Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

1991. FEBRUÁR 7. 7 Az új Néplap mm Jászberényben Itt már tízezer éve élnek A telefontól a vagyonvédelemig Kerékgyártó Gyula üzemmér­nök nyolcadik éve járja a város határát és szenvedélyesen keresi a hajdan élt emberek nyomait - nem kis eredménnyel.- Mióta érdeklődik a régészet iránt?- Semmiféle gyerekkori emlék­ről vagy példaképről sem beszél­hetek. Elvégeztem a magam isko­láit, majd hazakerültem. Szüleim vettek egy 150 négyszögöles telket a Belső-Szőlőben és a kerti munka közben talált cserépdarabok keltet­ték fel érdeklődésemet. Ezen a vi­szonylag parányi területen is érzé­kelhetők voltak azok a talaj felszí­nén mutatkozó leletdarabok és el­színeződések, melyeket a későbbi­ekben alaposabban megfigyelhet­tem.- Ez egyéni vállalkozás volt, vagy társai is akadtak? A Lehel Társastáncklub egyik legsikeresebb párja a Szepesi há­zaspár.- Mióta táncoltok együtt?- Egerben - ahol István katonai középiskolás volt, én pedig ott él­tem - „futottunk össze” egy diszkóban. Felkért és a rock and rollnál magunk is cso­dálkoztunk azon, mennyire remekül tudunk együtt tán­colni, mennyire kiegészítjük egymást. Pedig egyikünk sem járt sem akkor, sem ké­sőbb tánciskolába!- Néhány év múlva össze­házasodtunk - folytatja Ist­ván. Két éve kerültünk Jász­berénybe. Egyik este elmen­tünk a Pannónia bárba disz­kózni. Ismét jött a „rocki”, amit a hirtelen verbuváló­dott közönség előtt „végki­merülésig” jártunk. Odajött hozzánk egy fiú kérdezős­ködni, majd a figyelmünkbe ajánlotta a helyi táncklubot, így kerültünk Molnár Anná­hoz és lettünk a Lehel Tár­sastáncklub tagjai.- Milyen koreográfiák alapján dolgoztok?- Mi főleg akrobatikus rock and rollt táncolunk, amelynek látványos elemeit többnyire mi találjuk és kísérletez­zük ki magunknak saját, valamint videofelvételekből és a bemutató­kon látott ötletekből - válaszolja Anita. Ezek a mozgások elég bo­nyolultak, veszélyesek, így is szó szerint fejre estem már, de ezt a táncban közösen átélt élmények el­feledtetik.- Is-is. Ebben a nyolc évben min­den hozzáférhető szakkönyvet megvettem vagy elolvastam. Köz­ben kapcsolatba kerültem hivatá­sos régészekkel, akik terepjárásom alapján ásatásokat végeztek. T. Dobossy Viola ásatta meg a Jász- felsőszentgyörgy határában felfe­dezett felső-paleolit lelőhelyet. Kertész Róbert pedig a meggyes­pelei mezolit lelőhely feltárását irányította.- Kérem, ecsetelje olvasóinknak e lelőhelyek jelentőségét.- A Jászságról, amely vízjárta, mocsaras táj volt, elterjedt, hogy csak viszonylag későn telepedett meg itt az ember. A mi kutatásaink alapján bizonyossá válik, hogy már korábban, akár tízezer évvel ezelőtt is éltek itt elődeink, akiket én mindig csodálok, hiszen ők ter­mészetközeiben éltek. Mindez fel- tételezésem szerint a manapság so­kat emlegetett jász öntudat szem­pontjából sem lehet közömbös, hi­szen itt az évezredek során egy­mást váltották a különféle kultú­rák.- Hogyan viszonyulnak tevé­kenységéhez?- Én eddig csendben, saját szen­vedélyemet követve jártam szabadidőmben a határt. Számom­ra minden hét vége egy-egy kaland a régmúlt megismerésében. A meggyespelei és a jászfelsőszent- györgyi feltárásoknál a téeszektől kaptunk némi segítséget, de a foly­tatáshoz több is elkelne, mert anya­gi lehetőségeink korántsem rózsá­sak.- Nem régen vagytok még klub­tagok. Mikor volt első versenyfel­lépésetek?- Tavaly tavasszal a Budapesti Műszaki Egyetemen megrendezett országos versenyen lettünk először helyezettek - folytatja a beszélge­tést István. Ezt követte szeptem­berben - ugyancsak a fővárosban - a „Bártfay táncverseny”, amelyen lambadában harmadikok lettünk. Ennek köszönhetően részt vehet­tünk a Svájcban megrendezett nemzetközi divattáncversenyen, amely egyben világkupa is volt. Itt Az OTP zöld házának első emeletén alakította ki székhelyét az a társaság, mely sokféle - la­kossági szempontból sem kö­zömbös - szolgáltatás elterjeszté­sével foglalkozik. Tevékenysé­gükről kérdeztük Gazsó László ügyvezetőt.- Hogyan és milyen céllal jött létre a Mátrix Kft.?- 1990májusábanheten hoztuk létre a társaságot. Két osztrák be­fektető mellett, mi, a többiek, évek óta egy géemkában dolgoz­tunk. Az alapítás során szakér­telmünkre, a géemkából szárma­zó jövedelmünkre, családi segít­ségre és különféle hitelekre épí­tettünk. A kft. műszaki fejlesz­tésre, kereskedelmi és szolgálta­tótevékenységre szakosodott. bejutottunk a döntőbe, amelynek eredményeképpen előbbre kerül­tünk a hazai listán, valamint nyer­tünk egy újabb svájci bemutatko­zási lehetőséget is. Ezúttal Luzem- ben táncolhattunk, az előzőnél is nagyobb szabású fesztiválon, tízezer fős közönség előtt. El­ső utunk minden költségét a Sporttánc Szövetség és a Hű­tőgépgyár, a másodikat teljes egészében a gyár biztosította.- Terveitek e mozgalmas esztendő után?- Idén szeretnénk B-kate- gória helyett A-kategóriás táncosokká „előlépni”. Még 1-2 évig folytatjuk a fellépé­seket, s aztán már úgy képzel­jük, hogy jön a baba - vázolja jövőképüket Anita.- A versenyen való részvé­telek, az állandó megméretés, a siker mind fontosak számo­tokra. De mindezek mögött, mit jelent nektek valóban a tánc?- A mozgás örömét, egy szenvedély-ízű közös él­ményt, kikapcsolódást és hogy ezáltal is még többet le­hetünk egymással - hangzik Anita válasza.- A tánc számunkra a közös teremtést, egy célért való küzdelmet jelent, de igazából nem ez a lényeg... „Magva”: az egy­másnak való örömszerzés. Ehhez azonban meg kell tanulnom tisztel­ni, elfogadni a másikat, tolerálni nehezebb időszakait, és merni őt szeretni! - fejezi be István. Kerékgyártó Mónika- Milyen egyéb indítékok ját­szottak közre a vállalkozás létre­hozásában?- Egyre inkább viszolyogtunk a Műszeripari Szövetkezetben kialakult nehézkes és körülmé­nyes döntéshozatal láttán. Pusz­tán életkorunknál fogva - vala­mennyien harmincasok vagyunk - sem lehettünk elégedettek azokkal az elavult gyártmányok­kal, melyek a szovjet piacra úgyis jó jelszóval készültek. Hangsúlyozni szeretném, nem a kollégáinkkal voltak konfliktu­saink, hanem az adott környezet­tel. És ha mást nem, annyit na­gyon megtanultunk az utóbbi év­ben, hogy a mai gazdasági kör­nyezetben gyorsan kell dönteni.- Milyen tevékenységi profilt választottak maguknak?- Az induláskor mindenekelőtt a számítógéppel támogatott mé­rőberendezésekre specializálód­tunk, de hamar rá kellett jön­nünk, hogy csak ezek értékesíté­séből nem tudunk fennmaradni, hiszen a különféle cégek beruhá­zási forrásai kiapadtak. Mivel A Hűtőgépgyár szociális és sportlétesítményeinek eladását és megszüntetését rebesgető híresz­telések nyomában járva érdeklőd­tem Patik László személyzeti és szociális igazgatónál.- Igazgató úr, mi igaz ezekből a hírekből?- Lényegében semmi. A Hűtő­gépgyár vezetésének alapvető tö­rekvése, hogy megtartsa ezeket a létesítményeket. Az adott környe­zetben azonban semmiképpen sem hagyhatunk figyelmen kívül bizo­nyos gazdaságossági kritériumo­kat.- Mondja, lehet egy sport- vagy szociális létesítményt ilyen szem­pontoknak alávetve üzemeltetni? nem akartuk feladni vállalkozá­sunkat, más irányban kellett elin­dulnunk: először a telefon és a távközléstechnika felé fordul­tunk.- Mit tud ezen a területen kez­deni egy kis cég, hiszen itt ma­napság óriások vetélkedője fo­lyik?- Magam részéről nem a vetél­kedést, hanem a Távközlési Vál­lalat monopolhelyzetét érzéke­lem. Ők például eljönnek Jászbe­rénybe és kijelentik: ezért meg ezért nem lehet a Jászság telefon­helyzetén javítani. Mi ezt nem fogadjuk el és nem törődhetünk bele, mert számos olyan megol­dás van, amely lényegesen javí­tana az adott helyzeten. Vállal­juk például, hogy a meglévő ál­lomásokra alközpontokat telepí­tünk, mellyel jelentősen növel­hető a teljesítményük. Emellett Szolnokon, Hatvanban és Gyön­gyösön akad még néhány távhí­vásba bekapcsolt szabad vonal, mely idetelepítve több jászsági község telefonhelyzetén javít­hatna és mi szívesen közremű­ködnénk ebben. Úgy tudom, vagyonvédelmi berendezések telepítését is vál­lalják. Ez számomra meglehető­sen pikáns, hiszen éppen ebben az épületben raboltak ki a közel­múltban több lakást.- De nem bennünket, mert ha idemerészkedtek volna a tolva­jok, bizonyára kínosan megle­pődtek volna! Egyébiránt ameri­kai és kanadai rendszerek elter­jesztésével és meghonosításával foglalkozunk. Araink nagyon méltányosak és külön örümünk- re szolgál, hogy a városban lete­lepedett Colonia Biztosí­tótársaság is támogatja elképze­léseink megvalósítását. Sajnos, ugyanez nem mondható el a rend őrségről és más biztosítókról.- Meglátásunk szerint csak így lehet, hiszen minél inkább önfenn­tartó egy intézmény vagy létesít­mény, annál nagyobb fennmaradá­sának esélye. Ez persze nem jelenti azt, hogy máris ugyanolyan mér­cével méijük őket, mint más terü­leteket. Hosszabb távon azonban feltétlenül afelé szeretnénk halad­ni. El akarjuk érni, hogy ezek a létesítmények minimális terhelést jelentsenek a vállalat költségveté­sében.- Lát erre lehetőséget?- Feltétlenül. Első számú törek­vésünk, hogy önálló, vállalkozá­son alapuló egységekké szervez­zük át ezeket a létesítményeket. Annál is inkább, mert így lesz szá­munkra is nyilvánvaló a ráfordítá­Erkölcsi jegyzetek 1. Tanítónak való!- Miért jött tanítónak Bálint? Ismerkedünk. A főiskola elő­adótermében szinte elveszik a harminckét fiatal. A hallgatók felengedve a tanév kezdetének feszültségéből, a baráti hangu­latban zsongásszerű alapzajt biz­tosítanak a párbeszédekhez. Az én figyelmem is csapong, végigfut tekintetem az arcokon - egyszerre kívül és belül vagyok - bénítóan halk ez a csönd. Mindannyian rám néznek... Hallgatóim már most tőlem várják a segítséget, bennem ke­resik a Tanítót, aki felfedi előt­tük a titkot? Bálint! Keresem a fiú arcát, de gondolataim közben messzire futnak. Járom a város utcáit, nézem és érzem az embereket - riadtak, feszültek, bizonytalanok és fájó- an örömtelenek. Most otthon vagyok, és Rad­nótival. „Búvóotthoni táj! Ó, megvan- e még ez az otthon?” Bomba nem érte, s Van! Még­is... Fölsejlik bennünk a kétely. Riadt racionalizmus feszül fana­tikus őrületnek a világ más tája­in. A gyűlöletnek pedig semmi a Tér. Tőlünk mi tartsa távol? Most úgy érzem az ifjú lelkek is üresek, de ha nem, hát kétség- beesetten keresők - Ki legyen majd az ő Mesterük? Mutathatok én nekik majd biztos utat? Kí­vánkozik ismét a feledett kérdés, és pillanatra látom a fiút is már. „Miért jött tanítónak Bálint?” De csak gondolom mindezt.- Hiányoznak manapság a jel­lempróbáló barátságok, hiá­nyoznak az életből és az iskolák­ból a nagy nevelők. S mit teszek én?! Áttörve, át­szűrve magamon megannyi el­me fáradtságos kínlódását, felkí­nálom tanítványaimnak azokat: válaszatok! És kétségek közt éget engem is a Ma. Végre! Végre fölszakad a hangtalanság - újra jelen va­gyok. Bálint arcán zavart mo­soly - miattam biztos, de nem keresi a szót, régen kész van a válasz.- Tanár Úr! Azért jöttem Taní­tónak, mert azt szeretném, hogy az emberek jobbak legyenek! Antal György sok, a költségek és a bevételek egyenlege.- Történtek már konkrét kezde­ményezések ebben az irányban?- Itt van például az állatkert. Ott átfésülték a költségeket és komoly lépéseket tettek a racionalizálás ér­dekében. Számottevő bevételi for­rásokat tártak fel: az állatok szapo­rulatából, különleges madaraik ál­latkerti forgalmazásából jelentős összegekre számítanak. Emellett a takarmányok felhasználása és ke­verése során felhalmozott szakis­meretüket is megpróbálják „áruba bocsátani”. Mindez összességé­ben annyit jelent, hogy az állatkert, a korábbi egyoldalú felhasználói szemlélettel szemben jelentősen elmozdult az önfenntartás irányá­ba.- Ez egyedi példa, vagy tudna másokat is említeni?- Az állatkert korántsem nevez­hető egyedi esetnek. A strandon az árusítóhelyek kiadásával számol­nak plusz bevételekkel, méghozzá úgy, hogy versenyeztetni akarják az ott árusító kereskedőket. Ebből is látható, a jelzett szemléletmód mindinkább általánossá válik. Az oldalt összeállította: Pethö László Fotó: Nagy Zsolt Rock and roll és szerelem Az állatkert is gazdaságosabb lehet

Next

/
Thumbnails
Contents