Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-04 / 3. szám

1991. JANUÁR 4. 3 Adós, fizess — de miből!? Látlelet Búcsú a nyolcvanas évektől Szolnokon nem tervezik az adók bevezetését Kéri József alpolgármester:- A képviselő-testületnek nem fogjuk javasolni a helyi adók be­vezetését. Amikor a lakosságot ebben az évben fokozottan sújt­ják az áremelések, az azokat nem követő bérváltozások, a szemé­lyi jövedelemadó terhei, úgy érezzük nem lenne szerencsés ezeket tetézni a lényegileg egyébként sem funkcionáló he­lyi adókkal. Ha jól értelmezzük például az építményadókról szó­ló részt, akkor aszerint minden bejelentett lakó után 25 négyzet- méter adómentességet élvez, csak a fennmaradó rész után kel­lene fizetni. Ez egy átlagos négy­tagú családnál 100 négyzetméter meg nem adóztatható területet jelent, és a lakások többsége ek­kora. A kommunális adóval az a helyzet, hogy az emberek nem látnák saját szemükkel a hasznát. Ellenben ha területenként meg­mondjuk a lakosságnak, mi az, amit magukra kell vállalniuk - például a csatornázás, gázveze­ték-építés bizonyos részei -, ak­kor szívesebben áldoznak, mert tudják, mire adják ki a pénzüket. Egyetértünk a kormánynak azzal az álláspontjával, hogy je­len helyzetünkben szükség van az áldozatvállalásra, de nem mindegy, hogy milyen mérték­ben. Ezen okok miatt nem java­soljuk az adók bevezetését. Per­sze, a testület dönthet másként, de ennek nem nagy a valószínű­sége. (bcs) Az emberek úgy érzik, a kor­mány tagjai és „szakemberei” nem ismerik a lakosság jövedel­mi, vagyoni helyzetét. Számítá­saik szerint a terhek bruttó jöve­delmük felét-kétharmadát vinné el. Többüknek van kertje, hobbi­telke, de ezt legtöbben azért vet­ték, mert a szűkös keresetet vala­mivel muszáj volt kiegészíteni. Most az ilyen földekre kirótt adó több lenne, mint amennyit meg tudnak rajta termelni. A kilátásokra hogyan reagál­tak? Egy részük még mindig nem hiszi, hogy bevezették, annyira képtelen mértékű ez a teher. Má­sok abban bíznak, hogy még ide­jekorán módosítják és eltörlik a most elfogadott törvényt, hiszen úgy sem lehet megfizetni. Szerin­tük épp elég „adó” a 36 százalé­kos infláció. Önmagában ez is Karcagi kérdések, találgatások A karcagi emberekben sok a kérdőjel a helyi adót illetően. Egy háromgyermekes család­anya kérdése: a tanácsi bérlakás­ban lakók fizetik-e majd? De föl­vetődött az is: lesz-e könnyebbí- tés a kisnyugdíjasok, nagycsalá­dosok részére? Az sem világos sok érintett számára, hogy mi lesz a sorsa ebből a szempontból a saját zártkerteknek, a háztelken épült nyárikonyháknak, hátsó­épületeknek. Emelett több-keve­Jászberény: Most még ez is!? rengeteg családot taszít az elsze­gényedésbe. Az elkeseredésen még az a pletyka sem változtatott, misze­rint a város polgármestere kije­lentette: Tiszafüreden a törvény­ben megszabott legalacsonyabb szintű adóterheket róják majd ki. (V. 1.1.) sebb indulattal vélemények is megfogalmazódtak. Egy ezek közül: - Tudja mit tennék én? Duplán kivetném a helyi adót azokra, akiknek nyaralójuk, két- három összevásárolt, de nem la­kott lakásuk is van. Meg az olya­nokra is, akik megtehetik, hogy ketten, hárman 300 négyzetmé­teren éljenek a mai világban. A legszembeötlőbb azonban Kar­cagon az információhiány. (DÁ) Azt hiszem, olyan embert nem találna, aki ennek örülne - mond­ja Petri Andrásné nyugdíjas taní­tónő. Teljesen kétségbe vagyunk esve, mert tudjuk, az önkor­mányzatnak sincs pénze, így biz­tos a maximumot fogják majd kivetni. A férjem ma már azon törte a fejét, leveszi a garázsajtót, hogy ezzel is csökkenjen majd az adó. Arról már nem is beszélek, hogy ez egy új ház, ami tulajdon­képpen tíz évig még adómentes lesz. Zentai Zoltánná kereskedő na­gyon tart az adóktól. Ők a Tompa Mihály úton laknak férjével és két, 16 és 18 éves gyermekével egy mostanában épült, 72 négy­zetméteres házban. Igazságta­lannak tartja, hogy most azokat is megadóztatják, akik saját ere­jükből igyekeztek megoldani la­kásproblémájukat. Most az kö­vetkezik, mire kinyögik az OTP-t és elmennek a gyerekek, akkor fizethetik az adót. Ők kü­lön aggódnak azért, mert bedol­gozó férjének éppen most akar­nak felmondani. Horváth Györgyné titkárnő egy Pelyhesparti 62 négyzetmé­teres lakásban lakik 16 éves fiá­val. Ő 12 négyzetméter után négyzetméterenként 100 forint­nyi adót tartana méltányosnak. Súlyosabb tehernek tartja vi­szont a kedvezményes hitelek ka­matának felemelését. Reményte­lennek látja a fiatalok, a gyerme­kesek, az alacsony nyugdíjasok és a pályakezdők helyzetét. Őket valószínűleg nemcsak a helyi adók fizetése állítja majd meg­oldhatatlan gondok elé. (LP) Az évtizedforduló sokaknak tartogat meglepetéseket. Nem­csak azért, mert az egyre inkább érzékelhető süllyedés sem érint egyformán mindenkit, hanem azért is, mert a változások vég­képp kiszámíthatatlanná váltak. Igazából csak azt sejthetjük, hogy minden rosszabb lesz. S már nem is csupán újabb áldo­zatvállalásról van szó, hiszen az emberek nagy többsége eddig is mérhetetlen áldozatokat hozott. Csak éppen a lecsúszás vissza­fordíthatatlanságát nem érzé­kelték. Mert hosszú ideig a siker- propaganda is elleplezte, illetve maguk is úgy gondolták, hogy még tudnak változtatni romló helyzetükön. Akár önkizsákmá­nyolásuk fokozása révén is. Ho­lott már ott baj van, hogy a tár­sadalom különböző rétegeinek egyszerűen nincsenek mozgó­sítható tartalékai. Az úgyneve­zett biológiai életidőalap vészes csökkenése is jelezheti ezt, de még inkább az a tény, hogy a túléléshez hiányoznak a mate­riális, a szociális és a kulturális feltételek. Nem lehet másmi­lyennek lenni, ha az önfenntartás kényszere válik dominánssá, s ha az emberek életstílusát a puszta fennmaradás szükséglete határozza meg. Mert ha lesznek is olyanok, akik boldogan vettek búcsút a nyolcvanas évektől, választható alternatívát mégsem kínálnak. Senki sem könnyebbül meg attól, ha a gazdagok gazdagodnak. A szaporodó ingyenkonyhákat ugyanis legfeljebb politikai érte­lemben lehet eredményként el­könyvelni. Nem szólva arról, hogy a posztkommunizmus idő­szakában ezek inkább szomorú tények, mintsem megoldások. Valójában elkerülhetetlen kö­vetkezményei annak a négy év­tizedes helyben járásnak, melyet rettentő reális vagy rettentő ér­zékeny módon el lehet utasítani. De ettől még a társadalmi hely­zet nem változik. Nem csökken a munkanélküliek száma, nem jut több kenyér az asztalra, s nem változnak meg azok a körülmé­nyek, melyek az embereket minduntalan reménytelenséggel töltik el. Ráadásul önelvesztő módon. Míg ugyanis csak a ter­hek nőnek, melyek egyre elvi­selhetetlenebbek, csak az ag­resszió, mely a rombolásban, a fékezhetetlen indulatokban ölt testet; míg a politikai csatározá­sok kimenetelét senki sem látja előre, addig merő illúzió abban hinni, hogy az állampolgári loja­litás erősödni fog. Sokkal in­kább a kétségbeesésből fakadó elégedetlenség és engedetlen­ség. Mely azért veszélyes, mert a nyolcvanas évek ígéretét rom­bolja szét. És a zsákutca végén újra ott állhat majd a hatalom. Kerékgyártó T. István szociológus Drágulnak a mezőgazdasági gépek (Folytatás az 1. oldalról) Mint dr. Stiegler Károly, a Szol­noki Agroker Vállalat igazgatója elmondta, az idei esztendő még a tavalyi árakkal indult. A műtrá­gyák azonban az előzetes számí­tások szerint átlagosan mintegy harminc százalékkal kerülnek majd többe, míg egyes növény­védő szerek ára akár négy-ötszö­rösére növekedhet. Ennek elle­nére a hónap végéig még a régi áron juthatnak a termelők a nél­külözhetetlen vegyszerekhez. A nyugati termékek fogyasztói ára nem változik, feltéve, ha nem kö­vetkezik be nemzeti valutánk újabb leértékelése. Abban is csak reménykedni lehet, hogy a tőkés cégek Magyarországon továbbra is a piaci jelenlétüket tartják el­sődlegesnek, s ezért kedvezőbb áron kínálják portékáikat, mint a többi országban. A mezőgazdasági erő- és munkagépek árait szintén csak tippelni lehet. A legnépszerűbb szovjet MTZ traktorokért példá­ul a jelenlegi 350-450 ezer forint helyett valószínűleg 600-700 ezer forintot kell fizetni. Az al­katrészek piacán is hasonló árnö­vekedésre lehet számítani, de előfordulhat, hogy egyes alkatré­szeket 3-4-szeres áron vásárol­hatják meg a nagyüzemek és kis- gazdaságok. A jelenlegi piaci ka­matlábak mellett egyre több pénzt igényel a készletezés, ami ugyancsak jelentkezik az alkat­részek áraiban. Az áremelkedés persze - is­merve az ágazat anyagi lehetősé­geit - jelentős keresletcsökke­nést vetít előre, ezért az Agroker tovább bővíti tevékenységi kö­rét. Átalakul az idén az áruforga­lom struktúrája, bevezetik a vál­lalatnál az üzletkötő ügynöki és szaktanácsadói rendszert, ezzel tehát a vevő elé kívánnak menni. A nagyszabású tervek között szerepel még a szervizszolgálta­tások bővítése, illetve személy- gépkocsik importja és értékesí­tése is. L. Z. Egzisztencia Alap Fekete doboz. 1987. tavaszán öt fiatal lelkes filmes szakember összefogott, hogy az akkor még tabutémáknak számító kérdésekről, eseményekről a video segítségével tájékoztassanak. A felgyorsuló politikai és társadalmi folyamatok egyre több munkát adtak a csoportnak, így ma mintegy 750 óra eredeti dokumentumot tartalmaz a Fekete doboz archívuma. Az összegyűjtött anyagból mind gyakrabban láthatunk részleteket a televízióban és egyéb vetítéseken. Képünkön: Budapesten, a Batthyány-örökmécsesnél a rendőrök gumibottal verik Kiss János ellenzéki tüntetőt, 1988. június 16-án. (MTI-fotó: Hámor Szabolcs és Fekete doboz-fotó) Az Egzisztencia Alap sokáig fantomként keringett a köztudat­ban. Még az önkormányzati vá­lasztások idején felröppent a hír, elsősorban választási propagan­daként. A választások elmúltával sokan komolyan vették az infor­mációkat, keresték az ezzel kap­csolatos tudnivalókat, de nem ta­lálták sehol. Végül is 1990. no­vember 27-én született meg a kormányrendelet, amelyet az ál­lami tulajdonban lévő vagyon privatizálásának, vállalkozásba adásának elősegítése, az új ma­gánvállalkozások létrejöttének támogatása érdekében hoztak létre. Az alapot az Országos Kis­vállalkozás-fejlesztési Iroda ke­zeli, de minthogy ők hitelkihe­lyezéssel nem foglalkoznak, a hiteleket a vállalkozó pénzinté­zetek fogják nyújtani. Az egyik vállalkozó az OTP, akinek kép­viselőjét, dr. Lévy Zoltánnét, megyei igazgatóhelyettest kér­deztük meg a részletekről. Mint megtudtuk, hitelt az alapból az kaphat, aki rendelke­zik egyéni vállalkozói igazol­vánnyal, vagy vállalja, hogy a hitelből megvásárolt vagyonrész működtetésére gazdasági társa­ságot, szövetkezetét alapítanak, esetleg már működő társaságba beszállnak, illetve termőföld vagy gazdasági társaság üzletré­szének megvásárlásához igé­nyelnek hitelt. Az alap terhére többször is lehet kérni hitelt, 50 millió forint összeghatárig. Az OTP-nek itt annyi a kikötése, hogy az így létrejött vállalkozás pénzügyi forgalmát az OTP-nél vezetett számlán vezessék. Az általános feltételek nem térnek el más hitelek elbírálásától. Bár itt kifejezett cél az állami vagyon privatizációja. Fontos elem a sa­ját erő biztosítása, amelyet az igényelt hitelösszeg arányában határozták meg. 10 millió forint felett ez 25 százalék, amiből töb­bek között az is látszik, hogy ebből sem a „kisemberek” fog­nak meggazdagodni. Akinek van pénze, az viszont kellő vállalko­zó kedv mellett többet is szerez­het. A kamathoz, amely a min­denkori alapkamat 75 százaléka, az OTP 4 százalékot tesz hozzá költségei fedezésére és a hitelki­helyezéssel kapcsolatos kocká­zatára. A hitelek nyújtásához a fu­tamidő és a türelmi idő is hozzá­tartozik. Ezek is az igényelt összegtől függnek. Hat évtől tíz évig terjedő futamidőről lenne szó, és egy vagy két év türelmi időről. A megvásárolható va­gyonrészt az Állami Vagyon­ügynökség hirdeti meg. Az álla­mi tulajdont vásárolni szándéko­zó személyek a tömegkommuni­kációból értesülhetnek a privati­zációs akciókról. Akit érdekel a dolog, annak tehát érdemes az újságokat figyelni. Ezután a te­rületileg illetékes OTP-igazga- tóságon, illetve az erre kijelölt fióknál lehet jelentkezni. A vevő a számára kiadott hi­telígérvény birtokában pályáz­hat az állami vagyon megvásár­lására. A pályázat eredményéről az Állami Vagyonügynökség ér­tesíti a pályázókat, akivel adás­vételi szerződést kell kötni, amelynek birtokában a hitelszer­ződést is meg lehet csinálni. Itt hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy privatizációs hitelszerző­dés egyik sajátossága, a vásárló magánszemély pénzt nem fog látni. Az összeg az ÁVÜ bevételi számlájára kerül, s az állam- adósság azonos összegű csökke­nését szolgálja. A leírtak termé­szetesen >még nem azt jelentik, hogy holnaptól lehet jelentkezni. További döntések szükségesek még, de akit érdekel a dolog részletesebben is, annak érde­mes nyomon követni az alapról szóló híradásokat. F.L Tiszafüreden az emberek számolgatnak Útban a megvalósulás felé?

Next

/
Thumbnails
Contents