Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

14 Néplap 1991. JANUAR 24 Azt beszélik a faluban ... — Azt beszélik a faluban ... ­- Azt beszélik a faluban ... Túlélési stratégiák J ászfelsőszentgyörgyön A felújított templom Fodor Ferenc, a Jászság jeles kutatója „legalul maradt falu­nak”, másutt „a legkevésbé je­lentős községnek” nevezi Felső- szentgyörgyöt. A kitűnő tudós értékítéletén nincs mit vitami, hiszen sokféle ténnyel igazolta állítását. A háború előtti idő­szakhoz képest azonban nagyon megváltoztak a viszonyok, külö­nösen a hatvanas-hetvenes évek­től pendült sokat ez a falu. Lakói alkalmazkodtak az új gazdasági környezethez, intenzív kertész­kedésbe kezdtek. Az anyagi sta­bilizálódással egyidejűleg átfor­málódott a falu külső képe. A mérleg másik serpenyőjét vi­szont alaposan megterhelte az, hogy 1975-ben a téeszt a jászbe­rényi Zagyvamentihez csatolták, majd 1977-ben a tanácsot kény­szerítették Jászfényszaruval és Pusztamonostorral közös házas­ságba.- Ez a falu gyakorlatilag le lett fejezve - állapította meg Szar­vas Gábor nyugdíjas vállalko­zó, aki 1990. ősze óta alpolgár­mester. O sokféle régi történettel traktál a régmúltból és megannyi példát sorol arra, hogy milyen konfliktusai voltak itt a helyi ve­zetőknél és egyáltalán miért nem tudták kihasználni lehetőségei­ket. Vélekezése szerint Szentlő- rinckáta a rivális község 15 éve még sokkal hátrább volt, de az­óta elhúzott Felsőszentgyörgy- ről. Igaz ott nem centimétereztek és bűjkáltak az adószedők a fóli­ák alatt. Pusztán azért, mert önál­lóak voltak és Pest megyeiek. A lőrinckátaiak többet törődtek a szaktudással. Nem sajnálták pénzüket arra, hogy a legkitű­nőbb szakembereket kérjék fel kertészkedésükhöz szaktanácsa­dásra. Ezzel szemben Felső- szentgyörgyön két előfizetője van a Kertészet és Szőlészetnek. Azért itt sincsenek elveszett emberek, hiszen egyre inkább azon törik a fejüket, hogyan le­hetne ezeket az egyre lehetetle­nebb gazdasági viszonyokat túl­élni. Nos, itt aki teheti bespáj­zolt. Az alpolgármester hallott olyanról, aki háromszázezerért vett benzint vagy gázolajat, más négy hűtőládát pakolt tele hús­sal, sok háznál 4-5 évre való tü­zelőt halmoztak fel. A tehetőseb­bek némelyike traktort, kom- bánjnt, kaszálógépet vett, sokan megfordultak Bécsben. Valutá­val viszont nem foglalkoznak, mert attól félnek, csak annyit tar­tanak belőle, ami esetleg gyógy­szerre kell. A tartalékolás amo­lyan össznépi cselekvésformává vált; ritka az olyan ház, ahol ne lenne 1 -2 zsák liszt és cukor. Az ilyen tételeket tárolók azonban már nagyon sokan vannak. Szar­vas Gábor szerint a lakók negy­ven százalékának helyzete könnyen válságossá válhat. Tereba István a Hűtőgép­gyárban művezető, felesége ta­nítónő. Ok is meglehetősen ta­nácstalanok. A férj egyre kevés­bé érti, hogy mi történik körülöt­te. Itt van például a házadó. Neki 15 éve felajánlották a gyárban, hogy költözzön be a kulcsraké­szen átadott flinszton házak egyikébe, de ő otthon maradt. Egy kockaházat épített, jófor­mán kölcsön nélkül gürcöltek vele. Most pedig azzal számol­hat, hogy megadóztatják ezt a 86 négyzetmétert. Ha annak idején a flinsztont választja, tizedét se kellett volna hajtani, nem beszél­ve arról, hogy az ott lakók bagó­ért lettek tulajdonosok. Terebáék különben nem elke­seredett emberek. Sokkal inkább olyanok, akik túl akarják élni ezeket a mind kritikusabbá váló állapotokat. Semmi sem biztos! - mondja a férj, 28 éve dolgozik a gyárban, s ameddig el nem kül­dik, nem jön el onnan. De mi lesz, ha netalán mégsem kell majd a svédeknek? Es mi lesz azzal a két busznyi emberrel, akinek szintén a Hűtőgépgyár­ban van a munkakönyvé? - Per­sze megannyiszor hallották már, legyenek nyugodtak, mindenki­ges, hogy nem lehet igazán ko­molyan foglalkozni a megvaló­sítással. A nagyon kimért, higgadt pol­gármester - a képviselő-testület döntése nyomán - január elsejé­től főfoglalkozásban látja el fel­adatát. O régóta szereplője a he­lyi közéletnek, korábban elöljá­rója, illetve tanácselnöke volt a falunak. 1989-ben egyik értelmi szerzője és szorgalmazója az 1977-ben kötött kény­szerházasság felbontásának. Visszatekintve többszörösen igazoltnak látja törekvésüket, hi­szen a község tavaly 18 millióval szemben 22-23 millióval gazdál­kodott, s ebből 4-5 millió nem maradt Volna itt, ha továbbra is közösködnek. így viszont meg­kezdhették az iskolai sportudvar építését és a községháza átalakí­tását. Dr. Csatai József az ilyen kis­községben ritkaságszámba me­nő jogvégzett jegyző „pártállami múlttal” került a közigazgatás­ba. Eredetileg szerszámkészítő volt, onnan kiemelték, a KISZ- nél dolgozott, néhány évig téesz- ben, majd 1989 őszéig Jászapá- tin volt párttitkár. Időközben jo­gi tanulmányokat folytatott, 1987-ben diplomát szerzett. Sok ismerőse van Felsőszentgyör­re szükség lesz. Hónapok óta zajlik ez az alkudozás, mely ró­luk folyikvde ők alig tudnak róla valamit. Ok persze régóta két lábra álltak. Régebben több volt talán a megszokás, ma pedig egyszerűen kényszer a kertész­kedés, hiszen a fizetésből nem tudnak kijönni. 9800 forintért megvették a fóliasátrak alá kerü­lő paprikamag felét és a másik felével sem várhatnak sokáig. Tavaly szerencséjük volt, a pap­rika mellett jól fizetett a káposz­ta, amiről sokan leálltak, nekik pedig bejött. Úgy gondolják idén sem elég csak paprikával foglal­kozni. Ok is megállapítják, hogy a lőrinckátaiak előbbre jutottak. Jobban reagáltak a piacra, hama­rabb érzékelték azt a lehetőséget, ami az építkezések terén adódott és ebből gazdagodtak meg. Ez­zel szemben Felsőszentgyör- gyön jobban összetartottak, előbbre jutottak például a vízbe­kötés terén. Természetesen ha mindenki vezetékes vizet hasz­nál, az újabb problémákat jelent. Tenni kellene valamit a szenny­vízelvezetés érdekében. Azt se tartják jónak, hogy csak néhány tucatnyi embernek van telefonja, de végeredményben ők is alig tudják használni. Az utóbbiak megoldására Ménkű Miklós polgármester sem lát semmi kö­zeli megoldást. A legjobb eset­ben 2-3 év múlva javulhat a tele­fonellátottság. A szennyvízelve­zetésre szerinte is nagy szükség lenne, de kiépítése olyan költsé­minden csínját-bínját és arra egy ilyen kis falu a legmegfelelőbb terep, ahol mindenféle probléma felmerül. Az új (régi) típusú ön- kormányzati munka régóta fog­mostohagyerekei voltak a Zagy­vamenti Tsz-nek, de azért nem tudták annyira tönkretenni a gaz­daságot, hogy most nem lenne remény az újrakezdésre. Az osz­Szarvas Gábor Sándor József a vízmű dolgozója. Nyolc éve fóliázik négy 30 méteres fóliaágyban csak paprikát termel. gyön, kötődik ide és több ajánlat közül végül a falut választotta. Korábban is kapcsolatban volt a közigazgatással és úgy gondolta, most, amikor merőben új mun­katerületre került, legjobb azt alulról kezdeni. Jogi végzettsé­gével másutt is adódtak volna számára lehetőségek, de ő sze­retné megismerni a közigazgatás lalkoztatja, már a Jászapáti könyvtárban is többször bújta a régi statútumokat, melyekből különösen tanulságosnak tartot­ta, ahogy a községi vezetés önál­lóan alkalmazta az orvost vagy éppen a rendőrt. Visszakanyarodva a felső- szentgyörgyi viszonyokra, meg­lepő helyzetelemzést rögzíthet­tem. Az önkormányzati körök­ben lassan megszokottá váló pa­naszkodás helyett éppenséggel bizakodóvá vált a megfontolt polgármester, amikor közelebbi és távolabbi terveiről beszélt. Ha idén az előzetes számításaiknak megfelelő összegekkel gazdál­kodnak, akkor önálló fogorvosi rendelőt alakítanak ki, két utcá­ban utat építenek, az ÁFÉSZ- szel közösen javítják a kereske­delmi ellátást és új kandeláberek felszerelésével oldják meg a Fő utca közvilágítását. Ménkű Miklós mindenképpen szeretné, ha tornaterem létesülne a köz­ségben, ami reményei szerint 2-3 éven belül valósulhat meg. Sokféle egyéb probléma meg­oldása is foglalkoztatja a község vezetőit. Januártól újra önálló té- esze van a falunak, mely közel 100 aktív tagot foglalkoztathat. A felsőszentgyörgyiek amolyan A kerekudvari kastély tozkodás nyomán 2650 hektár jutott a felsőszentgyörgyieknek. Sokan fájlalják a kerekudvari kastélynak és környékének el­vesztését, ami mindig ehhez a határhoz tartozott. A kerekudva­ri határrészhez sokan kötődnek a faluban, ennek alapján kifogá­solják a vezetők lépését. A ko­rábban tsz-ben dolgozó polgár- mester szerint nem volt mit ten­ni; mert az új tsz-nek a szerfás telepi mellett nincs szüksége a kerekudvari szárítóberendezés­re. Formálisan tekintve az iskola képezte a folyamatosságot a községben - állapítjuk meg Mol­nár Sándorné igazgatónővel. A nagy összeolvadás közepette megmaradt önálló igazgatású­nak, habár közelebbről vizsgálva felette sem múltak el nyomtala­nul a kényszerházasságban eltöl­tött évek. Fejlesztésre alig jutott valami, a közös tanácsban ke­véssé foglalkoztak a felsőszent- györgyi pedagógusok lakáshely­zetével. így ma mindössze öten helybeliek a 16 tagú testületből. Valószínűsíthető azonban, hogy lakáskulcsok osztogatásával sem telepednének le nagyon so­kan a 11 Jászberényből kijáró nevelő közül. Mobilitásuk a tan­testület stabilizálódását nézve kétségkívül hátrány, hiszen év­ről évre kerülnek új tanítók és tanárok a testületbe. Szükségből kovácsolt erény viszont a fiatal­ságuk és az, hogy legtöbben ta­nítás mellett szakosodva szerez­ték meg második diplomájukat, így a kijárók egy része jobban kötődik ide és az iskolába folya­matosan érkeznek friss informá­ciók. Az iskolai munkát az sem teszi vonzóvá, hogy itt 36 százalékos a cigánytanulók aránya. (A ci­gánylakosság részesedése 25 százalék). Az utóbbi évek legna­gyobb eredménye, hogy a ci­gánytanulók mind nagyobb ré­szével sikerült elvégeztetni az általános iskolát. Ebben némi tű­zoltómunka is szerepet játszott, a következőkben viszont igye­keznek jobban és körültekintőb­ben megalapozni a velük való foglalkozást. Szívós munkával elérték a gyerekek csaknem tel­jeskörű óvodáztatását, iskolaott­honos osztályokat szerveztek, melyek nyomán remélhetőleg javulnak az iskolai teljesítmé­nyek. Felsőszentgyörgyön változó­ban van a tanulás becsülete. Mindmáig vannak olyan gyere­kek, akiket Molnámé nagyon ta­lálóan eképpen jellemzett: ők azok, akik naponta elhozzák és hazaviszik a táskájukat, de más­sal nemigen törődnek. Közülük került ki az a 9 gyerek, aki tavaly ipari tanulónak ment. A 20 vég­zős közül a többiek viszont meglehetősen sok irányban tájé­kozódtak. Volt aki a pásztói két­nyelvű gimnáziumba, kettő a jászberényi Lehelbe, 1-1 vi­szont a nagykátai és a hatvani gimnáziumba iratkozott be. A társaság további része Jászbe­rény, Mezőtúr, Újszász és Szol­nok szakközépiskoláiba került, közöttük már fiúk is akadtak. A község egészségügyi hely­zetéről dr. Varga Irmától kap­tam tájékoztatást. A 15 éve hely­ben praktizáló orvosnő szerint évről évre növekszik a krónikus megbetegedések száma. Iparkodó, dolgos emberek laknak itt, de az erőn felüli vál­lalás következménye a sok moz­gásszervi megbetegedés. A cu­korbetegek megháromszorozó­Ménkü Miklós polgármester dásának elsősorban életmódbeli okai vannak, akárcsak a sok ma­gas vérnyomásos panasznak. Az orvos itt egyben pszichológus, rajta kívül talán csak a papnak önthetik ki lelkűket az emberek. Mostanában újfajta panaszok­kal, sőt félelmekkel traktálják a doktornőt. Mind gyakrabban je­lentkeznek olyanok, akiknek felmondtak és ők egyáltalán nem biztosak abban, hogy újra el tudnak majd helyezkedni. Meglehetősen sokan nyúlnak a pohárhoz s ez alól a fiatalok és a nők sem képeznek kivételt. Van olyan 26 éves ember a falu­ban, aki addig ivott, míg teljesen tönkrement! Többeket sikerül rábeszélni az elvonókúrára, ami átmeneti önmegtartóztatást eredményez, hiszen a 80 száza­lékuk visszaesik. Ezután várat­lan fordulattal az iskolásokra te­relődik a szó és felcsillan a dok­tornő szeme: ők egészségesek! - A jövő szempontjából pedig az sem közömbös, hogy idén több terhes anyát tartanak számon, mint egy évvel korábban. A szü­letendő magyar gyerekek mind­egyikére elfogadható körülmé­nyek várnak és a cigánygyere­kek szülei is mind jobban szót fogadnak az orvosnak és a védő­nőnek. 1991. elején úgy tűnik: Jász- felszőszentgyörgy nem akar legalul maradni! Pethö László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents