Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám

10 Néplap 1991. FEBRUAR 21. A TUDOMÁNY VILAGA „Élőben” közvetített háború A közel-keleti Öböl-háború következtében a figyelem kö­zéppontjába került a legkorsze­rűbb információs technikát rep­rezentáló amerikai CNN-televí- zió. Szinte fantasztikus, amint szinte állandóan helyszíni köz­vetítést ad a háborús események­ről, a legkényesebb szituációk­ból. Tévékorszakhoz illően, nemcsak a lakosság, hanem ma­ga a hadműveletre parancsot adó amerikai elnök is a kábeltévén értesült arról, hogy ledobták első bombáikat és rakétáikat Bagdad­ra a támadó gépek: a CNN-tévé három tudósítója csak kinyitotta .z iraki szálloda ablakát, s a köz­vetítővonalon át a Fehér Házban is hallották a robbanásokat. Ele­inte még úgy-ahogy a többi ame­rikai tévétársaság - az ABC, a CBS, az NBC - riporterei is meg­próbáltak lépést tartani az ese­ményekkel, de azután nagy ve- télytársukkal, a CNN-nel szem­ben alulmaradtak. Nem is csoda, hiszen a CNN-nek jelenleg a Kö­zel-Keleten 63 forgatócsoportja f'l dolgozik. sikeres üzletember, Ted Ív rer által alapított és működ­tetett CNN-társaság adásainak - normális körülmények között ­az USA-ban mintegy 50 millió, a világ közel száz országában pe­dig körülbelül 7 millió nézője van. (Napjainkban persze nyil­ván jelentősen megemelkedett ez a nézőszám, amit azért lehet ilyen jól megbecsülni, mert ká­beltévéről van szó.) A CNN tu­lajdonképpen három csatornát lát el állandó műsorral. Az egyik az általunk is megismert csator­na, amely a legfontosabb világ- eseményekről tudósít, frissen, mindig aktuálisan, s tőzsdehíre­ket is közzétesz. Vitaműsorokat is rendez, üzleti hírblokkokat ál­lít össze, más tévéktől is átvesz anyagokat. A másik - a Headline News - 24 órán keresztül híradót közvetít csak, mindig a legfris­sebb hírekkel. S harmadikként van egy szórakoztató csatornája is Ted Tumemek. A CNN-tudósítók öt műholdra „lőhetik fel” az általuk készített anyagot. Olyan kameráik van­nak, hogy bárhol is teszik le őket a földre, beépített keresőik né­hány másodperc alatt felkutatják a legközelebbi műholdat, és kap­csolatot teremtenek vele. így te­hát a tudósító nincs kiszolgáltat­va az egyes országok kommuni­kációs lehetőségeinek. A CNN centruma az USA-beli Atlantában van, ott találhatók a központi stúdiók is, amelyek mindegyikében két műsorvezető ül, akik kétóránként váltják egy­mást. Meghatározott antennával - tehát nem az ismert és szokásos sky-műsorok parabolaantenná­jával - hazánkban is fogható a CNN adása (másik műholdról kell „leszedni” az információ­kat). A jelenleg kiépített magyar kábelhálózatban azonban még nincs lehetőség a CNN program­jainak figyelésére (ennek ellené­re több ezer rendszeres nézője van). A világűrben keringő műhol­dak közül egyébként hazánkban az ASTRA 1A elnevezésű köze­pes teljesítményű szatellit a „legnépszerűbb”. Erről érkez­nek az RTL Plus, a S AT 1, a Pro 7, az Eurosport, a Sky 1, a Sky News, az MTV Europe és a Scansat TV3 adásai. Az ASTRA-tól nyugatra több Eutelsat típusú távközési mű­hold helyezkedik még el. Legis­mertebb az F 4-es, ez közvetíti a nálunk ismert Super Channel és TV 5 műsorát. O. Z. Irak vegyi fegyverei „A vegyi fegyverek a baathista hagyomány természetes folytatói. A Baath párt vezetői már régen beleszerettek a nehézfémsó mér­gekbe és más kémiai hatóanyagok­ba, amelyek csendben teszik el láb al<51 a másként gondolkodókat” - írja Judith Miller és Lauric Mylroie Szaddám Húszéin és az Öböl-vál­ság című könyvében. Tény, hogy Irak jelentős vegyifegyver-gyártó potenciált épített ki, és jelentős mennyiségű mérgező harcanyagot halmozott fel. A vegyi fegyverek valamilyen célbajuttató eszközből és az esz­közbe töltött mérgező harcanyag­ból állanak. A többlépcsős gyártási folyamat kritikus lépése a mérge- zőharcanyag-előállítás. Irak a ’80- as évek elején kezdett kísérletezni mérgező harcanyag előállításával. Az alapanyagok és a technológiái berendezések zömét német cégek­től szerezte be. Irak alapvetően két mérgezőharcanyag-típus, a hó­lyaghúzók és az idegmérgek gyár­tására rendezkedett be. Az Iránnal vívott háborújában egy hólyaghú­zót, a kénmustárt és egy idegmér­get, a tabunt használta. A háborút követő időszakban felkészült a Le­wisit és szarin gyártására is. Két mérgezőharcanyag-gyártó üzeme van, az egyik Szamara mel­lett, a másik A1 Fallujában. A hó­lyaghúzó harcanyagok gyártás- technológiájában az etilénből, il­letve az acetilénből kiindulva nyeri a kénmustárt, illetve a Lewisitet. Az idegmérgeknél a gyártást a leg­könnyebben előállítható tabunnal kezdték. Ezt az anyagot kétlépéses technológiával foszfor-oxiklorid- ból kiindulva nyerik. Ezt az ideg­mérget Irak használta először ve­gyi fegyver hatóanyagaként, más országok vegyifegyver-készletei között nem szerepelt. A szarin sokkal mégezőbb a ta- bunnál, és stabilitása is nagyobb. Előállítása bonyolultabb, ötlépéses technológiát igényel. Kiindulási alapanyaga a foszfor-triklorid, és a szintézishez hidrogén-fluoridot is -használnak. Iraknak a hólyaghúzó mérgezőanyagot-előállító kapaci­tása 60 tonna havonta, idegméreg- előállítási kapacitása pedig 4 ton­na. A két alapvető mérgező harc­anyagcsoport mellett még előállí­tanak olyan hagyományos mérge­ket is, mint a hidrogéncián és a klórcián. Ez utóbbit felhasználják mérgezőharcanyag-keverékek elő­állítására. Kifejlesztettek egy kén- mustár-szarin-klórcián keveréket, ami kombinált hatású méreg, egy­aránt alkalmas a terep és a levegő szennyezésére. A klórcián szerepe a keverékben a gázálarc ellen hat. A katonai gázálarcok szűrőrészei általában mérgező harcanyagok el­len (hólyaghúzók, idegmérgek, stb.) hosszú ideig védenek, de a kis molekulatömegű anyagok ellen, mint a klórcián, csekélyebb a védő- képességük, így a klórcián hamar telíti a szűrőt, és a gázálarc a továb­biakban nem nyújt védelmet a mér­gezőbb szarin ellen. Irak az Irán elleni háborújában a vegyi fegyvereket tüzérségi lő­szerként és bombákként alkalmaz­ta. A tüzérségi eszközök zömében saját fejlesztésűek, 2-6 kilogramm mérgező anyag célba juttatására al­kalmasak. A felhasznált bombák a NATO-ban rendszeresített 250 fontos bombák bombaköpenyének felhasználásával készült, 50 kilog­ramm mérgező anyag befogadásá­ra alkalmas eszközök. A Scud B rakéták fejrésze körülbelül 900, az Al-Huszein rakétáké 500 kilog­ramm mérgező anyag befogadásá­ra tehető alkalmassá. Ez azt jelenti, hogy 1 négyzetki­lométernyi terület vegyi szennnye- zésére körülbelül 2 Scud B rakéta vagy 200 bomba vagy 2000 tüzér­ségi lövedék szükséges. Ezzel a potenciállal pedig rendelkezik az iraki hadsereg. így az iraki vegyi fegyver veszélye jelenleg komor valóság. H. L. Környezetvédelem a jászberényi diákok szemével „Legveszélyesebb egyáltalán élni!” „A természet hatalmas, az ember parány. Ezért az ember léte attól függ, milyen kapcso­latot tud teremteni a termé­szettel, mennyire érti meg és használja fel erőit a saját hasz­nára.” (Szent-Györgyi Albert) A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium 1989 őszén kapcso­lódott be az országos radonmérő iskolai hálózatba. A kísérlettel egy időben, azt végig követve pedagógiai vizsgálatot is végez egy csoport (Nagy Valéria, Bo- rics Zsófia, Zsidó Zoltán tanu­felelőssége jelenünk és jövőnk érdekében. Azzal a feltételezéssel indul­tunk, hogy a radonmérés befe­jeztével mindezek megítélésénél különbséget fogunk találni a kí­sérletben részt vevők, illetve részt nem vevők véleménye kö­zött. Elsőként arra a kérdésre sze­rettünk volna választ kapni, mennyire foglalkoztatja magát az osztályt Magyarország kör­nyezetvédelmi helyzete. Lénye­ges különbség nem mutatkozott a két csoport véleménye között. Magyar gimnazisták JATE hallgatói atom«rdműv«l vlll.*n«r.b« hozatal vizl«r6muv«l Hl •zínordműv«! fogyasztás korlát. I ___j r*«m tudom l ók, Pataki Anna és Szemánné Barkóczi Judit tanárok). A vizsgálat egyik célja a tanu­lók környezetükkel való kapcso­latának felderítése, a bennünket körülvevő természet jelenlegi ál­lapotáról, a környezetvédelem­ről való ismereteikről tudomást szerezni, és a tények ismereté­ben lehetőséget és módszereket adni arra, hogy minél teljesebb legyen a kép számukra. Töre­kednünk kell egyben arra is, hogy gondolkodásukban egyre nagyobb teret kapjon az ember és a környezet elválaszthatatlan kapcsolata, önmaguk és mások Nagyon elgondolkodtató volt to­vábbi teendőink szempontjából, hogy legtöbben azt a választ ad­ták, hogy nem elég jelenleg az ismeretük még az ő bevallásuk alapján sem, de - és ez kiinduló­pontunk lehet - az érdeklődés megvan. Viszont biztatónak ta­láltuk, hogy egyetlen olyan vá­laszt sem kaptunk egyik csoport­nál sem, amely szerint nem ér­dekli őket, illetve nem tartják fontosnak a kérdést. A következő kérdéssel arra próbáltunk választ találni, hogy viselkedne az osztályközösség, ha feladatul kapná: győzze meg a lakosságot arról, hogy egy ve­szélyes hulladék temetőjét Jász­berény közelében engedje elhe­lyezni. Itt már lényeges különb­ség adódott a két csoport véle­ménye között. Különösen annak megítélésében térnek el, egyet- értenek-e a veszélyes hulladék temetőjének idetelepítését ille­tően, vagy nem. Az általános csoport zöme elutasító választ adott (66,7 %), de a radonosok közül többen úgy érzik, erre fel kell és fel lehet készülni valami­lyen módon. Elgondolkodtató az egyik ta­nuló válasza, aki arra a kérdésre, hogy véleménye szerint mi a su­gárveszélyesség sorrendje, a kö­vetkező választ adta: „A legve­szélyesebb egyáltalán élni!” De ő volt az is, aki a kérdőív végére odaírta: „Az az igazság, hogy ír­hatok akármit, ha nem változik semmi.” Az újabb kérdés így hangzott: Feltéve, hogy az ipar villa- mosenergia-igénye nem fokozó­dik, de a lakossági energiafel­használás növekszik, miként fe­deznéd hazánk energiaigényeit az 1990-es években? A válaszok kiértékeléséhez összehasonlító adatok is rendelkezésünkre áll­tak. Az egyik, a József Attila Tu­dományegyetem reprezentatív felmérése, a másik felmérést pe­dig IV. osztályos magyar gimna­zisták körében végezték. A szén­erőmű építésének lehetőségét a Lehel Vezér Gimnáziüm tanulói teljesen kihagyták, ezzel szem­ben az atomerőmű és a vízi erő­mű dominált. Az itt leírtak pedagógiai vizs­gálódásunknak csupán egy ré­szét alkotják, maga a vizsgálat még tart a radonmérés befejezté- >g­Szemánné Barkóczi Judit Tömörített szemét Számos országban a szemét el­szállításáért köbméterenként kell fizetni, ezért sem mindegy, hogy mekkora helyet foglal el a házi hulladék. Egy angol cég a konyha- asztal alatt is elférő, olyan hulla­déktömörítő eszközt fejlesztett ki, amely a beléje tett palackokat, konzervdobozokat, műanyag tar­tályokat és a mindenféle egyéb há­zi hulladékot eredeti terjedelmük­nek a töredékére préseli össze, s az 5,5-6,8 kilogrammos, műanyag zsákokba tömörített csomag nem bűzös, és a legyeket sem vonzza. A tömörítés még egy percig sem tart, s a cserezsákokat könnyű a szerkezethez hozzáilleszteni, ille­tőleg róla levenni. Képes technikatörténet Az óriás mozsár Az 1861 /1865-ös amerikai pol­gárháborúban - ami az USA 23 északi és 11 déli állama között folyt - az előbbiek a szabad ipari fejlődést és a rabszolgaság eltör­lését, az utóbbiak pedig a rabszol­gaság fenntartásáért és a különvá- lási joguk elismerését (ezért neve­zik „szecessziós háborúnak” is) kívánták elérni. Rendkívül sok új fegyvert alkalmaztak itt, hadtörté­nészek feljegyezték, hogy csupán az északiak a háború befejezéséig 120 különféle fegyvermodellt használtak fel! Ebben a háborúban használtak először szárazföldi és tengeri cé­lok ellen óriási mozsarakat, me­lyeknek kalibere elérte az 50-60 centimétert is. Az új fegyver al­kalmazása teljesen megváltoztat­ta a hadviselést, mert például vé­dekezésül itt kerül először alkal­mazásra a lövészárok is. K. A. Az ámerikai polgárháborúban az északiak ilyen óriás mozsa­rakat használtak Betört bútorok A bútorok tervezésében nemcsak esztétikai szempontokat kell figyelembe venniük a gyártóknak, hanem a tartós használat okozta terhelést is. Ezt a gyakorlatban persze a terhelés során lehetetlen kellő ideig vizsgálni, így a használatot a bútorgyártó cégek tesztelő beren­dezésekkel imitálják. A képen látható bútor terhelésvizsgálata során a fotelnek percenként tíz terhelésváltozást kell kibírnia, ezzel azt szimulálják, hogy egy tekintélyes súlyú ember percenként ötször ül le a kárpitozásra. A tesztberendézés végén lévő, bélyegzőhöz hasonló végződések tesztenként 50 ezerszer vernek az ülés felületére és a karfákra. Végül csak az ezt a terhelést károsodás nélkül kiállt bútorok hagyják el az üzemet és indulnak az áruházakba, a vevőkhöz, s nagy rá az esély, hogy a további „rendeltetésszerű” használatot is sokáig, rongálódás nélkül átvészelik. Bőrfotel terhelésvizsgálat közben

Next

/
Thumbnails
Contents