Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-19 / 65. szám
4 AzUj Néplap Jászberényben 1991. MÁRCIUS 19. Hazatér-e a kőfaragó? Bötös János a hetvenes évekre a város egyik legnagyobb adófizetője lett, de akkor elüldözték.- Hogy is történi ez akkoriban?- 1975-re lett kész az új házunk, ami rögtön szemet szúrt a Szolnokon székelő adósoknak. Egy mindenféle számtani szabályt semmibe vevő módon összeadott pénztárkönyv alapján 140 ezer forintra akartak megbüntetni. Úgy begurultam a megyei kommunistákra, hogy szedtem a sátorfámat, és Szentlőrinckátán nyitottam műhelyt.- Azóta se próbálkozott a hazatéréssel?- Sokáig nem, de 1985-ben, amikor már kezdtek normálisabban menni a dolgok, kinéztem a szolnoki temetőnél egy területet. Betöltöttem egy hatalmas gödröt, és műhelyt akartam építeni, de nem engedték, így újra le kellett mondanom a szándékomról.- És a rendszerváltás óta? Tavaly a kampányok idején az Ón példáját emlegették, miszerint haza kell hozni, meg kell becsülni a legjobb adófizetőket.- Ebből én egyelőre keveset érzek. Tervem változatlanul van, hiszen a márványból készíthető dísztárgyak, burkolóanyagok iránt nagy a kereslet, és nem egy embernek biztosíthatnék munkát a városban.- Akkor mégis mi a hazajövetel akadálya?- A márvány és a gránit megmunkálásához komoly gépek kellenek, és csak közművesített területen lehet dolgozni. Magam részéről iparűzést csak egy jól megtervezett telepen tudok elképzelni, olyan helyen, ahol együtt vannak a különféle iparosok, akik megvehetik a területet, mert a bérbevétel olyan, mint a kutya vacsorája. Szóval, ami rajtam múlik, azt én szívesen megteszem. P. L. A megelőzés fontossága Ingesné Orosz Évát sokan ismerik Jászberényben, a Jászságban, és ő is jó néhány arcot őriz emlékezetében. Nem mindenki tudja azonban felidézni a vele való első találkozás pillanatait, ugyanis éppen akkor érkeztek újszülöttként a világra. Ingesné ma a jászberényi Erzsébet Kórház egészségnevelője, aki sok évi szülészeti munka után ismét diákká lett, és heteit, napjait mostanában készülő szakdolgozatának, valamint közelgő államvizsgájának gondolata tölti ki.- Mióta dolgozik a városi kórházban?- 1965-ben fejeztem be tanulmányaimat a fővárosban, az akkori Vámos Ilona Egészségügyi Szakiskola szülésznői szakán. Sorsom úgy alakult, hogy „tősgyökeres pestiként” Berénybe kerültem, és a szakvizsgám évében már a helyi szülészeten dolgoztam.- Hogyan lett a szülésznőből „városi” egészségnevelő?- Bár nagyon szerettem a hivatásomat, mindig is élt bennem vágy, hogy tovább tanuljak. 1987-ben adódott erre lehetőségem, amikor a kórház egészségnevelői státuszt kapott, én pedig vezetőimtől bizalmat terveimhez, így már abban az évben felvételiztem és be is jutottam a Budapesti Egészségügyi Főiskola Szakoktatói Szakára.- Hogyan határozható meg az egészségnevelés fogalma ?- E tevékenység az egészségvédelem szerves része. Kulcsszava és legfőbb célkitűzése a megelőzés. Ennek szellemében törekszik az egészség megtartását és helyreállítását szolgáló magatartás és szemléletmód, a felelősségtudat kialakítására.- Milyen színtereken működik városunkban az egészségnevelés?- A legfontosabb, hogy minél ifjabb korában találkozzon az ember ezzel a gondolkodásmóddal, életfilozófiával. E célt szolgálják a kicsiknek és nagyoknak szervezett egészségvédelmi programok, ismeretterjesztő előadások, bemutatók, kiállítások. Rendelkezünk az ún. „Egészségnevelési munkafüzetekkel ’ ’, amelyeket az itteni iskoláknak is fogunk ajánlani kipróbálásra. A jó az lenne, ha sikerülne elérháttér lenne szükséges, amelyet főleg pályázatokból próbálunk előteremteni, hiszen a kórház évente egészségnevelési célokra fordított 10.000 forintjából elképzeléseink megvalósítása utópisztikusnak tűnik...- Hogy érzi magát, mint egészs égneve lő?- Hát . . . most már nagyobb nünk az egészségnevelés tantárgyként történő bevezetését. Jól működő, öntevékeny kiscsoportjainkat is érdemes megemlíteni. Már 13 éve végzi segítő munkáját a cukorbetegek klubja, fél éve közösen a református egyházzal. 1989 októberében hívta életre a közönségigény a terhesgondozói munkát kiegészítő Kismama Klubot. Kialakulóban vannak még a „Fimess” és a „Hipertónia” - utóbbi a szív- és érrendszeri betegségektől szenvedők részére - egészségvédő kisközösségek. A megelőzést szolgáló mentálhigiénés tevékenységi formák bevezetésén is dolgozunk. Tervezzük telefonos lelki elsősegély-szolgálat kialakítását, valamint más típusú segítő csoportok, hálózat kiépítését is. Mindezekhez természetesen megfelelő anyagi biztonságban, mint évekkel ezelőtt. Egyre nő ugyanis az igény a megelőzésért síkraszálló szakemberek iránt. Nem árulok el különösebb titkot azzal, ha elmondom, hogy „felsőbb szintekről” is kaptam biztatást: szükség van a munkámra. „Házon belül” is - a lehetőségekhez mérten - támogatják törekvéseimet. Ami azonban egyszerre bosszant és szomorít: az a hitelesség, a példaértékű modellálás hiánya, mind a szakmám, mind a társadalom egyéb színterein is, hiszen az egészségnevelés nemcsak az egészségügy feladata. Ne várjunk csodát a gyógyítóktól! Végre be kellene látnunk, hogy testi-lelki „Egészségünk” olyan érték, amelynek megőrzése egyszerre egyéni és „össznépi” felelősség. Kerékgyártó Mónika Szponzorálás schwechati módra A kézilabdázók Lehel Kupájának egyik színfoltja volt a schwechati lányok vendégszereplése, akiket elkísért a tornára az egyesület menedzsere, Erich Straganz úr is. A tapasztalt sportvezető érdekes tájékoztatást adott a 15 ezer lakosú, Bécs melletti iparváros sportjáról. A hatvanas évek végéig elsősorban a Tyrolia sígyártó cég támogatására épült a sportélet. A hetvenes évektől azonban lényegesen megváltozott a helyzet, hiszen attól kezdve a városka vezetése saját kezébe vette az irányítást, és városi sportegyesületet hozott létre. (Sport-Vereinigung Schwechat). Ezzel párhuzamosan egy jól átgondolt program szerint kezdték fejleszteni a városi sportéletet. Felszerelésekkel és felkészült szakemberekkel támogatták az iskolákat, és folyamatosan fejlesztették a létesítményeket: pályákat, uszodát és nemzetközi atlétikai versenyek lebonyolítására alkalmas stadiont építettek. Jelenleg éppen egy sportcsarnok megvalósításán fáradoznak. Mindennek alapját a városi önkormányzat által biztosított összegek képezik, miszerint az éves költségvetés 1 százaléka a sportegyesületé, ami magyar szemmel különösen tekintélyes összeg, hiszen idén ez öt és fél millió schillinget tesz ki. Ez viszont csak a kiindulási alapot jelenti, mert az egyesület vezetése további 3-4 milliót kasszíroz be a különféle szponzoroktól, sőt bizonyos rendezvények megtartásában a tartomány vagy az országos szövetség is segíti őket. Schwechatban sok állami cég van, így tőlük viszonylag kevés szubvencióra számíthatnak olyannyira, hogy vannak egészen nagy cégek, akik semmit, vagy 5000 schillinget is nehezen juttatnak az egyesületnek. Ezzel szemben számos magáncég ajánl fel 20-50.000 schillinget. A nálunk is jól ismert helyi sörgyár például nem ad pénzt a helyi futballistáknak, hanem Nyilasi egykori klubját, a bécsi Ausztriát szponzorálja. Az egyesület támogatásával a város még korántsem „pipálja ki” a sport területén adódó teendőit. Az önkormányzat gondoskodik a létesítmények fenntartásáról és karbantartásáról, ami az említett támogatási összeg mellett további 6-7 milliót tesz ki. Az egyesület életének szervezésében szintén közreműködnek. A klub elnöke tagja a helyi képviselő-testületnek. Az 1500 tagot számláló, 12 szakosztályt működtető egyesület életét egyébként 20 tagú vezetőség irányítja, de a mindennapi munka zöme a menedzserre és az edzőkre háml. Straganz úr tájékoztatója azt mutatja, hogy a szépen fejlődő sportkapcsolatok során a szponzorálási megoldásokra is érdemes figyelmet fordítani. Pethő László Erkölcsi jegyzetek ... Régóta nem nézem már a kirakatokat. Gazdag kínálatuk vonz, de az árcédulák idegen, tőlem egyre távolodó világ üzenetei. Igyekszem méltósággal elmenni az üvegpanorámák előtt, de bizony, ha a lábam határozottnak tűnik is, a büszkeség, a méltóság egyre inkább hibádzik. Új nap, újabb kihívás. Ma kényszerítem magam, hogy végre megállják és megcsodáljak egy kirakatot. Igen, próba ez a javából, igazi küzdelem - még akkor is, ha az ellenfél nem kivont karddal, hosszú kopjával ront rám. Állok a hatalmas üvegtábla előtt, és nézem a védelme alatt álló, tőlem meszszire került „paradicsomi” világot. Szerepre kényszerít valami nagy-nagy keserűség. Zsebretett kéz, hanyag testtartás, a tekintetem Kirakatok közönyös és egyre inkább megvetést sugároz. Kire? Ki az ellenfél? - De hiába, mert itt belül valami nincs rendben. Régi vágyak, elmúlt sóhajtások ígéretei egyre távolabb kerülnek. Állok, a tükröző felület mögé árnyékot von néhány kellemes formájú ruhadarab - most meglátom magam. En vagyok? Olyan idegennek tűnik a szemben álló alak - tekintete gúnyos, a hanyag testtartás megvetést sugároz. Nem is a kirakatot nézem, döbbenek rá. Magammal szembesülök. Hát ilyen könnyen összeomlik aprólékosan, gondosan megépített világunk?___________________ Hát ennyire rabjai vagyunk a tárgyaknak? Hirtelen úgy érzem, megszabadultam valamitől. Valami fontosabbat láttam meg az „üvegtábla mögött”. Érzem, körülöttemjámak, sétálgatnak az emberek - már nem vagyok egyedül. Megfordulok, és lassan eltávolodom a kirakattól, megkönnyebbülést, sőt diadalt érzek. Lassan haladok, és egyre derűsebb gondolataim közepette a hirtelen, jött kíváncsiság megfordulásra késztet. Visszanézek. - Az imént hűtlenül elhagyott helyemen valaki áll. Olyan furcsa az egész. - Testtartása hanyag, és úgy tűnik, mintha már nem is a kirakat tárgyait nézné ... Antal György Az Agrárszövetkezet (volt Lenin Tsz) megüresedő Gyöngyösi úti székházában 7 darab üzlethelyiséget alakítanak ki. Itt többek között dohányáruda, palackosital-bolt, autó-, kerékpár- és kismotoralkatrész-, valamint tisztítószerüzlet nyílik a szövetkezet által bérbe adott helyiségekben. INNENONNAN A Családsegítő Központ vendége volt Julian Caspar kanadai állampolgár, aki egy karitatív akció keretében több jászberényi lakosnak nyújtott anyagi támogatást. A látogatás alkalmával ígéretet tett arra, hogy kezdeményezését szélesebb körűvé teszi a kanadai magyarság körében. * A református egyház húsvéti istentiszteletén az énekkar Bach: János passió c. művének záró korálját mutatja be. * Új elnöke van a Kossuth Termelőszövetkezetnek. A második forduló után 178 voksot kapott Pesti Gyula, aki eddig az állattenyésztési főágazat vezetője volt. A korábbi elnök, Nagy Kálmán 131 szavazatot kapott. * A Szocialista Párt városi szervezete matematikából és fizikából térítésmentes felkészítést tart érettségire készülő fiatalok számára. Részletesebb felvilágosítást a párt Táncsics Mihály utcai székházában vagy a 12-443-as telefonon, 15-18 óra között kaphatnak az érdeklődők. * A három jászberényi egyházközség (Barátok, Nagyboldogasszony, Szentkút) templomaiban lelkigyakorlatokkal, a liturgiában előírt szertartásokkal és a nagyszombaton (30-án)rendezendő feltámadási körmenettel ünnepük húsvét szent napját. Az oldalt szerkesztette: Pethő László
