Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
1991. JANUÁR 12 7 Néplap Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban állatkertben néhány szárnyast, teknőst, időnként egy őzet? A játékrendszert, a valóban rendezett parkszerű udvart? Ezek mind nagyon szépek, de csak külsőségek. Látja-e a testület a tantermek felszereltségét? Tapasztalja-e a szakképzett nevelők folyamatos vagy időnkénti hiányát? Érzékeli-e az iskola, mint munkahely demokratikus légkörét?” (Új Néplap ’90. XII.27.) Időzített bomba ketyeg Az elégedetlenség, a nyugtalanság egyébként kihat az egész községre. A kiváltó ok - talán elsősor-' ban - az, hogy a község vezetői megbarátkoztak egy veszélyes- hulladék-lerakó telep ottani létesítésével. Tanulmányúton néhány lakos kíséretében már voltak is Aszódon. Azzal érvelnek, hogy ilymódon ötvenmillió forint fejlesztési hozzájáruláshoz jutna a község, s ezáltal városi infrastruktúrát lehetne kialakítani. Hivatkoznak arra is, hogy a veszély- mentes tárolás azért is jó lenne a községnek, mert a tőszomszédban lévő üzemek hulladékanyagainak tárolása megoldatlan. Mivel a szakmai biztonságról nem kellően tájékozott a lakosság, olyan hírek kaptak lábra, hogy „háromfejű gyermekek fognak születni, ha a tárolót megépítik”. Az SZDSZ helyi szervezete egyértelmű lemondásra szólítja fel a polgármestert, amikor a sajtó útján úgy fordul hozzá: „Polgármester úr, a falu érdekében nem kellene egy bizonyos levél megírásán gondolkodni?” Kecskés Imre rendőr hadnagy, akinek nevéhez több tucat betörés tetteseinek elfogása fűződik, s aki a község alpolgármesteri tisztét társadalmi munkában tölti be, azt mondja a tárolóról:- Sokan kellő ismeretek nélkül, a háttérből beszélnek, a valóságtól eltérő híreket terjesztenek. Nem veszik figyelembe, hogy a falu helyeslése nélkül semmi sem történhet. Ha meglesz a lakosság jóváhagyása, akkor kerül sor a hidrológiai és a talajvizsgálatokra. Ha azok kedvezőek lennének, akkor sem lenne biztos a tároló megépítése, mert akkor pályázatot kellene elnyerni. Nem eszik tehát a levest olyan forrón, ahogy főzik. Az indulatok mégis izzanak. Ezért gondolok arra, hogy az újfalusiaknak jogos a félelme a háromfejű gyerektől. Nem a szóbanforgótól, hanem attól a szörnytől, melyet napjainkban a megalapozatlan gyanú, a bizalmatlanság légköre, á szótértés keresésének hiánya testesít meg ebben a faluban. Ezért ideje a falugyűlés mielőbbi összehívásának, hogy emberhez méltón, észérvekkel döntsenek a település dolgairól. Olyan kérdőjelek nélküli összefogás kellene Rákócziújfalun, mint amilyenről a napokban Orlai Istvánné házának kigyulladásakor tett tanúbizonyságot a lakosság. Senki nem azt nézte, hogy az oltás miatt mit szalaszt el otthon, hanem azt, mit menthet meg. Mi volna, ha nem csak vész esetén lenne ez így? Simon Béla Fotó: Nagy Zsolt Az iskolások az öregek napközi otthonában tanulják a kézimunka fortélyait nem szigorúbbak, mint eddig. Hiába mondják tehát a választópolgárok, hogy „nem kell annyi mindennel foglalkozni”. Legalább kétezer olyan jogszabály van, ami jó lenne, ha nem lenne, ha új kerülne a helyébe. Ezért érzik az emberek azt, hogy igazuk nem érvényesülhet. Zöldség helyett konyakot A közelmúltban részben állami, részben saját erőforrásból meglehetősen nagy összegű segélyt adott ki az önkormányzat. Elképedtek, amikor a segély átvételének elismerésekor sok idős ember kereszten tett a neve helyére. Úgy Tehetik, mert „köztes” állapot van. Gyakorlatilag megszűnt az árellenőrzési rendszer, az önkormányzat meg nem tudja, mit kezdjen ezzel, hiszen a saját érdeke is az, hogy támogassa a vállalkozásokat. Az irányzat ugyanis äz, hogy a településen jól élők pénzéből is fejlesszék a községet. A sikeres vállalkozók még munkahelyeket is teremthetnének. S ha már a falu szellemi arculatának, életmódjának - természetesen korántsem általánosítható - megváltoztatásáról esik szó, nem lehet mellőzni az iskola szerepét. A helyi általános iskolának az utóbbi tizenöt évben 513 ezer forint jutott a költségvetésből. Mindenekelőtt Marik Mihály A szolgáltatóhoz dísze a falunak látszik, korábban nem volt sikk az analfabétákat számontartani. E tény mellett más is utal arra, hogy a falu szellemi életét, gondolkodásmódját meg kellene változtatni. Az áfész egyik korábbi jelentése szerint például a község lakói által elköltött huszonötmillió forintból ötmillió - tehát minden ötödik forint - italra ment. A községházán szerzett információm szerint nem csoda hát, hogy szaporodnak az italmérések. Előfordul, hogy zöldség és palackozott ital árusítását engedélyező bódéban a lengyel piacon vásárolt konyakot mérik. A kocsmai ár alatti árusítással is élik világukat. igazgató buzgalmának betudhatóan, huszonhét vállalat, valamint a szülők és a tanulók kétkezi munkájának köszönhetően önerőből közel négy és fél milliós értékkel egészítették ezt ki. Az igazgató meg is kapta a jutalmát: hét év alatt hat fegyelmit. Ráadásul olyan apróbb bosszantások érték, mint az iskolaudvarra nyíló kertkapujának a társadalmi tulajdon védelme ürügyén való behegesztése. Ezzel az intézettel lapunk már többször foglalkozott, de úgy látszik, még vissza kell térnünk oda, hiszen ott sincs nyugalom. Kitűnik ez Markó Éva tanárnő írásaiból: „Mit lát a képviselő-testület az iskola munkájából? Az újrakerített Önálló településsé válásának negyvenedik évfordulóját ünnepelné az idén Rákócziújfalu - ha egyáltalán gondolnának erre lakosai. Úgy tűnik azonban, hogy a jubileum helyett egészen más ügyek foglalkoztatják a község közéletét. Meg aztán nem is volt ez a négy évtized veretes emlékű, gyü- mölcsözésben utolérhetetlen. Az ország hajójának imbolygása mellett betudható ez annak is, hogy az alapítás a nincstelenek megkapaszkodni akarásának kifejezése volt, s ez máig kihat a jelen boldogulására. Amikor ugyanis 1925- 26-ban Rákóczifalvának ezen a határrészén telkeket osztottak, és a települést elnevezték Rákóczifal- va-Újtelepnek, a környék cselédei, kubikosai húzódtak ide. Nagyon kevés kivételtől eltekintve semmi gazdálkodói tapasztalatuk nem volt. A negyvenötös földosztás után derült ki, hogy mennyire szükség van arra, meg a jószágállományra, a felszerelésre, hogy önálló életet tudjanak kezdeni. Nem csoda, hogy jókora földterület műveletlenül maradt a környéken, s a szövetkezés is idejekorán csődöt mondott. Ezért csatolták a határt a mezőhéki Táncsics Tsz-hez, s annak harmadik-kerületét képezi ma is. A gazdasági önállóság elvesztémindkét város munkahelyei könnyen megközelíthetők. Szolnokra például szinte óránként indul autóbusz. Az ily módon rendkívül kedvező munkalehetőségnek azonban árnyoldalai is vannak. Nevezetesen az, hogy egyetlen nagyüzemnek sem érdeke, hogy a hóna alatt lévő kistelepülésen melléküzem- ágat létesítsen, pedig az sokat jelentene a falu fejlődésében. Ezért a tanácsi intézmények mellett munkahely nemigen akad a településen. A mintegy ezerkétszáz munkaképes ember többsége tehát Az új temető ravatalozója. Itt senki sem akar első lenni. se negatívan hatott a letelepedésre és a település fejlődésére is. Rendkívül kevés mezőgazdasági értelmiségi került például oda. Kiss János polgármester azt mondja erről:- Itt nem élt olyan magasabb beosztású gazdasági vezető, akit különösebben érdekelt volna a település fejlődése. Nem lépett az újfalui sárba, mindegy volt számára, hogy van-e itt közvilágítás, vagy nincs. Rákócziújfalu fennmaradását és mostani helyzetét tehát jórészt egészen más dolgok döntötték el. Mindenekelőtt az, hogy rendkívül jó helyen fekszik: a Szolnokot Martfűvel összekötő út mentén, s kénytelen a napi ingázást vállalni, mivel a helyi tanácsnak sosem volt lehetősége munkahelyeket teremteni. 1986-ig a kistelepülések nem rendelkezhettek fejlesztési tervekkel, illetve fejlesztési alapokkal. Azóta viszont igen nagy volt a leépítés országszerte. Állami pénzeket ’86 után ezért nem kaphatott a település. Csak az állami intézmények fenntartására voltak meg a lehetőségek. Kivételt jelentett a megyei tanács által a temető és a ravatalozó építéséhez nyújtott hárommillió forintos támogatás. Eddig ugyanis még temetője sem volt a településnek. Élénk élet az iskola játszóterén Az új helyzet gyújtópontjai 1990-ben a rendszerváltással új helyzet állt elő Rákócziújfalun is. A választás már az első menetben sikeres volt. Három jelölt közül - több mint hetven százalékos e- lőnnyel - Kiss Jánost választották polgármesterré. Utána viszont egészen más fordulatot vett a közhangulat.- Most úgy tűnik - mondja a polgármester -, mintha az emberek megbánták volna, hogy rám szavaztak. Felkorbácsolódtak a kedélyek. Pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy a választott vezetők becsmérlése csak húsz-harminc ember véleményének kifejeződése, vagy szélesebb körű indulatokról van-e szó. Ennek lemérésére a közeljövőben megtartandó falugyűlés lesz hivatott. Az esetleges félreértéseket ott, több száz ember előtt tisztázzuk majd. Azt hiszem, jogos a kérdés Kiss Jánoshoz: ilyen nagyarányú választási győzelem után minek tudható be a közhangulat pálfordulá- sa?- Az emberek már másként szeretnének élni, gondolkozni és cselekedni - hangzik a válasz -, viszont kevés új jogszabály jelent meg, s érvényben vannak még a tizenöt-húsz évvel ezelőtt életbe lépett jogszabályok, melyekbe lépten-nyomon beleütköznek az emberek. Ugyanakkor a választások során a politikai pártok azt ígérték a választópolgároknak, hogy ezután szabadon vállalkozhatnak, azt tehetnek, amit akarnak, ha az nem ütközik törvénybe. Igen ám, de az új törvények jórésze még ■> nem jelent meg, ezért néhányan úgy gondolják, hogy saját ügyüket úgy intézik, ahogy akarják, ők döntik el, hogy szabálytalankod- tak-e vagy sem. Ugyanakkor az együttélési szabályok betartásához intelligencia is szükséges, amivel viszont nincs mindenki egyaránt megáldva. Az, hogy az állampolgárok most már jobban beleszólhatnak a közügyekbe - folytatja a polgármester -, azzal is jár, hogy esetenként olyan döntéseket akarnak hozni, amiket a törvény másként rendez. Ezért mondanak olyanokat, hogy a Parlamentben bohóckodnak, s a község vezetői részesei ennek a bohóckodásnak. Azt is mondják: nem változott semmi, mert még mindig annyian dolgoznak a községházán, mint korábban a tanácsházán. Nem zavartak el senkit. Minek ott az a sok firkáló ember? Nem gondolnak arra, hogy bizonyos dolgokat - például az intézmények fenntartására és fejlesztésére szolgáló huszonötmillió forint felhasználását - dokumentálni kell, hiszen a pénzügyi jogszabályok ugyanolyan szigorúak, ha Rákócziújfalu- ahol a háromfejű gyerektől félnek
