Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

1991. JANUAR 11. Wap A kép egyre szomorúbb Ha munka már nincs - remény van-e még? (Folytatás az 1. oldalról) Egyébként is az elhelyezkedési gondokkal küzdők közel 30 száza­léka a harmincévesnél fiatalabb korosztályból kerül ki (!), s mint­egy 40 százalék negyven év alatti. A vállalatok főleg kvalifikált, sok­rétűen képzett szakemberek iránt érdeklődnek, bár éppen nekik okozza a legkisebb gondot az elhe­lyezkedés. Szolnokon és vonzáskörzetében jelen pillanatban 677 munkanél­küli segélyt folyósítanak. A kifize­tett nettósegélyek vonatkozásában a megye a sor végén kullog, vi­szont a segélyezettek számát te­kintve - sajnos - országosan na­gyon is dobogóközeiben áll. A se­gélyre jogosulatlanok közül ez év­ben 300 főnek ajánlhatnak fel köz­területfenntartó munkákat, s az érettségizett pályakezdők számára kilencven főnek ideiglenesen egy évre pedagógiai asszisztensi állást kínálnak. 1990-ben az iroda húsz átképző tanfolyamot indított, idénre 147 fő képzése be is fejeződött, técsi A Jászság kezd „felzárkóz­ni” a megyéhez A Munkaügyi Központ Jászbe­rényi Kirendeltségén fél éve még 500 munkaalkalmat tudtak kínálni az ott jelentkezőknek, az év végén már csak kétszázat. Egy hét alatt ez lezuhant 40-50-re, s a napokban pedig már gyakorlatilag elfogyott a kínálat, legfeljebb közhasznú munkán tudnak még néhány em­bert foglalkoztatni. Emellett az ügyfélforgalom rohamosan nőtt, december közepétől, de január másodikától különösen sokan ke­resik az irodát. Az elmúlt napok forgalma háromszorosa a múlt évi átlagnak. A jászberényi irodához tartozó mintegy 70 ezer lelkes körzetben százegyen kaptak munkanélküli segélyt az év végén. Azóta számuk napról napra nyolc-tízzel növek­szik, tehát valószínűleg többszörö­sére ugrik a megyének ettől a prob­lémától legkevésbé szenvedő ré­szén is a segélyen tengődök szá­ma. Főleg azok az ingázó szak­munkások jelentkeznek, akiktől a budapesti munkáltatójuk megvon­ta az utazási kedvezményt. Töme­gesen jönnek az irodára mostaná­ban Jászfényszaruból. A munka- nélküliek zömét a szakmunkások adják, a többi megközelítőleg azo­nos arányban oszlik meg más réte­gek között. - lp ­A férfi nem kell Mezőtúron meglehetősen borús a kép. Az 1990. januári adatok sze­rint 57 személynek fizettek se­gélyt, az év végére ez a szám 462- re nőtt. Természetesen a tényleges munkanélküliek száma ennél jóval nagyobb. A folyamatos növekedés annak ellenére jellemző, hogy e körzetben egy kivétellel nem vol­tak tömeges elbocsátások. Az em­lített esetben harminc bedolgozó munkaviszonyát szüntették meg. A helyzet egyre szomorúbb, mert az így járó emberek egyre kevésbé találnak munkát. Férfi munkaerőt például Mezőtúron egyáltalán nem vesznek fel, pedig a munka- nélküliek zöme férfi, aki család- fenntartó - volt. Amíg tavaly első­sorban alacsony iskolai végzettsé­gűek és iskolázatlanok keresték fel zömmel az irodát, az év végére már szakközépiskolát, techniku­mot végzettek közül is sokan kényszerültek erre. Tíz felsőfokú végzettségű ember is munkanél­küli. Jellemző a pályakezdők ará­nyának növekedése. Szomorú tény, hogy a frissen megszerzett szakképesítéssel, fiatalon rögtön az átképzés gondolatával kell fog­lalkozniuk sokuknak, ráadásul úgy, hogy egyre kevesebb vagy éppen semmilyen garanciát nem kapnak arra, hogy úgy majd el tud­nak helyezkedni. - halmágyi ­A második privatizáció A második privatizációs programba kerülő vállalatok kiválasztását most végzik, jelenleg mintegy 7-8 vállalat az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, négy vállalat pe­dig a Földművelésügyi Mi­nisztérium területéről alkot­hatja az MPP első nagyobb együttesét. A vállalatok név szerinti meghirdetésére csak' akkor kerül majd sor, amikor a munkacsoportok rendelkez­ni fognak a vállalatokról szóló kulcsfontosságú infor­mációkkal, amelyek nélkü­lözhetetlenek a tanácsadók pályázati feltételeinek meg­határozásához. Báthory László az ÁVÜ munkatársa ismertette az ÁVÜ új programját, a befek­tetői kezdeményezésű priva­tizáció lehetőségeit. A priva­tizációs folyamat során ed­dig az egyes vállatok vezeté­se, illetve az állam lehetett kezdeményező, az új prog­ramban a befektető is elin­díthatja a privatizáció folya­matát. A befektetői kezde­ményezésű privatizáció so­rán is érvényesíteni kell azonban két alapelvet, a fo­lyamat átláthatóságát, és a piaci megmérettetést. Az ÁVÜ ezért a kezdeti ajánlat- tételtől a privatizáció meg­valósulásáig nyomon kíséri a folyamatot. Á magyar cé­get megvásárolni kívánó be­fektető mellett más cégektől is vár majd az Állami Va­gyonügynökség javaslato­kat, azokat az ÁVÜ verse­nyezteti, vagyonértékelő cé­geket és tanácsadó vállalato­kat von majd be a privatizá­ció véghezvitelébe. mm December közepén volt a műszaki átadása az új tiszavárkonyi postahivatalnak, amelyet közel hárommillió forintért épített fel a tószegi Petőfi T sz műszaki ágazata. Jelenleg a távközlési berendezéseket szerelik. Napokon belül átköltöznek a régi épületből, így rövidesen az új helyen fogadhatják ügyfeleiket Fotó: Mészáros A MALÉV az Öböl-válság mi­att Izraelben, Egyiptomban, Szí­riában és az Egyesült Arab Emi­rátusokban nehéz helyzetbe ke­rült magyar utasainak hazatérését különleges kedvezménnyel is se­gíteni kívánja. Az érintett utasok családtagjai hétköznap 8-tól 16 óráig a MA­LÉV Budapest, V., Apáczai Cse­re János utca 19. szám alatti jegy­irodájában (Telefon: 118-1998 vagy 118-5627), illetve a Feri­hegy 2. terminálon lévő folyama­tosan nyitvatartó jegyárusító pultnál - forintért - megvásárol­hatják a hozzátartozóik hazauta­zásához szükséges repülőjegye­ket. (MTI) Vannak még csodák?! Zuhanó árak a gabonatőzsdén (Folytatás az 1. oldalról) Takarmánykukoricában há­rom üzletet kötöttek, egyet azon­nali határidőre, kis mennyiségre, speciális feltételekkel 10 ezer fo­rintos, kettőt szeptemberi határidő­re 10 ezer 900 forintos, illetve 10 ezer 950 forintos tonnánkénti áron. A májusi, illetve szeptemberi ha­táridőben az árak elérték az elszá­moló árhoz képest megengedett legnagyobb napi csökkenést. Ez a 10 ezer 900 forintos tonnánkénti ár egyben az eddigi legalacsonyabb kötési árszint a szeptemberi határi­dőre. Takarmánybúzában két üzle­tet kötöttek, azonnali határidőre 7 ezer 100 forintos, míg májusi ha­táridőre 7 ezer 700 forintos ton­nánkénti áron. A meglepően aktív eladási szándék miatt a kereslet lát­hatóan visszahúzódott, sokan ki­várnak a további áresésben bízva. Árpából erősödött a kereslet, a vételi árszint elérte a 7 ezer 150 forintos tonnánkénti árat, de üzle­tet nem kötöttek a gyenge, illetve magas árszintű kínálat miatt. Rozsból átlagos kereslet volt, de a több mint 500 forintos árszint különbség miatt üzletkötés nem történt. E tőzsdenapon tartotta közgyű­lését a Budapesti Árutőzsde. Hatá­roztak arról, hogy ez évben is öt­ven főben limitálják a tagság lét­számát. A tőzsdetagság adható-ve- hető: jelenleg egy 500 ezer forintos eladási és egy 200 ezer forintos vételi ajánlat van érvényben ezen a területen. A közeljövőben hetente két alkalommal lesz mód üzletkö- . tésre. Háztüznézőben a Müvésztelepen (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen mindannyian élvezik az új lakásokat, örülnek az emberhez méltó körülmé­nyeknek. Egy-két szépséghibá­ra, s néhány nem túl szerencsés belső építészeti megoldásra azonban felhívták a figyelmet, így például az előzőnél kisebb lett a műterem ablaka, s a belső megvilágítás sem szerencsés. A felszerelt lámpák ugyan drágák voltak, de nem műterembe való­ak. Különösen a szobrászoknak raktározási gondjaik is vannak. Mindezt azért mondták el az al­kotók Várhegyi Attilának, Szol­nok alpolgármesterének a "ház- tűznéző" során, hogy ha úgy ha­tároz az új önkormányzat, hogy átépítteti a Művésztelep másik épületszámyát is, praktikusab­ban, s olcsóbban tudják megva­lósítani a rekonstrukciót.- De vajon tényleg sor kerül-e a teljes felújításra? - kérdezte meg az Új Néplap az alpolgár­mestert.- A közeljövőben dönt majd az önkormányzati testület a Mű­vésztelep másik hat műteremla­kásának átépítéséről. Jómagam úgy vélem, nem szabad torzóban hagyni a nagy hagyományú Mű­vésztelep felújítását, ez azonban a költségvetés nagyságától függ. Ha a rekonstrukció mellett foglal állást a testület is, akkor még az idén el kellene kezdeni a megva­lósítását. S ha elkészülnek a mű­teremlakások, pályázat útján né­pesülne be újra a teljes kolónia.- A háztüznéző során a művé­szet jövőjéről is sok szó esett.- Úgy gondolom, hogy még jobban ki kellene használnia a városnak Budapest közelségét. Az fordult meg a fejemben, hogy a híres, tömegeket vonzó tavaszi fesztiválból részesülhetne Szol­nok is. Hiszen rövidesen elké­szül a színház épülete, félig ké­szen van a Művésztelep, többfé­le kulturális rendezvényre alkal­mas a Galéria. Alkotnak, dol­goznak a képzőművészek, van­nak a városban művészeti cso­portok, több bemutatkozási al­kalmat kell teremteni számukra. T.G. Látlelet A proletarizálódás ára Az államszocializmus kezdet­től fogva a maga képére akart formálni mindenkit. Az állami bérmunkáslétbe taszított milliók látszólag biztonságban érezték mkagukat, mivel az örökös köte­lességteljesítés szabályai szerint éltek. Egyszerűen nem volt érde­mes az átlagostól eltérni. Mert ha valaki nagyobb autonómiára tett szert vagy éppenséggel kétségbe vonta a fennálló helyzet igazsá­gosságát, azonnal veszélyes helyzetbe került. Kiszámíthatat­lannak tartották, aki nem akar élni a gondoskodó állam javai­val. Csakhogy az átlagoshoz va­ló alkalmazkodás fokozatosan ölte ki az emberekből a kezdemé­nyezőkészséget, a kockázatvál­lalást, s előbb-utóbb a középsze­rűség foglyaivá váltak. Melyből azért is nehéz kitömi, mert éppen azok a készségek sorvadtak el, melyek lehetővé tennék a meg­újulást. Nemcsak azok számára, akik a szó szoros értelmében fi­zikai munkával keresik a kenye­rüket, hanem azok számára is, akik - akár értelmiségiként, akár más foglalkozásúként - valami­lyen függetlenséget kivívtak ma­guknak. S akik most sikeres vál­lalkozók is lehetnek. Ám inkább kivételként, mintsem általáno­sítható példaként. Csak véletlen­szerűen, hiszen az emberek túl­nyomó többsége nem rendelke­zik átváltható tőkével. Sem materiális, sem kulturális tőkével. Mert a proletarizálás lé­nyege éppen a megfosztottság fenntartásában rejlett. Alattva­lókra volt szükség, nem pedig jo­gokkal bíró és a jogokra érzé­keny állampolgárokra. De az alattvalói magatartás nem szűnik meg egyik napról a másikra. Ha mégannyira megváltó csoda­szerként hirdetik is a vállalkozói mentalitást és szemléletmódot, tények sokasága igazolhatja, hogy például a kockázatvállalás­hoz sem elegendő az intézményi, jogi keretek megteremtése. Kü­lönösen nem egy végképp elsze­gényedő társadalomban. Legfel- juebb fokozatosan lehet alakíta­ni azt az állampolgári tudatot, mely az egyéni teljesítmények elfogadásán alapul, illetve a mél­tán hiányolt polgári értékek megvalósulásán. így minél in­kább tudatában lesznek az embe­rek a társadalmi kényszereknek, s minél nagyobb lesz bennük az eltökéltség, hogy ne engedjenek nekik, annál nagyobb lehetőség nyílik az alattvalói magatartás meghaladása. Ám csak azok között az érté­kek és cselekvésminták közül le­het választani, amelyek valóban léteznek. Mint ahogyan csupán öncsaló módon mondhatjuk azt, hogy a proletarizálódást a polgá­rosodás váltotta fel.- Mert az előbbi ára a személyiség morális válságától a közösségi mikro- struktúrák szétzilálódásán át, a jövő nemzedékek létét már szü­letésük előtt megnyomorító adósságállományig tartó hosszú sorban megjelenik. Kerékgyártó T. István szociológus = napló ­Mindig kiütést kaptam az ünnepségeknek még a gondolatától is, s akkor még fölöttébb eufémisztikusan fejeztem ki magam. Őszintén szólva nem csoda ez az ellenszenv, hajói bele­gondolok egészen természetesnek tariom, hogy ama, hála istennek immár megboldogult, szo­cialistának nevezett ántivilágban nem lelkesed­tem egy-egy május elsejei felvonulás, novem­ber 7-i katonai parádé, az ilyen alkalmakkor illendő ütemes taps és egyebek láttán. Ez a fenntartás aztán áttevődött másféle ünnepsé­gekre, nyilván olyanokra is, amelyek nem érde­melték volna ezt az ellenérzést. Most azonban felhőtlen örömmel szeretnék hírt adni egy igazán fontos ünnepségről. Karca­gon, a 315 éves gimnáziumban ma ünnepük Gaál László egykori igazgató születésének 100 éves évfordulóját. Ez a tudós tanár igazán meg­érdemli azokat a méltató szavakat, amelyek ma Szalainé Kegyes Margit, az iskola jelenlegi igazgatója és Bodnár György iroda­lomtörténész, a gimnázium egykori diákja szá­jából elhangzanak. Megérdemli azt a szép em­léktáblát, amelyet egy másik egykori diák, So­mogyi Árpád szobrászművész készített nagyon lelkesen és önzetlenül, szinte ingyen. Megér­demli Gaál László azt is, hogy a mai ünnepsé­gen a mostani diákok szájából újra elhangozza­nak az ő kiváló műfordításai. Gaál László ugyanis legendás igazgatója volt Karcag nagy­múltú gimnáziumának, később Debrecenben lett professzor az egyetemen, az ország legki­tűnőbb iranistája volt, akinek tudós létére még műfordítások készítésére is futotta az erejéből. Jó lenne, ha emberi és tudósi pályaképe példa­ként állna a mai diákok előtt. Sokat jelentett ő ennek a városnak, rengeteg kiváló tanítványt nevelt, akik ma jeles alakjai szakmájuknak. Gaál László teljesítménye is segített kialakítani a város szellemi karakterét, azt az aurát, amely vonzóvá tesz egy települést. Száz éve született. Emlékét ifjú szívekben és minden lehetséges módon meg kell örökítenünk. Körmendi Lajos Hulladékból nyolcezer megawatt villamosenergia (Folytatás az 1. oldalról) Ez a mennyiség meghaladja a Növényolajgyár szükségletét, ezért a már korábban kiépített vezetékrendszeren a szomszédos Martfűi Sörgyár részére is 24 ezer tonna gőzt értékesítettek. A vállalkozásból 12 millió forinttal gyarapodott az üzem bevétele, ugyanakkor a sörgyár a földgáz­nál lényegesebben olcsóbb ener­giához jutott. A hulladék elégetéséből szár­mazó energiával a gőzön kívül "házilag" 8 ezer megawatt ára­mot is termeltek, így az egész évben szükséges 24 ezer mega­watt helyett csak 16 ezer mega­wattot kellett a gyárnak az orszá­gos hálózatból vásárolni. Min­dent összevetve a napraforgó fel­dolgozás időszakában szüksé­ges energiából - egységnyi hő- egyenértéket számolva - csupán 20 százalék körüli mennyi­ségre kellett az üzemnek pénzt kiadni. Az 1991-es üzemi energia- mérleg is hasonlónak ígérkezik, függetlenül attól, hogy az aszály miatt a tavalyi napraforgótermés héja kevesebb a szokásosnál. Ellensúlyozza viszont, hogy december 22. és január 4. között átmeneti téli üzemszünet volt a gyárban, továbbá várható, hogy az április végéig tartó szezonban a Szovjetunióból 50 ezer tonna mag érkezik feldolgozásra. MALEV­segítség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents