Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

1991. JANUAR 31. Néplap Tanács-ADÓ >; (U-' • Sürget az idő ✓ Általános, mindenkire érvényes szabályok Lassan kezdjük megszokni, hogy ilyenkor, az új esztendő el­ső heteiben megsokasodnak az újságokban azok az írások, ame­lyek arról szólnak, hogy vésze­sen közeledik az idő, amikor szá­mot kell adnunk elmúlt évi jöve­delmeinkről, és - tetszik vagy nem - el kell készítenünk adóbe­vallásainkat. Ehhez szeretnénk mi is a magunk módján segítsé­get adni, már csak azért is, mert tavaly az adótörvény néhány lé­nyeges ponton módosult, s ezek­re a változtatásokra most induló sorozatunkban hívjuk fel a fi­gyelmet. Az újabb rendelkezések mel­lett természetesen továbbra is vannak a törvénynek általános, mindenkire érvényes szabályai. Az egyik ilyen, hogy január 15- ig nyilatkoznia kellett minden munkaviszonyban álló magán- személynek a munkahelyén, hogy tavaly a főállásán kívül más forrásból származott-e jöve­delme? Jóllehet, hogy már janu­ár idusa után vagyunk, de a jog­szabály nem zárja ki azt sem, hogy a munkáltató január 31-ig fölhívja dolgozói figyelmét arra, hogy válaszoljanak erre a kér­désre. És tulajdonképpen ekkor dől el, hogy kinek az adóját állapítja majd meg a munkáltató. Nyilván azokét, akiknek az elmúlt esz­tendőben csakis a főállásukból származott jövedelmük. Ha vi­szont más forrásból is hozzáju­tott a magánszemély valamicske pénzhez, nos, akkor már nem a munkáltató, hanem az adóható­ság állapítja meg az adót, még­pedig úgy, hogy ki-ki saját maga önadózóként adóbevallást tesz. Persze ezen a ponton is van némi variációs lehetőség. Hisz ha valaki év közben egyszer­egyszer máshol is vállalt mun­kát, ám az onnan származó bevé­tele nem haladta meg alkalman­ként a 2 ezer forintot, akkor me­net közben dönteni lehetett: eze­ket az összegeket vagy összevo­nathatta egyéb jövedelmeivel, vagy pedig már eleve levonat­hatta belőle a 20 százalék adót. S ha így történt, akkor ezeket az összegeket most nem kell külön bevallani. Ám azok, akik tavaly az év utolsó napján - vagyis december 31 -én - nem dolgoztak, hiába is nyilatkoznának volt munkaadó­juknak ’90-es jövedelmeikről, nem érnének el vele semmit, mert a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy csakis azoknak készítheti el a munkahely adóbe­vallásaikat, akik december 31 -én még az adott helyen voltak alkal­mazásban. De ha mondjuk előtte egy nappal elmentek onnan, ak­kor már saját maguknak kell az adóbevallást elkészíteniük. Ehhez viszont jól tudjuk,, sok­féle papír, igazolás szükséges. Ugyanis a jogszabály szerint vannak adókedvezményre jogo­sító tételek, amelyeket február 20-ig mindenkinek meg kell kapnia. Ilyenek például: a lakás­célú megtakarítások, amelyről az OTP igazolást ad ki, s annak alapján a tavaly befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 12.000 forint levonható az adó­ból. Bizonyára akadnak ma még szép számmal olyanok is, akik­nek nincs nyomtatványuk. Ezzel kapcsolatban Dósa Imre, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Adó­felügyelőség vezetője elmondta, hogy január közepén nyilvántar­tásuk alapján postázták az adó- bevallási nyomtatványokat. En­nek ellenére előfordulhat, hogy többen nem jutottak hozzá ezek­hez a papírokhoz. Akik így jár­tak, levélben vagy személyesen ha fölkeresik az adófelügyelő­ség szolnoki központját vagy a megye hét városában - így Jász­berényben, Karcagon, Kisúj­szálláson, Törökszentmiklóson, Tiszafüreden, Kunszentmárton- ban és Mezőtúron - működő ügyfélszolgálati irodáikat, ott bárki hozzájuthat a nyomtatvá­nyokhoz, és azok kitöltésében is segítenek a szakemberek. E mel­lett természetesen minden, az adózással kapcsolatos kérdése­ikre is választ kaphatnak az ér­deklődők. Ez annál is inkább fontos, mert sürget az idő, hisz mint köztudott, a vállalkozóknak feb­ruár 28-ig, a magánszemélyek­nek pedig március 20-ig kell el­juttatniuk adóbevallásaikat a megyei adófelügyelőséghez. (Folytatjuk)-nt­Hatékony növényvédő szerekhez korszerű permetezők Környezetet kímélve az árak ellen Kistermelői tanácskozás és bemutató Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) A Szolnoki Agroker - mint hallottuk, a termelők pedig egy hónapon át tapasztalhatták is - az ország többi hasonló vállalatától eltérően 1990 végén úgy döntött, hogy az új év elején a régi áron árusítja a növényvédő szereket. Időközben több tényező : töb­bek között a dollárelszámolásra való áttérés a volt szocialista or­szágokkal, a hazai forintleérté­kelés, a világpiaci áraknál ked­vezőbb, úgynevezett kelet-euró­pai beszerzési árak megszűnése - arra kényszeríti a vállalatot, hogy februártól új áron hozza forgalomba a rovar- és a gomba­ölő, valamint gyomirtó és egyéb növényvédő készítményeket. Az ármódosítást a kereskedelmi ár­rés változtatása nélkül hajtják ugyan végre, de a gyártók és az importőrök áremelése miatt így is átlagosan, mintegy 20-40 szá­zalékkal drágábban vásárolhat­ják meg ezentúl az említett cik­keket a termelők. Nos, magyarázatul az időren­diség felrúgására, az előbbi tájé­koztató is azoknak a műszaki fej­lesztéseknek a kistermelők köré­ben is minél szélesebb körű el­terjesztése mellett szól, ame­lyekről a program első két elő­adásában hallhattunk. Éppen a ráfordítási költségek folyamatos emelkedése miatt a kisüzemi ter­melés jövedelmezőségében is egyre meghatározóbb az oksze­rű, a szakszerű és a gazdaságos növényvédelem. A mindezt elő­segítő, új növényvédő szerekről és korszerű vegyszerkijuttatási technológiákról tartott tájékoz­tatót a francia Rousel Uclaf cég, valamint a budapesti CORAX Környezetvédelmi Közös Válla­lat képviselője. Hallgattuk többek között, hogy az egész világon program a vízzel való takarékosság, ezért az olyan folyékony növényvédő szereké a jövő, amelyek a jelen­legi 500. és 2000 liter közötti gyakorlattal szemben hektáron­kénti fél és öt liter közötti víz- mennyiséggel, tehát jóval ke­vesebb költséggel kijuttathatok. Hazánkban nem csupán a for­galomban lévő növényvédő sze­rek 600-at meghaladó száma az aggasztó, hanem az a tény is, hogy mindezekből a magyar me­zőgazdaság a világátlagnál mint­egy 25-30 százalékkal többet használ fel egy évhen. Része van ebben a vegyszereket kijuttató gépek és eszközök korszerűsé­gében, pontosságában rejlő hiá­nyosságoknak is. Ezért figye­lemre méltó az űrtechnikában is használatos, rendkívüli kemény­ségű KEMATAL nevű, mű­anyagból készülő szórófejeknek az elterjesztése. Ezeknek a ko­pásállósága a bronzból készült, hasonló tartozékokénál hatszor- ta, a rozsdamentes acélból gyár­tottakénál pedig háromszorta jobb, mindemellett olcsóbban beszerezhető. Minimális hatóanyag-meny- nyiséggel a lehető legeredmé­nyesebb rovar, gomba és nyom­növény elleni védelem elérését teszi lehetővé a kisüzemekben - elsősorban a fólia alatti termesz­tésben - a CORAX közös vállalat által kifejlesztett kézi motoros permetezőgép is. A cég képvise­lője működés közben mutatta be a nyolc rúdelemmel 70 órán, azaz egy növényvédelmi szezo­non át működni képes, 72 féle készítményt rendkívül finom cseppméretben kijuttató esz­közt. Az ára is elfogadható - mintegy 3000 forint körüli -, de mint hallottuk, a beszerzés lehe­tősége felvet bizonyos ellent­mondást. Azt történetesen, hogy miköz­ben kevesebb vegyszert a kör- ' nyezetbe juttató, hatásosabb és gazdaságosabba növényvéde­lemről beszélünk, a vegyszere­ket forgalmazó'nélkül, az azt ki­juttató, új permetezőgépet vi­szont csak ÁFA-val hozhatják forgalomba. Az Agroker Vál lalatnak, vala­mint a Szolnoki Mezőgép Válla­latitok a kistermelőt segítő tevé­kenységét bemutató előadások­kal zárult az „elméleti” prog­ram, ami után a jelenlévők az Agroker Vállalathoz látogattak. Újszerűsége volt a kistermelői programnak, hogy ott a meghí­vottak kedvezményesen, 15 szá­zalékkal olcsóbban vásárolhat­tak be növényvédő szerekből, és ez alkalommal a kereskedelmi árrés nélkül juthattak hozzá az új, kézi motoros permetezőgép­hez is. T.F. Micsodámat akarják elvenni? Tetszik-e tudni, mi az a háttértévézés? Olyas­mi, mint a háttérrádiózás, amikor az ember vala­mi abszolút szükséges dolgát végzi, és a rádiót csak azért kapcsolja be, hogy úgy mellékesen, a háttérben szóljon, hogy kedvet csináljon a szük­séges ténykedéshez. Csakhogy a háttértévézés ennél is hasznosabb, egyik fél fülemmel sem figyelek oda, egyik fél szememmel sem nézek oda, mert háttal ülök a képernyőnek, így végzek valami halaszthatatlant (például elolvasom, mit írtam az újságban), spórolásra kényszerítő éle­tünkben ily módon megtakarítok némi villamos energiát azzal, hogy nem kapcsolom fel a vil­lanyt. Közben hátha valami bomba hírtől felrob­ban a tévém... Hát majdnem fel is robbanok, mert mögülem azt mondja valaki, hogy az infláció elkerülése végett arra törekszik (valakikkel), hogy elvegyék az állampolgár vásárlási kedvét. A háttértévézésnek azzal lesz vége hirtelen, hogy szembefordulok az illetővel (nem tudom meg, mit írtam tegnap), mivel elszalasztottam a bemu­tatását. Valahol már láttam ezt a pofát, aki üres kapukat dönget (az én kedvem például már rég elvette), de sajnos, azon kívül, hogy vezető gaz­dasági vagy politikai főmufti, semmi közelebbit nem idéz fel amúgy is túlterhelt arcmemóriám. Szóval, el akarja venni azt, ami már nincs. És szinte esküdni mernék, hogy nemcsak nekem nincs. Látom nap mint nap az enyhe energiabe­fektetést igénylő bevásárlókosarak könnyed ván­dorlását az élelmiszerüzletek pénztáraihoz... Azt mondja a gazdasági (pénzügyi? politikai?) zseni premier plánban, hogy azzal nem megyünk semmire, ha a bérek emelése követi (úgy tisztes távolságból) az áremeléseket, mert akkor nem megy el a kedvünk, és - a jelek szerint - a jókedv gerjeszti az inflációt. Ha viszont a magas árak miatt elkedvetlenedünk, búbánatos lesz az inflá­ció is, mert nem tud növekedni. Távlatilag tehát akkor leszünk boldogok, ha most együtt szomor- kodunk az inflációval. O a szaki, hosszú távú boldogulásunk rá vagyon bízva, fogadjuk el, hogy most el akarja venni a kedvünket. Csak­hogy... Csakhogy felvetődik néhány kérdés az emlí­tett fenntartásokon kívül is. Mi lesz az eddig bőséges kínálattal, ha a piacon a kedvetlen vá­sárló nem vevő? Pénztelenségünkben kedvetle­nül mi a túrót eszünk? Mi az, ami még letargiák mellett belefér a kosárba? Mennyire és meddig könnyezünk az alapvető betevő árainak láttán? Örül-e a kereskedő a kedvetlenségünknek? Egyáltalán: milyen kedve van a siralmas élelmi­szer-bevásárlásainkat figyelő eladónak? (Hogy mitől olyan mosolygósak a kérdésekben érintett minisztereink - mert közben aztán figyeltem őket -, meg sem merném kérdezni.) Szolnok két, egymástól eltérő vevőkört kiszol­gáló élelmiszerboltjában tett hó végi helyzetfel­mérésünkre szombati számunkban térünk ki részletesebben. M. H. L. Az biztos, hogy semmi sem biztos Egy öregember mondta nekem még gyermekkoromban: fiam, je­gyezd meg, az biztos, hogy semmi sem biztos. Jót nevettem a szójáté­kon, de mostanában inkább tartal­mának mélységes igaza gondol­kodtat el. Hogy mást ne mondjak: biztosnak vett munkahelyek ezrei válnak nap mint nap semmivé. Az sem biztos, hogy holnap ugyan­annyi pénzért ugyanannyi árut vá­sárolhatunk. Sőt, éppen az ellenke­zője valószínű. Fogódzó nélküli világban élünk, amiben a szavak­nak nem mindig lesz foganatjuk. És nem azért, mert az emberek ámítani akaiják egymást, hanem elsősorban azért, mert labilis a gazdasági helyzetünk. Sok szép terv ezért nem ölthet testet. Persze, jól tudom, nem újkeletű jelenség ez. Buktatókkal teli pályafutásom során én is megírtam például, hogy új kórház épül a szolnoki kisgyepi részen. Az akkori egészségügyi miniszter nyilatkozatát s az új kór­ház makettjét ábrázoló képet is kö­zölte az újság. Az egészből semmi sem lett. Ehhez hasonlóan meg­nézhetjük, mivé vált sok szép ál­munk. Az ilyen tények óvatosabbá, megfontoltabbá tettek. Sok min­denre azt mondom: hiszem, ha lá­tom. Mindez dr. Szabó János kar­cagi képviselőnek az Új Néplap tegnapi számában megjelent nyi­latkozatát olvasva jutott eszembe. Azt mondta, hogy a kunmadarasi repülőtér ügyében interpellálni fog, mert nem ért egyet a repülőtér hasznosítására beadott pályázatok elbírálásával, hiszen az egyik tár­saság minden jót ígért. Még arról is szó volt, hogy Kunmadaras és Pest között autópályát és gyors­vasutat építenek. Ez már döfi - gondoltam, de belém bújt a kisör­dög, és szajkózta: az biztos, hogy semmi sem biztos. Józan parasztésszel elkezdtem gondolkodni, s arra a következte­tésre jutottam, hogy ezek a gomb­hoz akaiják venni a kabátot. Egy ilyen autópálya és egy gyorsvasút építésének összegéből akár több repülőteret is fel lehetne építeni. Az ilyen ígéret tehát csak cuclinak jó. Attól függetlenül hadd interpel­láljon Szabó doktor, hátha mégis kisül valami az egészből. Én min­denesetre azt szeretném, ha me­gyénk képviselői nemcsak a hong­kongiak Szolnokra telepítésében, meg a kunmadarasi reptér ügyében jeleskednének, hanem más témák­ban is szűkebb hazánkra irányíta­nák a T. Ház figyelmét. Simon Béla Dunai olajmonarchia A Dunai Kőolajipari Vállalat elvileg egyetért azzal az osztrák javas­lattal, hogy a schwechati, a százhalombattai, a pozsonyi és a rijekai finomítóüzemek között vezetékes kapcsolat létesüljön, kiépüljön a négy országra szóló ellátási rendszer - közölte a százhalombattai kőolajfeldol­gozó szóvivője. Százhalombattán arra is felhívták a figyelmet, hogy noha a magyar finomító korszerűségben felveszi a versenyt a nyugati olajfel- dolgozókkal, az ÖM V jóval tőkeerősebb, mint a jelenleg még az OKGT- hez tartozó magyar vállalat, amely viszont nem kíván alárendelt szerep­hez jutni a négyoldalú együttműködésben. Ezért szó van ugyan a külföldi tőke bevonásáról, de csak olyan mértékben, amennyire az a fejlesztések­hez szükséges. A finomítónak magyar többségű tulajdonban kell marad­nia, hiszen a kőolajfeldolgozás igen nyereséges üzlet, 1990-ben mintegy 9 milliárd forint nyereség keletkezett. napló Hallottam egy régi történetet. 1956-ban nem esett meg semmiféle szenzációs dolog Karcagon, tulajdonképpen csendben múltak el a forradalmi napok. Az egyik gimnáziumi tanár, akinek később elég sok baja lett a hatalommal, talán másoknál kicsit lelkesebben élte meg ezt az időszakot. Tagja volt a Forradalmi Bizottságnak. Emiatt később ellenforradalmámak nevezték. El­hagyta az iskolát, a várost. Volt neki egy osztálya. A forradalom bukása után a visszakerült kommu­nista hatalom ezt az árva, osztályfőnök nélkül ma­radt osztályt igen furcsa névvel illette. A városi pártvezetés szerint ez a diákközösség „ellenforra­dalmi osztály” volt. A későbbiek során csak így emlegették őket. Az ellenforradalmi osztály tagjai a KISZ-nek a közelébe sem mehettek, ami önma­gában nem lett volna baj, de ez a kiközösített helyzet, ez a megbélyegzettség befolyásolhatta volna további sorsukat, továbbtanulásukat. E kive- tettség megszüntetésére új osztályfőnökük min­denfélét kieszelt, például 1958-ban elvitte az osz­tályt az első építőtáborba, hogy lecsapolják a Han­ság lápvilágát. Oda viszont ellátogatott Kádár Já­nos, Komócsin Zoltán és mások. Az ellenforradal­mi osztály kihívta az ország vezetőit egy röplabda- mérkőzésre, persze a gyerekek nyertek. Az autog­ramokat tartalmazó papírok egyikét, amiket emlé­kül kaptak, elküldték a karcagi pártbizottságra, ráírva gondosan a tényt, tudniillik, hogy megverték az ország vezetőit. Az új osztályfőnököt a városi párttitkár halottsápadtan fogadta, s közölte, hogy kaptak egy hamisított levelet. Nem akarta elhinni a valóságot, mondván, hogy Kádár elvtárs nem áll szóba mindenféle ellenforradalmi bandával. Ké­sőbb ugyanebbe az ellenforradalmi osztálybá ellá­togatott a jeles politikus, Czinege Lajos is, aki ily módon legalább belülről is mgismerte az ősi gim­názium falait. Kíváncsi volt, ellenforradalmi-e még ez a hírhedt osztály? Valahogy nem találta annak őket. Egészséges, okos diákokat látott maga előtt, akikből egyébként később többnyire diplo­más, tehetséges emberek lettek. De ott, akkor, Kar­cagon, egy péklegény párttitkár ítéletére bízva nem lehetett egyszerű az a néhány „felhőtlenül boldog” diákév. Hallottam egy régi történetet. Ezt. Körmendi Lajos LAKÁSHITELEK Az új határidő február 15. A Pénzügyminisztérium a kö­vetkezők közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: „Á lakáscélú kölcsönök ka­matairól szóló törvény 1991. ja­nuár 1-jén lépett hatályba. Ezt követően sok érintett adós sza­badulni kívánt a várható terhek­től, s ezért a kölcsönét még janu­árban szerette volna kiegyenlíte­ni. Ez azért volt fontos, mert ha ezt a szándékát a munka torlódá­sa vagy egyéb ok miatt január­ban nem tudta volna megvalósí­tani, úgy a pénzintézet felszá­molta volna részére a január hóra esedékes kamatot. Ezért alakult ki különösen az egyes OTP-fió- koknál nagy torlódás és sorban állás. Ennek enyhítésére a zökkenő- mentes lebonyolítás érdekében a pénzügyminiszter januárban hozzájárult ahhoz, hogy ha az adós még január hónapban a köl­csön kiegyenlítésének szándékát bejelenti, de a munka torlódása következtében az elszámolás és befizetés csak februárban törté­nik meg, úgy a januárra esedékes kamatot a pénzintézet ne szá­molja fel. Ez a határidő január 31-én le­jár, de még mindig nagy az OTP- fiókoknál a zsúfoltság, a torló­dás. Ennek enyhítésére a pénz­ügyminiszter a kölcsönkiegyen- lítési szándék bejelentésére adott „január 31-i határidőt február 15- ig meghosszabbította.” (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents