Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

Néplap 1991. JANUÁR 30. NYÍLT tér zzzzzzzzzzzzz Kisgazda a volt kisgazdáról Pártszervező vagy vándormadár? „Hát ez van, Uraim!” Deák András Uram! Olvastam az Új Néplapban a ka­rácsonyi ünnepek előttre jól időzít­ve, bő terjedelemben megjelent írását. Nagy figyelemmel kísértem dr. Mizsei Béla országgyűlési kép­viselőnk reá adott válaszát. Gon­dolom, azt jól kiértékelte és meg­nyugodott. írását olvasva megálla­pítható az, hogy Ön adventi han­gulatában írt. Csak azt találom ér­dekesnek, hogy az adventét (vára­kozást) mindketten másként értel­mezzük. írásából nem a békesség, a megbocsátás, a szeretet vehető ki, hanem a harag, a bosszú. Ön az írását a Kisgazdapárt, valamint a Nagy választmány elleni hangulat- keltésre használta fel. Utolsó mon­datában írja: „Készítsük elő a ta­lajt, az utat, a magot a szeretet vi­lágának a megvalósítására.” Ki hát az, aki a konkolyt veti? Kiváló adottságokkal rendelkezik: Ön egyszerre tud szeretni és gyűlölni. Kérem Önt, mindketten 72 évesek vagyunk, nyugodjon már meg, rossz csillag alatt születtünk. Ne­hezen érthető az, hogy azon a pár­ton áll bosszút, azt áztatja Ön is, amiért szenvedett és miatta az in­ternáló tábort is megjárta. Ön tudja legjobban, hogy a Kisgazdapárt újjászervezése, 1988. november 18 óta a legádázabb harc ellenünk folyik. Ennek már két éve. Rádió­ban, televízióban, sajtóban rólunk még jó nem jelent meg. Emlékez­zen csak vissza 1989 kará­csonyára, amikor pártszakadást akartak előidézni, dr. Boros és Ra­vasz urak megalakították a Nem­zeti Kisgazdapártot, de hol vannak már ők? Az a szerencsénk, hogy Ön a Kereszténydemokrata Nép­párt tagja lett, nem kell attól tarta­nunk, hogy új Kisgazdapártot ala­A január 12-i kongresszus bot­rányos jelenetekkel kezdődött. A különböző irányú belső fe­szültségek megosztották a veze­tőséget. A szövetség pénzének szabálytalan kezelésével, illetve tisztátalan előélettel vádolták egymást. Az elnökség erélyes (némely vélemények szerint túlságosan is erélyes) intézkedésére azután helyreállt a rend, és parlamentá­ris keretek között folytatódott a munka az alapszabály módosítá­sával és új vezetők megválasztá­sával. Palkovics Imre személyé­ben az ország egyik legerősebb, a legelsők között alakult mun­kástanácsának elnöke került a szövetség élére. Palkovics Imre azonban egyúttal az MDF országgyűlési képviselője is. Ez - amint várha­tó volt - sok vitának lett forrása. A sajtóban már meg is jelentek különböző vélemények, meg­jegyzések. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Munkástanácsok Szövetsé­gének álláspontja ezzel kapcso­latban az, hogy ma minden ma­gyar munkásnak, alkalmazott­nak vannak pártoktól elválaszt­ható közös érdekei. Másfelől vi­szont megnyugtató a sajtó fi­gyelme: ez elősegíti, hogy ha ne­tán kormánybefolyásolást ta­pasztalnának, akkor időben kez­pít. Emlékeztetni akarom Önt 1989. január 31-éré. Előző nap Szentendrén felkerestem Dragon Pál országos szervezőtitkár urat, aki közölte velem, hogy Szolno­kon újjászerveződött a párt, keres­sem fel Mizsei Béla és Deák And­rás urakat. Mizsei úr Önhöz kül­dött. Ekkor átadtam a párttagsá­gom megújítására szolgáló nyilat­kozatomat, mert én is 1945-ös kis­gazda vagyok. Mivel a pártnak he­lyisége nem volt, az Ön lakásán találkoztunk. Április hóban már tudtunk helyiséget bérelni, de ott már Önnel nem találkoztam. Meg­kérdeztem Mizsei Béla urat, hogy miért nem jön a pártgyűlésekre, mire ő azt válaszolta, megsértő­dött, mert a vezetőségbe nem vá­lasztották be. Azóta megtudtam azt, hogy Ön a vidéken történő pártszervezés alkalmából több esetben nem olyan állapotban je­lent meg, ami a párt újjászervezé­séhez méltó lett volna. Mizsei úr válaszában szintén kitért erre, csak ő finoman fogalmazott, Ön miatt őt sok kritika érte. Nagy kár volt írása végén azzal dicsekedni, hogy Ön a Kereszténydemokrata Nép­párt tagja. A párt koalíciós partne­rünk, gondolom nem örültek a párt nevének használatáért. Hiszem azt, hogy új pártjában jól érzi magát, de amint látom, ott sincs pozícióban. Ha mindenáron politikai karrierre vágyik, ajánla­nám az ellenzékhez való csatlako­zását. Orbán Viktor úr nyilatko­zott, hogy a korhatárt náluk 35 év­ről felemelték. Ott tanácsadóként még sikerekkel számolhat. Ne vegye rossz néven, amiért ezen sorokkal untattam. Én szé­gyellném magam, ha pártomat, amiért én is sokat szenvedtem, így hagytam volna cserben. Kérdem deményezhessük a tisztségvise­lők visszahívását. A kormány gazdaságpolitiká­ját már a bőrén érzi minden mun­kás. Becsapottnak, tehetetlen­nek érzi magát, és dühös. A mi dolgunk az, hogy ráébresszük: joggal dühös, de nem tehetetlen! Érdekei érvényesítéséért azon­ban csak a jog eszközeivel érde­mes küzdenie, és mi ezt a jogot akarjuk kivívni számára. * * * Január 26-án, szombaton ülést tartott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkástanácsok Szö­vetsége. Módosította az alapsza­bályát, és megválasztotta a tiszt­ségviselőit: az öttagú elnökséget - ezen belül az elnököt és két alelnököt -, a háromtagú etikai és a kéttagú számvizsgáló bi­zottságot, továbbá küldöttét a megyei munkaügyi tanácsba. A szövetség elnöke Csepregi Ká­roly, a szolnoki ATEV munkás- tanácsának elnöke lett. A szövetség felhívja a megyei üzemek dolgozóit: alakítsanak munkástanácsokat érdekeik vé­delmére, a dolgozói tulajdon ki­vívására, és csatlakozzanak a Munkástanácsok Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Szövetsé­géhez. Egységben az erő! Munkástanácsok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetsége én, most mit tett Ön a Kisgazdapárt újjászervezéséért? Miért adta fel a harcot már az újjászervezés kezde­tén, 1989 tavaszán? Milyen gesz­tenyét kapart Ön ki? Ne feledje, azt meg is ette. Már arra is gondolni merek, hogy politikai ellenfeleink részéről Önnek ki volt osztva a forgatókönyv és ezt vállalta? Meg­kérem Önt, feledkezzen meg a volt pártjáról. Ne használja koalíciós partnerük, a KDNP-ban tagságát az ellentét szítására, mert a ván­dormadárra előbb-utóbb ott is fel fognak figyelni. Azért közöltem Önnel csak most gondolataimat, mert nem akartam adventi hangu­latában megzavarni. Kívánok Ön­nek jó egészséget, még számos jobb létben eltöltött éveket és lel­kében békét. Válaszától eltekin­tek. Péli István Örményesi FKgP elnöke Öbölből vödörbe? A szociáldemokrata hagyományok szellemében az MSZDP megyei veze­tősége a következő nyilatkozatot teszi közzé: Aggodalommal figyeljük azt a hábo­rút, ami Irak kuvaiti agressziója követ­keztében alakult ki. A szociáldemokra­ták tudják, hogy minden háború első­sorban (a munkavállalók) a kisemberek terheit növeli, az ő szenvedéseiket fo­kozza. Minden háború az emberi érté­kek pusztulását vonja maga után. Nem kisebbítjük az Öböl-válság kialakult veszélyeit, de feltétlenül felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy a kiéleződött közel- keleti helyzet elfedi azokat a veszélye­ket, amelyek a kelet-európai demokra­tikus átalakulás elért eredményeit fe­nyegetik. Véleményünk szerint még mindig a tárgyalás az egyetlen út, ami tartós eredményt hozhat most is. akárcsak bármely más konfliktus esetén. MSZDP megyei szervezete Átéltük az 1990-es évet és mi­után az év már a választásokkal kezdődött (sok-sok világnézeti, vallási, stb.) jelszavak, demagógi­ák hangoztatása mellett megkez­dődött a személyek, pártok egymás ellen hangolása, amelynek még ne­veket is adtunk: „sárdobálás”, „bemocskolás” stb. Mindezek mellett kialakították az „ígérgeté­sek időszakát” is, amit napjaink­ban már totális hazugságoknak ne­vezünk. Nem kívánom a ’90-es év bonyodalmait elemezni, csak lé­nyegesebb „elszólásokat’ ’ említek meg. Ilyen volt pl. „az első szaba­don, a nép által választott legitim kormány”. Hát ez idáig rendben is van, de! Jó tudni, hogy az előző kormányok is legitimek voltak, bár az egypártrendszer választási cere­móniái nem adtak olyan bő válasz­A katonai kollégium jövőjéről Ez év júniusában bezárják Szolnokon a katonai kollégiu­mot. Hogy aztán mi lesz vele, még senki serh tudja. Egy biztos: azt nem engedhetjük meg, hogy üresen álljon Magyarország egyik legkorszerűbb kollégiu­ma. Tatán és Zalaegerszegen hó­napok óta ez történik. Adatokkal bizonyítható, hogy megyénkben a kollégiumi férő­helyek száma még az országos átlagnál is jóval alacsonyabb. Az, hogy ez milyen állapotokat jelent a diákok számára, nem szorul bizonyításra. A helyzetet csak súlyosbítaná, hogy az egy­Elszólások tavalyról tékot, mint a többpártrendszer. Az már vitatható, hogy „szabadon” választott kormányunk a választó- polgárok hány százalékának élvezi a bizalmát. A másik komoly elszó­lás az ún. „demokrácia” demagó­giává való elcséplése, pedig az idé­zett szó nem más, mint „népura­lom”, politikai rendszer, melyben a hatalom forma szerint az egész nép kezében van, ténylegesen va­lamely osztály diktatúrájának po­litikai formája. Kizsákmányoló rendszerben a demokráciának mindig csak a külső látszata van meg. Bizonyításképpen kérdez­zük meg a munkanélkülit, nyugdí­jast, fiatal házast és másokat, hogy ki kérdezte meg tőlük, ezt akarták- e. Gondolom, hogy tovább lehetne sorolni a sok-sok elszólást, de nem teszem, mert nehezíteném az utat Európa felé. Azért még egy-két dolgot a „szabadon választót kor­mány” kijelentéseiből, intézkedé­seiből. Antall József, első szaba­don választott miniszterelnök úr a Parlamentben a következőket mondta: „Magyarország adósság- állománya idén (1990.) elérte a 21 milliárd dollárt, jövőre (1991.) 2,4 milliárd dollárt kell törleszteni és 1,7 milliárd dollár kamatot kell fi­zetni. A 21 milliárdos adósságot úgy sikerült összehozni, hogy a ko­házi ingatlanok visszajuttatása esetén megszűnne egy szolnoki kollégium. Bár a kormánykoalíció eddig sem azzal tette magát felejt­hetetlenné, hogy maradéktalanul betartotta volna választási ígére­teit: úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben nem hozhat más döntést, mint azt, hogy a megüre­sedett kollégiumot az oktatás se­gítésére az önkormányzat tulaj­donába adja. Nem tehet mást azért sem, mert szintén ígérete kötelezi arra, hogy a hátrányo­sabb helyzetű településeket tá­mogatja. Ebben a kollégiumban pedig többnyire kisebb városok­rábbi években az ország mind­össze négymilliárd dollárt ruházott be. A hitelek négyötödét arra vet­ték fel, hogy a kamatokat pontosan fizessék. A hiteleket a korábbi ve­zetés arra költötte, hogy fenntartsa az ország kelet-európai viszonylat: ban rendkívül magas életszínvona­lát.” Amit Antall úr mondott, az igaz. Viszont az is igaz, hogy a régi vezetés ezzel bűnös tettet követett el, hogy hibás gzdaságpolitikájá- val az országot egy adósságcsap­dába vittél! be. Ezek szerint a fel­vett hatalmas összeg nem a luxus­villákra lett költve, hanem az élet- színvonal szintentartására. Érzé­kelhető tehát, hogy a nép sokszo­ros megsarcolása adók formájában az állam és a helyi önkormányzat által véges, és házi számítások sze­rint a törlesztések, rezsiköltségek kiegyenlítése után mínusz 1500- 2000 forint a maradvány, ami az éhenhaláshoz most már elég! Mint látjuk, 1991-ben olyan vá­ratlan csapások elé állítja a kor­mány a lakosságot, amelyeknek kritikus következményei lehetnek. Még nincsen földtörvény (adó az már van!), az önkormányzatok szegények és kénytelenek na­gyobb összegű adókat kivetni, de miből fizessünk? Hát ez van, ura­im! Azért én mégis megkérdezem: nem kellett volna a törvények, in­tézkedések, utasítások, stb. meg­hozatala előtt megkérdezni az em­bereket? Hiszen egy világégés után (II. világháború) ez a nép vál­lalta az ország újjáépítését és való­ra is váltotta. Az áldozatvállalást nem diktálni kell, hanem kérni kell. Nekem az a véleményem, hogy be kellene fejezni a rágalom­hadjáratot (pl.: bolsevizmus, kom­munizmus, stb.), hiszen ez csak de­magógia, mert ilyen még a földön nem volt és össze kellene fogni, hogy ebből a lehetetlen helyzetből ki lehessen jutni. De ennek az el­lenkezőjét vallja most is Csurka úr, aki kijelentette: „a Magyar Fórum c. lap nem lesz a pártok csatározá­sának a lapja, de harcolni fog a kommunizmus ellen.” Tessenek eldönteni, hogy 1991-ben, amikor az ország lakossága elérte a tűrés felső határát, Csutka úrnak van-e igaza (akinek semmi köze nincs a nélkülözéshez), vagy pedig azok­nak, akiket már a fizetésképtelen­ség elért. Én az utóbbiak mellett voksolok, mert anyagilag a fizetés- képtelenekhez állok közelebb. Tolnai Antal Szolnok ban és falvakban lakó fiatalok tanulnának. Ha a döntés nem a kollégiumi célú felhasználás lesz, abban az esetben a kormány még azokat az ígéreteit sem tel­jesíti, amelyek nem jelentenének a költségvetésnek effektive ki­adást. Reméljük, a kormány nem kí­vánja tovább szaporítani éssze­rűtlen döntéseinek számát. Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Koordinációs Tanácsa A beérkezett anyagok tar­talmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget! / Érdekérvényesítés jogi eszközökkel Munkástanácsok a kongresszus után Az új Néplap politikai vitafóruma Juszt és Franka kérdezett Dr.Torgyánt lejáratták A HÉT-ben Hogy milyen módszereik vannak a diktátoroknak akaratuk érvényesítésére - ennek talán egy szemlél­tető példája a pár napja megtörtént eset: - Láthattuk Szaddam Húszéin hogyan próbál kényszerítő eszkö­zökkel nyomást gyakorolni az elfogott szövetséges pilótákra - ezáltal a pilóták mutogatásával, beszédé­vel, s saját maga részére hogyan próbál kedvező lélektani hálást kiváltani a világban. - Az ő szemszö­géből nézve érthető. De nálunk nincs diktatúra. Ezért talán el lehet gondolkozni az alábbi tényen: Lehet­séges a hatalomváltás után, e sokat emlegetett de­mokráciában egy olyan interjú közvetítése a magyar tévében, amire sok minden mondható - de az nem, hogy korrekt módon, az intelligencia íratlan szabá­lyainak megfelelően történt volna? - Mert milliók láthatták: Juszt László és Franka Tibor „beszélgeté­sét” - dr.Torgyán Józseffel. (1991. 1.27. A HÉT adásában.) Nem hiszem, hogy e riporterek, (- vagy talán mások is? -) ne gondolták volna, milyen hatást vál­tanak ki a látottak a nézők millióiban. De arra nem gondoltak, hogy ne ilyen támadó, valamire emlékez­tető módszerrel kísérletezzenek? Az ő elgondolásu­kat alapul véve talán finomabb módszerrel próbál­kozhattak volna. Nem ilyen átlátszó - dr.Torgyánt (és rajta keresztül a FKgP-t is) lejáratni akaró meg­nyilvánulással. Nem kell diplomás embernek lenni ahhoz, hogy meg lehessen érteni: - miért történt e közvetítés. Mi célt szolgálhat egy olyan riport, ahol jórészt a kérdezők befeketítő, előre átgondolt nyilatkozatai hangzanak el, a legelemibb szabályokra fittyet hány­va, minden pillanatban belevágva a kérdezett szavá­ba - mint valami diktatórikus bírósági tárgyalás em­lékeinkben megmaradó torzképe? Hogy e riport köz­vetítése majdnem botrányba fulladt - ez érezhető volt, ezt mutatta a hirtelen beszüntetett közvetítés (melyre aztán még egy perc rá lett adva). E ránk szakadt sok bajt - hisz már annyiszor han­goztattuk - nem az örökös civakodással, egymás lejáratásával, felebaráti gyűlölettel tudjuk elhárítani, hanem testvéri összefogással. Emlékezzünk és pél­daképünk legyen az 1945-46-os újjáépítés. Tízmillió ember együttes, közös összefogása. Ha e nemes feladat, hazánk újkori történetének második újjáépítési célja vezérel mindannyiunkat, és ennek érdekében elhárítunk minden akadályt, akkor ennek meg lesz az eredménye. Adja Istem hogy úgy legyen. Guth Sándor Szolnok Fidesz: Az épület nem állhat üresen!

Next

/
Thumbnails
Contents