Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

2 1991. JANUARS. Leértékelték a forintot, legfeljebb 8,50-nel drágább benzint ígérnek Lemaradások, leépítések és határozott elképzelések Privatizációra és profilváltásra készül az Aprítógépgyár (Folytatás az 1. oldalról) Rámutatott ugyanakkor, hogy ez a lépés segítheti a külföldi tőkebevonást és közelít ahhoz a reális árfolyamhoz, amely nyo­mán konvertibilissé válhat a ma­gyar fizetőeszköz. A pénzügyminiszter ezzel egyidejűleg hangsúlyozta azt is, hogy számításai szerint a leérté­kelés inflációs árhatása nem ha­ladja meg a 6 százalékot. Hozzá­tette: az idei költségvetés terve­zésénél, illetve pénzügyi model­lezésénél már számoltak ezzel a 6 százalékkal. Még mindig a leértékelés ha­tásairól szólva Kupa Mihály el­mondta: e lépés hatására várha­tóan 1 milliárd dollárt meghala­dó lesz a tőkebevonás, s így ez az elmúlt évihez képest mintegy 10-15 százalékos növekedést je­lenthet. A forint konvertibilis fi­zetőeszközzé válásával kapcso­latosan ugyan nem bocsátkozott jóslásokba, ám annak a remé­nyének adott hangott, hogy 1993-tól a lakosság számára is érzékelhetővé válik a külföldi valutanemekhez való közeledés. Ezt erősítette meg Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, amikor kijelen­tette: a külföldi befektetők részé­ről már jelenleg is de facto kon­vertibilisnek tekinthető a forint. Ezt követően Surányi György bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank javaslatára a kor­mány eltörli a hat hónapnál hosszabb lekötésű betétek ka­matplafonját. A bankelnök úgy értékelte: ennek révén elérhető, hogy a lakossági megtakarítások reálértéke ne csökkenjen, azaz az állampolgárok ne kény­szerüljenek pénzüket valutába Rosszra csábít a meleg víz (Folytatás az 1. oldalról) A Víz- és Csatornamű Vállalat részéről Németh Lajos üzemigaz­gató elmondta, hogy a lakosság ál­tal fel nem használt folyadék ugyan a szennyvízcsatornába öm­lik, mégsem tud egyetérteni a kör­nyezetszennyezőkkel. Csábító ko­csit mosni a jó, meleg vízzel, de úgy gondolja, hogy az ember álta­lában képes arra, hogy szükséglet teit egy magasabb szempont érde­kében korlátozza. Ez ebben az esetben a kulturált, elviselhető kör­nyezet kialakítása, megtartása. Úgy ítéli, hogy a tiltó táblák nem használnának semmit, csak a kutat csúfítanák. Az emberek viselkedé­sének kellene változni. Megkérdeztem a városvezetés illetékesének, Budai György alpol­gármesternek a véleményét is. Jó lenne, ha a lakosság saját tulajdo­nának érezné a várost. A parkok, a közterületek szolgálhatnák a pol­gárok kikapcsolódását, de amíg ilyen emberi igényességet nélkülö­ző esetek előfordulnak, kevés rá az esély. A jövőben gyakrabban fog­nak ellenőrzéseket végezni a köz­terület-felügyelők a folyóparton, hogy a szabálysértőket felelős­ségre vonják. Ügyanis erről van szó. Az 1987-es 5. számú tanácsi rendelet 10. paragrafusának 11. pontja - mely ma is érvényben van - kimondja: „Tilos a gépjármüvek mosása parkokban és parkolásra kijelölt közterületeken, különösen az ivóvizet szolgáltató kutak, köz­kifolyók térségében, 100 méteren belül.” Felhívtam telefonon a Volán képviselőit, és megkérdeztem, mit szólnak buszvezetőik ténykedése­ihez. Elmondták, hogy nincs tudo­másuk ezekről a tényekről. Úgy tűnik, errefelé ők ritkán járnak... bakos És a többi? Udvarias hangú hirdetésben közölte tegnapi lapszámunknak ugyanezen a helyén a Közép-alföldi Sütödök Vállalata a hétfőtől érvényes kenyér- és péksüteményárakat. A részletes hirdetésen tulajdonképpen nem lepődik meg az ember, hiszen manapság (és január első hetében jó évtizede már) mást se lát, hall, mint azt, hogy mi minden kerül többe. Persze rég túl vagyunk az illúziókon is - rendszerváltozás ide, oda -, nem próbáljuk már kiszámolni, hogy az előre bejelentett 35-40 százalékos infláció tényleg annyi-e? Mert már megint nem annyi lesz, s ha egyszer kiderül, még azok is csodálkozni fognak, akik hisznek... Úgy­hogy istenfélő máraz ember. Ezért is fakad minduntalan imára, s ugye az imában az is ott van, „mindennapi kenyerünket add meg nékünk...”. Hát, a Közép-alföldi Sütödék Vállalata közbeszól. Lehet, szavát Isten szavának kell vennünk. Az árváltozások felsorolása után ugyanis a következő mondat olvasható:, Jelezzük egyúttal, hogy a maximált áras fehér kenyér előállítására üzemeinkben a továbbiakban már nem tudunk vállalkozni, mivel e termék 1990 augusztusától veszteséges, és a veszteség mértéke ez évben tovább növekszik.” - Mindenki tudja, hogy mindösszesen egy kenyérfajta s a legalapvetőbb, cukorbetegek által fogyasztott vizes péksütemény árát maximálták az illetékesek. Itt, Szolnok megyében pedig ezután mindenki tudhatja az udavarias hirde­tésből, hogy a Közép-Alföldön nem vállalkoznak e maximált áras kenyér előállítására. Veszteséges, adja hírül a vállalat, s a sorban csupa alaposan megdrágult termékét ajánlja fogyasztó­inak. Hajdanán a kis szolnoki pékek aligha mertek volna élő szóban is ilyesmit vevőiknek mondani, ők ugyanis tudták, egy veszteség - sok nyereség. Amit egyik terméken vesztettek, behozta a másik. A mostani pékek (bocsánat, sütőipari szakvállalkozók) úgy lát­szik, nem számolnak. Csak fölfelé. És igazuk is van, miért gyártanának veszteséges terméket, mikor annyi, de annyi nye­reségest lehet. Ki figyel oda, ha a kispénzű nagycsalád már kenyérből se vesz majd eleget, ha az iskolakonyhákon a gyerekek hajszálvékony szelet kenyérkével kell, tűrjenek egész nap, ha a kórházi ágyon fekvő beteg látogatóitól vizes zsömlyét vagy kiflit kér - mert ugye a közintézmények is szükségben szenvednek. Ez a tegnapi hirdetés különben arra is példa, miként lehet ' - - - 1 - —- ------I--* — - — ~ p m A n ivtlr/íhh u jsagoivasu zzrtKti rnzg juuuuri tisztei ucm, j bizonytalanná tenni a jövőben. Igaz, imádkozni lehet - a min­dennapi kenyérért is. És ha az ima se segít? (SJ) vagy más értéktárgyba fektetni az inflációs hatások elkerülésé­re. Hozzátette: a kamatplafon el­törlése után a megtakarítások szempontjából még jobb pozíci­óba kerül az, aki pénzét forint­ban tartja, mint az, aki deviza- számlán. A tájékoztatón szóba került még a jövő héten várható üzem- anyagár-növekedés is. Ennek kapcsán Kupa Mihály ígéretett tett arra, hogy az útalappal nem fogják megterhelni a benzinárat, így várhatóan 8-8,50 forintos ár- határon belül marad az emelés. Egyidejűleg emlékeztetett arra, hogy az útalap annak idején kényszerintézkedésként - ponto­sabban egy benzináremelés in­doklásaként - épült be az üzem­anyag árába, éppen ezért más forrásokból kell fedezni az úthá­lózat fenntartásának költségét. Szerény vonzerő a külföldi befektetőknek (Folytatás az I. oldalról) kém viszont meggyőződésem, hogy elsősorban belső okok ve­zettek ide. Pozitívabb lenne a kép, ha nem lettek volna maga­sak az elfekvő készleteink. Meg­takaríthattunk volna az egyre nö­vekvő szállítási költségekből, ha nem félig rakott kamionok hagy­ták volna el a gyárat. Ezenkívül számos szervezési és foglalkoz­tatási hiányosság is jelentkezett.- Lát-e reményt arra, hogy 1991-ben változások történnek?- Feltétlenül, mert számos le­hetőség van ebben a gyárban. Er­re az évre 150 millióra emeltük nyereségtervünket. A vállalati tanáccsal egyetértésben döntés született a privatizáció konkrét megkezdéséről, melynek ebben az évben szeretnénk a végére jár­ni. Működőképes rész­vénytársasággá akarjuk szervez­ni a vállalatot, ennek érdekében számos hazai és nyugati partner­rel folytatunk biztató tárgyaláso­kat. A működőképes rész­vénytársasághoz olyan partnere­ket szeretnénk megnyerni, akik piacot is biztosítanának szá­munkra.- Ön, aki korábban technoló­gus volt, elégedett a vállalat je­lenlegi profiljával?- Valószínűleg módosítani kell a korábbi elképezeléseket. A nagyon ígéretes földmunkagép­részegységek gyártásában a 7-8 évenként jelentkező ciklikus visszaesés következtében meg­torpanás mutatkozik. Mivel ter­melésünk háromnegyedét ezek adják, váltanunk kell. Közhely­szerűen hangzik talán, de több lábra kell állnunk, s ennek meg­felelően nagyobb figyelmet kell fordítanunk hagyományos pro­filjainkra: az osztályozó, ércelő­készítő és hulladékmegsemmisí­tő berendezések gyártására. An­nál is inkább, mert ezek iránt számottevő érdeklődés mutatko­zik.- Úgy tudom, a munkásgyülé- seken a szervezési létszám és a-— bérintézkedések váltották ki a legnagyobb visszhangot. Mon­dana erről valamit?- A legfontosabb és egyben a legösszetettebb problémával kezdem. Április elsejével bezá­róan ezerötvenről kilencszázra csökken a vállalati létszám, tehát százötvennel kevesebben le­szünk. A területi vezetők kötele­sek lesznek a létszámaik felül­vizsgálatára. Nyilatkozuniuk kell arról, hogy kikre tartanak igényt és kikre nem. Előzetes tá­jékozódásunk szerint mintegy 50 olyan dolgozót nem alkalma­zunk tovább, akiket eddig nyug­díj mellett vagy a nyugdíjaskor elérése után foglalkoztattunk. További 25 dolgozónak a koren­gedményes nyugdíjazás lehető­ségét ajánljuk fel. A fennmaradó esetekben más szempontok: a munkavégzés minősége és szük­ségessége kerülnek majd előtér­be.- Feltételezem, hogy lesznek nagyon nehéz esetek. Mit tesz majd, ha mondjuk egy három- gyerekes családanya jelentkezik azzal, hogy férje elvesztette munkahelyét?- Ebbéli felelősségünk közös az alsóbb szintű vezetőkkel. De ígérem, hogy a lapot is értesítem, ha komplikáltabb esetek kerül­nek elém.- Tudott valami biztatót is mondani az embereknek?- Szerencsére igen, 25 száza­lékos átlagbéremelést jelenthet­tem be, s megemlítettem, hogy ebben az évben nem az infláció, hanem eredményeink függvé­nyében még szeretnék további béremelést is bejelenteni. Pethő László A szolnoki önkormányzat dilemmája Mibe kerülnek a „szovjet ingatlanok”? (Folytatás az 1. oldalról) szakemberek most végzik az utolsó simításokat és öntik vég­leges formába a jogszabályt. Ám az már ismeretes, hogy a támo­gatásra mintegy másfél milliárd forint áll rendelkezésre, ugyanis a nemrégiben lezajlott költség- vetési vitában ennyit hagyott jó­vá az Országgyűlés. A tervek szerint a támogatásból az alap­vető infrastrukturális fejleszté­seket lehet finanszírozni. Vagyis a külfödi tőkerészesedéssel mű­ködő vállalatok beruházási költ­ségeihez az állam a kommuniká­ciós- és közmű-, valamint az út­hálózat kiépítésével kíván hoz­zájárulni. Bár a lehetőségek igen szerények, mégis a szakemberek úgy ítélik meg, hogy e másfél milliárd forint is segítheti a kül­földi tőke Magyarországra csa­logatását azáltal, hogy elsősor­ban a vidéki székhelyű cégeket kívánja támogatni. A támogatás mértéke - amelyet az elképzelé­sek szerint nem kell majd visz- szafizetnie a felhasználónak - nem haladhatja meg az összbe- ruházás 10 százalékát, s feltétel továbbá az is, hogy az alaptőke összege nagyobb legyen 200 millió foritnál. Emellett a Befek­tetés Ösztönzési Alapból igé­nyelhető segítség a betanulási költségek finanszírozásához is. Ám ezt a támogatást a cégeknek vissza kell téríteniük egy-két év türelmi idő közbeiktatásával. (Folytatás az 1. oldalról) Az áttérés egyes cégeknél fe­szültségeket okoz a gazdálko­dásban, míg máshol nehézségek nélkül képesek az átállásra. A szolnoki SZOLÉPKER Kft., amely az építőipari és szolgáltató tevékenységen túl a külkereske­delemben is érdekelt, már tavaly nyár óta dollárban üzletel. Len­gyelországba zöldséget és gyü­mölcsöt szállítottak keményva­lutáért, Romániából pedig már­ványlapokat importáltak. Az idén tőként a barteluztetek kerül­nek előtérbe, így például pálin­káért cserébe keresett gyalult fe­nyőfűrészáru érkezik Romániá­ból. Az Agronett Kft.-vel kötött együttműködési megállapodás Fontos szakaszához érkeznek a jövő héten a megyeszékhely területén lévő szovjet ingat­lanokról folyó tárgyalások - hangzott el tegnap a szolnoki vá­rosházán. Január 7-én és 10-én az épületek áráról, pontosabban az úgynevezett kompenzációs költségekről lesz szó. Az ingat­lanok tényleges értékét a jövő­ben tovább módosítja egy másik elem, mégpedig az, hogy mennyibe kerül felújításuk. Szakemberek már korábban felmérték a lakások állapotát. A tét most az, hogy az önkormány­zat tulajdonába kerülnek-e az in­gatlanok, vagy más szervezetek értékesítik majd őket. Az önkor­mányzat által kalkulált összeg jelentősen eltér a Magyar Hon­CLEVELANDBEN PETŐFIRŐL” Morvái Ferenc vállalkozó, a barguzini expedíció vezetője az Amerikai Egyesült Államokban járt, ahol találkozott azokkal a tu­dósokkal és antropológusokkal, akik részt vettek az ásatásban, il­letve a lelet vizsgálatában. Beje­lentette, hogy az amerikai kutatók vizsgálata szerint a megtalált ma­radvány egyértelműen férfié. keretében a SZOLÉPKER fog­lalkozik különféle biotechnoló­giai eljárások értékesítésével bel- és külföldön egyaránt. Óriá­si érdeklődés mutatkozik minde­nekelőtt az Agronett Kft. két sza­badalma, a haszonjárművekben és autóbuszokban használható, hosszú élettartamú, elektroszta­tikusán feltöltött, textilbetétes levegőszűrő és az elhasználódott fagyálló folyadékok regenerálá­sának technológiája iránt. A SZOLÉPKER pedig az idén is __ f z___1__‘ 1 i_________a . .. ­a zon larauoziK, nogy az zvgro- nett Kft. környezetvédelmi és biotechnológiai szabadalmait minél szélesebb szakmai körben alkalmazhatóvá tegye. L. Z. védség jegyzékében szereplő ajánlattól. Az utóbbiban ’85-ös árszínvonallal számoltak, míg az önkormányzat 1990-es árszín­vonalat vett alapul. A különbö­zet jelentős, egy emeletes ház esetében 10 millió forint is lehet, pedig Szolnokon - több épület­ben - 200-250 lakás árában kel­lene megalkudni. A döntést to­vább nehezíti, hogy a későbbiek­ben meg kell valósítani a normá­lis üzemeltetés feltételeit is. A szolnoki tárgyalófél az 1956 előtt magyar tulajdonban lévő épületeknél érvényesíteni kíván­ja az állagromlás miatti érték- csökkenést. König László leszö­gezte: ha a jövő héten az önkor­mányzat nem fogadja el a java­solt árat, akkor annak csak az az Az új esztendőben tovább foly­tatódik a különböző gazdálkodó- szervezetek átalakulása. A sport- fogadással kapcsolatos változá­sokról Tisza László, a frissen meg­alakult Szerencsejáték Rt. vezér- igazgatója adott tájékoztatást.- Mit takar a név: Szerencsejá­ték Rt.?- A kormány döntése értelmé­ben az OTP-nél profiltisztítást haj­tottak végre január 1-jével. A la­kásberuházásokkal, valamint a sportfogadással egy-egy önálló részvénytársaság foglalkozik, míg az IKKÁ-szolgáltatás külön szer­vezetté alakult. így január elseje óta működik a Szerencsejáték Rt., amelynek feladata a totó, a lottó és a sorsjegyek további forgalmazá­sa, valamint a nyeremények kifize­tése. egy akadálya lehet, hogy nem képes a kért összeget kifizetni. Ezt azért hangsúlyozta, mert nem akarnak csalódást okozni azoknak, akik számítottak a la­kások megvásárlására. Sok vitát keltett és nem kevés félreértést okozott a helyi adók ügye. E témával kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy a választott testület, az önkor­mányzat dönti el, kivetnek-e he­lyi adót vagy sem. Annyi bizo­nyos - fűzte hozzá -, hogy a tiszt­ségviselők nem javasolják beve­zetését. Pénteken elmondták, hogy a Hadirokkantak Szövetsé­ge szolnoki szervezetének ala­kuló ülése január 9-én, szerdán 10 órakor lesz a városháza dísz­termében. sz. z.- Ezenkívül mi változik a totóval és a lottóval kapcsolatban?- Semmi. Úgy igyekszünk dol­gozni, hogy a fogadók és a sorsje­gyek vásárlói semmilyen változást ne érezzenek, a forgalmazás és a bizományosi hálózat fennakadás nélkül dolgozzon tovább.- Kiknek a tulajdonába kerültek vagy kerülnek a részvények?- A részvénytársaság egyszemé­lyes: tulajdonosa az állam. Ez egy­ben garanciát is jelent a további folyamatos működésre, a nyere­mények kifizetésére. Az üzletpoli­tikát az Igazgatótanács dolgozza ki. Az előkészületben lévő szeren- csejáték-törvény szabályozza majd a munkánkkal kapcsolatos egyéb kérdéseket. A legpesszimistább nép A magyarok valószínűleg a világ legpesszimistább népe. a uanup xozveiemeriy-Kuuuu iíiíezéi jö orszagoan egyetlen kérdést tettek fel: „Mit gondol, jobb lesz-e Ön számára 1991, mint 1990 volt?’ ’ Erre a kérdésre a Magyarországon megkér­dezettek 2 százaléka bizakodóan, 84 százaléka viszont taga- dólag felelt. Pálinkáért fenyőfürészáru A „bartelüzletek” megoldást hozhatnak A Szerencsejátéknál is Változatlan a totó és a lottó

Next

/
Thumbnails
Contents