Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-13 / 85. szám

Itthonról — a nagyvilágból 1991. / Ne utólag verjük a fejünket a falba Repüléstudományi szekció alakult Szolnokon Tegnap a repülés és a vele rokon szakterületek sok képviselője érkezett a Szolnoki Repülőműszaki Főiskolára. Az összejövetel céljáról érdeklődtünk dr. Németh Miklós ezredestől és dr. Hor­váth János alezredestől.- Már korábban felmerült egy olyan repüléstechnikai szekció megalakításának igénye, amit szolnoki központtal kívánunk létrehozni. A repülés és a hozzá kapcsolódó tudományok jeles képviselői - nagy érdekődést ta­núsítva - ezért jöttek most ide. Ez a szekció társadalmi szervezet. Mentes minden politikai, katonai hierarchiától, csak a repülés tu­dományának művelésére hiva­tott. Ahhoz szeretnénk hozzájá­rulni, hogy a most eléggé mély­ponton lévő magyar repülés is­mét az európai élvonalba kerül­jön.- Ma a magyar repülés na­gyon megosztott: katonai, mező- gazdasági, utasszállító, stb. - fűz­te hozzá dr. Horváth János alez­redes. - Szeretnénk a repülés kü­lönböző ágazatait - legalábbis ami a szellemi potenciált illeti - összefogni. Olyan kutatási terü­leteket szeretnénk művelni, me­lyek általában alkalmazhatók a közlekedéstudományban, me­lyek hasznosíthatók a repüléstu­dományban, de az összes társult vagy határmezsgyén lévő tudo­mányban is. Kapcsokat szeret­nénk kimunkálni a repülés jelene és a jövője között - gondolva pél­dául a keleti és a nyugati techni­ka egyidejű üzemben tartására, annak struktúrájára, stratégiájára és így tovább. Tehát igen konkrét elképzeléseink vannak, s ezek alapján - reméljük - megalakul a szekció. A tájékoztató után megkez­dődött a meghívottak eszmecse­réje. Vitaindító előadást dr. Né­meth Miklós ezredes tartott. Mondanivalójának középpontjá­ban az állt, hogy a mostani anya­gi gondok között, elavult repülő­technika birtokában is a jövőt kell építeni. A bevezető előadás után megalakult a Magyar Had­történeti Társaság Repüléstudo­mányi Szekciója, melynek elnö­ke dr. Horváth János mérnök alezredes, elnökhelyettese pedig dr. Pokorádi László mérnök százados lett. Ezt követően dr. Horváth Já­nos mérnök alezredes vázolta a szekció általános célkitűzéseit, a konkrét programhoz kérte a megjelentek javaslatát. Utalt ar­ra, hogy gyakorlati tennivaló jócskán lenne - gondoljunk pél­dául a közös polgári-katonai re­pülőszakember-képzés kimun­kálására. Most még elkülönül­nek egymástól ezek a szakterüle­tek, ami eltérő az európai gya­korlattól, és amit egy ilyen kis ország nehezen engedhet meg magának. A vita során elhangzott, hogy a szekció feladatkörébe tartozik a szakszerűtlen döntések meg­előzése is. Ilyen volt például a repülő-főiskolai képzés három évre való redukálása, amit most igen nagy munkával kell korri­gálni. Az egyik felszólaló szerint most is tapasztalhatók helytelen törekvések. Példaként említette a hajózó és a műszaki állomány képzésének teljes szétválasztá­sát. Többen hangsúlyozták, hogy a következő évek meghatároz­zák a magyar repülés fejlődését, ezért nagyon meg kell gondolni, hogy milyen irányba lépnek a szakemberek. Nem szabad úgy járni, mint a II. világháborút megelőző olasz orientációval, amikor az onnan beszerzett tech­nika lényegében csődöt mondott. S nemcsak a technikára, hanem a nyelvismeretre is gondot kell fordítani. A magyar repülők an­gol nyelvű képzése most még csak „zsebből” történik. Fel le­hetne használni a repülési techni­ka beszerzését munkahelyek te­remtésére is. Belgium például úgy vásárol gépeket, hogy azo­kat az ő szakemberei szerelik össze. Nálunk ehhez még nincse­nek meg a feltételek, de például rádió-elektrotechnikai vonatko­zásban lenne keresnivalónk. A kimunkálásra váró szakte­rületek garmadáját említették a szekcióülés résztvevői. Ezek kö­zött szerepelt az, hogy a navigá­ciós rendszerek adaptálhatók le­gyenek a különböző nemzetisé­gű típusokra, mint például Finn­országban vagy Indiában. Ki kel­lene dolgozni azt is, hogy a pers­pektivikus repüléstechnikai esz­közök kiválasztása mellett mit kell meghagyni a jelenlegi állo­mányból, nehogy utólag verjük fejünket a falba. A felszólalók szerint elenged­hetetlen a rádió-elektronikai fej­lesztés, az egységes irányítási rendszer kidolgozása, a repülő- hadműveleti tisztek képzése, a tudományos munka fejlesztése. Egyetértettek abban, hogy a fej­lődés kényszere a repülés jelle­géből adódik. A stagnálás, a visszafejlődés elképzelhetetlen. S. B. yglFű&s* /2S.Í55 7.. B^nhaLma Tel­tóv Sím mm iriWiw*«'­sr kwiíw«»« J ZUHANYZÓ . 2 MOSDÓ . WC 3 J4 TARTÓZKODÓ 15 TERASZ v ÖSSZ.F ■ 53S_ 520_ / Próbajárat Barcelonába I. Ötkarikás verseny, csak amatőröknek Kolumbusz Kristóf 76 méter magas szobra ott áll Barcelona főterén. Amerika felfedezője té­tován tekint a tenger felé. Nem csodálkoznék, ha kutatói bebizo­nyítanák, hogy annak idején egy bőrgolyó bűvöletében vágott ne­ki az óceánnak. Mert varázslatos vonzereje van ennek a bőrbe varrt egységnyi levegőnek, amit futballnak is neveznek. Egy német sportintézet a fejé­be vette, hogy a labda glóbusza köré rendezi át Európát. Húsvé- tonként labdarúgó-, kosár- és ké­zilabdatornát szervez, ahol né­metek, osztrákok, olaszok spa­nyolok és magyarok vetélkednek egymással. Egyelőre ennyien, később majd többen. A házigaz­da pedig hol ez, hol az az ország. A kikötés a szigorúan vett ama­tőrizmus: gyerekek, nők és a ver­senysportból kiérdemesült urak rugdalják egymást önfeledten, úgy, hogy olykor-olykor a labdá­hoz is hozzáérnek. Persze mind­ezt a nemzetközi sportbarátság jegyében. Biz’ isten! A kosár-és a többi labda csak színezőelem, az igazi a foci. És itt a korhatár a csillagos ég. Ezen a húsvéton a Nádas és Társai Kft. egy szegedi öregfiúcsapatot utaztatott a Bar­celona melletti Salouba. Velük tartottam. Hát, kérem: aki a fejé­be vette, hogy négykerekű jár­művel (busz, személykocsi, stb.) próbál majd eljutni a jövő nyári olimpiára Catalonia fővárosába, máris elkezdheti az ülőedzése­ket. Szóba jöhet edzőtáborként Szeged vagy Vác. Mert bizony az odaút több mint 40 óra, és ennél valamivel több a visszaút is. A főszerep tehát annak a test­részünknek jut, amelyiken csü­csülni szoktunk. De ha már ott van az ember! Első látásra tenger, pálmafák, vakító napfény. Pompás megnyi­tó, dal, móka, kacagás, egyenru­hás zenészek, elegáns trófeák. Aztán szemle a szállodában. Hát kérem: a spanyolok úgy döntöt­tek, hogy náluk már április elején tavasz van, kéretik ezt tudomásul venni. Hogy a tengert vad szelek korbácsolják, melyek nyaggat- ják a szobaajtót is olyannyira, hogy éjjel egyetlen pléd alatt der­medt cserebogár lesz a vendég? Ezek szerint valamit nem értett meg: ki van mondva, hogy ez az ország meleg. A továbbiakban a fűtőanyag az önszuggeszció. Az egyetem pályáin - ahol a mérkőzések zajlanak - kedves is­merősökkel találkozom. A Szol­noki MÁV MTE és a Vegyimű­vek öregfiúcsapata is melegít. A MÁV MTE-nél Kovács Gyula, Papp I. és Papp II., dr. Csabai Csaba, Repka János, Géczi La­jos, Papp Lajos - mind-mind jól csengő név. Kár, hogy a kintiek­nek nem mond semmit, így a há­rom mérkőzésükön egyszer sem találnak a kapuba. Gyenge vi­gasz - bár ebben az ínséges világ­ban azért ez is valami -, több kilóval vernek minden más együttest. A szegediek és a ve- gyisek kacérkodnak még leghe­vesebben a továbbjutással, végül a döntő nélkülük zajlik. Sérült annyi van, hogy máris indulhat­na velük egy zarándokhajó Mek­kába, ahol a mielőbbi felépülé­sért fohászkodnának. A mérleg? A szegedi Molnárból vagy a szolnoki Repkából legalább öt­hat kellett volna egy-egy csapa­tunkba, hogy esély legyen a kupa elnyerésére. Hogy jó volt-e? De még mennyire! Jövőre ugyanitt! Palágyi Béla (Folytatjuk) Képünkön a MÁV MTE öregfiúcsapata, ahol Repka - sajnos csak egy volt - a kép bal szélén látható Nem könnyű lépést tartani a növekvő bűnözéssel (Folytatás a 2. oldalról) lékát ezek teszik ki. Szám szerint tavaly 7.466 ilyen bűncselek­mény történt a megyében, s ezen belül is alaposan megnőttek az élelmiszerlopások. Az emelke­déssel egyenes arányban nőtt az okozott kár értéke is, ami 146 millió forintra rúgott, s ebből mindössze csak 7,7 millió forint térült meg. Tavaly az előző év­hez viszonyítva 89 százalékkal - vagyis 38-ról 72-re - nőtt a rab­lások, 9-ről pedig 12-re a ember­ölések száma. Ezekből a csöppet sem szív­derítő adatokból egyértelműen kiderül, hogy a rendőrség felada­tai évről-évre sokasodnak, mi­közben az elmúlt esztendőben nem volt lehetőség létszámbőví­tésre, s technikai felszereltségük sem illethető éppen a modem jel­zővel. Ezek a hiányosságok nyil­ván hátrányosan befolyásolják a rendőrség munkájának haté­konyságát. A szakemberek ezt a felderítési mutatóval mérik, s bi­zony elég nagy visszaesést jelez­nek a számok. Mert míg 1989- ben 51 százalékos volt a felderí- tettségi mutatójuk - ami tulaj­donképpen azt jelenti, hogy az ismeretlenesként induló bűn­ügyekben minden második elkö­vetőt lefüleltek -, addig 90-re ez az arányszám 34 százalékra csökkent, vagyis tavaly már csak minden harmadik elkövetőt si­került felderíteniük. Áttérve a közlekedésre, a fő­kapitány arról beszélt, hogy ezen a téren is romlott a helyzet, mivel tavaly a megyében 1011 szemé­lyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt. Ez az előző évhez képest 15,8 százalékos emelke­dést mutat. Összességében tehát bőven van munkája a rendőrségnek, s a feladatok hatékonyabb elvégzé­se érdekében - a főkapitány el­mondása szerint - még az idén javul a technikai felszereltségük, 1992-től pedig komolyabb lét­számfejlesztésre is sor kerül. A tájékoztató után az újság­írók kérdéseire válaszoltak a szakemberek. így például el­mondták, hogy a kisújszállási rendőrőrs parancsnokát és a he­lyi közlekedési alosztály vezető­jét felfüggesztették állásukból, és ellenük fegyelmi eljárást indí- dottak, mivel március 13-án név­napozás közben egyenruhában bementek a helyi peep-show-ba, s ott mulatoztak, majd onnan egy-két hölgyet „ellopva” más­nap hajnalig a rendőrség épüle­tében folytatták a dajdajozást. Egy másik kérdésre válaszol­va Kovács Sándor megyei rend­őrfőkapitány-helyettes elmond­ta, hogy a megyei vám- és pénz­ügyőrség parancsnoka, Tolnai Lajos ellen is érkezett egy bün­‘ tetőfeljelentés, miszerint a pa­rancsnok a vámkezelésre beér­kezett vámárukból néhányat fi­zetés nélkül vitt el. A feljelentő - aki a parancsnok közvetlen be­osztottja volt - még a helyet is megnevezte, hogy hol vannak ezek az áruk. Az intézkedést a városi rendőrkapitányság meg­tette, és a feljelentésben szereplő vámárukat meg is találták. Ott akkor a vámparancsnok nem tu­dott azokról számlát mutatni. Az ügy további vizsgálatát - mivel a megyei rendőr-főkapitányság el­fogultságot jelentett be - a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapi­tányság végzi. Ä sajtótájékoztató további ré­szében pedig arról szóltak a rendőrök, hogy az előzetes letar­tóztatásban lévő Magda János ügyében a nyomozás hamarosan befejeződik. Mint köztudott, az idén január 13-án Magda János élettársa, Makai Kálmánné laká­sukon meghalt. A vizsgálatok során külsérelmi nyomokat ta­láltak az asszony álián és nya­kán, s a szakértők úgy foglaltak állást, hogy a halál nagy valószí­nűséggel fulladás miatt, a nyak erőteljes leszorítása által követ­kezhetett be. A rendőrség ezt az ügyet - amennyiben az iratismer­tetés során újabb tény nem merül fel - napokon belül vádemelési javaslattal átadja a megyei ügyészségnek. v--r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents