Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

12 J^eplap 1991. FEBRUÁR 2. Vallomás- Őrmester úr! Mindent őszin­tén bevallók... Kérem szépen, én fűnek-fának és az államnak is tartozók, no meg annak a büdös kölyöknek is egy jó nagy pofon­nal, amiért tegnap megette az ün­nepi ebédre tartogatott parizert. Adósa vagyok háromhavi díjjal az áramszolgáltatónak, a vízért sem tudok fizetni, kéthavi tör­lesztéssel és egy gyerekkel tarto­zom az OTP-nek (egyelőre ka­matmentesen, de aztán ki tud­ja!), a bolhapiacról engedély nél­kül, titokban hoztam el két bol­hát az ingemben. A feleségemnek már régen bó- koltam, csak a főnökömnek haj­bókoltam, de hiába, ilyen inflá­ció mellett dugába dőltem. Cég­bírósági bejegyzés nélkül meg­alapítottam a cskft.-t, vagyis a családi korlátlan felelőtlenségű társaságunkat. Az OTP-adóssá- gunkat úgy törlesztettem, hogy adtam nekik egy váltót 100 ezer forintról, s ezt mindenféle fede­zet nélkül beválthatják az OTP- ben. Kicsit sürgettem is őket, mert mostanában a forint nagyon emelgeti a kamatlábait. Aztán a Sportfogadási és Lottóigazgató­ságot megkárosítottam 40 ezer forinttal, mert ennyiért akartam totószelvényt vásárolni, ugyanis tuti tippjeim voltak. De hol van nekem ennyi pénzem? A boltban is már legtöbbször csak az áfát veszem meg, mert az a legol­csóbb. Na, most tessék idesütni! Ta­láltam egy dollárt, istenem, sze­rencsém volt. Gondoltam, átvál­tom forintra, jól jön egy kis tej- revaló a gyereknek. Kínálgatom, kínálgatom, aztán az egyik civil ruhás megmutatja az igazolvá­nyát, hogy ő rendőr. Ja, és persze kiderült, hogy a dollár hamis. Na, ilyen szerencsém van ne­kem! Most a rendőrségnek is tar­tozók egy igazi dollárral. Ha már így mindent őszintén bevallók, akkor még egy-két dolgot el kell mondanom. Vet­tem olyan fekete szpréfestéket, aztán kiírtam a házunk kerítésé­re: „Világ dollárjai, egyesülje­tek! Nálam!” Merthogy egy dol­lárral tartozók a rendőrségnek, meg az egész ország adósa a Nyugatnak. Bizony, felügyelő úr, ha nálam egyesülnének, s úgy szaporodnának, mint a csicsóka, én kölcsönadnék az államnak, nem úgy, mint az állam nekem. Elvonja a támogatásomat: ké­rem, ha a tejben nincs támogatás, csak áfa meg infláció, akkor az már csak lötty ugyebár. Az vi­szont igaz, hogy a rum egyre job­ban csíp, mióta olyan borsos lett az ára. Felügyelő úr! Sokszor előfor­dult, hogy megyek a busszal, az­tán jön az ellenőr. Én soha, de soha még nem idegesítettem fel, hogy nincs jegyem, mert mindig időben leszálltam. Mondjon egy olyan pasast, aki valami miatt neheztelne rám! Ne törje a fejét, felügyelő úr, nem éri meg a ve- sződést. Nincs ilyen már. Hogy a Gazsit miért nyúvasz- tottam meg? Na, azért, kérem szépen, ebből egy szó sem igaz, kérdezzék meg Gazsit. Ha még élne, becsszóra ő is azt mondaná, amit én... Az úgy volt, hogy én csak fogtam a kést, mert gondol­tam, kimegyek a kertbe, meghá­mozok egy almát, olyan nagy gusztusom támadt rá. Ügy férfi­as-gyengéden a balkezemmel utat csináltam magamnak, mert Gazsi éppen előttem állt, és va­lamit a rokonaimról mesélt, hogy az anyukámat jól ismerte, az apukám meg mért nem ment inkább moziba, ahelyett, hogy engem fogantatott. Aztán sze­gény hülye Gazsi nem figyelt, és pont beledőlt a késembe, én meg megijedtem, ki akartam húzni belőle, de nem jött, akkor aztán jól megmozgattam, úgy már ki­jött. Rossz napja volt akkor Ga­zsinak, egyébként is nagyon pe­ches fiú volt. Isten nyugosztalja. Na, szóval, felügyelő úr, hát most tessék mondani, ezért akar­nak engem bekasszírozni? Hát nem kasszírozott tőlem eleget az állam? Én teljesen tönkre va­gyok téve. Csődbe mentem. In­kább szanáljanak, jó...? Saiga Attila Viccturmix Bede István gyűjteményéből Még ő sem hiszi A bíróságon egy meteoroló­gus tanúként szerepel. A kihall­gatás után a bíró megkérdi tőle:- Milyen idő lesz holnap?- Erről nem mondhatok sem­mit, az előbb megesküdtem, hogy csakis igazat mondok. * Félreértés A bíró megkérdi a vádlottól:- Miért lopta el azt az autót?- Szó sincs lopásról - feleli a vádlott. - Azt hittem, hogy a kocsi gazdátlan.- Miből gondolta?- A temető előtt állt. * Állatkertben- Jaj, nekem! Elpusztult az elefánt!- Szegény ember! Ennyire a szívéhez nőtt ez a derék állat?- Dehogy! Nekem kell a sírt ásnom! * Ajándék- Apu, mit szólnál, ha kapnál tőlem a születésnapodra egy új kulcstartót?- Kedves volna tőled, de egy jó bizonyítványnak jobban örülnék!- Késő. A kulcstartó már megvan. * Stimmel js'4. A házaspár veszekszik.- Vedd tudomásul, hogy akik előtted udvaroltak nekem, kivé­tel nélkül mind okosabbak vol­tak nálad! - tajtékzik az asz- szony. A férj ráhagyja.- Stimmel. Hiszen én elvette­lek. * Saját ház Két meztelen csiga sétál az úton. Egyszer csak meglátnak egy szép éti csigát. A két csu­pasz egymásra néz, majd szinte egyszerre felsóhajtanak:- Csak tudnám, hogy egye­seknek miből telik saját házra! * Nevetés ellen Ferike érdeklődik:- Papa, szokott sírni a bohóc?- Hogyne, kisfiam! Úgy pihe­ni ki magát. * Zöldséghiány A zöldségboltban szomorúan álldogál a vevő a pult előtt:- Hát tényleg nincs semmiféle gyümölcs? Az üzletvezető széttárja a karját:- Legfeljebb fügét mutatha­tok. * Bíróságon Bíró a vádlotthoz:- Van még hozzátennivalója?- Volna, de félek, hogy azért külön büntetés járna. * Talált tárgy Az óvónéni egy kesztyűt talál az udvaron.- Mónika, nem a te kesztyűd ez? - kérdezi az egyik kislány­tól.- Nem, óvónéni, az enyém el­veszett! * A fizikus- Mi van ebédre? - kérdezi a fizikus a feleségét.- Lencse.- Homorú vagy domború? * Vonaton- De hosszú ez az alagút! - mondja csodálkozva egy utas.- Hát persze! - válaszol a má­sik. - Hiszen az utolsó kocsiban ülünk! * Jogsegélyszolgálat Az ügyvéd a következő taná­csot adja a kliensének:- A legjobb, amit az ön hely­zetében tenni lehet, ha haladék­talanul visszatér a feleségéhez. Mire az ügyfél:- Ezek után igazán kíváncsi vagyok, hogy az ügyvéd úr sze­rint mi lenne a legrosszabb...? * Megértés- Nem azért mondom, Ko- vácsné, de láttam a férjét a strandon; egy klassz, szőke nő­vel ment karonfogva.- Miért, hogy menjen? Negy­venéves elmúlt! Nem mászkál­hat a homokban kisvödörrel, la­páttal! * Jó cselekedet- Papa, ma segítettem a szom­széd bácsin.- Mit csináltál?- Láttam, hogy fut a villamos után, erre elengedtem a kutyán­kat!-És?- Elérte a villamost. * Ajándék A feleség nyakkendővel lepi meg a férjét.- Ugye szép? - kérdi hozzási­mulva. - Mihez fogod viselni? A férj brummogva:- Hosszú szakállhoz. * Házasságközvetítőnél- Parancsoljon, itt a hölgy, akit feleségül ajánlanék önnek.- De kérem! Ez a nő csúnya, öreg és bandzsa is!- Nem kell suttognia, süket is. * Vihar- A ti sátratokat is megrongál­ta a vihar?- Nem tudom, még nem talál­tuk meg. * Harctéren Egy lövészárokban a pa­rancsnok elkiáltja magát:- Tűűűűűűz!- Hooooool? - kérdi az újonc. * Nagy fogás Ottó horgászni megy a barát­jával, akinek sikerül is egy óri­ási halat kifognia, de azon nyomban vissza is dobja a víz­be.- De hát miért dobtad vissza? - kiált fel Ottó álmélkodva. A barátja legyint:- Úgysem hinné el senki, hogy ekkora halat fogtam...

Next

/
Thumbnails
Contents