Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

12 1991. FEBRUÁR 28. HÉT VÉGI ÜGYELETEK V _____________■ ________________________J S zolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon _____ * • • , F iskálisból - pártfőügyész (Dr. Bartal Ferenc emlékei a negyvenes évek második felének pártharcairól) Orvosi ügyelet Az ügyelet ideje: 1991. márci­us 2-án (szombaton) 07 órától 1991. március 4-én (hétfőn) 07 óráig tart. Szolnokon szombaton az alábbi szakrendelések fogadnak betegeket a kórházi telephelyen: Baleseti-általános sebészet a sür­gősségi osztályon. Nőgyógyászat a nőgyógyászati ambulancián. Belgyógyászat: sürgős esetekben a központi körzeti ügyeletén, illetve táppénzes felülvéleményezés a kórház sürgősségi osztály belgyó­gyászati rendelőjében. Központi körzeti ügyelet: Hősök tere 2-4., tel.: 33-373. Ellátási területe: Szolnok, Tószeg, Tiszavárkony,, Tiszavárkonyszőlő, Tiszajenő, Zagyvarékas, Szászberek, Szajol, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Ve- zseny. Gyermekorvosi ügyelet: Móra F. u. 9., tel.: 36-215. Fogor­vosi ügyelet: Hubay úti rendelő­ben szombaton és vasárnap 08-17 óráig; 17 órától másnap reggel 08 óráig a kórház szájsebészeti osz­tály (Vörös H. u. 39-41.) történik a betegek ellátása sürgős esetekben. Szolnoki terület: Martfű: Tisza Cipőgyár üzemorvosi rendelője, Lenin u. 1. Tiszafoldvár: dr. Nagy M., Kossuth u. 141. Besenyszög: dr. Elbakour Afif, Damjanich u. 4. Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly: dr. Zsótér Gy., Kőtelek, Szabadság u. Újszász: dr. Szóró M., Kossuth u. 1. Jászberényben szombaton mű­ködő szakrendelések 07-12 óráig a kórház-rendelőintézetben: sebé­szet, fogászat, röntgen, laboratóri­um. Központi körzeti ügyelet: Thököly u. 13., tel.: 12-226. Ellá­tási területe: Jászberény, Jászte­lek, Jászjákóhalma, Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamo- nostor, Jászárokszállás, Jászágó. Gyermekgyógyászati ügyelet: szombaton és vasárnap 09-12, va­lamint 15-18 óráig. Jászberényi terület: Jánoshida: Központi ügyelet: Fő u. 41. Ellá­tási területe: Jánoshida, Alattyán, Jászboldogháza, Jászladány, Já- szalsószentgyörgy. Jászapáti: Központi körzeti ügyelet: Beloian­nisz u. 6., tel.: 57. Ellátási terüle­te: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászdózsa, Jászszentandrás. Karcagon a szakrendelés meg­szűnt! Körzeti ügyelet: Széchenyi sugárút 27. Ellátási területe: Kar­cag, Berekfürdő, Kunmadaras, Bucsa. Kisújszállás: Központi körzeti ügyelet: Nyár u. 7., tel.: 105. Ellá­tási területe: Kisújszállás, Kende­res, Bánhalma, Csorbái Á. G., Má- riaiaka. Mezőtúron szombaton működő szakrendelések: Fogászat: 08-tól 11 óráig (Kossuth u. 7-11.); Gyer­mekgyógyászat: 08-tól 10 óráig (Dózsa Gy. u. 19.). Központi kör­zeti ügyelet: Kossuth u. 7-11. Ellá­tásiterülete: Mezőtúr, Kétpó, Me- zőhék, Mesterszállás. Törökszentmiklós: Központi körzeti ügyelet: Kossuth u. 126. Ellátási területe: Törökszentmik­lós, Tiszapüspöki, Tiszatenyő. Fegyvernek: Központi körzeti ügyelet: Felszabadulás u. 128/a. Ellátási területe: Fegyvernek,, Örményes, Kuncsorba, Tiszabő. Törökszentmiklósi terület: Kengyel: dr. Lengyel Gy., Ken­gyel, Rákóczi u. 26/a. Kunszentmárton: Központi körzeti ügyelet: Mátyás kir. u. 21/a. Ellátási területe: Kunszent­márton, Tiszaug, Cserkeszőlő, Ti- szasas, Csépa, Szelevény, Öcsöd, Tiszakürt, Nagyrév, Tiszainoka. Kunszentmártoni terület: Ci­bakháza: dr. Litkei T., Hősök tere 10/a. Tiszafüred: Központi körzeti ügyelet: Nefelejcs u. 4., tel.: 11- 463. Ellátási területe: Tiszafüred, Tiszaszentimre, Tiszaörs, Tisza- derzs, Nagyiván, Kócs, Tiszaigar. Kunhegyes: Központi körzeti ügyelet: Dózsa Gy. u. 4. Ellátási területe: Kunhegyes, Tiszagyen- da, Tiszaroff, Tiszabura, Abádsza- lók, Tomajmonostora. Túrkeve: Központi rendelő: Kálvin tér 4. A Állatorvosi ügyelet Jászberényi terület: Alattyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászboldog­háza, Jászalsószentgyörgy: dr. Szedő J., Jászboldogháza, Deák F. u. 43. Jászapáti, Jászivány, Jász­szentandrás: dr. Galambos S., Jászapáti, Hunyadi u.; dr. Rózsi G„ Jászszentandrás. Jászárokszállás, Jászágó, Jászdózsa: dr. Szűcs L, Jászárokszállás, Horváth u. 26/b. Jászkisér, Jászladány, Újszász: dr. Szűcs A., Jászkisér, Vágóhíd u. 12. Jászberény, Jászfelsőszent- györgy, Pusztamonostor, Jászjá­kóhalma, Jászfényszaru: dr. Ra­da I., Jászberény, Bedekovich u. Jászsági Állami Gazdaság, Jászberény: dr. Szabad G., Jász­berény, Jókai u. 29/a. Karcagi kerület: I. körzet: Ti­szafüred, Tiszaszőlős: dr. Bujdosó I. , Tiszafüred, Mák u. 4. II. körzet: Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszabu­ra, Tiszaroff: dr. Sinka N., Abád­szalók, József A. u. 59. III. körzet: Kunhegyes, Kenderes, Tiszagyen- da: dr. Erdélyi I., Kunhegyes, Kos­suth u. 49/a. IV. körzet: Kunmada­ras, Tiszaörs, Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaszentimre, Tomajmonostora: dr. Gyöngy F., Nagyiván, Vörös H. u. 58. Karcag város: nagyüzemben dr. Godó Z„ Karcag, Kátai G. u. 45/d; városban dr. Fűzfői B., Kar­cag, Eötvös u. 3. Szolnoki kerület: Besenyszög, Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly: dr. Böhmer L., Tiszasüly, Béke u. 1/2. Kengyel, Tiszatenyő, Rákócziúj­falu: dr. Konrád E., Kengyel, Áchim u. 14., tél.: 25. Fegyvernek, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő: dr. Kerekes E., Fegyvernek, Fel- szabadulás u. 150. Zagyvarékas: dr. Katona L., Szolnok, Rétpart 1., tel.: 33-305. Szolnok város: Szolnok, Sza­jol: dr. Kis F., Szolnok, Vörösme­ző u. 73. Rákóczifalva, Rákócziúj­falu: dr. Vissi F., Szolnok, Vörös­mező u. 223., tel.: 38-847. Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, Ve- zseny: dr. Csizmás I., Tószeg, Rá­kóczi u. 7. Törökszentmiklós, Tiszapüs­pöki: városi és üzemi körzet: dr. Gál I., Törökszentmiklós, Április 4. u. 3. Kunszentmártoni kerület: I. körzet: Cibakháza, Tiszafoldvár, Martfű: dr. Boross Gy., Cibakhá­za, Kossuth u. 1. II. körzet: Nagy­rév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tisza­ug, Tiszasas, Csépa, Szelevény, Cserkeszőlő, Kungyalu: dr. Szabó J. , Cserkeszőlő, Kossuth 1/2. CB 21/8. III. körzet: Kunszentmárton, Mesterszállás, Öcsöd, Mezőhék: dr. Tomyi S., Kunszentmárton, Al- sóköröspart 4., tel.: 523. Kisújszállás: dr. Szabó M., Kis­újszállás, Vásár u. 10. Túrkeve: dr. Ravasz F., Túrke­ve, Liget u. 31. Mezőtúr, Kétpó: dr. Matuska L., Mezőtúr, Szabadság u. 9., tel.: 435. Gyógyszertárak Szolnokon szombaton a Fehér­kereszt gyógyszertár tart nyitva 8- tól 14 óráig; ugyanott hétfő regge­lig tartanak ügyeletet. Mezőtúron március 7-ig az Újváros VII. úti gyógyszertár, Karcagon a Hor­váth F. u. 1 -ben lévő, Kisújszállá­son a Széchenyi u. 1. szám alatti, Tiszaföldváron a belterületi, Ti­szafüreden a Somogyi B. u. 27. szám alatti, Törökszentmiklóson a Felszabadulás u. 2. szám alatti gyógyszertár tart ügyeletet szom­baton és vasárnap. Túrkevén zárt ajtós ügyeletet tartanak este 6-tól reggel 6-ig. Állandó ügyelet éjjel­nappal, a hét minden napján: Jászárokszállás, Rákóczi u. 1., Jászberény, Lenin tér 2., Kun­szentmárton, Kossuth u. 4. Martfű, Lenin u. 3. Szolnok, Baross u. 5. Hét közben éjszakai ügyelet - hét végén nappali ügyelet (8,00­18,00): Jászapáti, Petőfi u. 6.- Ön, mint mai kisgazdapárti tag, hogyan emlékszik a 45 évvel ezelőtti párttagságára?- Közvetlen kisgazda élménye­im a múltból nincsenek. Együtt­működtem kisgazdákkal, de ezek a kisgazdák akkor már nem voltak kisgazdák. Amikor a kommunis­ták'elkezdték a „szalámitaktika” gyakorlati alkalmazását, köztu­dott, hogy legelső csoportként Su­lyok Dezső vezetésével zártak ki 21 képviselőt...-... Ez időben pontosan 1946!?- ’46 márciusa. Tulajdonképpen nagyon rövid ideig tartott kisgaz­daszereplésük, hiszen mint emlé­kezetes, az országgyűlési választá­sokra ’45 novemberében került sor, és rövid négy hónap után már feláldozta az első „adagot” kom­munista nyomásra a Kisgazdapárt. Ebben a csoportban természetesen a legértékesebbek közül jó néhá- nyan voltak, gondolok Sulyok De­zsőre, a Vásáry testvérekre, Nagy Vincére és a többiekre. Akkor ők pár hónap után megalakították a Magyar Szabadság Pártot. Hozzá­juk csatlakozott (gróf) Pálffy Jó­zsef, aki korábban a Keresztény Demokrata Néppártnak volt az el­nöke, de egy belső harc után Ba- rankovicsot választották elnöknek, és Pálffy a híveivel kivált. Lénye­gében ők ketten (Sulyok és Pálffy) alakították meg a Szabadság Pár­tot, amelynek Politikai Tanácsá­nak tagjaként tevékenykedtem. Közben a budapesti XII. kerület­nek az elnöke voltam, tehát lénye­gében kisgazda képviselőkkel mű­ködtem együtt, de nem a Kisgaz­dapárton belül. így kezdődött az én politikai pályafutásom.- Ahogy teltek az évek, egyre nyugtalanabb lettem, a világot is másként látom. Igazán nem tudok örülni a politikai változásoknak sem. Úgy látom, félresiklott sor­sok, vakvágányra futott életek van­nak ebben a világban. Talán ezért is ilyen szomorúak ezek a versek. Azt hiszem, az egész ország töb­bet, mást várt a rendszerváltástól. Nem igazán hisznek már az embe­rek a kormánypártnak, a koalíció­nak, de talán egyetlen pártnak sem. Kocsmai beszélgetésekből - ahol igazán őszinték az emberek - azt vettem ki, hogy elegük van, meg- csömörlöttek a politikától. Hitüket vesztették, elbizonytalanodtak, és a terheket megint csak nekik, „a népnek” kell cipelniük.- Jó tíz évvel ezelőtt - nem tu­dom, emlékszel-e még - azt mond­tam neked, hogy a szubjektív köl­tészet „termékei” közül is többre értékelem jobban szeretem azokat a verseket, melyek meg akarnak, és meg is tudnak mozdítani legalább egy-egy népcsoportot. Megfelelő publicitás esetén ezek a versek ké­pesek lennének erre? Törekszel rá?- Az igazán jó versek képesek, megmozdíthatnak embereket, akár nagyobb közösségeket is. Ilyen például Kányádi Sándor: Halottak napja Bécsben című verse, mely az utóbbi harminc esztendő egyik legjelentősebb alkotása.- Igen, csak az a baj, hogy ennek az átkos kultúrpolitikának köszön­hetően olyan kevés példányszám­ban jelennek meg a kötetek, hogy nem jutnak el azokhoz, akik szeret­nék elolvasni a verseket, akik sze­retnének táplálkozni a versekből. Olcsó könyvtár sorozatban kel­lene kiadni egy-egy válogatást Pi­linszky Jánostól, Nagy Lászlótól,- Később ezzel a Szabadság Párttal is valami történt, mert nem tartott túl sokáig a működése... vagy inkább az Ön tagsága?- Nem! Az én tagságom a párt utolsó napjáig, 1947. július 21-ig tartott. A ’45-ös novemberi nem­zetgyűlési választásoknál a válasz­tópolgárok 57 százaléka szavazott a Kisgazdapártra, ugyanakkor vi­lágosan fölmérték azt is, hogy ez a párt kommunista nyomás alá ke­rült, ennek következtében az első­sorban Kisgazdapártból kizártak­ból alakult Szabadság Párt mögé csatlakoztak. Érdekes módon Mindszenty hercegprímás az em­lékirataiban megírja, hogy 1947 ta­vaszán a tiszai papság azt jelezte felé, hogy a 47-es, augusztus vé­gén sorra került választásoknál a Szabadság Párt ott, azon a vidéken 65-70 százalékát fogja elvinni a szavazatoknak. Akkor már erősen kommunista befolyás alatt álltak az úgynevezett koalíciós pártok, és nyilvánvalóan mindenáron igye­keztek elkerülni, hogy ezt a nagy­arányú győzelmet ne realizálhassa a párt. Kezdődött azzal, hogy széj­jelverték Budapesten nem egy gyűlésünket, és lehetetlenné tették az indulást azzal, hogy beiktatták a ’47-es választási törvénybe egy olyan félmondatot, amely szerint azok, akik 1918 és 1945 között a kormánypárt listáján kerültek be az Országgyűlésbe, azok nem vá­laszthatók. Magyarul: Sulyok De­zső, Pálffy József és a többiek. Figyelemmel azokra az atrocitá­sokra, amik a választási gyűlése­ken akkor történtek, figyelemmel arra, hogy a párt vezetőinek az in­dulását egyszerűen lehetetlenné Weöres Sándortól, Kányádi Sán­dortól, Farkas Árpádtól, Király Lászlótól, Tőzsér Árpádtól.- Szerintem meg ekkor is keve­sen olvasnák el ezeket a köteteket, és nemcsak az „átkos kultúrpoliti­ka’ ’ hatását érzem ebben. A század végén - kevés kivétellel - már nem olvasunk verset.- Igen, ennek több oka van. Az egyik legfőbb, hogy az emberek kész információkat, gondolatme­neteket kapnak. Nincsenek rászok­tatva arra, hogy saját maguk gon­dolkozzanak el a világ dolgairól, bajokról, gondokról. S ha meg- hányják-vetik, akkor is többségé­ben a nagy médiák szavait, szóla­mait ismétlik. ­- Egy vers még ma is alkalma­sabb lenne az „elgondolkodásra”?- Igen, de úgy tűnik, a 20. századi ember ki van éhezve az erőszakra, a horrorra, mintha jólesne neki, hogy szoronghat, szenvedhet. Job­ban bízik a technikában, a meg- mammált hírek hatalmában. Egy furcsa negatív értékrend alakult ki. Az a baj, hogy eltávolodtunk a val­lástól, ahittől, nem hitünk motivál, csak az érdekünk. Nem mutatjuk ki belső érzéseinket, legfeljebb csak a haragot, ellenszenvet, lekicsiny­lést. Cinikusak vagyunk magunk­kal szemben is. Gondolj vissza, mikor beszéltél te valakinek vers­élményeidről, pedig tudom, te még olvasol verseket. Ezeket a benyo­másokat, élményeket ma már nem osztjuk meg egymással. A vers ma az, ahogy Kányádi Sándor meg­kérdezte egyszeregy író-olvasó ta­lálkozón: mi a vers? - egy kisfiú azt mondta: „A vers az, amit mondani kell”. Én is így érzem. Varga Ferenc tették, nem maradt más hátra, mint kimondani a párt feloszlatását. Er­re - ismétlem - 1947. július 21-én került sor, és végeredményben ezekből a tömegekből alakultak aztán a Barankovics-párt, a Pfeif- fer-párt, amelyek az 1947. augusz­tus 31-én sorra került választáso­kon igen jelentős sikereket értek el. Barankovics pártja például máso­dik volt a kommunistapárt mögött, amely az azóta hírhedtté vált „kék cédulákkal” aratta a győzelmét ezen a választáson. (1. MKP=22,2 százalék, 2. Demokrata Néppárt = 16,4 százalék, 5. Pfeiffer Zoltán pártja, a Magyar Függetlenségi Párt= 13,4 százalék-megj.: Sz.Z.) Ha innen nézzük, akkor már ez sem volt egy tiszta választás. Az utolsó tisztességes választás Ma­gyarországon a ’45-ös volt.- Ön nemcsak pártpolitikai mun­kát végzett, hanem a nemzetközi antifasiszta mozgalomban is tevé­kenykedett, amit honoráltak is.- Tartalékos huszártiszt voltam, a háború vége felé megsebesültem, így Pestre kerültem. Amikor az Gulyás János egy szolnoki ta­nyán él. Tejtermeléssel foglalko­zik. Közel harminc tehén adja na­ponta a friss tejet. A tejiparral volt szerződésben, de miután a vállalat csak 13 forintért akarta átvenni a tejet, felbontotta a szerződést. Ja­nuár közepétől házhoz szállítja.- A tej csak kell az embereknek, csupán meg kell őket keresni. így az esti fejés után, 6 órakor elindu­lunk a feleségemmel a Széchenyi- lakótelepre, egy-egy tízemeletes épületben lakásról lakásra járunk. A családok olcsóbban jutnak tej­hez, mi pedig eladjuk, mit megter­melünk.- Hogyan fogadták az emberek, hiszen elszoktunk ettől az értékesí­tési formától?- Először nagyon furcsállották. Az első nap csak a kivitt mennyi­ség felét adtuk el, de már másnap minden elfogyott. Nincs értékesí­tési gondunk. Jól nem járok, de nem is veszítek rajta. A hasznom az, hogy egyelőre nem kell levág­nom az állataimat. Hogy később mi lesz? Nem tudom. * * * A tiszainokai tejesember, aki a Vosztok-lakótelepen és környékén élők igényeit elégíti ki: Csernák Béla. Egy-egy alkalommal kb. 250 liter tejet hord szét hatvan család részére.- Hogy jutott arra az elhatáro­zásra, hogy maga értékesítse a te­jet?- A tejdemonstráció adta az ötle­tet. Akkor én is ingyen osztottam a tejet, és próbáltam kuncsaftokat ta­lálni. Sokan fölhívtak telefonon, vagy fölkerestek személyesen, hogy hajlandóak lennének tejet vá­sárolni tőlem.- A tej kényes termék. A higiénés előírásokat hogyan tudja betarta­ni?- Cserekanna van. És mosószert is én biztosítok a kuncsaftoknak.- Mi lehet a népszerűsége titka?- A fejés után egy órával itt va­gyok a tejjel. Két nap garanciát vállalok arra, hogy szobahőmér­sékleten is fogyasztható a tej. És az én árum jó beltartalmú, fehérjében és zsírban egyaránt. oroszok már Budapest körül vol­tak, akkor már nem volt sem alkal­mam, sem túl sok kedvem ahhoz, hogy újra bevonuljak csapattes­temhez. Több huszártiszt társam­mal, tartalékos tiszttársammal - ér­dekes módon kettő gróf volt közü­lük - ellenállásba vonultunk. Sze­mély szerinti kapcsolatomat Révai Kálmán teremtette meg, aki nekem ■ lovaglótanárom volt a tisztiisko­lán, aki aztán abba a ritka fajtájú honfitársaink közé tartozott, akit halálra ítéltek a nyilasok is, és ha­lálra ítéltek a kommunisták is,, vé­gül a kommunisták ki is végezték. Ez időben még egész fiatal fiskális voltam Pesten, és az irodámban folytak a tárgyalások. Mindent összevetve, ezt az ellenállási tevé­kenységemet Nagy Ferenc minisz­terelnök oklevéllel is elismerte.- Önnek a napokban van a szü­letésnapja. Kívánom, hogy bol­dogságban ünnepelje családjával.- Nagyon köszönöm a jókíván­ságait, és merjük remélni, hogy jó egészségben és sokáig tevékeny- kedhetem a családért és a pártért. Szarvas Zoltán- Mi a véleménye a marhakér­désről és a tejtúltermelésről?- Bízom benne, hogy az ország­ban újból föl fog lendülni a tejfo­gyasztás, és akkor rá fognak jönni, hogy tragédia lenne, ha a marhaál­lományt kiirtanák. Évekig tartott, hogy jó genetikai értékű állomány legyen az országban - nem szabad engedni, hogy ez tönkremenjen! Ellene vagyok, hogy egy tehenet is levágjanak az országban. Bűnt kö­vet el, aki ilyenre ráerőszakolja a termelőket. Egy év múlva ki fog derülni, hogy óriási tejhiány van - mihelyt az emberek, a nyugdíjasok kiharcolják azt, hogy alanyi jogon legalább annyit keressenek, hogy egy-egy liter tejet meg tudjanak venni maguknak és a családjuk­nak. * * *- A fodrászüzletben hallottam, hogy házhoz hordják a tejet. Ná­lunk kisbaba van, ezért örömmel fogadtam a lehetőséget. Ez még mindig olcsóbb, mint a boltban, és legalább friss." * * *- Gyermekkoromban nekünk is volt tehenünk. Most persze már el vagyunk szokva a házi íztől, kíván­csi is vagyok rá. * * *- Itt most nem az állam veszi le a hasznot. Ebből tudnak tejfölt, tú­rót készíteni maguknak az embe­rek. Ez csúcs! És csak húsz forint. * * *- Minden héten pénteken fizet­jük a heti fogyasztást.- Mi történik, ha éppen nincs kéznél pénz?- Szerintem akkor is meghitelez­né azt az összeget, gondolom azért, hogy megtartsa a vevőkörét. Nem csinálna ebből gondot, és át lehet­ne ezt ütemezni a következő hétre, amikor már esetleg lesz pénz. * * *- Kialakulhat így személyes kap­csolat?- Egészen biztos. Nekem, ami­kor a gyerekeim kicsik voltak, és bent laktunk a városban, öt éven keresztül így hozták a tejet. Ragyo­gó jó kapcsolat alakult ki a tejes- emberrel. Biztos így lesz most is. Korim Éva - Gyuricza Péter Allapottöredék Beszélgetés Erdei-Szabó István költővel „...és nem kell a csatornába önteni...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents