Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-07 / 206. szám

2 1990. DECEMBER 7. Újra kiegészítik a szociálpolitikai kedvezményt (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezeteknek természetes és jogi személyek egyaránt tag­jai lehetnek. A kormány a növekvő szociá­lis feszültségek miatt szükséges­nek tartotta egy új szervezet, a Szociális Érdekegyeztető Ta­nács létrehozását. Ez a fórum az Érdekegyeztető Tanácsból ki­maradók - nyugdíjasok, nagy­­családosok - érdekeit hivatott ki­fejezni. A Szociális Érdek­egyeztető Tanács különböző tár­sadalmi szervezetekkel - a Nyugdíjasok Országos Kamará­jával, a Nagycsaládosok Egye­sületével - fog együttműködni, s alapvetően konzultatív testület lesz. A kormány megváltoztatta a lakáscélú támogatásról szóló rendeletét. Bővítette a kedvez­mények körét, így ezután támo­gatás nyújtható telekvásárláshoz is. Akik újabb lakásépítésre vál­lalkoznak, illetve lakást vásárol­nak, illletve lakást vásárolnak, s egyszer már élvezték a szociál­politikai kedvezményt, megkap­hatják az akkori összeg és a most járó kedvezmény összege közti különbséget. Bővül a törlesztési kedvezményben részesülők kö­re is. Ezután a sorkatonai szolgá­latot teljesítők is kérhetik a tör­lesztés mérséklését, illetve fel­függesztését. A kormány csütörtöki döntése nyomán a jövőben lehetővé vá­lik, hogy gázvezeték építésébe, villamosenergia-hálózat, -szol­gáltatás fejlesztésébe magánsze­mélyek és társaságaik is bekap­csolódhassanak. A kormány határozott arról, hogy december 31 -éig megszű­nik a Tejipari Vállalatok Tröszt­je. A testület megbízta a Föld­művelésügyi Minisztériumot, valamint az Állami Vagyonügy­nökséget, hogy készítse elő az 56 üzemből, 15 vállalatból álló, megszűnő tröszt privatizálását. A tejipari vállalatok a múlt év­ben 40 milliárd forint értékű ter­méket állítottak elő, s az állami élelmiszeripar termelésének 14 százalékát adták. (MTI) Adóügyben egyeztetés pénteken Elmaradt a Szakszervezeti Kerekasztal ülése Már a napirendi pontok tár­gyalásánál megrekedt a Szak­­szervezeti Kerekasztal Budapes­ten tartott ülése csütörtökön, me­lyen jelen voltak az autonóm szakszervezetek, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, az FSZDL, a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége, az MSZOSZ, a Szakszervezetek Együttműkö­dési Fóruma, valamint a Szolida­ritás Szakszervezeti Munkás­szövetség képviselői. Az FSZDL képviselője bejelentette: értel­metlennek tartják, hogy a kerék­asztal most tárgyaljon az adó­rendszer módosításáról - ami az első napirendi pont lett volna -, mivel a parlament már megkezd­te e téma részletes vitáját. Ehhez az állásponthoz a Munkástaná­csok Országos Szövetségének képviselői is csatlakoztak. A má­sodik napirendi pont - a pénzbeni juttatások és a társada­lombiztosítási költségvetés - megvitatását pedig azért tartot­ták feleslegesnek, mivel oly tá­vol esik az egyes szervezetek vé­leménye, hogy elképzelhetetlen a megegyezés. Ezt követően a Nagy Sándor vezette MSZOSZ- küldöttség szó nélkül kivonult a teremből. A szakszervezeti tö­mörülések képviselői ezután úgy határoztak, hogy gazdasági szakértőik pénteken, az Érdek­egyeztető Tanács ülése előtt egyeztetik álláspontjukat az adó­rendszer módosításáról. (MTI) Legfeljebb harminc évre Elkészült a koncessziós­­törvény-j avaslat Amennyiben az Országgyűlés megalkotja a koncessziós tör­vényt, mód lesz arra, hogy szá­mos, korábban kizárólagosan ál­lami tulajdonban lévő eszközt vállalkozók működtessenek, il­letőleg olyan tevékenységet vé­gezzenek, amelyet mind ez ideig az állam saját monopóliumként kezelt. Hatályos jogrendsze­rünkben a gazdasági élet e terü­letére vonatkozó jogszabály nincs, ugyanakkor a piacgazda­ság kiépítéséhez a koncessziós törvény léte elengedhetetlen. A koncessziós törvény alapján lehetővé válik az országos köz­utak, a vasutak, valamint a köz­forgalmú repülőterek, kikötők koncessziós rendszerben történő működtetése. Ugyancsak mód lesz a távközlési alaphálózat, a távközlésre felhasználható frek­venciák, a közcélú villa­mosművek, a villamos energia szolgáltatásához és szállításához szükséges országos vezetékháló­zatok, valamint az önkormány­zati vagyon részét képező helyi közutak és közművek vállalko­zásban történő működtetésére. A törvényjavaslat rendelkezik a bányászati kutatás és kitermelés, a csővezetékes termékszállítás, a hasadó és sugárzó anyagok elő­állítása és forgalmazása, a sze­rencsejátékok szervezése, a pos­tai alapszolgáltatás, a távközlési szolgáltatás, a vasúti személy­­szállítás és árufuvarozás, vala­mint a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás kon­cessziós szerződés keretében tör­ténő átengedésének alapvető szabályairól is. Ezzel, a nemzet­közi gyakorlatban széleskörűen alkalmazott jogintézménnyel le­hetővé válik, hogy a gazdasági verseny korlátozására csak fel­tétlenül indokolt, szűk körben kerüljön sor. A korábban állami monopóli­umként végzett tevékenységet koncessziós szerződés alapján - a törvényjavaslat szerint - a kül- és belföldi természetes és jogi személyek egyaránt végezhetik. A koncessziós szerződést a vál­lalkozók az állammal, illetőleg az önkormányzatokkal köthetik meg. Előzetesen az állam, illető­leg az önkormányzat kötelezően pályázatot hirdet, melyet leg­alább két országos napilapban közzétesz. A koncessziós szer­ződés alapján a pályázat nyertese - díj fizetése ellenében - határo­zott időtartamra, általában öt, legfeljebb azonban harmincöt évre kap használati jogosultsá­got. A koncessziós tevékenység folytatására a szerződést aláíró­nak magyarországi székhelyű gazdasági társaságot kell alapíta­nia. I Szabadulás karácsonytól Irak kiengedi a túszokat (Folytatás az 1. oldalról) 2000 nyugati, illetve japán és mintegy 3300 szovjet állampol­gárt tartottak vissza túszként. Szaddám Húszéin november közepén bejelentette, hogy kará­csonytól megkezdik a túszok csoportokban történő szabadon bocsátását. A mostani döntést indokolva elmondta: Bush amerikai elnök tárgyalási javaslata nyomán dön­tött az időpont előrehozása mel­lett. Az INA szerint ugyanakkor Húszéin elnök megerősítette: a túszok fogva tartása békés célo­kat szolgált: „Ezen emberek uta­zási szabadságának korlátozása, függetlenül a rájuk gyakorolt ha­tástól, a béke ügyét szolgálta” - írta Húszéin a parlamenthez inté­zett levelében. Rólunk csak mint áruról tárgyalnak (Folytatás az 1. oldalról) ló folyadék utánpótlás nélkül az áramlási viszonyok és a levegő­cirkuláció segítségével fejti ki hatását. A magyar világszabadalom segítségével az úgynevezett szá­raz hűtők gyártásában a gyár és fővállalkozója, az Energiagaz­dálkodási Intézet (ÉGI) uralja a világpiac csaknem felét. Közös beruházásból tehát a jászberényi gyár, a hazai vállalatok, de maga az ország is jelentős valutabevé­telekhez jut. A Hűtőgépgyár privatizálásá­val kérdésessé vált, hogy a svéd Elektrolux hajlandó-e egyáltalán átvenni ezt a tevékenységet, vagy a gyár megszabadul ettől, és legjobb esetben kereshet más partnert az Energiagazdálkodási Intézet. Dr. Horváth István, a vállalat vállalkozási és befekte­tési igazgatója, aki a privatizáci­ós ügyeket viszi, nem tudott fel­világosítással szolgálni.- Az Állami Vagyonügynök­ség kezében van az ügy, tőlünk legfeljebb adatokat, információ­kat kémek a gyárról. Augusztus 29-től, amióta ilyen „gondnok­ság’ ’ alá helyeztek minket, a Va­gyonügynökség, mint tulajdo­nos, mint eladó és a svédek, mint vásárlók tárgyalnak egymással. Rólunk, az áruról. Kovács Gyula, a hőcserélő termékcsoport főmérnöke teg­nap (december 6-án) nem volt elérhető. Babucs József gazdasá­gi igazgatótól a hőcserélőgyár­tásnak a vállalat termelésében játszott hányadáról érdeklőd­tünk.- Éves bevételt nem tudok mondani, mert a megrendelések évenként különbözőek. Dolgoz­tunk Iránban, Kínában, jelenleg Törökországban, korábban so­kat a Szovjetunióban és más eu­rópai országban. E tevékenység konkrét súlyáról azonban, azt hi­szem, nem célszerű most beszél­ni, mert folynak a privatizációs tárgyalások és ez is az alku egyik eleme. A Hűtőgépgyár privatizáció­jában a hőcserélőgyártás miatt közvetlenül is érintett az ÉGI, amely az elmúlt években épített Isfahan (Irán) Erőmű bővítésére készül most. Az iráni beruházás­ról ma (december 7) délelőtt tar­tanak sajtótájékoztatót. Ott talán bővebbet megtudhatunk a ma­gyar világszabadalom további sorsáról és a Hűtőgépgyár része­sedéséről. A lottó nyerőszámai: 4, 13, 44, 85, 89 A szociális gondok uralták a „terepet” (Folytatás az 1. oldalról) Mintegy hetvenen vettek részt a város életében eddig még ismeret­len fórumon. Négy órát tartott szü­net nélkül a szembesítés, a felvető­dött kérdéseket felsoroni sem le­het. Az egész fórumon érződött egy várakozás, egy be nem telje­sült ígéret szavakkal ki nem mon­dott számonkérése. Alig telt el két hónap az alakuló ülés óta, nem vár­hatnak tőlünk csodát, állt fel a köz­meghallgatás vége felé az egyik képviselő. Küzdünk elszántan, ki­tartóan annak tudatában, hogy munkánk része csak a bírálat lesz. Türelmet kérünk, mondta az özön­lő kérdések és a testületre háruló felelősség súlyának hatása alatt. A polgármester, dr. Magyar Le­vente ezzel szemben türelmetlen­ségre buzdította a választókat, le­gyenek elvárásaik és azokat mond­ják el, kérjék számon az önkor­mányzattól, a polgármesteri hiva­taltól. Szakmai felkészültségük és a város iránt érzett elkötelezettsé­gük alapján a képviselők is, a vá­rosháza dolgozói is rászolgálnak a bizalomra, ő mindössze ezt kérte zárszóként a jelenlevőktől. Addig pedig a fórumon volt kér­dés, felelet, vita, önvallomás, párt­­politikát sem nélkülöző korteske­dés, kimerítő beszámoló, remény­keltő gazdasági javaslat és kilátás­talan megoldás. A jelenlevőket ‘leginkább a szociálpolitikai kérdé­sek foglalkoztatták. A mozgás- és értelmi fogyatékos gyerekek gon­dozására megmozdult valami, sőt konkrét, megvalósítható elképze­lések is vannak, az értelmi fogya­tékos fiatalok foglalkoztatására azonban évekig még csak remény sincs. Helyi adótól szeretné az önkor­mányzat megóvni a lakosságot (meg önmagát), s erre a Hűtőgép­gyár privatizálásából kapható pénz lehetőséget is kínál. Garanciát azonban nem, amíg a város pontos gazdálkodási feltételei nem ismer­tek. Ezért csak a szándékáról szól­hatott a polgármester. Sokakat fog­lalkoztatott a lakásépítés és bérla­kások sorsa. Ez utóbbiakról dr. Magyar Levente kijelentette, hogy el kívánják adni, s aki nem vásárol­ja meg, azt kiköltöztetik, legfel­jebb másikat ajánlanak fel számá­ra. Az egyik képviselő a bérlők ren­deletben fektetett jogaira hi vatkoz­­va sietett a polgármester sarkos megfogalmazását (nyelvbotlását) helyreigazítani. Dr. Magyar Le­vente azonban nem hagyta magát korrigálni, mire dr. Kis Zoltán or­szággyűlési képviselő intette őt a feszültségteremtő megoldás kerü­lésére. A vita nem maradt abba, mert a gazdálkodás és a szociálpo­litika nem keverhető össze, érvelt a testület vezetője. Jó szociálpolitika csak az erős gazdaságból nőhet ki, ahhoz pedig vállalkozni kell. Arra kínálnak le­hetőséget a hongkongi, izraeli, londoni kiállítások, ahol várják a jászberényiek bemutatkozását is, hangzott el a helybeli vállalkozó­kat felkérő tájékoztatás.-Lukácsi-Üzlettársat keresünk Szolnok belvárosi, 60 négyzetméteres, ÚJ ÜZLETHELYISÉGÜNK HASZNOSÍTÁSÁRA a kiskereskedelem, szolgáltatás, esetleg más területen, szükség esetén társasági formában is. írásos javaslataikat a következő címre kérjük: HOKÉV RT., 1139 Budapest XIII., Rozsnyay út 23. hokév Friss Antal Zeneiskolai Gordonkaverseny (Folytatás az 1. oldalról) első helyzettje; a koncerten a Szolnoki Szimfonikus Zenekar működik közre Báli József kar­mester vezényletével. A hang­versenyt követően még pénteken délután megkezdődnek az elő­döntők (III-IV. korcsoport). Szombaton - 15-én - délelőtt a verseny az I. és II. korcsoport elődöntőjével folytatódik; még aznap délután megkezdődnek a döntők is, melyek 16-án, vasár­nap délelőtt fejeződnek be. Az ünnepélyes eredményhirdetésre, díjkiosztásra és gálahangver­senyre pedig aznap délután kerül sor. A versenyen harmincegy ze­neiskola ötvenhét növendéke vesz részt. Ahhoz, hogy a szolnoki Bar­tók Béla Zeneiskola megrendez­hesse a versenyt, a lelkes és ál­dozatkész szervezőknek a rende­ző szervek: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Jász- Nagykun-Szolnok megye ön­­kormányzata, Szolnok város ön­­kormányzata adtak hathatós se­gítséget. De a gordonkaverseny meg­rendezéséhez nyújtott támogatá­sért köszönet illeti meg a Magyar Zeneiskolák Szövetségét, a Ma­gyar Zeneművészek és Táncmű­vészek Szakszervezetét, a Ma­gyar Köztársaság Művészeti alapját, a Kortárs Zene Alapítvá­nyát - melyek támogatói a.Ma­gyar Köztársaság Művészeti Alapja, a Magyar Hitel Bank, a SZÁMALK és a Szerzői Jogvé­dő Hivatal -, a Szolnoki Cukor­gyárat, a Szolnoki Tejipari Vál­lalatot, a Budapesti Közraktáro­zási Vállalatot, a Héki Állami Gazdaságot, a Közép-alföldi Sü­tödék Vállalatát, a Kunság Élel­miszer és Vegyiáru Kereskedel­mi Vállalatot, a Szolnok és Vi­déke ÁFÉSZ-t, a Szolnok Me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot és a Jászsági Skála Áruházat. A gordonkaverseny rendezvé­nyei ingyenesek, azokat bárki belépőjegy nélkül látogathatja. A rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a sok zenei él­ménnyel kecsegtető hangver­senyekre. Sz. J. A SZOLNOKI ACROKIR VALLALAT HRSZnÁLT.DE TELJES rnÉRTÉKBEH FELÚJÍTOTT NZOGATI MÁRKÁJÚ TRAKTOROK ÉRTÉKESÍTÉSÉT KEZDTE MEG. A VÁLLALAT TELEPET! füEGTEKinTHETOK IHC-574 TIP. MASSEY-FERGUSOn MF-245 STEYR-540 FORD-6600 50 LE. 45 LE. 50 LE. 60 LE. s* — EROGEPEK. KEDVE1Ő ÁR ! 6 HÓNAP GARANCIA ! ALKATRÉSZELLÁTÁS ! VÁRJUK A TISZTELT ÉRDEKLŐDŐKÉ FELVILÁGOSÍTÁS A GÉPOSZTALVOn. TEL. •• 41-811. AGROKER SZOLNOK KomBÁjn u.1.

Next

/
Thumbnails
Contents