Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / 14. szám

1991. JANUÁR 17. 9 Néplap Az új postaépülethez kapcsoló­dó telefonhálózat-korszerűsítéssel, -bővítéssel párhuzamosan a kábel­televízió-hálózat kiépítését is ter­vezi a városi önkormányzat. A ja­nuár végére elkészülő műszaki épületszámyban - fotónkon - kapna helyet a stúdió, a diszpécserköz­pont. Együtt telepítve a telefon- és a tv-kábelt mintegy 700 lakásba 10-12 ezer forintos ráfordítással - szemben a parabolaantenna 65.ezer forintos árával - megteremthetnék a helybeliek az Astra űrszonda által sugárzott négy és a két hazai prog­ram vételének lehetőségét. Felhívás Túrkeve város képviselő- testületének tagjai felhívással fordulunk a városhoz kötődő, jelenleg is itt élő, valamint az elszármazott polgárokhoz, hogy az általunk létrehozott Túrkevéért alapítványhoz csatlakozza­nak. Az alapítvány célja: 1. Segíteni az oktatás fejlesz­tését, a tehetséggondozást. 2. Támogatni a város egész­ségügyének fejlesztését. 3. Ösztönözni a város kultu­rális-művészeti színvonalának emelését. Az alapítványhoz alapító­ként azok a személyek, illetve intézmények, vállalatok csatla­kozhatnak, akik 1991. március 31-ig az alapító okiratot aláír­ják, illetve az egyének 500, az intézmények 5000 forint össze­get befizetnek, a túrkevei OTP- nél vezetett 44373/828-1662 számú csekkszámlára. Természetesen 1991. márci­us 31-e után is lehet folyamato­san befizetni az alapítványra, a befizethető legkisebb összeg azonos az alapító összeggel. A fenti időpont után, ez év áprilisában az alapítók közgyű­lése megválasztja az alapítvány kuratóriumát, amely ezt köve­tően gondozza az alapítványt. Ezen közgyűlés feladata lesz az alapszabály megalkotása, és működési rendjének meghatá­rozása. A kuratórium hivatalba lépéséig a számlát zároljuk, a pénzösszeg felhasználásáról a közgyűlés dönt. Az alapítvány címe: „Túrkevéért” Polgármesteri Hivatal - Túrkeve Petőfi tér 1. 5420 Az alapítvány létrehozását kezdeményezők egyi­két, dr. Szabó Zoltán alpolgármestert kértük, tájé­koztasson bennünket részletesebben arról, mire szánják az adományokat, illetve a törzstőke hozadé- kát. Mint elmondta, a város két általános iskolájá­nak, valamint a gimnázium és szakközépiskola igaz­gatójának előterjesztése alapján olyan diákokat sze­retnének ösztöndíjjal, esetleg teljes iskoláztatási költségeik vállalásával segíteni, akiknek a tanul­mányi eredményeik ugyan lehetővé teszik, de az anyagi helyzetük gátolja a továbbtanulást. A város vezetői a napokban várják a hivatalos értesítést a túrkevei fürdő vizének gyógyhatásúvá nyilvánításáról. Az ehhez kapcsolódó helyi egész­ségügyi - reumatológiai rehabilitációs - ellátás szín­vonalának javítása és a várhatóan fellendülő idegen- forgalom megkívánja speciális műszerek, eszkö­zök, berendezések beszerzését, amihez szintén hoz­zájárni majd az alapítvány. A gyógyüdülés feltétele­inek megteremtésénél egyébként külföldi tőke be­vonásával is számol az önkormányzat. Megtudtuk még az alpolgármestertől: az alapít­vány elősegítheti, hogy a település ne csak nevében, hanem külső megjelenésében is valóban város le­gyen. Új köztéri szobrok elhelyezését, kulturált ját­szóterek kialakítását és az utcák névadóinak emlék­táblák állítását tervezik. Az utóbbira már az idén jó lehetőséget kínál Széchenyi születésének 200. év­fordulója, aminek alkalmából emléktáblát avatnak majd a nagykun város róla elnevezett utcájában. Előbb egyesület, azután társaság A nagyüzemi szarvasmarha­tartásnak hovatovább már nem csak a jövedelmezőségét, hanem a létét is veszélyeztető értékesí­tési bizonytalanság egyre jobban aggasztja az egyéni jószágtartó­kat is. Túrkevén százharminchat gazda csaknem 400 tehenet gon­doz, azoktól az elmúlt évben mintegy 1,2 millió liter tejet ér­tékesítettek a helyi téesz közre­működésével. A városi önkor­mányzat felelősséget érez az önellátás és a lakossági jövede­lemkiegészítés szempontjából egyaránt fontos termelői kedv megtartásáért. Ezért kezdemé­nyezte a tehéntartók helyi egye­sületének megalakítását és an­nak részvételével Kevitej néven egy kft. létrehozását. A tervek szerint az egyesület - amelynek megalakításával kap­csolatos megbeszélésre éppen mára hívták össze a tehenesgaz- dákat - a tenyésztéstől a takar­mányozáson keresztül a házilag elvégezhető állategészségügyi teendőkig a szarvasmarha-tartás teljes vertikumát átfogó szolgál­tatást is biztosít majd tagjainak. A tejfelvásárlás és -értékesítés biztonságát hosszabb távon ga­rantáló kft.-be az egyesület, az önkormányzat, a helyi termelő- szövetkezet és a feldolgozóipar társul. A társaság első közös be­ruházását, egy tejboltot reggeli­zővel már idén tavasszal meg ki­Tejboltokat nyitnak, vásárcsarnokot építenek vánják nyitni. Ugyancsak még ebben az évben egy másik tej­boltnak is helyet adó vásárcsar­nokot avatnak, amelyet a piaccal és a negyedévenként Keviben rendezett országos vásárokkal együtt a kft. üzemeltet majd. A Kevitej Kft.-be a városi ön- kormányzat apportként a tejfel­vásárló helyet és a tejboltot „vi­szi be”. Hasonló módon a tejbe­gyűjtés és -hűtés technológiájá­val társul a téesz, a boltok beren­dezéseivel a tejipari vállalat. Az egyesületbe belépő tehenesgaz- dák pedig az első tehenük után 10 ezer, a második után ötezer, a harmadik és minden további te: hén után pedig 2500 forintos részjegy vásárlásával vehetnek részt a vállalkozásban. Az egye­sületi tagok portáiról kikerülő tej természetesen elsőbbséget élvez majd a felvásárlásnál. A város világhíres szülöttéhez méltatlan a róla elnevezett filmszínház portáljának elhanyagoltsága! Rekordtermelés mellett csökkenő nyereség Az elnöki tisztet egyvégtében több mint 30 évig betöltő, nyugdíjba vonult Szegő László helyébe új első számú vezetőt választott a termelőszövetkezet élére a tagság. Simon József munkakönyvében is volt ideje megszárad­ni a téesz pecsétjének: két évtizede múlt, hogy szülővá­rosát, Sárospatakot otthagyva, Kevibe jött dolgozni. A téeszben a talpon maradás az idei program- Elmondhatom, hogy 1970 óta a vezetői ranglétra minden fokát megjártam itt, a szövetke­zetben. Brigádvezetőként kezd­tem, majd agronómus lettem, ké­sőbb kerületvezető és azt köve­tően a múlt év végéig termelési elnökhelyettes.- Mondana valamit az örök­ségről? Arról, hogy milyen passzban van most a közös gaz­daság?- Nem panaszkodhatunk. Ter­melésünk a téesz fennállása óta 1990-ben haladta meg először az egymilliárdos értéket. A 28 belső vállalkozásunk közül az alapte­vékenységet folytatók mind nye­reséggel zárták az évet. A hat ipari részleg közül is csak egy lett veszteséges. A 30 millió fe­letti üzemi szintű tavalyi nyere­ségünk persze a volt jobb kate­góriába tartozik, mert hát tudja, az áremelések, meg az aszály...- A másfélezres tagság azért megtalálja a számítását?- Úgy gondolom igen. Annak köszönhetően is, hogy a belső vállalkozások részére kidolgo­zott új érdekeltségi rendszer be­váltotta az elképzeléseinket. Minden termelőegységünk a költségterven belüli ráfordítás­sal oldotta meg a tavalyi felada­tait. Ezáltal vált lehetővé, hogy egyszeri ötezer forintos bérki­egészítést tudtunk fizetni min­denkinek és tizenharmadik havi fizetést is. A tevékenységük jel­legétől és az eredményességük­től függő mértékű részesedést is fizethetnek a nyereséges belső vállalkozások, aminek a szövet­kezeti átlaga meghaladja a 17 százalékot.- Új év, új elnök, új program?- Három szóval megfogal­mazható a téesz idei programja: talpon kell maradni! Termelés- fejlesztést segítő beruházásba sajnos nem foghatunk, anyagiak híján.- A termelésszerkezet változ­tatását pedig az értékesítési bi­zonytalanság korlátozza. A belső vállalkozási, érdekeltségi rend­szer korszerűsítésében látunk némi tartalékot. A 28 helyett 15 termelési egységet alakítunk ki úgy, hogy azokban mindenki ér­dekelt legyen a jobb minőségű növényi vagy állati végtermék, ipari áru gazdaságosabb előállí­tásában. A hétfői és a csütörtöki, heti piacnapokon sok idegen kereskedő üti fel sátrát a túrkevei piactéren. A helybeli vállalkozók az érdekeik képviseletét kérték a polgármestertől, a városon kívülről érkező áru­sok számára magasabb helypénz kiszabásával. Egyben kérték, hogy ha az önkormányzat vállalkozókkal szándékozik valamilyen munkát végeztetni, azt versenytárgyaláson nyerhessék el a legkedvezőbb határidőt, árat és minőséget ajánlók. Tették ezt a polgármesteri hiva­talban az elmúlt hét végén megtartott fórumon, amelyen mintegy százan vettek részt a városban működő magánvállalkozók közül. A polgármester viszont - a Túrkevén is terjedő munkanélküliség enyhí­tésére - új munkahelyek létesítését kérte a vállalkozóktól, valamint azt, hogy szakmunkástanulók foglalkoztatásával biztosítsák a város­ban a szakember-utánpótlást. Nem hegyezik a mezsgyekarót Elterjedt a hír a városban, hogy a kevi kisgazdák is hegyezik a mezsgyekarókat. Dr.Szőllősi Kálmán, az FKgP helyi szerveze­tének titkára érdeklődésünkre el­mondta: valóban nagyon türel­metlenek már a földtulajdon megnyugató, központi rendezé­sére várók, de nem terveznek ön­kényes föld-visszafoglalást. Úgy vélik, elég figyelmeztetés volt a kormánynak a közelmúltban, az ország különböző részein végre­hajtott néhány „karózás”. A túrkevei kisgazdák mással voltak elfoglalva az elmúlt na­pokban: ma kezdődik az az alap­fokú kisgazda-tanfolyam, amelyre elsősorban a fiatal gaz­dákat és a városban élő munka- nélkülieket várják. Az utóbbiak részére egyfajta átképzésnek is szánják a heti kétórás elfoglaltsá­got jelentő és a tavaszi munkák kezdetéig befejeződő tanfolya­mot. A fiatalok esetében pedig azt szeretnék elősegíteni, hogy ha a földtulajdon kérdése rende­ződik, ne kelljen alapvető isme­retek nélkül látniuk az önálló gazdálkodáshoz. A városi művelődési ház ad otthont hetenként egy napon az egyórás előadásoknak és az ugyancsak egyórás konzultáci­óknak. Azok többségének meg­tartására társadalmi munkában vállalkoztak a helyi szakem­berek. Egyebek között szántóföl­di növénytermesztési, géptani, sertéstenyésztési, -tartási és állat­egészségügyi alapismeretek, va­lamint a biokertészkedéssel, bio­állattenyésztéssel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása szerepel a tanfolyam tematikájában. Mind­ezért mindössze a terembérleti díjat fedező 200 forintos tandíjat kell fizetniük a résztvevőknek. / \ Sorokban... Részközgyűlésekre készül az áfész. Február 8-a és 15-e között tizenöt körzetben is­mertetik a 2 ezer 500 szö­vetkezeti taggal a tavalyi gaz­dálkodási eredményeket. Az előzetes mérlegadatok szerint az árbevételi és a nyereségter­vet is sikerült túlteljesíteni 1990-ben. Ez lehetővé teszi, hogy az előző évinél három­szorta több vásárlási visszaté­rítést és a nevesített vagyonré­szekre kétszázalékos osztalé­kot fizessenek. Ezek együttes összege eléri az egymillió fo­rintot. A városi önkormányzat felkészül az általános iskolá­ból kikerülő lányok várhatóan fokozódó továbbtanulási, el­helyezkedési nehézségeinek enyhítésére. Kétéves, iskola- rendszerű gazdasszonykép- zést kívánnak megszervezni, amelynek keretében a sütés­főzési, a szabás-varrási alapis­meretek elsajátítása mellett, vállalkozói közgazdaságtan­nal, valamint kisüzemi nö­vénytermesztéssel és állatte­nyésztéssel kapcsolatos kép­zést is kapnának a hallgatók. A termelőszövetkezetben megkezdték a vagyonjegyek kiosztását. A közös gazdaság az érvényben lévő jogszabá­lyoknak megfelelően vagyo­nának ötven százalékát, azaz 360 millió forintot nevesített másfélezer tagjára. A vagyon­részek megállapításánál kizá­rólag a szövetkezetben eltöl­tött időt vették figyelembe, így egy-egy tag 21 és 300 ezer fo­rint közötti értékű vagyon­jegyhez jut. Idei kapacitásának eddig csak mintegy a negyedét tudta lekötni esőcsatorna-megren­delésekkel a Vegyesipari Kisszövetkezet. A hagyomá­nyosan horganyzott lemezből készülő termékük iránt külföl­di érdeklődés is mutatkozik, egy nyugati partnerrel vörös­réz csatomaidomok gyártásá­ról tárgyalnak. Ugyancsak nyugati megrendelésre a na­pokban kezdték meg ková­csoltvas kempingfelszerelé­sek - asztalok, székek - próba­gyártását. ________________^ Az oldalt összeállította és fotózta: Temesközy Ferenc Túrkevén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents