Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

fgéplap 1991. FEBRUÁR 27. Feloldották a decemberi határozat titkosságát (Folytatás az 1. oldalról) teljes rehabilitációja tárgyában nyújtott be. Az igazságügyi ál­lamtitkár válaszát a képviselő el­utasította, az Országgyűlés vi­szont elfogadta. Zombori Mátyás (SZDSZ) a belügyminiszter állásfoglalását kérte a rendőr-főkapitányi pályá­zatok elbírálásának módjáról. A miniszteri választ az interpelláló képviselő elutasította; az Ország- gyűlés elfogadta. Nagy Attila (MSZP) a minisz­terelnökhöz interpellált a demok­rácia néhány alapkérdésével kap­csolatban. A távollévő Antall Jó­zsef helyett Boross Péter a kor­mány nevében közölte: az inter­pellációra 30 napon belül írásban válaszolnak. Szili Sándor (MSZP) a munka­ügyi miniszterhez fordult, és a dolgozóknak a privatizáció során történő tulajdonhoz juttatásáról érdeklődött. Kiss Gyula munka­ügyi miniszter válaszát az inter­pelláló képviselő elutasította, az Országgyűlés elfogadta. A délutáni szünet után Horn Gyula a külügyi és a honvédelmi bizottság közös előadójaként be­jelentette, hogy a kormány tájé­koztatása szerint elhárultak azok a nemzetközi jogi és politikai akadályok, amelyek a decemberi zárt ülésen az Öböl-háborúval kapcsolatban hozott határozat tit­kosságát indokolták. Ezért a két bizottság javaslatára a Ház meg­szavazta a december 18-i határo­zat nyilvánosságra hozatalát. Szabad György ismertette a hatá­rozatot. Eszerint az Ország- gyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a szövetségesek repülőgépei igénybe vegyék a Magyar Köz­társaság légterét, illetve a magyar reptereket. Az Országgyűlés to­vábbá hozzájárult egy jelképes egészségügyi kontingens kikül­déséhez. A határozat pontos szö­vege megjelenik a Magyar Köz­lönyben. A parlament az ideiglenes va­gyonpolitikai irányelvek érvé­nyességét szeptember végéig ki­terjesztette, mert a privatizáció ügyében számos kérdés még tisztázatlan. Módosították a kül­földiek magyarországi befekte­téseiről szóló 1988. évi XXIV. törvényt is. Ennek értelmében a külföldiek a vállalkozási nyere­ségadó-törvényben meghatáro­zott általános adómérték szerint adóznak, vagyis ugyanazon vál­lalkozói körre azonos nyereség­adó-mérték érvényesül. A képviselők az ülésnap végén lezárták a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetésé­ről szóló 1990. évi LXX. törvény módosításával foglalkozó tör­vényjavaslat általános vitáját. (MTI) Parasztpárti tagtoborzó Tiszaigaron A harmadik út a magyar út Hétfő este tagtoborzó nagy­gyűlést tartott Tiszaigaron a Nemzeti Parasztpárt (Magyar Néppárt). A rendezvénynek he­lyet adó filmszínház nagyterme ez alkalomra zsúfolásig megtelt - persze a hivatalos program után fellépő Faragó Laurára, Béres Ferencre és másokra is sokan kí­váncsiak voltak. A nagygyűlést dr. Borók Imre, a párt megyei elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Fekete Gyula írónak, országos elnök­nek, aki az ország helyzetét és a nemzeti megújhodás parasztpárti útját vázolta a hallgatóság előtt. Fekete Gyula szerint hazánkban komoly veszélyben van a fiatal demokrácia, mert a pártok a nem­zeti érdekeket a pártérdekek alá rendelik. A politikának a „szol­gálat” értelmezése az utóbbi idő­ben elsikkadt. Hiányzik az ösz- szefogás, az erők szétszóródnak. Az emberek visszahúzódtak a politizálástól, s - Fekete Gyula szavaival - egy általános „párt­undor” vált uralkodóvá. Az or­szág végzetesen eladósodott, a nemzet „pusztul”, és erkölcsi csődbe jutott. A megújhodás útját az orszá­gos elnök - a Nemzeti Parasztpárt ismert nézete szerint - a „harma­dik út” követésében jelölte meg, vagyis: függetlenül, saját úton, magyar úton kell járnunk, nem utánozva másokat. A kibontako­zás alapvető feltételének nevezte a „népirtás” - a drasztikusan csökkenő születésszámot értve rajta -, az erkölcsi romlás megál­lítását. Hangsúlyozta, hogy főbb kérdésekben lehetséges nemzeti és politikai összefogás - a Nem­zeti Parasztpárt ezt szorgalmaz­za. - A magyarságnak ma nagy lehetősége van, de ha így megy tovább, el fogjuk játszani - mon­dotta befejezésül. A nagygyűlés végén dr. Tör'öcsik Mihály orszá­gos alelnök ismertette az NPP agrárprogramját. Fekete Gyulával a rendezvény után interjút készítettünk, ame­lyet szombati lapszámunkban közlünk. B. I. Lengyel-magyar találkozó Szolnokon Cél: a gazdasági visszaesés megfordítása A lengyel-magyar gazdasági kapcsolatokban az utóbbi idő­szakban jelentős volt a vissza­esés. A rubelforgalom tavaly az előző évinek csak az 50 százalé­kát érte el. Ezért is aktuális a lehetőségek, megoldások feltárá­sa, amely az új helyzetben lehe­tővé tesziu visszaesés megfordí­tását. Ezt segítik az olyan találko­zók is, amelyet tegnap rendeztek • Szolnokon, Petronyák László or­szággyűlési képviselő és az MGK Észak-alföldi Bizottsága megyei irodjának szervezésében. A találkozó fő vendége volt Ma- ciej Kozminszki, a Lengyel Köz­társaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, aki magával hozta szakértői gárdáját. A len­gyel vendégek mindenekelőtt gazdaságuk helyzetét vázolták fel. Lengyelországban most egy stabilizációs program zajlik. En­nek lényegéhez tartozik a 100 százalékos árliberalizáció, az ál­lami elosztás megszüntetése, a gazdasági szabadság kiszélesíté­se, a zloty belső konvertibilitása, a külkereskedelmi liberalizáció, a költségvetés hiányának csök­kentése, a reális kamatlábak ki­alakítása, a bérkiáramlás erőtel­jes szabályozása, szigorú pénz­ügyi politika, a dotációk leépíté­se, a valutaárfolyamok stabilizá­lása. Az egymás közötti forgalom - mint jeleztük - csökkent. A len­gyel szakemberek szerint a libe­ralizációt is figyelembe véve, nagy reményre jogosítanak az új gazdasági alanyok megjelenése a kétoldalú kapcsolatokban. Ta­valy 150 vállalat vett részt Len­gyelország részéről a kapcsola­tokban, s ebből is 40 adta a for­galom 90 százalékát. Ezek nem túl biztató számok, de már tavaly kimutatható a magáncégek meg­jelenése. A két ország közötti kapcsolatokban a magánszféra hatszorosára növelte importját, s megduplázta exportját. A Len­gyel Gazdasági Kamara külön­böző programokat valósít meg támogatásukra, melyek leglé­nyegesebb eleme az információ. Ebben számíthatnak az állam tá­mogatására is. Megtudtuk, hogy a két ország adósságállománya nem okoz gondot a fizetésekben. Gondot itt legfeljebb az okozna, hogy a la­kosság valutaellátása máskép­pen történik itt, mint ott. A len­gyelek például engedély nélkül vihetnek ki 500 dollárnak megfe­lelő valutát. A zloty helyzete szi­lárd, ez is elősegítheti a forgal­mat. Inkább a pszichológiai aka­dályokat hangsúlyozták a két or­szág közötti forgalomban, ami­vel kapcsolatosan az újságírók szerepére hívták fel a figyelmet, illetve Visegrád pozitív hatására. Minthogy a két ország között tel­jesen liberalizált a kereskede­lem, így a fellendülésnek nincs akadálya. Nehezítő tényező viszont van. Ilyen a vámok megjelenése, a va­lutahiány, a bankhálózat kiépí- tetlensége. Nem lehet számítani a készpénzfizetésre, ezért a bar- tereknek nagy jelentősége lehet. Ennek pedig ebben a relációban nincs akadálya. A szakemberek 1-1,5 év múlva várják magyar­lengyel szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amikor is lehetővé válik a GATT által most előírt vámtételek leépítése. F. I. „Felemelt fővel” Exkluzív interjú Szőcs Géza szenátorral, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének titkárával (Folytatás a: I. oldalról) Tehát hetven év görcsös, erősza­kos és kíméletet nem ismerő hatalmi politizálása kellett ahhoz, hogy az or­szágon belüli számarányunkat egy százalékkal csökkentse. S akkor még mindig nem biztos, hogy azért csök­kent, mert a politika eredményes volt, lehet hogy azért csökkent, mert a cigányság demográfiai növekedése a miénkéhez képest jelentősebb volt. Ezzel szemben a román politikai, tár­sadalmi és szellemi potenciál óriási hányadát kötötte le ez a becsvágy, hogy felszámolják a magyarságot, és egy homogén nemzeti államot te­remtsenek. Ha ezt a hihetetlen ener­giát arra fordítják, hogy az országot bekapcsolják az európai civilizációs vérkeringésbe, ha gazdasági vagy spirituális célokra fordítják, az or­szág ma nem itt tartana. Ez az a bizo­nyos óriáskígyó-komplexus, amely az emésztésen kívül már nem képes más funkciókat ellátni. Tehát azt mondhatjuk, hogy ennek a koncepci­ónak, ennek a stratégiának a totális kudarcáról beszélhetünk. Ezt előbb- utóbb kénytelen felismerni a román társadalomnak az a része, amely ké­pes az önálló gondolkodásra. Ezért vagyok én derűlátó abban a kérdés­ben, hogy képesek leszünk-e túlélni az ilyen kis, alattomos gonoszkodá­sokat, mint ami most a tévéadással kapcsolatban is történt. Ugyanis, mint annyi minden Romániában, ez is paradoxális: a ránk mért csapások ott, akkor és akit megtörnek, ez egyé­ni sorsokban fájdalmas, de mint kö­zösséget, ezek a csapások erősítettek bennünket. És ez az ügy, a televízió ügye egy táborba foglal mindenkit, a partikuláris különbségek ellenére: a földművest, az értelmiségit, a vegyes házasságban élőt, tehát az erdélyi magyar társadalom teljes egészéi. Éz megint egy kohéziós tényező, amit ők hoznak létre bennünk. A politikai történelemben kuriózumot jelentő RMDSZ, amely Európa egyik legna­gyobb pártja egyébként, azért is mű­ködhet ilyen hallatlanul egységesen, koncentráltan és öntudatosan, mert állandóan ilyen csapások érik. A pa­radoxonok egész során keresztül egy olyan végeredményhez vezet, amely pontosan ellentétes ezzel a Trianon óta érzékelhető becsvággyal.- Egy dolog az, hogy a magyarság számarányát tekintve ott van válto­zatlanul, de más kérdés, hogy milyen a közérzete. Főleg akkor, ha minden jel szerint úgy néz ki, hogy hamis illúziókat táplált a fordulat után, amikor a magyar oktatás fellendülé­sét remélte, például a Bolyai Tudo­mányegyetem visszaadását. Erről már rég nincs szó, noha Tom Lantos úr, az amerikai szenátor Kolozsvá­ron ezt néhány hónapja megígérte...- Ez nem a Lantos úr ígéretén mú­lik, hanem ennek a közösségnek a túlélési képességén, önszerveződési képességén. Ebben az egyre szűkülő mozgástérben, amely az RMDSZ számára adatott, a működésének ér­telme az, hogy az erdélyi magyarsá­got felkészítse arra, hogy ha történel­mi esélyek adódnak, akkor ezeket az esélyeket kihasználhassa, netán ilyen esélyeket létrehozzon. Mert lehet, hogy ilyen esélyek nem hozhatók lét­re, és egyelőre nem is lesznek, de akkor felemelt fővel mondhatjuk azt, hogy ennek a generációnak nem ada­tott meg az, hogy kivívja azokat a jogokat, amelyek egy közösség fenn­maradásához és épségben való to­vábbéléséhez szükségesek. De ha ilyen esélyek adódnak, és nem va­gyunk felkészülve arra, hogy ezeket kihasználjuk, akkor olyan mulasztást követtünk el, amely a történelem szí­ne előtt nem igazolható.- Mi lesz akkor, ha az új alkotmány szövegének értelmében felszámolják azRMDSZ-t?- Egy példát mondok erre, amit metaforikus példának fogjál fel. Ak­kor az RMDSZ tagsága testületileg átlép mondjuk az Európa Pártba, és ott nagyon békésen meg fogunk férni Smaranda Enache asszonnyal, Mari­us Cazacuval, Radu Filipescuval és más román értelmiségiekkel, össze­fonódva a román ellenzékiekkel. Tudni kell, hogy ma is beléphet és be is lépett az RMDSZ-be román is és cigány ember is, és németek is sza­vaztak ránk. De ha már eljutunk oda, hogy ezt is betiltják, akkor megint a politikai monokultúra állapotába ju­tottunk vissza, amikor az égvilágon mindenféle párt tilos, már csak egy pártot engedélyeznek, és annak csak egyetlen programja, egyetlen prog­rampontja van: hogy éljen a párt ve­zetősége... Molnár H. Lajos Múlt héten, keddi lapszámunkban, az Erdélyre figyelő oldalon , Minden magyar egy kötelet hordazsebében’ ’ címmel kommentáltuk Radu Ceon- tea szenátornak, a Vatra Romaneasca Egyesület elnökének egy ominózus nyilatkozatát, melyben elég világo­san kifejtette, miért és mennyire gyű­löli a magyarokat. Reméltük, mi sem hagyunk kétséget afelől, mi a véle­ményünk a nyilatkozóról. Nos, nem kis örömmel és némi reménnyel fo­gadtuk a hírt, hogy Ceontea úr - a Vatra vezetőségével, valamint a kor­mány néhány tagjával való nézetel­téréseire hivatkozva - lemondott el­nökségéről.-há­Növénytermesztők! w (Kis- és nagygazdaságok!) Ahogy megfelelő alap nélkül nem áll biztosan a ház, |, úgy megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül nincs jó ter­mes. Ha a talajvizsgálat eredménye és a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye alapján műtrágyáz, akkor rá­fordításai a betakarításnál biztosan megtérülnek. Szolnokon a Tiszamenti Vegyiműveknél közvetlenül a termelőtől termelői áron vásárolhatják a hidegen granulált szuperfoszfát és N-P-K műtrágyá­kat teljes választékban. 1991. március 1 -jétől a kisfogyasztókat is kiszolgáljuk - 10 kg-os és 50 kg-os zsákokban, raktárról (hétfőtől- péntekig 8 - 14.30 között) termelői áron. Tájékozódjon, és a jövőnk érdekében gazdaságosan mütrágyázzon! TISZAMENTI VEGYIMŰVEK vb ká i 5007 Szolnok Pf.: 1 Telefon: 56/35-800 Telex: 23-658 Fax: 56/36-732 *48179/1*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents