Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

1991. FEBRUÁR 22. Néplap Kisvállalkozások Hitelek a Kereskedelmi Banktól A két héttel ezelőtt beharango­zott sorozatunkat az OKHB Szol­noki Fiókjának a kisvállalkozók felé nyújtottkölcsöneinek ismerte­tésével kezdjük. Segítségünkre ez­úttal Pintér Istvánné, a bank szol­noki fiókjának osztályvezetője állt Azt rögtön megállapíthattuk, hogy a bank által fontosnak tartón hi tel lehetőségek nemcsak elérhe­tők a kisvállalkozók számára, de kedvezőbbek is az általános piaci kamatoknál. Természetesen a konstrukciók, melyekről szám szerint ötöt mutatunk be, minden részletét nem tudjuk felvázolni. Ezért is javasoljuk azoknak, akik­nek valamilyen hitelfajta megtet­szik, kérjenek a banknál részletes tájékoztatást Ugyanott a kérelmek összeállításában is segítenek. Világbanki programok A konstrukciók sorát két világ­banki hitellel kezdjük. Az első, melynek célja mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállí­tása közvetve vagy közvetlenül exportra. Igénybe veheti az ágazat­ban dolgozó egyéni és társas, akár jogi, akár nem jogi személyiségű avagy a mezőgazdaságnak szol­gáltatást végző vállalkozó. A fu­tamidő maximálisan 10 év. ahol a türelmi idő legfeljebb 3 év. A meg­kívánt sajáterő-minimum 20 szá­zalék. A kamatok függnek a jegy­banki refinanszírozási hitel kamat lábától. Jelenlegi mérték 23.5 szá­zalék. A világbanki hitelek másik csoportját ipari kiszolgáló tevé­kenység megvalósítására, fej­lesztésére adják. Igénybe vehetik 60 főt meg nem haladó magánvál­lalkozások és gazdasági társasá­gok. Lejárati idő 3-5 év és 2 év türelmi idő adható. A kamat mér­téke jelenleg itt is 23,5 százalék. Itt viszont a vállalkozóknak 25 száza lékos saját erőt biztosítaniuk kell. Mindkét világbanki programnál szükséges a kölcsönre és járuléka ir a megfelelő fedezetet felajánlani. Hazai programok A Kereskedelmi Bank Rt. a mű­szaki, újítási tevékenység finan­szírozásába is beszállt. Itt az OMFB által arra érdemesnek ítélt innovációs jellegű műszaki fej­lesztésekhez nyújtanak kölcsönt. Kaphatják egyéni vagy 100 fő alat­ti vállalkozások. A hitel visszafi­zetése 5 év alatt kell, hogy megtör­ténjen. A kamatok ennél a konst­rukciónál igazodnak a pénzpiacon beszerezhető források kamatához, ami jelenleg évi 30 százalék, de a kamatösszeg felét az OMFB meg­téríti. Az előzőekhez képest az egyéb feltételek itt némileg eltér­nek. A kölcsön minimális összege 100 ezer forint Az egyszerű keze kési költség a kölcsönösszeg 2J5 százaléka, de ebből 1 százalékot az OMFB szintén megtérít. Az OMFB ezen túl, a várhatóan ki­emelkedő jelentőségű eredmé­nyek és fontos népgazdasági érde­ket is szolgáló kezdeményezés esetén - kivételes cselekben - kifi­zető kezességet vállal az adósért. A Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány az új, induló vál­lalkozások álló- és forgóeszköz­fedezetére, a már működő vállal­kozásoknál beruházások finanszí­rozására szolgáltat hitelt Hatvan fő alatti kisvállalkozások vehetik igénybe, maximum 7 éves lejárat mellett. A kamat itt is igazodik a jegybanki refinanszírozási kama­tokhoz. Az igen kedvezőnek mondható kamat jelenleg kisebb vállalkozásoknál 21, közepesek­nél 24 százalék. A kérelmet egy formanyomtatvány alapj án kell ki­dolgozni, 1 millió forint alatt egy­szerűsített tartalommal. Általános célú kölcsönök Az eddigi konstrukciók kapcso­lódtak nagyobb programokhoz. Kisebb ügyleteknél a bank saját forrásból is segíti akisvállalkozá­sok finanszírozását. Ez termé­szetesen magasabb kamatokkal jár, minthogy itt a bank piaci ka­matozású betétekből teremti meg a forrást. Ugyanakkor jó kiegészítő­je lehet a többi programnak. Vál­lalkozások fejlesztésére, bővítésé­re vehetik igénybe gmk-k, szerző­déses, bérleti rendszerben dolgo­zók, kiskereskedők, kisiparosok, mezőgazdasági kistermelők, s mindenki, aki tevékenysége után vállalkozói adót fizet. A hitelt egy illetve maximum 3 évre adják, je­lenleg évi 33-35 százalékos kamat mellett. A lehetőségekhez képest ez sem drága. A kölcsön 100 ezer forintnál kisebb nem lehet, a keze­lési költség 1,5 százalék, de leg­alább 2000 forint. Minimum 30 százalék saját erő szükséges. A törlesztőrészlet igazodik a kisvál­lalkozó igényeihez. így elképzel­hető negyedéves, féléves, éves bontás is. Késedelem esetén vi­szont 6 százalékos késedelmi ka­matot kell fizetni. F.L /--------------------------------------------------------------------------------------X Látlelet A politikai elit mindent megold? Még csak sejteni sem lehet, milyen következményei lesznek annak, ha tovább mélyül a szakadék a hatalmon lévők és a hatalomból kiszorultak között Ha a valódi közéletet a politikai elit csatározásai helyettesítik, s az állampolgári felelősség legfel­jebb a törvényesség látszólagos tiszteletében merül ki. Bizalom, megértés és együttműködési készség nélkül előbb-utóbb a jelen­legi politikai rendszer is működésképtelenné válik, hiszen az ingatag hatalmi helyzet olyan súlyos károkat okoz, melyeket demokratikus eszközökkel nehéz felszámolni. Miután az állam­szocializmus korlátái lényegében leomlottak, joggal lehetett vol­na várni, hogy például a gazdasági törvénykezés sem áll meg a régi szabályok apróbb módosításánál. A nemzeti jővedelem azon­ban szemmel láthatólag csökken, és ahelyett, hogy az állam drasztikusan lefaragná kiadásait, ismét terjeszkedni kíván. Egyre inkább úgy látszik, mintha a fennálló hatalmi struktúra a társa­dalmat kritizálókra és kritizáltakra, megítélőkre és megítéltekre osztaná. S ugyanígy adóval terhelhetőkre és az adózás alól bün­tetlenül kibújókra. Töretlenül gazdagodókra és töretlenül szegé- nyedőkre. Csakhogy ebben a helyzetben inkább a bizalmatlanság növek­szik. Mindenekelőtt a politikai elittel szemben, melynek egy része a rendszerváltozást ugyan önmegvalósító próféciaként éli át, de mivel hatalmi pozícióinak megerősítésével van elfoglalva, számára az állampolgári lojalitás megszerzése fontos. Akár önál­tató hazugságok árán is, vagy akár oly módon, hogy minduntalan feltétlen bizalmat vár el az állampolgároktól. Az annyira áhított hitet és bizalmat, melynek megerősítő feltételei azonban rendre hiányoznak az egyének mindennapi életéből. Az ezernél is több törvénymódosítás még nem tekinthető elegendő alapnak, mint ahogyan az sem, ha a politikai elit tagjai megpróbálnak nyíltak, őszinték és szavahihetők lenni. Miközben a kormánypárti és az ellenzéki képviselők törvényt alkotnak és módosítanak, a demok­rácia gyakorlatához az is hozzátartozna, hogy ne csak a valóság egy részét tárják elénk, s ne csak a népre legyenek kötelezők törvényeik, hanem önmagukra is. Mert valódi állampolgári elkö­telezettség és bizalom akkor jön létre, ha a hatalom gyakorlását vagy képviseletét vállaló személyek olyan társadalmi szerződést kötnek, melynek előnyeit és hátrányait mindenki egyformán viseli. Azaz minél több privilégium származik abból, ha valaki a politikai elit tagja, annál elkerülhetetlenebb lesz a kiábrándulás­sal együttjáró állampolgári elégedetlenség és engedetlenség. Kerékgyártó T. István ^ szociológus j Olvasunk-e még és A magyar kultúra hónapja a Muraközben Hagyományőrző, a nemzeti­ségi tudatot erősítő esemény­sorként írják be a szlovéniai Muravidék krónikájába a ma­gyar kultúra hónapját, amely március 1-jétől 29-éig tart Az első napon a Zaíá Megyei Levéltár gazdag dokumentum- válogatásából, Lendvavidék története címmel, kiállítás nyílik Lendván, a Várgalé- riában. Március 14-15-én Dobronakon vendégszerepei a nagyváradi Szigligeti Színház társulata, Kovách Aladár: Téli zsoltár című történelmi játéká­val. Ugyanott rendezik meg a muravidéki magyarság köz­ponti megemlékezését az 1848- 49-es forradalom és szabad­ságharc évfordulójáról. A kulturális hónap további részében Pártosfalván, a két tannyelvű iskolában szlovéniai magyar írók találkoznak a kö­zönséggel; Csentén, a Faluott­honban ifjúsági irodalmi vetél­kedő lesz. Végül - március 29- én - a Műhely című győri folyó­irat újságíróinak, költőinek iro­dalmi délutánját rendezik meg. (MTI) A Művelt Nép 458-as számú könyvesboltjának vezetője, Hangodi Jánosné szerint, a nehe­zebb megélhetés dacára, különö­sebben nem csappant a szolnoki­ak olvasókedve, könyvszeretete. Bár a januári-februári forgalom kisebb, mint a decemberi, ez más esztendőkben is így szokott len­ni, és a tavalyi év elejéhez képest nem sokkal kisebb a bolt bevéte­le; ez részben a könyvárak eme­lésének is köszönhető. Azt mondja a boltvezető, hogy a vá­sárlók igényesebbek lettek, sze­retik a szép kivitelezésű könyve­ket, elviszik azokat is, amelyek 300-400 forintba kerülnek. Úgy látja, hogy amikor áremelések vannak, az emberek mindig rá­jönnek, hogy még mindig a könyv a legolcsóbb ajándék.- Milyen könyvek fogynak jobban mostanság?- Szívesen vásárolnak sza­kácskönyveket, háztartási min­dentudókat, lexikonokat, szótá­rakat - mondja a boltvezető. - A szépirodalomra mit mondjak, ha egyszer alig jelentek meg ilyen könyvek? A kiadók féltek, nem adtak ki sem klasszikus, sem más szép­irodalmi regényeket... Nálunk csappant a szórakoztató iroda­lom és a krimi iránti kereslet, mert ezt a forgalmat elviszik az utcai könyvárusok. Hangodi Jánosné non titkolja, hogy haragszik is nagyon az ut­cai könyvárusokra, de nem csak a konkurencia miatt („a tisztes­séges versenynek nem vagyok az ellenzője” - mondta), hanem azért is, mert jóval többet keres­nek, mint a bolti könyvkereske­dők. A volt pártházzal szembeni sarkon, az újságosbódé mellett áralja a könyveket Lackner Já­nos, volt hajóvezető a budapesti Folyamszabályozó és Kavics­kotró Vállalatnál, ahonnan tízévi szolgálat után létszámcsökken­tés miatt kellett elmennie a ta­valy nyáron. Azóta árul könyve­ket, havonta húsz-huszonötezer forint között van a bruttó jöve­delme, átlagban napi tizenötezer forintos forgalmat bonyolít le. (A 458-as számú könyvesbolt­ban nyolcán dolgoznak, január­ban és februárban a napi átlagbe­vételük ötven-hatvanezer fo­rint) Azt mondja a volt hajóvezető, hogy ha ez a lehetősége nem len­ne, kénytelen lenne munkanél­küli-segélyért folyamodni. Haj­naltól este nyolcig dolgozik; bár „csak” kilenctől tizenhét óráig árul, a többi idő rámegy a beszer­zésre, szállításra. Amíg hajóká- zott, volt ideje olvasni, most, hogy árulja a könyvet, nem ol­vashat, nincs rá ideje.- Milyen alapon válogatja ki az eladásra szánt könyveket?- Általában mindenből hozok - mondja Lackner János -, ami nem megy, viszem vissza. Az igazi irodalom kilencven száza­lékát vissza kell vinnem. Pornót non árulok, mert azért kevés a jutalék, mindössze nyolc száza­lék, a többiért tizenöt.- Mi számított az utóbbi idő­ben könyvsikernek?- Ezek az érzelgős-szerelmes Claire Kenneth-könyvek, két­száz-háromszáz darab mind­egyikből elment. Meg az az or­voskrimi, a Műhiba. Viszik na­gyon a Burdát is kettőszázhatva- nért. Horthy Miklós Emlék­irataim című könyvét is kapkod­ják, két óra alatt öt darabot adtam el, pedig 148 forint darabja. A Horthy-könyv mellett egy másik: „Milyen ember Antall Jó­zsef?”- Hát ezt viszik-e?- Nagyon gyengén, egy hét alatt összesen nyolc darabot ad­tam el. Pedig két forinttal ol­csóbb, mint Horthy. Nem tudom, hogy Antall József miöt nem ér­dekli az embereket. Én son tudom. Talán majd ha megírja az emlékiratait..-há­PiNCÉTŐl A PADLÁSIG ! MEZŐTÚRI TRANZIT- RAKTÁRINKBAN TELJII VÁIAHIÍK'. GVOM, UDVARIAS KISZOLGÁLÁS! C I IVI : MEZŐTÚR, TÖRÖKSZEmmiKLÓSI u. ' TEL. -176. Pl Grafka erenyw Attia ’ JM Jll~ Megkaptam az első gyalázkodó hangú levelet. Lehet hogy nem az, s igazán nem szeretnék igaz­ságtalan lenni, de én annak érzem. Idézem, betűhí­ven: „Drága Körmendi Úr! Maga el van tévedve "Muszáj vármegyét" illetően, barátjával Kis Zoltán­nal együtt! Alsómuszáj és felsőmuszáj városrész tudja hol található? Jászberényben. Ha-ha-ha!!! És Alsórészi-nyom ás meg Felsőrés zi-nyomás? Na-na? Holvanmagaészkombájn?Tudja kiről hnes Karcag és Szolnok, hogy Körmendi Lajos ott járt!! Ha Tor­kolatban közölt cikke után - amelyben 100 ezernyi embert sértett meg önérzetében - még van pofája Szolnokra jönni, szégyelje magát! Mi sose bántottuk meg önérzetükben a Karcagiakat. Ha csak magunk­kal törődtünk volna, ott tartanánk, ahol Kecskemét, vagy sok más megyeszékhely és nem rongyolódott volna le a megye, ha összetartunk úgy mint mások. Sok értelmiségi nevéből kívánom, hogy kérjen bo­csánatot a szolnokiaktól. (Egy szolnoki, akinek leg­alább olyan drága ez a város, mint önnek Karcag). ’ ’ Drága Szolnoki Névtelen! A világért sem hasz­nálnék válaszomban Önhöz hasonló kifejezéseket („észkombájn”, „van pofája”, stb.), hiszen érzem, nem akármilyen értelmiségivel van dolgom, nyilván a nyomába sem érek, legföljebb a helyesírási hibáit Egyszerre őtven személy étkezhet, a tervek szerint áprilistól me­legkooyhás étterem, bőié várja a Uszakürti arborétumba látogató vendégeket. Még 1985 táján határozták el az építkezést, hogy kulturált körülmények között tudják fogadni a hazai és külföldi érdeklődőket. A 7,5 millió forint építési költség akkor még megyei tanácsi céltámogatásból Jött össze. (T.Z.) tudnám kijavítani. De kicsire nem adunk. Újraolvas­tam a Torkolat legutóbbi számában megjelent cik­kemet, úgy érzem, nem kell bocsánatot kémem a szolnokiaktól, mivel nem sértettem meg őket A Muszáj vármegye kifejezést is csak idéztem, azt már a múlt században használták. Továbbá: levelében említett Kis Zoltán barátomat nem ismerem. Hogy hova jutott volna Szolnok, ha csak magával törődött volna, nem tudom, ön nyilván koloncnak érzi a többi települést Szolnok nyakán, a haladás gátlói­nak. Erről egy karcaginak vagy egy jászberényinek tudtommal más a véleménye. Annak igazán örülök, hogy önnek is olyan drága Szolnok, mint nekem Karcag. Ez nagyon fontos. A Nagykunság települé­sei egyébként nem akarnak kiválni a megyéből, csupán erősíteni akarják egYüttműködésüketBelát- hatja: joguk van hozzá. Évszázadokon keresztül összetartoztak, közösen építettek gátat a Tisza árvi­zei ellen, közösen emeltek hidat.. Ismét egymásra akarnak találni. Bűn ez? A szolnokiak megsértése? Nem hiszem. Tudom, a Torkolatban megjelent cikkel a Torko­latban kéne vitázni, de ön a levelét az Új Néplaphoz I küldte. Mit tegyek? Ott sem írhatnék mást. Körmendi Lajos napló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents