Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-10 / 8. szám
10 Néplap 1991. JANUAR 10. I I I I I I I I I I I I I 1 I I I II I I I I I I I I I I I I I M 11 I I I II I MTTT A tudomány világa Biológiai óra és a gyógyítás A délelőtt a legveszélyesebb Bolygónkon az évmilliók alatt kifejlődött életformák a Föld tengely körüli forgásának és Nap körüli keringésének, valamint a Hold Föld körüli keringése által megszabott ritmusoknak vannak alávetve. Ezek hatásai visszatükröződnek az élővilágban: a virágok a nappal és az éjszaka ritmusa szerint nyílnak és összecsukódnak, a vándormadarak a hideg évszak közeledtével délre repülnek, stb. Szabályosan ismétlődő folyamatokat észleltek csaknem minden élőlénynél, a baktériumok, bizonyos algák és néhány gomba kivételével. A legtöbb élő szervezetben egyszerre sok ciklikus folyamat van, és egymásba kapcsolódó összjá- tékuk az élőlény „belső órája”. A sejtritmusok mellett további 24 órás, az árapálytól és a Hold fázisaitól függő, valamint éves ciklusokat is megfigyeltek az élővilágban. A virágok akkor is kinyílnak és összecsukódnak, ha nincsenek kitéve a világosság és sötétség periodikus váltakozásának. A vándormadarak akkor is útra kelnek, ha mesterségesen kivonjuk őket a hőmérséklet- és fényingadozás hatása alól. Ezeken kívül még sok más megfigyelés bizonyítja, hogy a legtöbb élőlénynél mennyire meghatározóak ezek a ciklusok. A nők hormonális ciklusa is roppant állandó. Csak szélsőséges hatások - rosszul tápláltság vagy betegség - következtében változik meg. Önként vállalkozó kísérleti személyeknél megfigyelték egyes ritmusok szétválását. Óra nélkül állandó hőmérsékleten és változatlan fényviszonyok között, tehát a normális életfeltételek megszűntével megváltoznak, sőt olykor meg is szűnnek egyes, addigi 24 órás ciklusok. Különösen az alvással volt ez így, minden szubjektív rossz érzés nélkül az egyik kísérleti alany rendszeresen négy órát aludt, míg a másik húszat. Ugyanakkor változatlanul megmaradt testük hőmérséklet-ingadozásának 24 órás periódusa. Ez azt jelenti, hogy a testhőmérséklet változása csak egy nagyon nehezen befolyásolható ciklusnak van alávetve. Megfigyelték, hogy a különböző hormonok mennyiségének időbeli eloszlása sem változik a szervezetben. Az élőlények szervezetének 24 órás periódusú változásai abban is tükröződnek, hogy ugyanazok a gyógyszerek különböző időben beadva eltérő hatást fejtenek ki. Egy bizonyos lidokain adag reggel 7 órakor beadva 20 percen át hat, míg délután 15 órakor 50 percnél is tovább fejti ki hatását. A fenolbarbiturál - egy erős altatószer - bizonyos mennyisége 13 és 16 óra között a kísérleti patkányok 95 százalékát elpusztítja, míg éjfél körül beadva egyet sem. Ellentétes hatású a nikotin, ez az erős sejtméreg, amelyben bizonyos adagja 19 órakor beadva a patkányok 80 százalékára hat halálosan, 13 és 14 óra között pedig kevesebb, mint 10 százalékukra. A sejtek szintetizáló és méregtelenítő folyamatainak 24 órás ciklusait az emberi gyógyászatban is figyelembe kell venni: ezzel foglalkozik a kronomedici- na. Mostanában került előtérbe a kronobiológiai felismeréseknek egyfajta szívbetegségeknél való alkalmazása. E betegségek kialakulásában különböző okok játszanak szerepet. Döntő tényező a szívkoszorúerek belső felületének a károsodása. Ezt a vér magas koleszterintartalma, a dohányzás és a magas vérnyomás idézi elő. Másrészt fontos szerepe van a vér alvadóképességének is, ami az érfal belső, károsodott helyeinek környezetében fokozott mértékű. Ez a két folyamat az artériák szűkülése következtében vérellátási zavarokhoz vezet. A következmény a szívizom oxigénhiánya, ami angina pectoris rohamokhoz, szívinfarktushoz vagy hirtelen szívhalálhoz vezethet. A gyógyítás szempontjából rendkívül érdekes tanulságokkal jár a szervezet 24 órás ciklusainak megismerése. A vörösvér- testek átalakulási képessége is kisebb a reggeli órákban, s ez hátrányosan hat a legfinomabb hajszálerek vérellátásására. A 24 órás folyamatos EKG-vizsgála- tok bebizonyították, hogy a reggeli órákban a vérnyomás és a szívverések száma is jelentősen megemelkedik. Ez a két tényező a szívizom oxigénszükségletét is erősen befolyásolja. A reggeli csúcsok létének megfigyelése magyarázattal szolgálhat arra, hogy a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál délelőtt hat és tizenegy óra között gyakrabban fordul elő - állítják amerikai kutatók negyvenéves vizsgálati eredményeikre hivatkozva. Mindezek alapján megalapozottnak tűnik az a kijelentés - különösen a koszorúeres szívbetegségekre vonatkozóan -, hogy a gyógyszerek hatása a biológiai ritmus ingadozásainak van alávetve, és erre tekintettel kell lenni beadásuk időpontjának megválasztásánál. Ez a felismerés feltétlenül szükségessé teszi az eddigi terápiák újragondolását, és az új gyógyszerek ki- fejlesztésénél számításba kell venni a kronomedicina eddigi felismeréseit. Gogola Aladár Képes technikatörténet A Kutub-oszlop Indiában, Delhiben áll a Kuwat- ul-Islam mecset udvarán a képünkön ábrázolt, kovácsolt vasból készült úgynevezett Kutub-oszlop, amely több mint 2300 évvel ezelőtt, Samandragupta uralkodása alatt, időszámításunk előtt 330-380 táján készült. Átmérője 40 centiméter, hossza pedig 7,5 méter, amelyből 6,5 méter emelkedik ki a földből. Nevezetessége az, hogy nem rozsdásodik, mivel anyaga a legújabb analízis szerint szennyeződésmentes színvas. Ennek a hatalmas oszlopnak egy darabból való kikovácsolása még a mai, korszerű eszközeinkkel is nagy teljesítmény lenne. K. A. Csíp, de nem árt New Orleansban, ahol közismerten előszeretettel fogyasztanak méregerős ételeket, azt vizsgálják, hogy az érzékszervi hatáson kívül károsítja-e a gyomrot az erős fűszer. Egyidejűleg azt is megvizsgálták, hogyan vethető össze a hatásuk az aszpirinével. Azt tapasztalták, hogy az aszpirint és a hagyományos, nem csípős ételt fogyasztók gyomrában látható károsodás keletkezett, míg azoknál, akiknek gyomorfalára közvetlenül erős paprika oldatát fecskendezték, s endoszkóppal vizsgálták, semmiféle elváltozást nem észleltek. A hírhedt kubai Disznó-öböl krokodiloktól hemzsegő mocsarai egy különleges élőlényt rejtenek. Itt él a világ legkisebb madara, a nektárgyűjtő kolibri. Súlya mindössze két gramm, a hím nagysága a fejétől a farkáig éppen csak öt centiméter. Egy amerikai természetfotósnak első ízben sikerült fényképfelvételeket készíteni róla, ami mind fotográfiai, mind természetbúvári szempontból figyelemre méltó teljesítmény. A parányi állatot igen nehéz felfedezni, hiszen nagyon könnyen összetéveszthető egy nagyobb fajta mézelő rovarral. Mivel körülbelül 80 számycsa- pást tesz meg másodpercenként - ezzel a módszerrel mint egy helikopter lebeg a virágok előtt -, nem egyszerű a lefényképezése. A szárnymozgást szabad szemmel képtelenség érzékelni, nagyon nagy zársebességű, rövid expozíciós időt lehetővé tevő fényképezőgéppel azonban igen. A kolibrik jellegzetesen magányos életmódot folytató madarak. Még a házaséletük is csupán néhány másodpercig tart. Amilyen kicsik, olyan harciasán védik életterüket, ádáz légicsatát folytatnak más kolibrikkel. Te- áskanálnyinál alig nagyobb méretű fészkükbe a nőstények két, kávésszemnyi nagyságú tojást raknak. A kolibrik a legkevésbé „energiatakarékos” állatokközé tartoznak. Testsúlyukhoz képest nagy mennyiségű táplálékra van szükségük. Fő eledelük a virágok kelyhéből kiszippantott nektár, amelyet apró pókokkal, legyekkel egészítenek ki. Képünk a rekorder madarat - egy ceruzavég, mint méretarány társaságában - ábrázolja. Ideggázok az Öbölben Képzeljük magunkat egy amerikai katona helyébe, aki valahol a Perzsa-öböl vidékén teljesít szolgálatot. Mi a teendője, ha a közelében hirtelen egy tüzérségi lövedék csapódik be, amelyből ideggáz áramlik ki? Ha a katona nem veszi fel legalább fél percen belül a gázálarcát, érezni kezdi az ideggáz hatását, amely hányingerben, erős iz- zadásban, mellkasi gör- csökben nyilvánul meg. Az Öböl térségében állomásozó külföldi csapatokat iraki részről négyféle ideggáz is fenyegetheti. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy egy életfontosságú enzimet megakadályoznak a normális működésben. Ennek az enzimnek kell lebontania a szervezetben az ace- tilkolint. Ez az ideg- rendszerből jeleket továbbít az izomzat azon részének, amely a légzést vagy például az emésztést is lehetővé teszi. Bénulásuk halálhoz vezet. A mérgezésre utazó jelekre a katona előveszi az állandóan magánál hordott ellenméregfelszerelését, amelynek automatikusan működő injekciós fecskendőjével atropin- és oximvegyületek beadásával közömbösítheti az ideggázok hatását. Az iraki vegyifegyverkészlet nagy része azonban mustárgáz, amely egyelőre hasonló módon nem közömbösíthető, ráadásul napokon keresztül tartósan kifejti a hatását. Ellene egyelőre csak az amerikai hadseregben rendszeresített, körülbelül 5 kilogramm súlyú, kettős rétegű vegyvédelmi öltözék jelent védelmet. A robotok glasgow-i világversenyé mindjárt egy apróbb malőrrel kezdődött. Annak a robotnak, amelynek a tervek szerint az olimpiai lángot kellett volna a verseny színhelyére szállítania (stílszerűen egy görög étteremből), elromlott az elektronikája. Egy másik „versenyző” képtelen volt folytatni a megkezdett mozdulatsort, mert a fényképezőgépek vakui elkápráztatták az érzékelőit. A versenyt egyébként egy japán gyártmányú robot nyerte, mégpedig azzal a teljesítménnyel, hogy képes volt egy akadályokkal teletűzdelt pálya megtételére anélkül, hogy útközben megállt volna „gondolkodni”. A szakértők szerint a robotika legnagyobb gondja az érzékelés. Olyan robot készítése a cél, amely képes arra, hogy felismerje, megkülönböztesse a tárgyakat egymástól, de anélkül, hogy memóriája túlságosan sok, előre beprogramozott szabályt tartalmazna. Ezek a rendszerek ugyanis túl merevek. Ahhoz például, hogy a robot felismerhessen egy fát, tudnia kell, hogy a fa törzsből, ágakból, levelekből áll. Több csoport dolgozik olyan „ideghálózat” létehozásán, amely az agyműködés leegyszerűsített változatát imitálja, például látás útján lenne képes tárgyak megkülönböztetésére. A robotolimpia legáltalánosabb tapasztalata, hogy nagyon messze vagyunk még attól a szinttől, amit a fantasztikus filmek alapján a robotokról elképzelünk. Már évszázadokkal ezelőtt megkísérelte az ember a csillagos égbolt térbeli ábrázolását. A 17. századi európai polgár legkedveltebb szobadíszei az éggömbök és a földgömbök voltak. Az éggömbök egyik fajtája, a gyűrűkből összeállított armilláris gömbök legrégibb európai példányai a 14. századból származnak. Kezdetleges formájukban öt párhuzamos gyűrűből: a világtengelyre merőleges gömbi félkörből (ekvátor), a Rák fordulójából, a Bak térítőjéből és a két poláris körből álltak. Később már az állatöveket és a nappályát is ábrázolták. Az armilláris gömbök fénykora a 17. századra esik. Ezekre a művészi kivitelezés, a mesterien cizellált minták, a mitológiai díszítőfigurák jellemzők. Számos példányuk ötletes technikai szerkesztésről is tanúskodik, az egyes bolygókat és a Napot óraszerkezet mozgatja, tehát pályájukat az éggömb‘„élethűen” szemlélteti. * Égbolt - kicsinyben A 17. században az olasz, német, holland, valamint az angol mesterek műhelyeiből kikerülő armilláris gömbök már a kopernikuszi elméletet tükrözik. Az oxfordi Természettudományi Múzeumban egy 1675-ben Dominicus Sanctini olasz mester által készített gyűrűs égbolt látható. Ezen a Merkur és a Vénusz a Nap körül, a többi bolygó a Föld körül kering. Hyghens és Dominique Cossini felfedezése alapján pedig Szatumusznak már három holdját ábrázolta. Ebben az időben a művészi kivitelezésben az olasz és a francia, technikai megoldás terén az angol mesterek tűntek ki. Az armilláris gömböknek több hátránya volt, nehéz volt a tartósításuk, és az égboltnak viszonylag kis részletét mutatták be. Ezért használták az elmúlt századokban előszeretettel a tömőt éggömtiPv két, amelyek részletesebben mutatták a csillagok állását. Ezek históriája a távolabbi múltba vezethető vissza. All. században Spanyolország muzulmán kultúr- területén arab mesterek készítették az első európai éggömböket. Ezeknél a csillagok ábrázolása még az ókori görög csillagászat teóriáit tükrözi. Mestermunkának számítanak a 12-17. századok között készült perzsa éggömbök, amelyeken 48 csillagképet és számtalan csillagot ábrázoltak. A 13. században tűntek fel az első latin felírású éggömbök Európában. Ezek fehérre festett fából készültek, amelyeken a 'csillagokat tűszúrásokkal jelölték. Épp úgy, mint az armilláris gömbök, az égglóbuszok is cizellált bronztalpakon álltak, és némelyikük művészi s egyben technikai Képünkön a művészi kidolgozású armilláris éggömbök és égglóbuszok az oxfordi kiállítása--------....... ... N em dongó! Madár! Robotolimpia A Kutub-oszlop Delhiben.
