Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-09 / 58. szám

12 A szabadságharc humora Kossuth Lajos a forradalom első napjaiban így szólt néhány nagy­hangú, kardcsörtető szájhőshöz:- Önök mindig az utolsó csepp vérüket szándékoznak a haza oltá­rán feláldozni. Szeretném azonban Önök közül azt az urat megismerni, aki az első csepp vérét kész felaján­lani! * Mészáros Lázár honvéd altábor­nagy 1848-ban szemtanúja volt an­nak, hogy a kassai ütközetben két ágyúgolyó egy magyar huszár alól elsodorta a lovat. Az egyik a ló fejét, a másik a farát vitte el, a hu­szárnak viszont semmi baja nem esett. A huszár rettenetesen elkezdett káromkodni, mire Mészáros rákiál­tott:- Mit káromkodsz? Örülj, hogy életben maradtál!- Már hogyne káromkodnék? - válaszol a huszár. - Ha ezt az esetet elmesélem, nincs a jóságos Úris­tennek olyan teremtménye, aki el­hiszi nekem! * A medgyesi csatában a Bethlen Gergely parancsnoksága alatt álló huszárokat az ellenség ágyúi való­sággal megtizedelték azon a he­lyen, ahová Bem parancsa állította őket. Bethlen futárt küldött Bem apóhoz a főhadiszállásra, s meg­kérdezte tőle, mitévő legyen? Bem ezt a választ küldte neki:- Maradjon a helyén addig, amíg csak két huszárja marad! Akkor küldje el az egyiket hozzám a szo­morú hírrel! * Splényi Lajos báró, honvéd­­ezredes a szabadságharc alatt egy­szer ezrede előtt esett le a lováról. Midőn nagy nehezen feltápászko­­dott a földről, a katonái előtt indu­latosan így nyilatkozott:- Ha ez közületek történik meg valamelyiktekkel, huszonötöt ve­rettem volna rá! £ 1848 szeptemberében Kossuth Lajos meglátogatta a Schwechat mellett táborozó magyar hadakat. Egy öreg huszár a maga módján kedveskedni akart Kossuthnak, hát egy reggel odaugratott a politikus elé, mondván:- Hoztam egy németet, uram - s rámutatott egy lefegyverzett lovas tisztre. Kossuth elmeséltette magának az elfogás történetét, s annyira megtetszett neki, hogy a fogolyért tíz forintot, a lóért száz forintot adott a huszárnak. Az öreg a tíz forintot nem akarta elfogadni, s így szólt:- Jelentem alássan, a ló megéri a száz forintot, de ez a német nem ér tízet! £ Amikor Bem apó Szebent bevet­te, a városi tanács hódolni járult elébe.- Mondják az urak - szólalt meg a hadvezér -, Szebenben csupa öreg és nyomorék lakott? Egyetlen ép­kézláb fiatalember sem akad a vá­rosban?- De akad, kegyelmes úr - volt a felelet -, csakhogy attól féltek, hogy be fogják sorozni őket a hon­védseregbe, s ezért elmenekültek. Bem erre így felelt:- Üzenjék meg nekik, hogy jöj­jenek csak vissza! A világért sem szégyeníteném meg seregemet az­zal, hogy ilyen gyáva népséggel kevetjem! * Könyves Tóth Mihályt, a híres debreceni lelkészt 1849-ben a sza­badságharcban való részvételéért és forradalmi szónoklataiért Hay­­nau kötél általi halálra ítélte. Az ítélet végrehajtása előtt a király ke­gyelemből húszévi kemény vár­fogságra változtatta büntetését, amelyet részben Olmützben, Kufs­teinben és Josestadtban töltött ki. Amikor a megváltoztatott ítéletet hivatalosan felolvasták előtte, Könyves Tóth Mihály elmosolyo­dott. A hadbíró kérdőre vonta fur­csa viselkedéséért, mire a lelkész legyintve, derűsen válaszolt:- Hol lesznek maguk húsz év múlva? És igaza lett... Nyolcévi várfogság után kiszabadult. Gyűjtötte: Kiss György Mihály Néplap r- Én megadok érte akár 50 dollárt is, úgy vágyom már a gyerekkori ízekre.-\- Remélem, ezért a rengeteg millpengőért most végre forintot ka­punk! Szemlélet- Ne engedjék előre! Ha megcsinálni ráért a gyereket, akkor most várja csak ki a sorát!!! 1991. MÁRCIUS 9. Pill Elemér farmernadrágja már annyira kopott volt, hogy egy reggeli, álomittas öltözködés során, valamivel térd fölött, elha­ló sóhajjal kipukkadt. A dolog önmagában nem lett volna tragi­kus, ha Pill Elemér a tinédzser korosztály oszlopos tagjaként vi­seli a fent említett ruhadarabot, hiszen az ifjúság számára egy far­mis annál menőbb, minél több lyukon fúj be rajta a szél, de Pill Elemér (sajnos) már túl volt e virgonc állapoton. Felkerekedett hát, hogy vegyen magának egy farmert. A választéktól kissé ré­szegen kóválygott az üzletben, mígnem egy hiúztekintetű eladó­nő gyanakodva megkérdezte, mi­ben segíthet. Pill Elemér tekinte­te bizonytalanul felölelte a kü­lönböző márkájú színű, és anya­gú nadrághalmot, de mivel ked­vence a Wrangler farmer volt, hát kibökte:- Egy Rengler farmert kérnék...- Talán Wréndzslör farmert? - kérdezte enyhe szánalommal az eladónő. Valljuk meg, Pill Elemér an­­golnyelv-tudását ez idáig gyű­­szűvel mérték, de emlékei homá­lyos raktárában felderengett egy tévébeli reklám, melyben nyuszi­fogú, szemüveges vámtiszt tapo­gat egy áramvonalas. Wrangler farmerbe sámfázott hölgyet (en­nek következtében a nadrág is áramvonalassá vált), majd kéjes vigyorral kérdezi:- Rengler? De az emlékek néha csalókák, meg aztán Pill Elemér akkoriban nagyobb figyelmet szentelt a rek­lámbéli hölgy bájainak, mint a vámtiszt ajakcsücsörítéses kiej­tésére, így hát szégyentől piruló orcával kisomfordált az üzletből. Már azon tanakodott magában, hogy öltönyt vesz fel, de mivel e konvencionális ruhadarab szá­mára egy kaloda szorítását jelen­tette (főleg nyakkendővel), nem volt más választása, betért egy újabb üzletbe, ahol főleg Levi’s nadrágok kellették magukat. Az eladónő rámosolygott:- Mit tetszik parancsolni?- Óöö.. izé... egy Livájsz far­mert kérnék...- zsoldos -Viccturmix Bede István gyűjteményéből Egérfogó Egy férfi egérfogót vá­sárol. Az eladó megkérdi:- Becsomagoljam?- Nem, majd ideküldöm az egereket! $ Kié? A süllyedő hajó utasai között két skót is van. Egyiküket elfogja a pánik, de társa nyugtatgatja:- Mit vagy úgy oda? Hi­szen nem a tied a hajó! * Skót festő- Miért siet ennyire a festészettel, szomszéd?- Be akarom fejezni, mi­előtt elfogyna a festék. * Meglepő válasz- Tegnap elvesztettem az uralmamat a kormány felett!- Gyorsan hajtottál?- Nem, de a feleségem megkapta a jogosítványt! £ Különös ok- Miért váltál el?- Mert a feleségem az ágyban is dohányzott.- Ez nem ok a válásra.- Valóban nem ok, de ő a fülemet használta hamu­tartónak. * Csütörtök este- Mit szoktál csinálni csütörtök este?- Mindig ugyanazt: szét­tépem a lottószelvényei­met. * Oka van rá!- Miért hívod a meny­asszonyodat kis csigám­nak?- Mert saját háza van... * Nem csoda!- Csupa vér az arcod!- Nem csoda, csuklott a borbély. * Vasaló- Évi, honnan tudod, hogy túl forró a vasaló?- Ha a ruhán barna folt keletkezik, büdös és égett szagot érzek. Ki mit örököl- Jaj, de szép gyerek, a szeme az anyjáé, az orra az apjáé!- És ha tudná, hogy a ruhája meg a bátyjáé! * Színházban- Nézze csak, uram, mi­lyen jóízűen alszik a bal oldali szomszédom...- Látom! De ezért kár volt engem is felköltenie. * Moziban A mozi pénztáránál fa­lusi atyafi bosszankodik.- Tessék ideadni a pa­naszkönyvet és még egy jegyet! Mire a pénztárosnő:- De bácsi, maga már a harmadik jegyet vásárolja!- Hát ez az! Ahányszor bemennék vele, ott áll egy nő, és mindig összetépi! * Túlóra- Mióta dolgozik ná­lunk?- Csaknem harminc éve, főnök úr.- Az lehetetlen! Hiszen alig 40 éves.- A fele túlóra, főnök úr. * Felmondás- Magának miért mond­tak fel a munkahelyén?- Mert az az ember, aki eddig helyettem dolgo­zott, váratlanul meghalt. * Hasonlóság- Mama, Pali már nem szeret engem.- Honnan veszed?- Tegnap azt mondta, hogy kezdek rád hasonlíta­ni... * Rabok- A pénz teljesen meg tudja változtatni az embe­rek életét.- Főleg akkor, ha megál­lapítják, honnan szárma­zik. $ Kitüntetés Kovács kitüntetést ka­pott. Egyik kollégája, Kis így gratulált neki:- Gratulálok! Most már igazán nincs más hátra, mint kiérdemelni ezt a ki­tüntetést. * Hallatlan Az apa nyolcesztendős fiához:- Egyszerűen nem tű­röm, hogy te ezeket a zon­goraszonátákat kívülről játszad. Mit gondolsz, mi­ért vásároltam neked azo­kat a méregdrága kottákat? * Karcsi Szembe jön Karcsival egy lány, aki kutyát vezet.- Mondd, harap a ku­tyád? - kérdi a fiú.- Nem! - feleli a lány.- Ne mondd! Hát akkor hogyan eszik? * Változatos- Gyerekek, igaz-e, hogy itt nagyon változatos a kaja?- De még mennyire! Mindig ugyanazt kapjuk, csak más a neve. * Kórházbem Beteg: - Margitka, adjon nekem egy puszit! Ápolónő: - Nem lehet Kovács úr, már az is sza­bálytalan, hogy maga alatt fekszem! * Férjhez menés- Mondd, Jutka, miért mentél férjhez?- Meguntam, hogy min­dig a férjek jönnek hoz­zám. * Válófélben- Jaj, kedves szomszéd, egyre kibírhatatlanabb az életem - panaszolja egyik házőrző kutya a másiknak. - A gazdáim válni készül­nek, és annyit ugatnak egymással, hogy már alud­ni sem tudok tőlük... * Próba- Mondd, Marika, hal­lottál az új szépítőszerről?- Hogyne, sőt, már ki is próbáltam.- Vagy úgy! Mindjárt gondoltam, hogy csalás az- Most nem fűzők, mosok, takarítok rád, Béla, hanem locsolok... Farmer Vezetőváltás 'Ingyenkonyhán

Next

/
Thumbnails
Contents