Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-16 / 87. szám

1991. ÁPRILIS 16. Megyei körkép 3 Zebrák új ruhában. Ilyenkor tavasszal szokásos az útburkolati jelek újrafestése. Felvételünk Kisújszálláson örökítette meg a Közúti Igazgatóság tengelyvonalfestö brigádjának egyik dolgozóját, aki száradás után oldalkocsis motorral szedi össze a terelőbólyákat. Fotó: Mészáros A pártállamban gyanús volt Ébredezik a népfőiskolái mozgalom Évszázados györekei vannak a nagyvilágban a népfőiskolái mozgalomnak. Az utóbbi évek­ben nagyon kevés szó esett erről megyénkben. Most talán meg­mozdult valami. Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolái Társaság titkára Szolnokon járt és találko­zott Boros Lajossal, a megyei, közgyűlés elnökével. Ez a be­szélgetés kedvező hatással lehet a mozgalom megyei fejlődésére. Ennek az ürügyén kértem tájé­koztatást Túróczyné dr. Veszteg Rozáliától, a társaság alapító tag­jától a jelen helyzetről és a jövőre vonatkozó elképzelésekről.- Milyen hagyományai van­nak hazánkban a népfőiskolák­nak?- A két világháború között töl­tött be jelentős szerepet az embe­rek műveltségének szélesítésé­ben. Amikor már közel száz ilyen főiskola volt az országban, 1948-ban rendeletileg megszün­tették az egész mozgalmat. Ezt követően titokban, egy sárospa­taki magánalkásban találkoztak az egykori tagok évente egy al­kalommal. Ez a megmaradt kis láng adta a lehetőséget, hogy a hetvenes évek végétől újra fel­lángoljon a tűz. Rengeteg nehéz­séggel kellett szembenézniük, hiszen a pártállamban roppant gyanús volt minden közösségi szerződés, főleg olyan, ami alul­ról jövő kezdeményezésnek szá­mított. Szabad teret 1988-89-ben kapott a mozgalom. Ekkortól van úgy, hogy nyugodt körülmé­nyek között, mindenféle politi­kai behatás nélkül szervezhetjük az iskolákat országszerte. Szol­nok térsége valahogy kimaradt ebből a folyamatból.- Hogyan változhat a helyzet?- Most már egyre nagyobb az érdeklődés. Egyre többen jutnak el országos népfőiskolái vezető­képzőbe. A megyéből nyolc pá­lyázat érkezik a Pro Cultura Ala­pítványhoz. A Magyar Népfőis­kolái Társaság 1990-es közgyű­lésén fogalmazódott meg az in­tézményesítés gondolata. Ez annyit jelent, hogy a fővárosban, illetve egyes regionális közpon­tokban információs irodákat kell létrehozni. Most jó esélye van Szolnoknak, hogy egy ilyen helyszíne legyen. Ennek rendkí­vül összetett a feladatköre. A do­kumentációs, szervezési, képzé­si, tanácsadó, kiadmányozási, koordinációs és egyéb szóváltá­sokat végzi majd. Tervezzük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolái Társaság létreho­zását, melynek nyilvános alaku­ló közgyűlése e hónap 19-én lesz Szolnokon az új gyerrmek- könyvtárban.- Anyagilag hogyan lehet biz­tosítani a népfőiskolák működő­képességét?- A közművelődési és a nép­főiskolái alapítvány együttesen 260 millió forintot tesz ki, ennek egyharmad része fordítható a népfőiskolái mozgalomra. Fel­adatunknak tekintjük egy népfő­iskolái törvény kidolgozását és elfogadtatását az Ország- gyűléssel, ebben az esetben a költségvetésből részesülnénk tá­mogatásban. Most a szervezés­nél saját, illetve helyi forrásnak kell kitennie a költségek 30-50 százalékát, a résztvevői hozzájá­rulás 10-25 százalék, míg az ala­pítványból igényelt összeg 60- 80 százalék lehet.- Milyen feladatot vállal a népfőiskola?- Ahhoz, hogy itt a megyében elterjedjen a mozgalom, fontos az, hogy az emberek tudják, mi­lyen célokat szolgálnak. Bármi­lyen képzési területen is működ­nek, a feladatuk az, hogy egész, szabad és demokratikus embe­rekké neveljék az ott résztvevő­ket. Típusa szerint van pédául általános, kulturális, önkor­mányzati, vállalkozási, szociális, közösségi népfőiskola. Ezek a témák a kultúra nagy területeit átfogják. Legfontosabb cél a pol­gárosodás folyamatát elősegítő programok nyújtása, ismeretek átadása. bakos _ napló — Nem tudom, nem túl hangzatos-e, de valahogy az a mondat kívánkozott hangütésként a toliam hegyére, hogy Karcag az újságok városa. Régen is voltak újságok, a múlt század hetvenes évei óta legalább egy, néha több is. Aztán jött az áldott emlékűnek aligha nevezhető szocializmus, ami­kor a Rend vigyázott arra, hogy a sajtóban is rend legyen, azaz csak olyan hírek, információk jussa­nak el az emberekhez, amelyeket ő ad. Ezt a helyi nyilvánoság szempontjából némának nevezhető időszakot csak az ötvenhatos forradalmi időszak szerény kivitelű városi újságja törte meg. A hall­gatás újabb súlyos évtizedei után 1988 márciusá­ban jelent meg a Karcagi Hírmondó első száma, tehát még a változások előtt, az ántivilágban, méghozzá a Déryné Művelődési Központ műsor­füzetének álcázva. A művelődési központ érde­mei igen nagyok a helyi nyilvánosság újbóli meg­teremtésében. Egy év múlva már városi újságként jelent meg a Karcagi Hírmondó, úgymond kinőtte magát. Most már Nagykunsági Hírmondó címen jelenik meg a nagykun települések összetartozá­sának a tudatát erősítve, kéthetente megjelenő példányaival. Hatezres példány szám elég tekin­télyes helyet biztosít lapnak a megyén belül. Vá­lasztási újságnak indult tavaly tavasszal a Kunha­lom, s ősszel, a helyhatósági választások után mint ilyen be is töltötte feladatát, megszűnt, ám az olvasók keresték, ezért az idén újraindult, im­már kéthetente megjelenve kétezer példányban jut el a város lakosaihoz. Az MDF lapja. Üzleti vállalkozás a Szuperinfó, amely hirdetési újság­ként eljut a város legtöbb lakásába, s igen fontos szerepet tölt be. Húsvétkor jelent meg a Karcagi Református Gyülekezet folyóirata, az Örvendje­tek!, amely a híveken kívül minden humánumra fogékony emberhez szólni akar. Végül a legfris­sebb folyóiratról, a Karcagi Híradóról: a napok­ban jelent meg a Fidesz szabadelvű lapjaként, s tovább színesíti a város sajtójának palettáját. A tavalyi választási időszakban már jelent meg lap­juk a fiataloknak, előbb Váratlan Fordulat, majd Járdátlan Oldal címmel, ezek folytatása a mostani új lap. Ez öt élő újság. Bizonyára soknak tűnik egy ilyen kisváros számára. Én nem sokallom. Mindegyik más réteghez jut el, helye van a helyi nyilvánosságban. Körmendi Lajos %eddi jegyzet A A megtalált városháza Minő titkokat rejt még az ember? MiközBen politikusaink azon keseregnek, apátiába süllyedt és kimozdíthatatlan fásult tespedéséből a társada­lom, csütörtökön éjjel a lelkendezés görögtüze hömpölygött végig Szolnokon. És mindez azért, mert szálfatermetű legények egy termetes mű­anyag golyóval eggyel többször találtak bele egy hálóval körbefogott gyűrűbe, mint ellenfeleik. Hát igen: aki először kimondta azt a szót, hogy sport, nagyon sokat tudott az emberről. Milyen különös: ahogy a közös öröm egybela- pogatta a városlakókat, az ünneplők azonnal megtalálták azt az épületet, amelyet úgy nevez­nek, hogy városháza. És ez az épület emberemlé­kezet óta először lett az, ami. De az erkélye sem látta el az utóbbi időben azt a funkciót, amiért tervezője annak idején kitalálta, már hogy onnan a néphez szóljanak, és hatalmas palackokból pezsgőt zúdítsanak alá. Ettől a lent és a fent egy és ugyanaz lett. Azon az éjszakán sokan próbálták felfűzni a történéseket egyetlen szálra, hogy kiteljesedjék: miként jutott a szolnoki kosárlabdasport a hazai csúcsra. Hát először is felépült a tiszaligeti sport­csarnok. Ez a hetvenes évek közepén történt, és hogy üresen ne álljon, nemzetközi rendezvénye­ket pályázgattunk. A Kossuth téren félámyékban állt csütörtökön éjszaka az a Suba Sándor, aki játékvezető lévén sokat kilincselt a szövetségben, míg sikerült idehonosítani*a Tisza Kupát. Égyik évben nőknek, másik esztendőben férfiaknak ír­ták ki, igazán jó nemzetközi mezőnnyel. Másfél évtized alatt aztán befészkelte magát az igény szinte észrevétlenül az igényes, jó kosárlabda iránt. De hát ehhez Szolnoknak egy közepes, NB Il-es férfigárdája volt mindössze. De az viszont volt. Acsay Attila játékosként, edzőként, meg­szállottként tartotta össze a gárdát. Azt mondják, ha a meglévő polgári diplomáját hasznosítja, ma jómódú ember. így „csak” boldog. Aztán Kékesi Pista: kulturált műsorközlőként beszélte bele a sportágat a sportcsarnok közönségébe a Tisza Kupák alkalmával. Játékosként sem volt akárki. Virtuóz, technikás labdakezeléséért megőrültek még a bolgárok is. Újabb állomás volt, amikor Szolnokra érkezett a Mikola házaspár. Ők már kicsit a profi módiból adtak ízelítőt. És Tóth Zoli, aki összekötötte azt a korszakot a mai bajnoki érával. De ha ő, akkor már Szalay Feri is, hiszen volt ő is játékos, és lett mára kicsit diplomatája a sportágnak. Azon az éjszakán valaki a fülembe ordította, hogy ki ne maradjon a felsorolásból Hingl József, aki vezérigazgatóként azt a nagy igazságot fedezte fel, hogy ehhez a sportághoz is pénz kell. Anélkül, kiáltotta az illető, nehéz lett volna. Hát persze, hogy ő is ott állt a Kossuth téren. A siker mai részesei itt járnak közöttünk. Róluk már oldalakon át szólt a fáma. Azért egy mondatot még kiemelnék abból a hangzavarból, ami a városháza dísztermében csütörtökön éjsza­ka kavargott. Rezák László mondta úgy hajnal­tájt: „Itt fogok letelepedni Szolnokon.” Éz a vallomás azért nemcsak a sportágnak, de hiszem, a városnak is szólt. Mert ettől az éjszakától kezdve szolnokibb lett valamennyi szolnoki polgár. És ha korábban azt vetették a szemére az itt lakóknak, hogy nem képesek tűzbe gázolni településükért, mára az ellenérv is megszületett: de igen, csak legyen miért! Alighanem hasonló ünnepe lesz - ha nem is az erőnek és az ügyességnek, de a léleknek mindenképp - a színház avatója. Ezeket a közös nagy pillanatokat nem szabad többé elbagatelli­zálni. És ugyancsak nem szabad hamis pátosszal, kiosztott táblákkal, szájbarágott lózungokkal mérgezni, de hát arra is jó volt ez a karneváli éjszaka, hogy minderre ráébredjünk. T örökszen tmiklósi tervek Telefon, gáz, gyógyfürdő Három olyan fejlesztésben tesz előrelépést az idén a török­szentmiklósi önkormányzat, amely hosszabb távú, és hosszabb távra megszabja az itt lakók közérzetét. Évek óta fontos, hogy javít­sanak az áldatlan telefonhely­zeten. A Debreceni Távközlési Igazgatóság 1993-ig tartó programja szerint 360 kapcso­lási hellyel kívánnak bővíteni a városban. Ez a rendszer ma a legkorszerűbb: tároltprogram- vezérlésű. Ez a bekötési lehető­ség azonban már a ma nyilván­tartott igényeket sem elégíti ki. Ezért a vállalatok és a lakos­ság támogatásával szeretnék elérni, hogy 1993-ig vagy en­nél hamarabb 2000 férőhelyes központtal rendelkezzen Tö- rökszentmiklós. így 100 lakos­ra 30 telefon jut majd. A városban kiépített gázát­adó-állomás bővítésére is szük­ség van. Az állomás kapacitá­sában van még 10 százalék tar­talék, egy részének felhaszná­lását kérte a Tigáztól az önkor­mányzat. Ehhez azonban csak akkor járulnak hozzá, ha meg­kezdik a bővített gázátadó be­ruházását. A beruházási költség meghaladja a 20 millió forin­tot. Ezt csak a vállalatok bevo­násával tudják biztosítani. Az előzetes felmérések igazolták a vállalatok igényét. így az emlí­tett 10 százalék tartalék bevo­násával lehet majd bővíteni a gázhálózatot. Törökszentmiklós gyógy- jellegű vize ma még nem sok turistát csábít a városba. Ennek egyik oka lehet a fürdő és a környezet leromlott állapota. Ha a gyógyturizmus ebben a városban is erősebben jelent­kezik, a magasabb igényeknek is meg kell felelniük. Ezért a gyógyfürdő infrastruktúrájá­nak kiépítése, a medencék és az épületek felújítása a cél. BIVIMPEX Vállalat eladja Szolnok, Vörös Hadsereg u. 29. sz. alatti, 5390 négyzetméter területen található, üzemi jellegű, telefonos ingatlanját, amely az alábbi épületeket foglalja magába: iroda /szoc. ép./ 169 négyzetméter raktár: 544 négyzetméter nyitott tárolószín 300 négyzetméter Az ingatlan teljes közműhálózattal van ellátva. Érdeklődni lehet: Csórik András főosztályvezetőnél. Telefon: 1-698-935, 1-696-302. *50876/ I* m|U= A Debreceni Távközlési Igazgató­y-----—--------- ság vállalkozót keres a működési t erületén (Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun­Poitocim^Debrecen Szolnok megyék) található nyilvános távbeszélőfülkék rendszeres takarítására és karbantartására. A vállalkozással kapcsolatos követelményrendszer a Debreceni Távközlési Igazgatóság üzemviteli osztályán (Debrecen, Bethlen u. 1. sz.), Brenner Miklós ügyintézőnél munkanapokon 10-15 óráig átvehetők. Az ajánlatok leadási határideje: 1991. április 29. *52048/ 1* ÉRTESÍTJÜK VÁSÁRLÓIMAT, HOGY fi KELET*RIO. VÍJZÉP WÁIIAI/I 121.51. lillHIIABClTJ/l SZOLMK, ADY EADRE ÚT 23. ÚJ IHWIIVA TAKTÁSSA BÍ> ÍA1AI ÉS inUPOK ÁRUVÁLASZTÉKKAL, KEDVEZŐ ÁRI VÁRJA KEDVES VÁSÁRIÉ ^ zz z/ HÉTFŐTŐL* PERTEKIG 9-17 Ü- IG A FELSOROLT TERMÉKEKKEL1 CSEÍAPÉK, PADLÓLAPOK, GÁZKÉSZÜLÉKEK SZERELVÉnVÁRUK RADIÁTOROK, i— ÉS FÜRDŐSZOBA FELSZERELÉSEKÉI ri1 i V I' I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents