Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-07 / 206. szám

4 1990. DECEMBER 7. Az Új Néplap Szolnokon Motor úti életkörülmények A közelmúltban készített felmérést, a Szolnok Városi Családsegítő Központ család­­gondozója Csabai Edit, mely­ben a Motor úton lakó cigány­­családok életét vizsgálták. E szondázás megállapításai iga­zak a város más területein, tele­pein éló cigányokra is. A laká­sokban két-három család zsú­folódott össze, több generáció él együtt. Csak a legszüksége­sebb bútorok, aszta], szekrény és ágy alkotja egy tipikus ott­hon berendezését, de televízió szinte mindenhol található. Sok helyen van magnó, sőt egy-két családnál video is. Alig van olyan bérlő, aki rendszeresen fizetné a lakbért. Kiderült, hogy a hátralék nagy­ságával azért tisztában vannak. Arra a kérdésre, hogy milyen terveik vannak a jövőben, leg­többen a következőt válaszol­ták: elkerülni a telepről. A férfiak között sok a mun­kanélküli. Esetükben is megol­dást jelentene új munkahely te­remtése, de a szakképzettség hiánya miatt akkor is hátrány­ban lennének a többi jelentke­zővel szemben, ha elhelyezke­dési szándékuk minden esetben komoly lenne. A nők közül szinte senki nem dolgozik. Amióta alanyi jogon jár a csa­ládi pótlék, ez az állapot még inkább jellemzőbbé vált. A tá­mogatás során szinte csak a pénzbeli segélyt értékelik. Far­­hát-felvásárlási láz után szem­betűnő, hogy ilyen életkörül­mények mellett sok családnak telik húsra - legalábbis ezt vá­laszolták. Annál kevesebb pénzt fordítanak az öltözködés­re. Csak néhányan beszélik a ci­gány nyelvet. Az újságok közül népszerű az Új Néplap, mind­emellett a Motor úton gondot okoz a tájékoztatás hiánya. Va­lószínű, hogy ez is egyik oka volt annak, hogy csak kevesen mentek el szavazni. Eddig még nem készült hasonló felmérés a telepen. Ettől persze még nem oldódnak meg a problémák, ám a legtöbb lelket számláló szol­noki cigánytelepen leszűrt ta­pasztalatok hasznos informáci­óval szolgálhatnak a szakem­berek számára. Közmeghallgatás A közbiztonságtól a lelki segélyszolgálatig A héten egy új jogintéz­mény bevezetésének volt a fő­próbája a megyeszékhelyen is. Mint König László polgár­­mester a tanácskozás elején el­mondta, szoros kapcsolatot akarnak kiépíteni a lakosság­gal. Azokat a csatornákat sze­retnék megteremteni, melye­ken keresztül kicserélhetik gondolataikat. Hogy ne váljon parttalanná az eszmecsere, két aktuális témát emeltek ki a rendezők: a városban élők szo­ciális problémáját - különös tekintettel a télre -, és az ön­­kormányzati vagyonnal kap­csolatos új fejleményeket. El­hangzott, hogy hamarosan kétszázmillió forint értékű szovjet ingatlan kerül magyar kézbe. Az önkormányzat ak­kor sincs könnyű helyzetben, ha meg akarja tartani őket, de akkor sem, ha anyagi okok korlátozzák e szándék megva­lósítását. Egy felvetésre vála­szolva megjegyezték, hogy minél előbb meg kell változ­tatni azokat az utcaneveket, amelyek még mindig irritálják az embereket - utaltak a Szé­chenyi lakótelep közterületei­re. Az egyik jelenlévő afelől ér­deklődött, hogy Szolnoknak van-e már előzetes költségve­tése? Kérdése lényegében a helyi adókat célozta meg. A válaszban ezúttal is leszögez­ték: legyen szó bármilyen adó­ról, ha csak a minimális tétele­ket vezetnék is be, az olyan nagy terhet jelentene a lakos­ságnak, hogy kivetésükről nem lehet szó. 1992-ben már más helyzet alakul ki, ugyanis megszűnik néhány jogsza­bály, ezért a bevétel pótlására új helyi rendeleteket kell al­kotni. Mi lesz a sorsa az úgyneve­zett kis iskoláknak - kérdezte egy pedagógus a Délibáb utcá­ban tanító kollégái nevében. Az oktatásüggyel foglalkozó alpolgármester válaszában el­mondta, nem egyes iskolák­ban kell gondolkozni, hanem az egész város összérdekét szem előtt tartva. Az ezzel kapcsolatos döntéseket egy ér­dekegyeztető bizottság közre­működésével hozzák majd meg. Bizonyára többen igazat ad­nak annak az Ady E. úti lakos­nak, aki a város közrendjét os­torozta. Külön szólt a randalí­rozó motorosokról, akik han­gosjárműveikkel a környéken élők esti nyugalmát zavarják. Megjegyezték ezzel kapcso­latban, hogy a rend fenntartá­sában nagy szerepe lehetne a polgári szerveződéseknek is. Az tény, hogy kevés a rendőr a városban. Segíteni kellene őket: “ezek már a mi rendőre­ink”- fűzték hozzá. Felvetődött egy telefonos lelki segélyszolgálat megala­kítása. Mint ahogy már más városokban működik, a nap nagyobb részében itt is igény­be lehetne venni szolgáltatása­ikat. A krízishelyzetbe került embereken segíthetnének, az öngyilkosságok számát ily módon 20-30 százalékkal le­hetne csökkenteni. Egy bűvész trükkjei Ujjai őrzik a titkokat Egy ezres és a varázsló. A “Bartók tánca". (Fotó: T.Z.) Igen, ez már varázs­lat. Egy elegáns taglej­téssel kísért simítás a kártyán és megváltozik a figura. Huckleberry Finn kezére szegezem a tekintetem, de hiába: képtelen vagyok rájönni a trükkök nyitjára. A fia­tal bűvész egy ideig még azt is elhiteti velem, hogy ezek speciális la­pok, a kéz hőjének hatá­sára változnak meg. Na, ez azért mégsem lehet igaz - hitetlenkedem. Serdült Gyula szalon­művész már jó ideje a szolnoki bárok vendége. Nem ré­gen váltott stílust és bűvésznevet. Először 1983-ban szerepelt a te­levízió Ki mit tud vetélkedőjén, aztán a hadseregben fejlesztette tovább tudását. Könyvekből ta­nult, ma már videón is figyeli a legújabb szakmai fogásokat.- A profik közé tartozol?- Végzettségem alapján profi vagyok - válaszol. - Azt a közön­ség dönti el, hogy igazából ama­tőr vagy hivatásos művész szín­vonalán dolgozom.- Jól értettem, azt mondtad művész?- Igen, ezt a munkát minden­képpen annak tartom. Naponta három-négy órát gya­korol. Szakmájában is érvényes az a mondás, hogy ha egy napot hagy ki, akkor ő veszi észre a hibákat, ha kettőt, a kollégái, ha hármat, már a közönség. Nincs új a nap alatt a bűvészei­ben sem. Az alaptrükkök köre már nemigen bővíthető. Inkább csak variálni, színezni lehet őket. Van aki például lepedőn „sétál­tat” gömböt, más hegedűn, mis­ter Huckleberry pezsgősüvegen. Legutóbb a Három kívánság című televíziós műsorban láthat­ták a nézők.- Már maga a megjelenés is pénzbe kerül - jegyzi meg. - Egy olyan kosztüm, ami akkor rajtam volt, legalább húszezer forintba kerül. A legolcsóbb trükk az, amit én találok ki, a legdrágább pedig, amit meg kell venni. Volt olyan mutatvány, amiért százezreket fizetett. Birtokában van olyan attrakciónak, amit csak milliókért adna tovább. A legna­gyobb tárgy amit eltüntetett, egy autó volt. A bűvészet nem csak ezért pénzigényes. A gyakorlás­hoz is sok idő kell, ami köztudo­másúan pénzbe kerül. Az 1983-as első magyar bű­vészversenyen mikrokategóriá­­ban első helyezett lett. Akkori­ban váltott pályát. A képzőművé­szetet, a festészetet az előadómű­vészettel cserélte fel.- Meg lehet a bűvészeiből élni? - tapintok tapintatlanul a szakma prózaibb oldalára.- Inkább éldegélésnek nevez­ném - válaszol. - Nem egy átla­gos fizetéshez hasonlítom a kere­setemet, hanem a többi művé­szeti ágban elérhetőhöz. Azok­hoz képest aránytalanul rossz a mi jövedelmünk. Nincs szakmai múlt, hiányzik az egszisztenciá­­lis háttér. Hiányzik a hozzáértő kritika is. Szeretnék eljutni egy olyan szintre, hogy képes legyek érzelmi pluszt is adni a nézők­nek. A leglényegesebb az ő szó­rakozásuk. Sajnos a bárokban egyre kevesebb az igény e művé­szi produkciókra. Másfajta látvá­nyosságra vágynak az emberek... Szolnokon egy bázist alakított ki, e mellett szoros kapcsolatot tart fővárosi ismerőseivel.- Bizonyos szálak idekötnek - mondja sejtelmesen.- A szolnoki éjszakában már eddig is több helyen felléptél. Mennyire vagy elfoglalt?- Szilveszterig még vannak szabad estéim.- Mondanál egy-két büvésztit­­kot?- Azokat csak az ujjaimnak mondom el.---------------------------------------t-i---------------------­A hajdani kolostorban ingyenkonyhát, lelkigyakorlatos épületet alakítanának ki. Hová mehetnének a kollégisták? Tervek a plébánián A társadalom jelentős rétege az egyház olyan támogatására is számít, amelynek segítségé­vel talpra lehetne állítani lelki­leg, érzelmileg sérült társain­kat. E feladat elvégzéséhez nem csak hit kell, hanem anyagi esz­közök is. A Szolnoki Római Katolikus Belvárosi Nagy­templom kanonok-plébánosa számára 1950-51-ben államosí­tott ingatlanaik visszaszerzése most fontosabb feladat. Barotai Imre kanonok egy éve nyújtotta be kérvényét a megyei tanács­hoz, melyben a nagytemplom­mal egybeépült kolostort - ma nagyrésze szakmunkástanuló lányok diákotthona és konyha -, a közeli, Kohói út 10. szám alatti szakközépiskolás fiúkol­légiumot, és a Komarov-termet igényelte vissza. Valószínű, csak kevesen tudják, hogy a fel­sorolt épületeken és a hozzájuk tartozó telkeken túl, a jelenlegi szabadtéri színpad - volt kolos­torkert - is a Római Katolikus Egyház tulajdonába tartozott, és e terület szerves egységet al­kotott. Most a templomhoz kapcsolódó, volt kolostor tulaj­donjogi helyzetének rendezése lenne a legsürgősebb feladat. Leromlott állapotban van, szükség lenne a tető teljes cse­réjére és az épület tatarozására. A kanonok úr lelkigyakorlatos épületként szeretné hasznosíta­ni. Mint elmondta, ilyen célra kialakított épület az országban jelenleg csak egy van.- Csendre lenne szükségük az embereknek, hogy elmél­kedhessenek -jegyzi meg. - Fo­lyamatos vallási képzést kelle­ne itt beindítani, mely valame­lyest ellensúlyozhatná az erköl­csi lazaságot. Az épület - egyik jelenlegi funkciója miatt is - alkalmas lenne egy népkonyha felállítá­sára, amely a jövő év közepétől üzemelhetne. Egy tál meleg ételhez juttatnák a legeleset­tebb embereket. A kolostor helyrehozatalához most rendel­kezik némi tőkével az egyház. Felvetődtek az egykori gim­náziummal kapcsolatos elkép­zelések is.- Ha most ígéretet kapnánk arra, hogy ebből a műemlék épületből a szakközépiskolás kollégista fiúkat el tudná he­lyezni a város, jövő év szeptem­berétől már elkezdődhetne itt a tanítás. Egy négyosztályos álta­lános iskolát indítanánk be. Szervezéséhez már januárban neki kellene látni - mondta Ba­rotai Imre. A plébánián hatszáz gyer­mek lelki fejlődésével foglal­koznak, háromszázan készül­nek elsőáldozásra. Ez az épület­­együttes a környező egyház­­községek lelki központjává vál­hatna. A Komarov-termmet műve­lődési és közösségi célokra használnák, ahol előadásokat, házasságra felkészítő kurzuso­kat, felnőtt oktatást tartanának. Nyitott kérdésekről van szó, hisz Szolnokon is kevés a kol­légiumi férőhely. A kanonok úr abban bízik, hogy az önkor­mányzat végre megoldja ezt a helyzetet, hisz az erkölcsi neve­lés erősítése, önmagukat meg­valósító emberek felépítése a cél. Biztosítók és kárvallottak Az élet nem ér annyit, mint a kocsi? A betörök a márkás italt és a cigarettát is elviszik A megyeszékhelyen egyre többször hallani, hogy ide is be­törtek, oda is besurrantak. Va­jon mi az igaz a mendemondák­ból, érdeklődtünk legelőször dr.Kapai Sándor alezredesnél, a városi rendőrkapitányság bűn­ügyi osztály vezetőjénél.- Tény, a bűncselekmények száma összességében is emel­kedett, és ezen belül a betöréses lopások szintén nőttek. Alakos­ságot legjobban a lakásbetöré­sek foglalkoztatják, holott mos­tanában az üzletek, a kocsik, a butikok, a hobbik kártétele gya­koribb. Az ismertté vált lakás­betörők elsősorban'fővárosiak, és szervezetten követik el a bűncselekményeiket. Zömük, azaz többségük végül lakat alá kerül, hiszen sorozatban „tevé­kenykednek”, így valahol előbb-utóbb lebuknak. Nosza, nézzünk körül a biz­tosítóknál is, amelyek közül - ha emlékezetem nem csal - már hét is akad Szolnokon. Az Álla­mi Biztosító városi fiókjánál Szabó Zoltánná vagyonbiztosí­tási és kárrendezési csoportve­zető kész számokkal fogad.- Szolnokon átlagosan ha­vonta húsz betörést jelentenek nálunk. Ezek egy része a hobbi­kat érinti, de adódik köztük la­kásbetörés is. Az okozott kár nem ritkán 200 ezer forint kö­rüli. Sláger a készpénz, ezt saj­nos nem térítjük meg, de a tol­vajok kedvelik az aranyat, ké­peket, videókat is, sőt a babako­csikat és a kerékpárokat sincsen szívük otthagyni. Én a tapasztalatomból mégis azt mondom, legvonzóbbak a butikok.- A megyeszékhelyen a laká­sok hány százaléka biztosított?- Megítélésem szerint há­romnegyede. Érdemes elgon­dolkodni azon, hogy a havi 120-150 forint biztosítási díj megéri-e. Mert most úgy tűnik, a betörők olykor lépéselőnyben vannak. Nézzünk át a szomszédba, a Hungária Biztosítóhoz, ahol Marik Mihály műszaki csoport­­vezető tájékoztat.- Úgy ítélem meg, hogy a lakások 10-12 százalékát ná­lunk biztosítják, míg a gépko­csiknál ez a szám 90 százalék. Nekem úgy tűnik, nem a laká­sok, hanem a butikok, a lakóhá­zak vonzzák az éjszaka vám­szedőit. No, meg a gépkocsik.- Maradjunk a lakásoknál.- Novemberben öt lakás- és garázsfeltörés miatt fizetett a cég. Videók, magnók, márkás italok, cigaretták tűntek el a kárvallottaktól. Egyik helyen 128 ezer forint értéket loptak el. Én is azt mondom, mint a másik biztosító: a pénz és az arany a sláger. Az ékszert, ha biztosí­tott, megtérítjük.- Mi a tapasztalata?- Nő a biztosítottak száma, de sajnos a betöréseké is. Mégis ahogy elnézem ki mit biztosít, kiderül a vagyonát, kocsiját szinte mindenki védi valahogy, de az életét még nem. Úgy tűnik sok embernek az nem ér annyit, mint az autó... Akadhat benne igazság, de hát ez már egy másik cikk témá­ja lehetne. Az viszont még ide illik: ne csak biztosítsunk, ha­nem az ajtók erősítésével, riasz­tóberendezéssel is óvjuk java­inkat. Elvégre erről sem illik megfeledkezni, ha otthonvéde­lemről beszélünk. D.Sz.M.

Next

/
Thumbnails
Contents