Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

1991. FEBRUÁR 2. Néplap 3 a Újabb találmány Szolnokról A növényvédőszeres kanna sem szemét Veszélyes hulladékok újrafelhasználása Tanács-ADÓ (3.) Nem kell bevallani, ha... Megváltoztak az értékpapírok adózási szabályai Amióta gyakorlattá vált a me­zőgazdaságban a kémiai nö­vényvédelem, azóta megoldat­lan gond a környezetre veszélyes hulladékoknak minősített mű­anyag és fém vegyszeres tartá­lyok, kannák tárolása, illetve új­rahasznosítása. Hazánkban egyetlen évben 5-7 ezer tonna, elsősorban műanyag göngyöleg képződik, tehát már tetemes mennyiségű veszélyes hulladék halmozódott fel a termelőszövet­kezetekben és az állami gazdasá­gokban. A szigorú előírások sze­rint minden darab tartállyal pon­tosan el kell számolniuk a nagy­üzemeknek, de semmilyen célra nem használhatják a kiürült kan­nákat, mert a vegyszerek ható­anyaga kémiailag beépül az edé­nyek falába. Hogy a veszélyes hulladék új­rafelhasználása mégsem meg­oldhatatlan feladat, bizonyítja a szolnoki Agronett Kft. komplex technológiája. Első lépésben 1989-ben az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem kolloidkémiai tanszékével közösen kifejlesz­tették azt a speciális mosószert, amely alkalmas a növényvédő­szeres göngyöleg falába diffun- dált anyagok kioldására. A MÉM által finanszírozott labora­tóriumi vizsgálatok meggyőző eredménnyel zárultak. Mint az már sajnos lenni szokott, a talál­mány kézről kézre járt a központi hatóságok között, s eközben el­telt majd egy év. De minden jó, ha a vége jó, a kft. ma már öt újrahasznosító telep létrehozását tervezi, amit később engedélyez­tet a területileg illetékes környe­zetvédelmi felügyelőségekkel. Ide kerülnek majd az egész or­szágból a vegyszeres göngyöle­gek, ahol ártalmatlanítják azo­kat. A mérgező anyagoktól meg­szabadított műanyag fröccsön­téssel újra felhasználható, és az ebből készült granulátum fele annyiba se kerülne, mint a jelen­leg kapható. Felmerül persze a kérdés, mi lesz a technológia folyamán az elhasznált mosószerrel? Nos, az Agronett Kft. három szabadal­mának egyike a mosóberendezés és a különleges mosószer mellett az elhasznált tisztítófolyadék komplex szűrése. Ennek lényege az, hogy a mosószerben oldott növény védőszer-molekulákat először kémiai kezeléssel kicsa­patják, majd az így keletkező makromolekulákat a folyadék­ból mechanikai úton, illetve membránszűréssel eltávolítják. Marad tehát a minimális vegy­szermaradék, amely már kon­centráltan tárolható, és a tiszta víz, amely ha fogyasztásra nem is jó, de technológiai vízként is­mét visszafordítható a rend­szerbe. L. Z. Az utóbbi időben gomba mód­ra szaporodó, új vállalkozási, társasági formák - hogy dolgozó­ikat még inkább magukhoz lán­colhassák és jobb munkára ösz­tökélhessék őket - ingyenesen részvényjegyeket, paketteket, vagyonjegyeket adtak számuk­ra. Az adótörvény természetesen ezt a kört sem hagyta érintetle­nül, csakhogy itt, ezen a ponton is módosult tavaly a jogszabály. Mert eddig ugye az volt a hely­zet, hogy ha valaki ilyesféle ér­tékpapírhoz jutott, akkor is be kellett ezt vallania, ha év közben nem adta el, s az esztendő utolsó napján az még a birtokában volt. Ráadásul eddig mindez úgy tör­tént, hogy a munkaviszonyból származó éves jövedelemmel össze kellett vonni a rész­vényjegy értékét. Például, ha valakinek az éves bevétele 300 ezer forintra rúgott, s volt 100 ezer forintos értékpa­pírja, akkor a két összeget együtt kellett szerepeltetnie, s így tulaj­donképpen a magasabb adósáv­ba került. Az persze igaz, hogy az értékpapírra - vagyis a példá­ban említett 100 ezer forintra - eső adót elhalaszthatta. A jog­szabály ugyanis azt mondta, hogy a fennmaradó adórészt csak majd akkor kell megfizetni, amikor az értékpapír eladásra kerül. Tehát igaz, hogy nem kel­lett utána adóznia senkinek, de be kellett vallani. Tulajdonképpen ezt a felemás helyzetet szüntette meg a tavaly életbe lépett 102-es törvény, amely 1988. január 1-ig vissza­menőleg rendezi a kérdést. Még­pedig úgy, hogy ezután csak ak­kor kell bevallani az értékjegyet, ha az időközben eladásra került, vagy pedig azt a céget, ahonnan származott, jogutód nélkül meg­szüntették. A lényeg az, hogy ha például valaki 1990-ben ingye­nesen értékpapírhoz jutott, s az még jelenleg is a birtokában van, akkor az idén nem kell bevalla­nia úgy, mint az előző eszten­dőkben. Ennek a rendelkezésnek másik nagy előnye pedig az, hogy az ingyenes értékpapír a jövőben csak önmagában - vagy­is 20 százalékkal - adózik, s így nem szükséges összevonni az egész évi jövedelemmel. Van még egy fontos, új sza­bály ezzel kapcsolatban. Ugyan­is ha valaki tavaly készpénzért értékpapírt vásárolt - tehát nem ingyen jutott hozzá -, ebben az esetben az illető jogosult az éves jövedelméből - annak maximum 30 százalékáig - levonni az ér­tékpapírösszegét. Ennek viszont az a feltétele, hogy az adott ér­tékpapír, részvény, vagyonjegy az adóév utolsó napján - ebben az esetben 1990. december 31- én - még az illető tulajdonában kellett lennie. (Folytatjuk)-nt­A Colonia házhoz megy Települési érdekvédelem A TÖOSZ helyett Koordinációs Bizottság Korábban az Új Néplap is beszá­molt arról, hogy a települések igénylik az összefogást érdekeik védelme érdekében. Ennek egyik lehetséges szervezeteként említet­tük a Települési Önkormányzatok Országos Szervezetét. Már akkor is jól látszott, hogy az önkormány­zatok érdekei sokban különböz­nek, ami célszerűvé teszi az elkü­lönült érdekek közvetítését is a kormányzat felé. A demokrácia szabályai szerint az elkülönült ér­dekek hordozói közös álláspont­ként csak azt továbbíthatják, ami­ben meg tudnak egyezni, és csak az továbbíthatja ezen érdekeket, akit ezzel megbíznak. A TÖOSZ veze­tői a fentieket feltehetőleg befolyá­suk, hatalmuk csorbításaként értel­mezték, ezért a rendszer ilyetén működésébe nem mentek bele. Ehelyett viszont létrejött az egyes településtípusok szövetségeinek Koordinációs Bizottsága. Mindez január 15-én történt. Előtte decem­ber 19-én jött létre a Megyei Jogú Városok Szövetsége, amelynek munkája jól jellemzi a többi szö­vetségekét is. Céljaik között szere­pel a városok közötti szoros együttműködés, tapasztalatcsere, informatikai rendszer kiépítése, törvények előzetes véleményezé­se. A képviseletet a polgármeste­rek látják el, de ők konkrét munkát nem végeznek. Éne szolgál a szak­értői hálózat. így apparátus sem lesz. A szövetség székhelye Kecs­kemét, tagjai ma már gyakorlatilag az összes nagyváros, beleértve Szolnokot is. Szolnok polgármes­tere tagja ezen kívül a négy tagú választmánynak is. Itt említjük meg, hogy a Kisvárosok Szövetsé­gét ügyvivői testület irányítja. Az egyik ügyvivő Jászberény polgár- mestere. Legitimációjukat termé­szetesen nemcsak tagjai s demok­ratikus működésük adja. Tevé­kenységükkel, elismertségükkel legalább oly mértékben meg lehet szerezni a szükséges legitimációt. Az a tény, hogy a nemrég megala­kult szervezetet máris bevonták a törvény-előkészítésbe, s ráadásul lényeges ráhatással is bírtak, a jó irányba való elmozdulást mutatja. Feltehetjük a kérdést: mi lesz a TÖOSZ-szal? Nos, ez elsősorban tőle függ. A héten lezajlott újabb bizottsági ülésre nem jött el, mond­ván, nem szaporítja a résztvevők számát. Ezzel azonban csak azt ér­hetik el, hogy tagjaik egyszerűen eltűnnek a szervezetből, a vezetés légüres térbe kerül, ahol már nincs kit irányítani. A mostani állapotok efelé mutatnak. Ha némi tagságuk mégis lesz, akkor megosztják a te­lepülési önkormányzatokat, ami az érdekvédelemnek nem tesz jót. A Koordinációs Bizottság hangsú­lyozza, hogy nyitott szervezetről van szó, amely politikamentesen szeretné képviselni a benne részt vevők érdekeit. Ez azt jelenti, hogy adott esetben egyet is szeremének érteni a kormánnyal. A héten lezaj­lott Koordinációs Bizottság érte­kezletét, ahol a már említett alap­elveket, működési módozatokat is megbeszélték, megelőzte a nagy­városok szakértőinek összejövete­le. Itt az azóta a tömegkommuniká­cióban is megjelenő témákat vitat­ták meg a fővárosi kerületek javas­latára. Azok a témák a legégetőb­bek, amelyek valamilyen módon érintik a településeket. Az első a tulajdonviszonyok tisztázása. Többen a jelenlévők közül kiemel­ték, hogy szükséges lenne minden településen vagyonjegyzéket összeállítani. Abban mindenki egyetértett, hogy ezt azért kell sür­getni, mert a végén odajuthatunk, hogy az önkormányzatoknak nem lesz mit privatizálni. Ez utóbbi ad­ja a második témát is, ahol az ön- kormányzatok részvételét igénylik a települések. A harmadik terület szintén aktuális problémát elemez. Itt az önkormányzati feladatok fe­dezethiányát, az adók és támogatá­sok rendszerét, mértékét vizsgál­ták. A negyedik témát úgy is ne­vezhetnénk, hogy itt a hatalom kér­déseit feszegették. Kik és hogyan rendelkezzenek az önkormányzat bevételeivel, kiadásaival? Mindenesetre most nem igazán az önkormányzatok. A Koordinációs Bizottság egy szűkebb szakértői csoport további összegzései alap­ján, a többi szövetséggel együtt, a fenti témákban mihamarabb sze­retne a kormány előtt megjelenni. F.I. A német biztosító területi központja Jászberény Az Állami Biztosító egyed­uralmát először a központi elha­tározásra létrehozott Hungária Biztosító törte meg. Ezzel azon­ban még nem alakult ki igazi ver­seny, mert lényegében megosz­tották a piacot egymás között. A múlt évben azután nagy lendüle­tet vett az új biztosítótársaságok alakulása, melyekbe már külföl­diek is bekapcsolódtak. Kezdet­ben társként, azután pedig a Co­lonia már 100 százalékos tulaj­donrésszel hozott létre egy újabb társaságot. A kölni központú Colonia (a város latin nevét vette fel) 152 évvel ezelőtt egy kis biztosí­tóiroda volt, ma Európa egyik vezető biztosítótársasága, mely jelen van a világ minden részé­ben. Több, mint 2 évtizede áll­nak kapcsolatban a magyar biz­tosítási piaccal, és a külföldi tár­saságok közül elsőként kapcso­lódtak be befektetőként is a hazai intézményrendszerbe. Nem elé­gítette azonban ki az Atlasz Biz­tosító Rt.-ben való 12 százalékos részesedés, hanem hosszas elő­készítés után önálló biztosítót alapított Magyarországon. Szervezetét a múlt év végén építette ki, a tényleges munka januárban kezdődött. A Colonia Biztosító Rt. 8 regionális köz­pontot hozott létre az országban. Jász-Nagykun-Szolnok," Nóg- rad, valamint Heves megye egy részének területi központja Jász­berény, mely Szolnokon, Pász- tón és Gyöngyösön tart fenn kör­zeti irodákat. Turza József, a jászberényi területi igazgató el­mondta, hogy tekintet nélkül a nagyságra, elsősorban a vállal­kozókat kívánják partnerüknek megnyerni. Magánszemélyek és nagyvál­lalatok vállalkozásaival kapcso­latos mindennemű biztosítást egy csomagban kínálják az üz­letfelüknek, mely magába fog­lalja a teljes körű vagyon bizto­sítását, a casco biztosítást, vala­mint az életbiztosítást is. Ezen belül a partner kívánsága szerint egyedi biztosítási konstrukció­kat is kötnek. A jászberényi területi igazga­tóság 16 dolgozót foglalkoztat, a feladatok bővülésével a létszá­mot 25 főre bővítik. Turza József tervei szerint 3 éven belül a biz­tosítási piac 10 százalékát meg tudják szerezni. Ehhez alapot a Colonia nemzetközi rangján túl a náluk is kötelező német preci­zitás, a gyors és pontos ügyinté­zés ad. Az ügyek egyébként, melye­ket a helyi képviselők intéznek, nem a biztosítóirodán, hanem a helyszínen, a partnernél bonyo­lódnak. Ez feltételezi a dolgozók sok irányú felkészítését, mely ki­terjed a szakmai ismereteken túl a megjelenésre, beszédstílusra. A Colonia mindig házhoz megy, mondja a területi igazgató, a partner csak egy képviselővel áll kapcsolatban, aki az üzletköté­sen túl díjat szed, könyvel, kárt rendez, és a partner valamennyi biztosítási problémáját intézi. L.P. napló Tegnap találkoztam a Történelemmel. Szikár volt, ősz hajú, fehér bajsza az orra alatt kissé sárgás a nikotintól, szép öltönyt és nyakkendőt viselt, fel­öltője kigombolva. Valamit kérdezett tőlem. Be­szélgetni kezdtünk, pontosabban ő kezdett beszélni, én pedig jólnevelten hallgattam. A Történelmet a köznapi életben Józsi bácsiként ismerik, gépész­mérnök volt nyugdíjazásáig, fürge mozgását látva azonban senki nem mondta volna róla, hogy már hetvennyolc éves. Nagy idők tanúja. Mint kiderült, harcolt Spanyolországban, igen, a polgárháború­ban, a második világháborúban megjárta a frontot, akárcsak az apja, akinek megfagyott keze-lába, csak az órája és a szemüvege került haza. Józsi bácsi azonban hazatért, csak előbb még hadifogoly is volt egy kicsit, aztán itthon internálták, több tábort is megjárt, emlegeti is a Róth Matyi felmenőit amúgy magyarosan, a gyengébbek kedvéért el kell árul­nom, hogy ez a név Rákosi Mátyást takarja, akit Józsi bácsi személyesen is ismert, meséli a vele kapcsolatos élményeit, miközben én karikára fa­gyok a jeges szélben a Markó és a Szemere utca sarkán, Budapesten. Józsi bácsi kigombolt kabát­ban legényesen magyarázott, ő nem fázott, s amikor észrevette az én lilulásomat, eszébe ötlött az egyik intemálótábor, ahol három napig kellett állnia a jeges vízben, hát így edződött ő ilyen elnyűhetetlen- re. Körülöttünk autóbuszokban rendőrök, nyilván a tejdemonstráció miatt ez a nagy készültség. Fúj a szél, kimondani is fáj, hogy mínusz hány fok van, ám Józsi bácsi felhevülten meséli, miként lőttek a tömegbe 1956. október 25-én, ott is jelen volt, mel­lette halt meg egy fiatal anya a csecsemőjével. Aztán az ávósok viselt dolgait igyekszem végighall­gatni, ami nem olyan egyszerű fogaim vacogása miatt. Józsi bácsit megfenyegették, hogy egyszer autóbaleset fogja érni, érte is, meghalt az anyja, a kislánya, őt a klinikai halál állapotából hozták vissza, letolta az orvost, amiért visszacibálta őt ebbe a mocskos életbe, de most úgy érzi, valami terve van még vele az Istennek, azért tartja ezen a földön, valamit még bizonyára el kell végeznie, talán éppen ezt, amit most csinál, hogy általam kétje az új nemzedékeket, vigyázzanak erre a szerencsétlen kis országra! Tegnap találkoztam a Történelemmel. Sírt. Körmendi Lajos NEMZETKÖZI FUVAROZÓK, FIGYELEM! A G. T. Transport Hungaiy-Liech- tenstein GmbH kedvező fizetési feltételekkel többéves, folyamatos fuvarozásra keres 20-25 tonnás kamionokat. Érdeklődni: 0-24 óráig a 62/51- 189, 62/51-870-es telefonon. •46156/ 1* Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Javítóüzeme kiemelt bérezéssel felvesz katonai szolgálati idejét letöltött karosszéria-lakatosokat, átviteltechnikai műszerészt. Jelentkezés: Szolnok, Vörös Hadsereg út 13. , üzemvezető­nél. *45908/ 1*

Next

/
Thumbnails
Contents