Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
2 Néplap 1991. FEBRUÁR 11. „Három a magyar igazság” — a népszavazás meg a ráadás A makacs szelevényiek és az önállóság A fentiek szerint kell módosítanunk az ismert közmondást, ha a szelevényiek önállósulási törekvésére szeretnénk alkalmazni. Az elmúlt év őszén lapunk is megírta: Szelevény szeretne felkerülni újra Magyarország köz- igazgatási térképére. A szomszédos várostól, Kunszentmártontól való békés elválás legalkalmasabb időpontjának az őszi hely- hatósági választások idejét hitték. Első nekirugaszkodásként az 1990. augusztus 21-én megtartott falugyűlésen döntöttek az önállóság mellett, és az erre vonatkozó kérésüket a városi tanács vb egyetértésével (ez a gesztusértékű döntés volt az említett testület egyik legutolsó intézkedése) felterjesztették a Belügyminisztériumhoz. A válasz: akaratuknak nem tudnak érvényt szerezni, mert kérésük nem előzte meg legalább hatvan nappal a választásokat. A tanács: várják meg az új önkormányzati testület megalakulását, kérjék attól „el- bocsájtásukat”. Második nekirugaszkodásként tehát a szelevényiek az újonnan megválasztott városi helyhatósági testületnek nyújtották be „válókeresetüket”. A városi képviselő-testület első, őszi ülésén meg is született a döntés: ha a falu önálló életet akar kezdeni, szándékukat nem ellenzik, sőt kérésüket támogatólag újra felterjesztették a Belügyminisztériumhoz. A válasz: szép dolog a kitartó akarat, de az új önkormányzati törvény értelmében a válás dolgában csak helyi népszavazás dönthet. A tanács: aláírásokkal megtámogatott közakarattal forduljanak újra a kunszentmártoni önkormányzathoz, és kérjék az ügyben helyi népszavazás kiírását. A szelevényiek, úgy tűnik, makacs lokálpatrióták lévén tehát harmadszor is nekirugaszkodtak: január 30-án újabb „falugyűlést” tartottak, ahol ismételten az önállóság mellett döntöttek, és népszavazás kiírását kérték. A városi képviselő-testület feltehetően már a legközelebbi ülésen, várhatóan áprilisra elrendeli a helyi népszavazást - a három próbálkozás ráadásaként -, az előzmények ismeretében a népszavazás eredményeként pedig valamikor nyáron megválaszthatják az önálló szelevényi képviselő-testületet, és legkésőbb 1992. január 1-től újra hivatalosan is létezhet Szelevény község. Ha már a címben közmondást idéztünk a „minden rosszban van valami jó” igazán optimizmust sugárzó szólásmondás alapján, vigasztalásul hadd tegyük hozzá, hogy talán addigra azok a törvények, rendelkezések is megszületnek majd, amelyek működésképessé teszik az önkormányzatokat. A helybéliek ennek érdekében is megtesznek mindent, a közigazgatási önállóságért folytatott küzdelemmel párhuzamosan folyik a faluhoz tartozó határ gazdasági visszahó- dítása is. Ez év tavaszától a Körösmenti Tsz szelevényi körzete önálló elszámolású gazdasági egységként működhet, február közepéig megtörténik a közös géppark megosztása is. Nagyon várják azonban itt Szelevényen is a tulajdonról, elsősorban a földtulajdonról rendelkező törvényt. Itt, a Körös táján egyelőre nem parázslóit fel a földfoglaló indulat. De körülbelül ötszáz hektár földterületre már bejelentették az igényüket az egykori tulajdonosok. A szelevényi határ egy részét, a Schweiger-tanya környékét már ki is jelölték ilyen igények kielégítésére. Az is igaz, hogy a földet visszaigénylők közül is többen bejelentették, földjük egy részével szívesen betársulnának egy vállalkozásszerű szövetkezetbe vagy szövetkezetszerű vállalkozásba, azaz: a szabad tulajdonosok önkéntes társulásába. Ezen az alapon talán minden földet szerető, a földből élő szelevényi megtalálhatja a közös hangot és a közös munkálkodás alapját. R. G. AI IDEAL SZOLNOK KÉR.KFT. RUHÁZATI SZAKUZLETEIBEN A SZTÁR DIVATHÁZBAN: kötöttáru, kesztyűk, sálak, sapkák, női-férfi konfekcióáru, csizmák, egyes félcipők, körömcipők 30-40-50 % ENGEDMÉNNYEL. AZ ÁRKÁDSOR KONFEKCIÓ-SZAKÜZLE- TÉBEN: egyes női, férfi télikabátok: 40 % dzsekik, női blúzok 30 % ENGEDMÉNNYEL DIVATÁRUSZAKÜZLETÉBEN: szabadidőruha, pizsama 30 %-kal, kötöttáru 30-40 %-kal, bőrdíszmű 40 %-kal OLCSÓBBAN CIPŐSZAKÜZLETÉBEN: női- férfi csizmák 30 % ENGEDMÉNNYEL vásárolhatók. A MÉTERÁRU SZAKÜZLETBEN: tükrös ágyneműgarnitúra, maradék szövetek, jersey-k 30 százalékkal OLCSÓBBAN. A KULTÚRCIKK ÁRUHÁZBAN: egyes sportpulóverek, sportcipők, síruhák, dzsekik, kesztyűk, sálak, sapkák 30 százalék ENGEDMÉNNYEL. OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁBAN: egyes kötöttáru, szabadidőfelső, női kpnrl/ilr 30-40 % ENGEDMÉNNYEL. ADOMUS ÁRUHÁZBAN: drapériák, bútorszövet, maradék méteráru 20 százalékkal OLCSÓBBAN vásárolható! *46962/1* Jöttek a szlovákok... Meciar intelme: A Felvidéket pedig felejtsük el! A látogatás egy megható pillanata, Mikloskót és Meciart a helyi szlovákság képviselői nevében gyerekek köszöntötték. Amíg Frantisek Mikloskóra és Vladimír Meciarra, a két magas rangú szlovák politikusra várunk Békéscsabán, érkezésükig még van jó félóra, az időt elütve elmélkedünk. Arról esik szó, hogy bizony nehéz helyzetben van a mi kormányunk a szomszédainkkal való kapcsolatok tartásában. Itt van rögtön ez a fegyverügy, elég volt tízezer Kalasnyikovot gépipari termékként sumákban eladni, utána ötször nyilatkozni, s Jugoszláviából máris haragos szemmel néznek ránk. A Szovjetuniót még előbb a hajdani oszmán birodalomhoz hasonlították, s Románia vezetői jól megjegyezték:-miniszterelnökünk 15 millió magyart lát maga előtt lélekemelő pillanataiban. Ráadásul, az Európa Tanácsban azt is az orruk alá dörgölték, szegény Tőkés Lászlóra még vigyázni sem tudtak. Szlovákia esetében gyakorlatilag torz testet is ölt a gond egy félig kész vízlépcső alakjában. Múlt pénteken sok egyéb mellett a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és a kormányfő alapos eszmét cserélt e tárgyban Antall Józseffel, amelynek közölt eredményeként (?) megtudtuk: újabb tárgyalások szükségesek. Most a szombati látogatáson a szlovák nemzeti kisebbség ügye van terítéken, s Miklosko és Meciar abban a megyében vizitel, ahol 11 ezer szlovák él. A békéscsabai városháza előtt csupa mosolygó vendég száll ki a fekete Mércédé - sekből, a fotósok kattogtatnak, kézfogások, tessék beljebb fáradni. Csaba egyébként már a második állomás, a konvoj Szarvason is lestoppolt, hogy a delegáció szemügyre vehesse az ottani szlovák tannyelvű iskola szeptemberben átadott diákotthonát. Bennfentesek megsúgják, a kollégium tényleg szép, viszont üröm az örömben, az öreg iskola felújítására már sajnos nem jutott pénz a tervek ellenére. A békéscsabai városháza díszterme is szép, s a küldöttség a polgármesteri hivatal szlovák referensének beszámolóját hallgatja, aki inkább a múltról beszél, semmint a jelenről. Ezen nem is szabad csodálkoznunk, hiszen ilyesmiket hallunk: az 1800-as évek közepén a város lakosságának 80 százalékát szlovákok alkották, akik szorgos emberek lévén, a termékeny talajon földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A magas, szikár Miklosko nem is hagyja ki a ziccert. Elmondja, büszke arra, hogy a szlovákok munkájukkal és tudásukkal mély nyomot hagytak a magyar gazdaságban és kultúrában. Lám, ez is bizonyítja, egy nemzeti kisebbség igenis lehet cselekvő részese a másik ország fejlődésének. Apropó, kultúra és jelen idő... Fejtegetésére nincs mód, mert a szigorú program szerint már ebédelni kellene. A villámgyors autók délután a békéscsabai tanítóképző főiskola elé kanyarodnak, ahol szlovák nyelvű fórumon találkoznak a jeles politikusok a megyei szlovákság képviselőivel. Mielőtt az újságíró állna közöttük, mint süket a dalárdában, Malinák István, a pozsonyi Új Szó külpolitikai szerkesztője tolmácsként a segítségére siet. Ezúttal az eddig hallgatag Meciar kormányfő lép a „porondra”, s tájékoztatja a résztvevőket az Antall Józseffel folytatott tárgyalásairól. Mint tréfásan megjegyzi: a magyar miniszterelnököt békés versengésre hívta ki, hogy ki tud többet tenni országában a nemzeti kisebbségek boldogulásáért. Az ugyanis teljesen egyértelmű - hangsúlyozza -, Magyarországon a magyar kormánynak kell gondoskodni az itteni nemzetiségekről, s természetesen ez fordítva is igaz. Húsz perc elteltével Meciar kicsit „bekeményít”. Megjegyzi, a szlovákokban érezhetően erősödik a nemzeti öntudat, ez azonban sohasem zárja ki az európai normáknak megfelelő együttműködést sem a csehekkel, sem a magyarokkal. Egyre viszont figyelmeztet: a szlovákok igen sértőnek veszik, ha hazájukat Felvidékként emlegetik, van annak becsületes neve: Szlovák Köztársaság. Annak a reményének szintén hangot ad, a sajtón keresztül küldözgetett kölcsönös vádaskodások a pénteki konzultációk nyomán megszűnnek, s jöhetnek a tettek. Részükről készek arra, hogy Pozsonyban olyan főiskolai fakultás induljon, amelyen magyarországi szlovákokat képeznek ki pedagógusként az itteni oktatás hasznára. Szintén eldől egy leendő szlovák kulturális központ építésének színhelye is, a pályázó városok Békéscsaba és Szeged. A végig jó hangulatú fórum slusszpoénja egyébként egy kissé földhözragadt, ám találó felvetés volt. Valaki elpanaszolta, micsoda istenkísértés, a városban egyszerűen nem lehet szlovák sört kapni. Ezen már ne múljon, így az ígéret, hamarosan nemcsak a sörösüveg, hanem egy söröző is nyílik. No, erről a cseppfolyós témáról jutott eszünkbe a másik. Ez mind nagyon szép, de mégis: mi lesz a dunai vízlépcsővel? Lazányi József Totóeredmények 1.Bari-Roma 2 2.Bologna-Sampdoria 2 3.Cagliari*Atalanta X 4.Fiorentina-Milan X 5.Genoa-Pisa 1 ó.Intemazionale-Torino 1 7Juventus-Cesena 1 8.Lazio-Lecce 1 9.Napoli-Parma 1 lO.Barletta-Avellino 1 11. Cosenza-Ascoli X 12. Lucchese-Ancona X 13 .Pescara-* Verona 2 Pluszmérkózés: 14. Brescia-Foggia X Az Austria Lottó nyerőszámai A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a 6. játékhét eredményei a következők: A játékhét fogadási díjainak megállapítása február 10-én a következő eredményt mutatja: 2 millió 331 ezer 996 leadott szelvény összesen 84 millió 698 ezer 023 osztrák schilling Austria Lottó-fogadási díjat jelent. A teljes Austria Lottó-nyereményösszeg 42 millió 349 ezer Oil schilling. Ebből a hatosra 12 millió 704 ezer 703 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 6,16,18,39,42,43, a pótszám: 27. A teljes dzsóker fogadási díj 18.661.306 schilling, ez az első nyerőosztály, a dzsóker 2.799.195 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti dzsókerszám a következő: 231686. (MTI) Minden növény nyereséges volt tavaly a cibakházi határban (Folytatás az 1. oldalról) áraknál 10 százalékkal több pénzért adtak túl. Abban, hogy a téesz fennállása óta először meghaladta a termelési érték a félmilliárd forintot, nagy része volt a négy év óta működő saját tartósítóüzemnek. Az első esztendőben 30 milliós termelést produkáló élelmiszer-ipari részleg tavaly már 100 millió forint értéket termelt, csaknem négyezer tonna savanyúság és befőtt gyártásával. A termékek felét exportálták, az alapanyagot az uborka kivételével a téesztagok termelték meg a háztájiban. Az évi nettó keresetük csaknem 50 százalékát tudták úgy jövedelemkiegészítésként megkapni az almapaprika, a káposzta- félék és a különféle lecsóalapanyagok termelésével a tagok. Harmincmilliós tavalyi nyereségről adhat számot a vezetőség a február 22-re tervezett zárszámadó küldöttgyűlésen, ami az idei gazdálkodást megalapozó tartalékok képzését is lehetővé tette. A termelésszerkezetben az arányok 1991- ben eltolódnak az ipari növények javára. • Kevesebb takarmánynövényt termesztenek majd, mert az országos állattenyésztési gondok Cibakházát sem kerülik el, és a szarvas- marha- és sertésállomány mintegy 30 százalékos csökkentésére késztetik a szövetkezetét. Cukorrépa, zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica biztonságos értékesítését a már megkötött szerződések garantálják. A két utóbbi konnzervnö- vény területét egyébként megháromszorozzák az idén a cibakiak. A pénzügyi helyzet persze a tavaly jó évet zárt szövetkezetben sem engedi meg, hogy ne vegyék „takarékra” a beruházásokat. Műszaki fejlesztés nélkül viszont nincs termelésfejlesztés, ezért is terveznek újabb beruházást a tartósítóüzemben, amelynek termékei iránt változatlanul jó a kereslet bélés külföldön egyaránt. Újabb töltőgépsort állítanak üzembe, és korszerűsítik a csomagolástechnikát. No és persze arra sincs garancia, hogy idestova kilenc csapadékszűk esztendő után az idei majd belvizes év lesz. A Szolnoki Cukorgyárral közös beruházásban ezért újabb 400 hektár termés biztonságát növelő öntözésfejlesztést valósít meg a cibakházi téesz. T.F.
