési és általában innovációs tevékeny­ségének hitelezésével (is) kíván­nak foglalkozni, megállapodást köt. A támogatott tevékenységek kö­re: 1. Gyártmány-, termék- és szol­gáltatásfejlesztés (beleértve a gyártmány működtetéséhez szük­séges korszerű üzembiztonsági módszerek kifejlesztését is). Ezen belül:- kül- és belföldi szabadalom, vagy egyéb módon nem védett, de Magyarországon még nem, vagy csak kisebb volumenben gyártott magas műszaki színvonalat és fej­lett technológiai kultúrát igénylő termék üzemszerű gyártásba véte­le,- ismert és gyártott termék mű­szaki színvonalát, használati érté­két, piacképességét jelentősen ja­vító fejlesztés és annak üzemszerű alkalmazása,- a fenti fejlesztések elvégzésé­hez és üzemszerű alkalmazásához kapcsolódó technológiai korszerű­sítés,- a gyártmány felhasználóknál re­ferenciaüzemek létesítése,- mindezekkel közvetlenül kap­csolatos, az üzemszerű alkalma­záshoz szükséges kapacitás kiépí­tés beruházásai, valamint a szüksé­ges szellemi javak (licenc, know­how, újítási, ipari minta átvétele) adaptálása. 2. A gyártás, az üzemeltetés- és javítás technológiai fejlesztése. Ezen belül:- találmányok, know-how és na­gyobb jelentőségű újítások megva­lósítása, üzemszerű alkalmazásba vétele, Privatizációs kölcsön A gazdasági tájoló március 27-én ismertette az „egzisztenciahitelt”, amelyet csak belföldi magánszemé­lyek vehetnek igénybe az állami va­gyon megvásárlására. Ugyanerre a célra létezik egy másik hitelkonst­rukció is, amelyet az előbbinél szé­lesebb kör igényelhet, bár mérsé­keltebb kedvezményekkel. A priva­tizációs hitelonstnikcióban a bel­földi magánszemélyeken kívül részt vehetnek a már működő gaz­dasági társaságok is, ha magánsze­mélyek alapították, vagy a magán- tulajdoni hányad többségi. A kölcsön összege az állami va­gyonrész eladási árának (amelyet az állami adósság törlesztésére fordí­tanak) 75 százaléka lehet. Értékpa­pír (részvény)-vásárlás esetén az el­ső kibocsátási ár 50 százalékára ve­hető fel kölcsön. A privatizációs kölcsönhöz tehát több saját erőt kell felajánlani, mint az egzisztenciahi­telhez, de az elnyerhető kölcsön összege itt nincs korlátozva. A köl­csön futamideje maximum 10 év, amelyen belül a türelmi idő legfel­jebb két év. A kölcsön kamata a magánszemélyek és a magánsze­mélyek által alapított társaságok esetében a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka + 5 száza­lékpont: jelenleg 21,5 százalék. A hitelbírálat során a bank azt vizsgálja, hogy reálisan állapítot­ták-e meg a vételárat, és a vállalko­zás piaci megalapozottsága lehető­vé teszí-e olyan mértékű jövede­lem szerzését, amelyet a tevékeny­ség folytatása mellett a kölcsönt ka­matostól vissza tudja fizetni. A fel­ajánlott hitelezési biztosíték forgal­mi értékének fedeznie kell a köl­csön összegét és annak járulékait. A pályázó a kölcsön engedélye­zéséről szóló „igazolás” birtoká­ban vehet részt a pályázaton az ál­lami vagyontárgy megvásárlása céljából. Az Állami Vagyonügy­nökség nyilatkozata alapján kerül­het sor a kölcsönszerződés megkö­tésére.- új termelési eljárások, komplex termeléstechnológiák kidolgozása,- lízing céljára korszerű berende­zések kifejlesztése,- referenciaüzemek létesítése,- a vállalati kutatási-fejlesztési tevékenységet segítő, kiszolgáló, termelési, technológiai szerkesz­tés, vizsgálati, termelésszervezési marketing stb. szolgáltatási tevé­kenység korszerű technikai feltéte­leinek kialakítása. Az ehhez szük­séges licencek, know-how-k stb. adaptálása, rendszerbe állítása,- Magyarországon még nem al­kalmazott korszerű eljárások, tech­nológiák stb. átvétele, bevezetése,- mindezek üzemi méretű kapa­citásainak kiépítéséhez szükséges beruházások megvalósítása. E hitelkonstrukcióban a saját erő nagyságát, a fedezet mértékét és a futamidőt minden bank üzletpoliti­kájának megfelelően, egyénileg alakítja ki. A bankok, például a Kereskedel­mi Bank Rt. - az újítási tevékeny­ségek ösztönzése és támogatása céljából kedvezményes kamatozá­sú kölcsönt nyújtanak az egyéni, illetve a 100 főnél több alkalmazot­tat nem foglalkoztató társas vállal­kozásokhoz. E kölcsönhöz az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság biztosít kedvezményt. A köl­csön minimális összege 100 ezer forint. A kölcsön maximális visz- szafizetési ideje: 5 év. A kölcsön kamata a pénzpiacon beszerezhető források árához iga­zodik. A kamatösszeg 50 százalé­kát az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság a pályázó helyett megtéríti. A kölcsön után egyszeri kezelési költséget fizet a vállalkozó, mely­nek mértéke a kihelyezett kölcsön­összeg 2,5 százaléka. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a 2,5 százalékos kezelési költségből 1 százalékot megtérít. A kölcsönhöz saját erő szükséges. Ez nem lehet kevesebb az igényelt kölcsön­összeg 10 százalékánál. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság a várhatóan kiemelkedő jelentősé­gű műszaki fejlesztési eredmények és/vagy fontos népgazdasági érde­ket is szolgáló kezdeményezések esetén - kivételes esetekben - kész­fizetői kezességet is vállal az adó­sért. Vállalkozói igazolványt az ille­tékes helyi polgármesteri hivatal­nál lehet kiváltani. Ezt követően az APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság Adóalany­nyilvántartó Csoportjától (Szol­nok, F. Bede utca 2-4.) adószámot kell kérni, mely egyben az általá­nos forgalmi adó hatálya alá törté­nő bejelentkezés módját is magába foglalja. Az általános forgalmi adórendszerben alanyi mentessé­get választhat az a vállalkozó, aki­nek éves(vagy év közbeni kezdés­nél időarányos) árbevétele ipari vállalkozás esetén 300 ezer forin­tot, kereskedelmi vállalkozás ese­tében az 1 millió forintot nem ha­ladja meg. Ez esetben az adóbeje­lentkezési nyomtatványt úgy kell kitölteni, hogy „nem jelentkeztem be” az általános forgalmi adó ha­tálya alá. A kitöltéshez célszerű az ipartestületek szakembereinek ta­nácsát kérni. A Szolnok Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóságnál is be kell jelenteni a tevékenység meg­kezdésének időpontját. A Társada­lombiztosítási Igazgatóság törzsszámot ad a vállalkozóknak. A kezdő vállalkozó a kezdés évé­ben havi 1200 forint társada­lombiztosítási járulékot fizet, az azt követő években á megelőző évi vállalkozásból származó személyi Vállalkozók iskolája Szolnokon Immár több mint harmadik hó­napja működik Szolnokon, a Tudo­mány és Technika Házában az or­szágban elsőként létrehozott Vál­lalkozók Háza. A hamar népszerű­vé vált intézményben felkészült szakemberek sokrétű tanácsokkal, információkkal látják el minden hétfőn és szerdán 10 és 18 óra kö­zött a vállalkozókat és a vállalkozni szándékozókat. Eddig mintegy százan, köztük visszatérő ügyfelek látogatták a Vállalkozók Házát - tudtuk meg Pe­likán Lajostól, az MTESZ ügyveze­tő titkárától. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozók szíve­sen veszik igénybe a szolgáltatáso­kat s kémek tanácsokat, elsősorban általános kérdésekkel kapcsolat­ban. Vannak persze olyanok, akik­nek csak konkrétan hitelekkel összefüggő vagy jogi információ­kat, igényelnek. A szakemberek minden esetben készségesen állnak rendelkezésre és segítenek például abban, hogyan kezdjen valaki egy vállalkozást vagy milyen adózási formát válasszon. Elemezve az ügyfelek üzleti elképzeléseit, a döntés előkészítése érdekében tájé­koztatják őket a várható nehézsé­gekről. Előfordul, hogy a vállalko­zó önmaga nem tud dönteni, s ezért kikéri a tanácsadók véleményét. Sajnos, néhányan nem fordítanak kellő figyelmet a piackutatásra, s gyakran fel sem merül annak a le­hetősége, hogy a vállalkozás nem­csak anyagi jólétet biztosíthat, ha­nem bele is lehet bukni. Kétféle em­bertípus fordul meg itt általában. Az egyik jó szakember, de nem ért az üzlethez, míg a másik pedig nagy­szerű „businessman”, de hiányzik a megfelelő szakmai ismerete. Újdonság a hamarosan beinduló vállalkozók iskolája, amely nem más, mint egy új típusú tanfolyam, és a legalapvetőbb információkkal szolgál a résztvevőknek. A tervek szerint országos számítógépes rendszer kialakítására is sor kerül, amely naprakész piaci informáci­ókkal segíti majd az üzletemberek munkáját. Megjelent az Országos Vállalkozásfejlesztési Iroda első ki­adványa is, a Hitel ABC, amely már kapható a Tudomány és Technika Házában. jövedelem 53 százalékának tizen- ketted része a havi társada­lombiztosításijárulék. Az egyéni vállalkozó megvá­laszthatja, hogy a személyi jövede­lemadó, illetve a vállalkozási nye­reségadó szabályai szerint kíván-e adózni. A személyi jövedelemadó alapján adózó vállalkozók az éves árbevételük és a költségek külön­bözeiéként jelentkező nyereség fi­gyelembevételével fizetik a szemé­lyi jövedelemadót. Ez esetben a vállalkozó pénztárkönyv vezetésé­re kötelezett. A vállalkozási nyereségadó ha­tálya alá bejelentkező vállalkozók a társas vállalkozások adózási sza­bályai alapján fizetik a vállalkozói nyereségadót, illetve a vállapozás­ból származó személyi jövedelem alapján a személyi jövedelemadót. Az általános forgalmi adó és sze­mélyi jövedelemadó-előleg fizeté­si kötelezettég havonta a tárgyhó­napot követő hó 20-ig esedékes, amennyiben a kötelezetség eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot. A vállalkozók minden évet követő február 28-ig kötelesek az adóha­tóság részére adóbevallást adni. Az egyéni vállalkozók tevé­kenységükért saját vagyonukkal korlátlanul felelősek. Pócs Lajos A Magyar Közgazdasági Társa­ság mezőtúri területi csoportjának alakuló ülésén Veress József, az MKT főtitkára, a Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egyetem tan­székvezetője előadást tartott „A gazdaságpolitika válsága - a válság gazdaságpolitikája” címmel. Rö­viden ismertetjük az előadás főbb gondolatait: a politika évtizedeken keresztül rátelepedett a gazdaság­ra, és ebből következően nem érvé­nyesülhettek a közgazdaságtan önálló törvényszerűségei. Most vi­szont, amikor érvényesülnek, az igazságtalanságok sokasága alakul ki, például a munkahely bizonyta­lansága, a lakásrezsi elviselhetet- lensége. Nem volt a társadalom felkészülve erre. A politikai átalakulásban a pár­tok közötti harc nyomja rá bélyegét a gazdaságra. Nagyon fontos gaz­daságijogszabályok nem kerülnek a parlament elé a politikai kötélhú­zás miatt. A gazdaságpolitika ma azért van válságban, mert kapkod. A jövő érdekében, gyermekeink érdeké­ben alapos válságkezelő gazdaság- politikát kellene folytatni, de a ve­zetés egy korábban megígért piac- gazdaság bevezetését szorgalmaz­za, pedig ennek feltételei hiányoz­nak. A piacgazdaság bevezetésé­hez meg kell teremteni az előfelté­teleket, elsősorban a pénzügyi szolgáltatsok és a piaci szemlélet terén. Nálunk még a magánvállal­kozások is az állami szektorból él­tek, itt sem érvényesül tisztán a piaci szemlélet. Előbb a válságból kellene kijut­nunk az ehhez szükséges népsze­rűtlen intézkedéssorozattal. A vál­ság kezeléséhez szükséges eszkö­zök nem demokratikusak, de hát tűz esetén a tűzoltóparancsnok di­rigál, nem tud tekintettel lenni a károsultak, egyébként jogos, igé­nyeire. Ezzel szemben a piacgaz­daság demokratikus, nem tűri a Hiányzik a béralku A vállalati béralku megvalósí­tásának lehetőségeiről, problé­máiról esett szó az MKT Munka­erő-gazdálkodási Szakosztályá­nak legutóbbi ülésén. A ma egyre differenciáltabb képet mutató vállalati bérrendszerek környe­zetében sok helyütt ismeretlen a béralku, az érdekegyeztetésen alapuló bérstratégia fogalma. A szociális piacgazdaság kiépülé­sének azonban együtt kell járnia piaci bérezés kialakulásával, bár ennek megvalósulásához jó né­hány feltétel az előadó szerint ma még hiányzik. Elsődleges termé­szetesen a piaci környezet kiala­kulása, e szempontból meghatá­rozó lesz a privatizáció szerepe. Nem közömbös a jogi intéz­ményrendszer alakulása sem, döntő fontosságú az új Munka Törvény tartalma is. Egy jól mű­ködő béralku természetesen biz­tosítja a bérek és a munkaérték közötti összhangot is, az így ki­alakuló bérek motiválják a dol­gozót, és segítik a munkaerő- mozgást. Számos megválaszolatlan kér­dés lehet még e témában, az azonban ma már biztosra vehető: piacgazdaság elképzelhetetlen piackonform bérezés nélkül. diktatúrát. E két intézkedéscsomag elemeit nem szabad összekeverve alkalmazni. Csehszlovákiában és Jugoszlá­viában - részben izraeli mintára - rendkívül kemény stabilizációs programot vezettek be 1990-ben. Visszaszorították az inflációt, csökkentették a költségvetési ki­adásokat. Egy gyermek lázát gyor­san le lehet nyomni prizniccel. Ha más baj nincs, ez eredményes le­het, de ellenkező esetben gyors le- gyengüléshez is vezethet. Az ilyen erőszakos intézkedések a gazdság- ban is visszaesést okozhatnak. Tőkepiac nélkül nincs piacgaz­daság. A tőkepiachoz pedig a kö­vetkezők kellenek:- megtakarítási hajlandóság, be­fektetési hajlandóság, befektetési lehetőségek és pozitív reálkamat- láb. Vagyis az inflációnál annyival legyen magasabb a kamatláb, hogy érdemes legyen befektetni. A pénzmennyiség szigorú szabályo­zásával meg kell akadályozni, hogy túlfogyasztás legyen az or­szágban, de nem úgy, hogy egyes rétegeket az adórendszerrel igaz­ságtalanul elszegényítünk, szociá­lis védőháló pedig nincs. A to­Tőzsdei megbízás az OTP-nél ,,A tőzsde működése, elszá­molási rendszere és a tőzsdén köthető ügyletfajták” címmel nagy érdeklődéssel kísért elő­adásra került sor 1991. április 17- én Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában. A Magyar Közgazdasági Társaság Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Szer­vezete pénzügyi szakosztálya meghívására Pleschinger Gyula, az OTP BROKER Rt. ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást a jelen lévő - elsősorban - pénz­ügyi szakemberek számára. A tőzsde újjáalakítására - mon­dotta - az értékpapírpiac fejlesz­tése, továbbá - a nyilvánosságon keresztül - a befektetők védelme érdekében volt szükség. A ma­gyar tőzsdét a múlt év nyarán 43 alapító tag hozta létre 211,6 mil­lió forint vagyonnal, jelenleg pe­dig már több mint hatvan tagot számlál. A tőzsde nem nyereségérde­keit szervezet, az a feladata, hogy biztosítsa a megfelelő kor­szerű kereteket az értékpapírok forgalmának lebonyolításához. A létrehozott szervek is a tőzsdei kereskedelem tisztaságának el­lenőrzését, az úgynevezett benn­fentes kereskedelem kiküszöbö­lését szolgálják. A tőzsdén a bró­kerek - megbízóik utasítása sze­vábbképzés alapja az államháztar­tás reformja lehet. A válságot sokan a keleti keres­kedelem összeomlására vezetik vissza, és a gazdaságpolitika meg­határozó elemének tartják Nyugat- Európa részarányának növelését kereskedelmünkben. Ez azonban nem megy máról holnapra! Az a hatalmas exportkényszer, ami az adósság visszafizetéséhez szüksé­ges exportnövekményt megte­remtheti, elavult, Nyugaton elad­hatatlan termékeket produkáló gazdasági szerkezetben érvénye­sül. Meg kell tehát próbálnunk Ke- let-Európával kialakítani a szá­munkra kedvező dollárelszámolá­sú kereskedelmet. Azokat a válla­latokat pedig, amelyek képesek ar­ra, hogy a nyugati piacon is meg­állják a helyüket, állami interven­ciós eszközökkel is segíteni kelle­ne. Veress József szemléletes, len­dületes előadása jó útravalónak bi­zonyult a GATE Mezőtúri Főisko­lai Karán összegyűlt gazdasági szakembereknek, akik maguk is hozzájárulhatnak az előadás címé­ben megfogalmazott ellentmondás feloldásához. rint - azonnali (promt), határidős és opciós ügyleteket köthetnek. Az OTP BROKER Rt. fél szá­zalék megbízói díj (minimum 300 forint) ellenében vállalkozik a tőzsdei műveletekre, s terveik szerint ez év második felétől az OTP megyei igazgatóságainál is elfogadják a részvényvásárlásra, illetve -eladásra vonatkozó meg­bízásokat. Tagsági kártyák Csaknem két éve dédelgetett álma valósul meg a KT tagságá­nak. Hamarosan elkészül a társa­ság „tagsági könyve”, amely elegáns rajzolatú, hitelkártyához hasonló műanyag lapocska lesz. A névre szóló kártyák előrelát­hatóan 1992. december 31-ig lesznek érvényben. Tulajdono­saik számára több kedvezményt biztosítanak, például a Közgaz­dasági és Jogi Könyvkiadó ki­adásában megjelenő könyveket árengedménnyel vásárolhatják meg. A tagsági kártya kitűző­ként is használható lesz. A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szerveze­tének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász Jó­zsef L. Z. A vagyoni felelősség korlátlan Hogyan kezdjünk egyéni vállalkozást? OMFB Négymilliárdos alaptőke Az OMFB-nek az innovációs vállalkozásokat támogató eszköztárá­ban egyre jelentősebb szerepet kap a Központi Műszaki Fejlesztési Alap, amelynek mintegy 4 milliárd forintnyi alaptőkéjét nyilvános pályázat útján kívánják szétosztani. Pályázati témák: az energiafelhasználást csökkentő technológiák bevezetése, biológiai és egyéb technológiai eljárások kifejlesztése, alkalmazása, információtechnológiák, a környezetünk műszaki fej­lesztésével összefüggő feladatok megoldása, infrastruktúra színvona­lának növelése, új feldolgozóipari technológiák stb. Igényelhető támogatások: vissza nem térítendő támogatás különbö­ző mértékű visszatérítési kötelezettséggel, illetve kamattal nyújtott támogatás. A pályázatokat az OMFB Pályázati Irodájához (Budapest V., Mar- tinelli tér 8.) lehet benyújtani. Űrlapokat és tájékoztatót ugyanott lehet kapni. Az MKT hírei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents