Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-02 / 52. szám
991. MÁRCIUS 2 ggéplap 5 Hogyan tovább, Berekfürdő? (1.) VAGY Karcaggal, VAGY nélküle, VAGY... A trianoni békével Romániához került erdélyi földgázmezők pótlására dolgozták ki az 1920-as évek elején azt a szénhidrogén-kutatási programot, amely az alföldiföldgáz- és kőolajkincsek föltárását és hasznosítását irányozta elő. E program keretében - Pávai Vájná Ferenc fögeológus vezetésével - került sor a debreceni, szegedi, szoboszlói és a karcagi fúrásokra. Nagy remények Karcagon Az 1925-ben, a várostól 13 kilométerre megkezdett feltárásokhoz a város vezetői is nagy reményeket fűztek. A feltörő gáz hasznosításával üzemek telepítését, gázfűtés, gázvilágítás kialakítását, a gazdasági fellendüléssel a város általános fejlődését remélték, úgyhogy a munkálatok finanszírozására 1926-ban 23 ezer dollárt kölcsönöztek egy New York-i banktól. A fúrótornyok olajat nem találtak, ám földgázt és forró vizet annál jelentősebb mennyiségben. 1928. január 24-én Karcag város Berek (vagy Üllő) nevű határrészén hatvan méter magasra tört fel a gázzal kevert meleg víz. „Én is és szakértőtársaim is bizonyosra vesszük, hogy a feltörő földgáz erdélyi arányaival van dolgunk, és pár százezer köbméterrel kell számolnunk” - nyilatkozta a főgeológus. A víz vegyelemzését is elvégezték, és még áprilisban gyógyvízzé nyilváníttatták. „Egy hónap múlva csapra ütve mérjük a gázt és a vizet a karcagi csoda kútjából - hangzik el a rádióban. A korabeli becslések szerint a „karcagi csoda” két kútjának gázhozama naponként 2500- 2600 köbméter. Ez évente 400.000 pengő. Ennyi lett volna, mert a gáz hasznosítása igazán csak 1940-ben, a Veress Zoltán Tűzállóüveg-HutaRt. idetelepülésével kezdődött el. Addig, amint Móricz Zsigmond kesereg: naponta 30 mázsa porosz szén tűnik el a levegőben, ahelyt, hogy gyárakat fűtene. Pedig a gáz állami tulajdon. Terveztek is rá fűzfahántolót, keményítőgyárat, festéküzemet, gázpalackozót..., de hát valami miatt mind meghiúsult. Igaz, Berekfürdő hosszú ideig csak nyáron vagy a téli fagyok idején megközelíthető. Az első kövesutat (a vasútállomástól a fürdőig) hosszas huzavona és pénz utáni kilincselés után, 1938-ban rakták le. A gyógyvízben, ami szép lassan feltöltötte a környék vályogvető gödreit, először a tanyasi lakosság fürdött. Hamarosan megjelent egy vállalkozó, aki fürdőt létesített az egyik gödörben, majd a város is nyitott egyet - egy másikban. Vasbetonmedencét csak 1930-ban építettek, és 1941-ben egy nagyobbat. (Mindkét medence üzemel még.) Kabinokat, kádasfürdőt, szállodákat is építettek, de Féja Géza így álmélkodik 1934-ben: „Csodálom, hogy nem csinálnak alapos idegenforgalmat itten. Hiszen sokan érdeklődnek az élet ázsiai kezdetlegességei iránt. Legalább nem kellene a messzi Keletre utazniuk...” Voltak valaha olyanok, akik belga és hollandi mintára kertészetek, gyümölcsösök százait álmodták az Alföldre, az ingyenes hőforrásokra pedig virágözönt, primőröket termő üvegházak sorát. Persze ezek is csak álmok maradtak, „...józan vidék ez...” - tűnődik Móricz. „Eszembe jut ez a tragédia felé siető, elhanyagolt Alföld. Itt kellett volna kezdeni 1920 után a belső megújhodás művét. Megragadni a föld belső erőit, a vizek folyását, az ember karját, s Kánaánt teremteni. Micsoda vonzó, hódító erőt sugározna ma minden égtáj” - írta Féja Géza. Hát igen! Berekfürdő ma Berekfürdő ma gyógyvizű strandja és üveggyára révén országosan elhíresedett, kb. 1200- 1300 lelkes település a Karcagkunmadarasi országút háromnegyedén. Megközelíthető országúton és vasúton. Az említetteken túl van itt egy szálloda, egy motel, több (vállalati, egyházi) üdülő, egy ifjúsági tábor, két kemping, étterem, étkezde, cukrászda, kocsma, boltok, rendőrség (körzeti megbízott), orvosi rendelő, posta, mozi plusz fiókkönyvtár (pár éve tűzveszélyessé nyilvánított), iskola (nyolcosztályos, tizenkét tanerős), óvoda (kétcsoportos) és két (református és római katolikus) templom. Csaknem minden utcában van járda, gáz- és vízvezeték; kövesút és csatorna csak a főutcán. A település egyik része az igazi falu, a többi részét kb. négyszáz, elsősorban késő tavasztól kora őszig látogatott üdülőtelek foglalja el. Külterülete (határa) nincs. Ugyanis mióta a véletlen idedobta a pusztára, Berekfürdő Karcag város része. A nyári hónapok alatt itt több hazai és külföldi vendég fordul meg, mint Karcagon két év alatt. Épp ezért nyáron forgalmas, mozgalmas, pezsgő itt az élet. Szeptembertől viszont semmiben sem különbözik más kistelepülésektől. Ottjártamkor a jellemző téli üresség fogadott a maga unalmával. A busz, amellyel kimentem (a jegy ára a főtértől 18 forint) zsúfolt volt ugyan, de csak hárman szálltunk le. (Két órával később még négyen érkeztek). Minden csendes. A közel két kilométer hosszú főutcán sokáig csak egyedül bandukoltam. Semmi sem mutatta, hogy „valami készül”. Pedig október óta nagy a mozgolódás: Berekfürdő önállóságot akar. Válóokok Az elszakadás, az önállóság régebben is téma volt, de abban az időben nemigen lehetett komolyan venni, ám a kétfordulós választás idején már nyíltan szóba került. „Úgy vélem, hogy Berekfürdő annyira veheti figyelembe Karcag érdekeit, amenynyire Karcag figyelembe veszi Berekfürdőét. Megválasztásom esetén szeretnék tudásommal és lendületemmel Berekfürdő fejlődéséhez hozzájárulni, az önállóság keretei között” - olvasom Fagyai Zsolt, a Fidesz támogatta független jelölt választási szórólapját.- Varga Mihály, az országgyűlési képviselő a Fidesz-től megkeresett, hogy ha ők indítanak engem függetlenként, akkor mi lenne a programom? Én mondtam, hogy ha ők is elfogadják, az lenne a programom, hogy Berekfürdő önálló legyen - mondja Fagyai Zsolt. - De ez az egész nem akkor indult. Nagyon sokan szerették volna az önállóságot... így került fel a szórólapomra, hogy Fidesz címszó alatt az önállóságért. Érkeztek is visszajelzések, számomra pozitívak. De mondom, előtte is sok pártfogója volt ennek az ügynek.- Az elszakadás mindkét fél számára nagyon komoly dolog. Miért tartod fontosnak, hogy Berekfürdő különváljon?- Csakis gazdasági megokolások alapján. Onnan indult ez, amikor azt a településfejlesztési hozzájárulást kitalálták. Ez ellen rendkívül nagy ellenérzés volt itt Berekfürdőn. Miért? Mert a legbutább ember is ki tudja számolni, hogy hány család él itt, hány ingatlan van, és ingatlanonként mennyi pénz folyik be. És hát ez a pénz nincs meg. Berekfürdőn nem történt beruházás, legalábbis nem olyan értékű, mint az általunk számolt összeg. Akkor itt van egy nagyon régi ügy, hogy közigazgatásilag Karcaghoz tartozunk, de a buszon mégis helyközi tarifát fizetünk. Vagy tessék! Például az idegenforgalmi pénz, az üdülőhelyi díj. Az ingatlantulajdonosok itt kemény pénzeket fizetnek. Azt viszont az üdülőtulajdonosoktól lehet hallani, akárcsak ha kinn a vízparton pecázás közben szóba elegyedik velük az ember, hogy: ugyan árulják már el, miért kell nekem fizetnem ezt, ha nem kapok érte semmit? ...Nem találjuk a pénzt. Például Berekfürdőn az idén (1990- ben) előirányzott két és fél millió forintból csak a hatszázezres útalap jelent meg. Úgyhogy Karcag jön nekünk több mint másfél millióval. De a bereki költségvetésbe belevették a karcagi víz tisztítását - bár ez már nem is ide tartozik. ...Berekfürdőn is gyűjtöttek mindenre, amire Karcagon szükség volt. Ez így van. De amíg Karcag egy csomó létesítményhez jutott, addig Berekfürdő nem jutott ezekhez a létesítményekhez. Lehet, hogy nem tartozik a tárgyhoz, én inkább azt akartam érzékeltetni, mennyire nem volt hangja Berekfürdőnek, hogy mennyire el volt nyomva a bereki közvélemény. A település képviselője dr. Hajdú Lajos körzeti orvos lett. Ma már a város egyik alpolgármestere.- A város nem vette észre, hogy felnőtt mellette egy másik település, amely részben a saját életét szeretné élni, saját elképzelésekkel. Eddig, ha adni kellett, mi is karcagiak voltunk, de „a berekiek’ ’ lettünk, ha kértünk valamit. Persze, ami itt a városban nem probléma, az a Berekben mindennapos gond. Ezt nem vették tudomásul... és a törődés nagyon hiányzott. (Folytatjuk) Elek György Szakmák cégér nélkül a • • ff A sorfozo Aki az elmúlt két hónapban megfordult a Tisza-tó fővárosában, bizonyosan hitetlenkedve olvasta az utcákon azt a feliratot, amely egy házi főzésű sört kínáló vendéglátóegységről tájékoztatja a szomjas vándort. Az „idegenvezető” táblák segítségével a várost egyáltalán nem ismerők is könnyen megtalálják a Pintes Betéti Társaság Jager sörházát, ahol a megyében egyedülálló tevékenységet folytatnak, sört főznek. A habos nedű előállítását egy 26 éves „mester”, Gyenge Zsolt végzi, akit a minap többek között a sörfőzés „tudományáról” is kérdeztem.- Hogyan határozza cl valaki, hogy ezt a nem mindennapi mesterséget tanulja ki?- Német gimnáziumba jártam Pesten, de túl „jó” gyerek voltam és kirúgtak. Miután egy egészségügyi vizsgálat során kiderült, hogy színtévesztő vagyok, két szakma jöhetett számításba. A Kőbányai Sörgyártól öt percre laktam, ezért úgy döntöttem, hogy nem víz- és gázszerelő leszek, hanem a sörfőzéssel próbálkozom meg. 1980-ban kerültem a sörgyárba, ahol 1987-ig szakmunkásként, majd technikusként dolgoztam, de függetlenített KISZ-titkár is voltam.-Ha jót tudom, komoly szerepet játszottál a Dreher sör kifejlesztésében?- Igen. A sörgyár kísérleti üzemében is megfordultam. A kollégáimmal együtt fej- * lesztettük ki a Drehert és a Korona sört. De foglalkoztam a Dreher sörözők berendezéseinek szervizelésével is.- A szakmát vagy az italt kell szeretnie annak, aki a sör főzésével foglalkozik?,- Mindkettőt. Egy ilyen embernek szeretnie és értenie kell a sörhöz.- Hogyan kerültél Tiszafüredre?- Néhány éve volt vagy 8 ezer forint a fizetésem. Kértem a főnökömet, 12 ezer forintra emelje a béremet. Ő erre azt mondta, hogy nem fog menni. Két éve találkoztam egy NSZK-ban élő hazánkfiával, akivel elhatároztuk, hogy közösen készítünk egy minifőzdét, amit 1-2 millióból ki lehet hozni. Ez a terv azonban meghiúsult. Tavaly, egészen véletlenül találkoztam Balázs Lászlóval, aki akkor diszkót üzemeltetett Hajdúnánáson. Nem sokkal ezután már tető alá hoztuk Magyarország első magánkézben lévő sörfőzdéjét Tiszafüreden.- A főzőberendezéseket honnan sikerült beszerezni?- Németországi tanulmányutam során és a söripari világkiállításon szerzett tapasztalataim alapján kerestünk olyan hazai cégeket, akik képesek a sörfőzés egyes berendezéseinek gyártására. Kezdetben kudarcaink voltak, hiszen elkészítettünk egy prototípust, amely három napig működött, majd kigyulladt és leégett. Később a fürediekkel megépítettük a sorházban jelenleg is üzemelő berendezést, amellyel már száz főzést csináltunk.- A helybéliek hogyan fogadták az új típusú sört? < - A házi főzésnek köszönhetően »ovid idő alatt megszerették a sörünket. Szűrés és tartósítás nélkül készítjük, és kizárólag természetes alapanyagokat használunk fel. A szigorú német tisztasági törvény előírásait figyelembe véve dolgozunk.- Melyek a főzési folyamat legfontosabb lépései?- Első lépés a malátaelőállítás, amikor a keményítőt bontó enzimekkel malátacukorrá alakítjuk. Ezt követően komlóval forraljuk a színlevet, amit hűtés után élesztővel beoltunk. Ezután egy hétig erjesztjük, majd pedig egy hónapig ászokoljuk, tehát utóerjesztjük.- A szőlősgazdák nem hiszem, hogy örülnek a házi sörfőzés jelenségének, ők ugyanis a bort egészségesebbnek tartják, mint a sört.- Ez nem igaz. A sörben ugyanúgy benne vannak a vitaminok, mint a borban. Tévedés az is, hogy a sör hizlal. Ez annyiban felel meg a valóságnak, hogy néhány korsó után az ember éhes lesz, és az evéstől fog hízni.- Milyen terveid vannak a jövőben?- Tíz éven belül egy malátaüzemet akarok építeni, később egy tőkéstárssal egy sörgyárat. Magyarországon 5-6 sörgyár működik, míg Németországban szinte minden városnak van saját sörgyára. Azt szeretném, ha nálunk is hasonlóképpen alakulna a sörkultúra, mint például a bajoroknál, és természetes alapanyagokból előállított, tartósítás nélküli sörök kerüljenek a hazai fogyasztók asztalára.- Sok sikert terveid valóra váltásához! i t • , - \ ;»,»<* Laczi Zoltán